Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-19 / 196. szám
é m 2004. Júuus 19., HÉTFŐ HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Nyílt levelezés Budapest Áder János, a Fidesz frakció- vezetője a miniszterelnökhöz írt nyílt levélben az adók csökkentésére tett ígéreteket kéri számon. A szocialista frakció szerint a kormány programja adócsökkentést és igazságosabb közteherviselést tartalmaz. A Fidesz úgy véli: Medgyessy Péter és a kormány csupán a szavak szintjén áll a terhek mérséklése mellett. Áder János hangoztatja: szeretnék tudni, hogy a miniszterelnök mit szándékozik megvalósítani azon korábbi ígéreteiből, amelyekre két évvel ezelőtt személyes garanciát vállalt. Tudni szeretnék továbbá azt is, hogy tá- mogatja-e az őt miniszterelnökké jelölő szocialista frakció adóemelésre tett javaslatait. Áder János szerint az elmúlt két évben több mint húsz alkalommal növelték az adó- és járulékterheket. A többi között növelték az egészségügyi járulékot, megszüntették a nyugdíjjárulék adókedvezményét, a befektetési adóhitelt, duplájára növelték a cégautók adóját, jelentősen emelték az ajándékozási és az örökösödési illetéket, bevezették a környezetterhelési díjat, az energiaadót és az innovációs járulékot - áll a levélben. Áder János úgy látja: a kormánynak, illetve a kabinet mögött felsorakozó koalíciós pártoknak most elkezdődött költségvetési alkudozásából is arra lehet következtetni, hogy nemhogy a választási füzetben szereplő 13 és 25 százalékos adókulcsból nem lesz semmi, de az eddigi legmagasabb 40 százalékos sávot 48 százalékosra, azaz összesen 20 százalékkal kívánja emelni a szocialista párt. A közszolgálatban dolgozóknak pedig a lényegesen magasabb keresetek helyett a következő évben stagnáló reálbérre és elbocsátásokra kell felkészülniük. A szocialisták minden véleményt, (így a Fidesz frakcióvezetőjének levelét is) érdeklődéssel fogadnak, de megvalósítani a saját programjukat fogják, azt, amire a választók többsége a kormányváltáskor szavazott - mutat rá válaszában az MSZP-frakció szóvivője. Nyakó István szerint ez a program adócsökkentést és igazságosabb közteherviselést tartalmaz. Ezt vállalta a kormány is. Ezért törölték el a minimálbér Fidesz által bevezetett adóját, és csökkentették a személyi jövedelemadó mértékét és a vállakózók tételes egészségügyi hozzájárulását, ezért vezettek be olyan rendszert, amely a helyi iparűzési adó egy részével csökkenti a nyereségadó alapját. A Fidesz-kormány mindezt nem tartotta szükségesnek, ezzel szemben eltörölte az alkalmazotti adókedvezményt, megadóztatta a minimálbért, az átlagjövedelem minden 100 forintját sújtó közterheket 33 forintról 38 forintra növelte, s a magasabb jövedelműeknek jobban kedvező család- és lakástámogatást vezetett be. Nyakó szerint a szocialisták jövőre tovább csökkentik az adókat. ■ Értékesebb létminimum Budapest A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint 2003-ban 104350 forint volt a létminimum értéke egy háztartásra számítva; az összeg 8,9 százalékkal - az inflációnál nagyobb ütemben - nőtt 2002- höz képest A KSH létminimum-számítása az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből indul ki, amely mintegy 100 termékből álló élelmiszerkosarat jellemez. Az élelmiszerkosár pénzben kifejezett értéke 2003- ban havi 14177 forint volt, vagyis ennyi volt egy aktív korú felnőtt havi élelmiszer-normatívá- ja. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2003-ban korszerűsítette élelmiszerkosarát. Az új kosár szerint az egy főre számított havi élelmiszer-kiadás 2,4 százalékkal, 312 forinttal nőtt, a létminimum értékének 8,9 százalékos növekedéséből 1 százalékpontnyit ez magyaráz. A létminimum értéke a KSH elemzése szerint tavaly emelkedett az élelmiszer-norma- tívához képest, hányadosuk a 2002. évi 2,75 százalékról 2,99 százalékra nőtt.. Ez azt jelenti, hogy csökkent az élelmiszerre fordított kiadások aránya az összkiadáson belül, a háztartások többet tudtak költeni egyéb szükségleteikre, ami az életszínvonal javulását mutatja. Az élelmiszer-kiadások arányának csökkenésével párhuzamosan olyan kiadások aránya növekedett, amelyek az átlagos fo- gyasztóiár-indexnél nagyobb mértékben drágultak. Ilyen volt a lakásfenntartási kiadás, amely az élelmiszer után a második legnagyobb a háztartások kiadásai között, a fogyasztás csaknem 14 százalékát kitevő közlekedés, hírközlés folyó költségei, továbbá az egészségügyre, testápolásra fordított kiadások. A KSH adatai szerint a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke tavaly 145 044 forint volt, amelyből az élelmiszerkiadás 34,8 százalékot képviselt. Gázmotor-szabályozás Budapest A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium érdekeltebbé akarja tenni a gázmotorokat használó energiatermelőket abban, hogy leginkább a csúcsidőszakokban termeljenek, éjjel 3 és 6 óra között viszont ne, ezért új átvételi árakat határozott meg e körben. A miniszteri rendelet szerint július 17-étől a gázmotorok által termelt áramot csúcsidőszakban a korábbinál magasabb, kilowattóránként 25,40 forintért köteles átvenni a közüzemi szolgáltató. A völgyidőszaki ár 13,70 forint maradt, míg az újonnan bevezetett úgynevezett mélyvölgy időszakban kilowattóránként csak 3 forintot kapnak a gázmotorok - ezzel akarja a szaktárca ösztökélni őket, hogy hajnal 3 és 6 óra között ne termeljenek. Békés György, a Magyar Energia Hivatal főosztályvezetőhelyettese kifejtette: olyan kevés fogyasztás van ebben az időszakban a rendszerben, hogy miután a gázmotorok által termelt áramra átvételi kötelezettség van, rendszeresen vissza kell terhelni a gázmotoroknál alacsonyabb áron termelő alaperőműveket is. Hozzá- . tette: a kilowattóránkénti 25,40 forintos csúcsidőszaki ár 3,50 forinttal magasabb a korábbinál, ezért a mélyvölgy időszaki ár bevezetése miatt nem jelentkezik jövedelemkiesés a gázmotoroknál. A cél az volt, hogy az új ár ne ösztönözzön az éjszakai termelésre, ugyanakkor az állandó költség megtérülése és a jövedelmezőség ne változzon. Ha a gázmotor mégis termelne, a tüzelőanyag-költség sem térül meg számára. _______■ LÁ NGLOVAGOK VETÉLKEDŐJE. ASM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága a tatai edzőtábor területén tartotta három napon át a IX. Gróf Széchenyi Ödön Nemzetközi Tűzoltóversenyt. A megmérettetésen a fővárosi és a 19 megyei tűzoltóság, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, továbbá 3 vendégország, Szlovákia, Románia és Oroszország egy-egy hivatásos tűzoltócsapata mérte össze tudását. A verseny jól szolgálta a felkészülést a jövő évben Horvátországban megrendezendő Tűzoltó Világbajnokságra. Az önkéntesek kategóriájában a nők között a Békés megyei Kevermes csapata bizonyult a legjobbnak. A férfiaknál a Hajdú-Bihar megyei Báránd csapata végzett az élen. A létesítményi tűzoltók között a Richter Rt. dorogi fióktelepének csapata szerezte meg az első helyet Komárom-Esztergom megyéből. FOTÓ: 24 ÓRA/SZELES VIKTOR Parképítési mozgalom indult Nyugat-Dunántúl 31,5 VÁLLALKOZÁSOK BERUHÁZÁSAINAK ARANYA AZ IPARI PARKOKBAN Dél-Alföld 7,4 Észak-Alföld 7,8 Észak-Magyarország 8,9 I Közép-Magyarország / 9,3 Közép-Dunántúl 31,7 Észak-Alföld 7,8 Budapest A nyolc évvel ezelőtt létrehozott első ipari parkot jelentős „parképítési mozgalom” követte. Ennek eredményeit összegezte lapunknak Pon- gorné Dr. Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2003 végéig 165 ipari terület nyerte el az ipari park címet. Ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai érdemelték ki az „integrátor ipari park” kitüntetést, mert a legmagasabb szintű működést, illetve szolgáltatást biztosították. A hazai ipari parkok összterülete 9050 hektár, amelyen 2450 vállalkozás működik, és 139 ezer dolgozót foglalkoztatnak. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2003-ban vállalkozásai adták az ipari foglalkoztatottak 17,3 százalékát. Az idén az ipari parkok területe 250 hektárral bővült, a foglalkoztatottak száma egy év alatt 11 ezerrel növekedett, ami elsősorban az újonnan betelepült 250 vállalkozásnak köszönhető. A betelepült vállalkozások beruházásai tavaly 8 milliárd forinttal csökkentek, amit elsőBudapest A kutatás a kijelölt négy nagy régió, Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék kutatóinak bevonásával folyt. A zárójelentés a többi között rámutat: a projekt jelentőségét nem elsősorban az összege adja meg, amely 1990 és 2002 között mintegy 12 milliárd forintot tett ki, hanem az a tény, hogy egy nemzeti kisebbség fennmaradása saját értelmiség nélkül nem lehetséges. A vizsgálat során ugyanakkor kiderült: a szóban forgó négy nagy magyar kisebbségi régióban a felsőoktatásban résztvevő magyar fiatalok száma jóval alatta marad a masorban néhány nagy cég (Szombathely-Philips, Székes- fehérvár-IBM) kivonulása okozott. Ez azt jelenti tehát, hogy az új betelepülők befektetései 8 milliárd forint értéket tettek ki, de a kivont tőke ennél jóval nagyobb, körülbelül 16 milliárd forint volt. A 165 ipari parkot hét szakmai szervezet - Ipari Parkok Egyesülete, Magyar Technológiai Tudományos Ipari Parkok Szövetsége, Önkormányzati Ipari Parkok. Szövetsége, Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége -, valamint a magyarországi Logisztikai Szolgáltatóközpontok Szövetsége támogatja, illetve fogja össze. gyár kisebbség arányának, általában a felét sem éri el. A jelentés szerint fontos, hogy a támogatások révén létrejött a Partiumi és a Sapienta Egyetem, a Beregszászi Főiskola, továbbá tehetséggondozó kollégiumok hálózata, de nagy a jelentősége annak is, hogy magyarországi egyetemek és főiskolák kihelyezett tagozatokat állítottak fel. Á kérdőívek tanúsága szerint ezek a tagozatok nagymértékben hozzájárultak a magyar értelmiség képzéséhez anélkül, hogy a hallgatóknak akár szülőföldjükön belül, akár azon kívül utazniok vagy elvándorolniuk kellett volna. A hallgatók ezzel együtt hiányolják az oktatást Pongorné Dr. Csákvári Marianna elmondta, hogy megkezdte tevékenységét az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa, amely 19 tagból áll, tagjai az érintett minisztériumok, illetve a szakmai szervezetek képviselői. Kiemelt feladatuknak szánják, hogy az eddigi sikeres ipa- ripark-program minőségi fejlődési pályára álljon, és ki lehessen használni mindazon fejlesztési forrásokat, amelyeket az EU is támogat. Az ipari parkok lehetőségeire, igényeire szabott részprogramok kidolgozása, szakmai előkészítése ugyancsak fontos feladata a tanácsnak - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, koós tamás kiegészítő gyakorlati képzést. Majd száz határon túli magyar tudományos vezető szerint a magyar tudományos utánpótlás helyzete a környező országokban nem reménytelen, inkább biztató a helyzet. A megkérdezetteknek csak tíz százaléka van más véleményen, a Vajdaságban azonban 30 százalék látja a helyzetet reménytelennek. A program egyik fő következtetése az, hogy a támogatási politika jelenlegi szintjén már nem „kívülről” kell támogatni a határon túli felsőoktatást és kutatást, hanem ténylegesen integrálni kell azt a magyarországi felsőoktatási és tudományos rendszerbe, továbbá regionális hálózatokat kell kialakítani. A kutatás projektvezetője Berényi Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. EUROPRESS Arc nélküli párt Budapest Az MDF megújulásához pontosan meg kell határozni azokat az értékeket, amelyeket a párt képviselhet, valamint fel kell építeni egy stabil, 8-10 százalékos szavazóbázist - mondta vitaindító beszédében Felföldi Zoltán közgazdász az ellenzéki párt Lakitelek Munkacsoportjának tanácskozásán. Felföldi azt javasolta, hogy a párt szűkítse azt a célcsoportot, amelyet képviselhet, vállalja hangsúlyosabban a vidék képviseletét, valamint mondja ki, hogy a Fideszt stratégiai partnernek tekinti. Úgy vélekedett, hogy az MDF-nek jelenleg nincs karakteres arca, az átlagembernek semmi nem jut eszébe a pártról. Felföldi kijelentette: ha valamilyen kép kialakult a politikai tömörülésről, az a pártelnök nyilatkozatai alapján körvonalazódott az emberekben, ez azonban nem tükrözi teljesen a tagság vagy a támogatók álláspontját. Az MDF mindezeknek betudhatóan nem rendelkezik stabil szavazóbázissal, az európai parlamenti választáson elsősorban a más pártokból kiábrándult szavazók voksai- nak köszönhette eredményét, a párt korábbi stabil szavazói átpártoltak a Fideszhez. Lezsák Sándor, az MDF alelnöke a tanácskozáson arról beszélt, hogy a párt szeptember 25-ére meghirdetett országos gyűlésére olyan alapszabály-módosítási javaslatokkal, valamint programjavaslatokkal kell előállnia a Lakitelek Munkacsoportnak, amely alkalmassá teszi a jobboldalt a jelenle- gi kormány leváltására. mti Faforgácsolók Budapest A faforgácslap-gyártók ellenzik, hogy egyre több szénerőmű áll át a faapríték-tüzelésre, s attól tartanak, hogy emiatt bizonytalanná válik számukra az alapanyag-beszerzés. A faapríték energetikai hasznosítása megújuló energiának számít, amelynek előállítását az Európai Unió támogatja. Az iparág képviselői a közelmúltban az Országgyűlés gazdasági bizottsága energetikai albizottsága ülésén kifejtették: alapanyagként használható faárut eltüzelni a fejlődő országokra és nem Európára jellemző. Az erdészetek képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozták: egyáltalán nem könnyű értékesíteniük a faanyagot. Ma már az erdős területeken lévő településeken is gázzal fűt a lakosság, ezért nincs keresleti piac ezen a területen. így számukra nagyon is jól jön a széntüzelésről faapríték- tüzelésre átálló három magyar- országi erőművi blokk évi 1,2 millió köbméteres faigénye, mti Hátrányos alkalmazás Budapest A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciója (VOSZ KSZSZ) széles körben ismertté kívánja tenni az EuroCommerce és az Uni- Europa Commerce májusban elfogadott deklarációjának tartalmát, amely célul' tűzi ki, hogy Európában, így Magyarországon is megvalósuljanak általános érvényűén a hátrányos helyzetűek alkalmazásáról és integrációjáról szóló intézkedések - közölte Schneider Ágnes, a szekció társelnöke. Munkacsoportjuk állás- foglalása leszögezi, hogy a hátrányos helyzetűek munkavállalásának és integrációjának megoldása továbbra is közös feladat, felelősség, ahol a kormányoknak, munkaadóknak, érdekképviseleteknek és maguknak a hátrányos helyzetűeknek együtt kell működni. A dokumentumot kiadó két szervezet, az EuroCommerce és az Uni-Europa Commerce felvállalja a téma képviseletét az Eu- rópai Munka Tanácsban. mti Támogatás - határon túl Hároméves kutatóprogram ért véget, amelynek során társadalomkutató műhelyek illetve felügyeleti szervek vizsgálták, miként hasznosulnak a magyar felsőoktatásnak, valamint a kutatás-fejlesztésnek nyújtott támogatások a környező országokban.
