Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-08 / 185. szám

2004. Július 8., csütörtök RIPORT 7. OÉDAL K U LT URA ­Európa akvarelleken A Baranyából elszármazott, Németországban élő Heil József akvarelljeiből nyílt kiállítás látható Pécsett, a Lenau-házban. Képein Eu­rópa jellegzetes tájai, hangulatai jelennek meg poétikus álomvilágként. Mi volna, ha eloldódna a gondola? S a benne alvó gondolás, akit elaltatott a hatalmas lomha ég, vala­hol egészen máshol ébredne föl. Netán egy más bolygón. Álomképek jelennek meg előttünk, mese­szerű, kékbe hanyatló messzeségekbe vesznek. Mint fürdőző királynő, oldott rajzolatú sejtelem­ként fekszik a háttéri langy vizek ölelésében Velen­ce. A facölöphöz kötött gondolában az alvó gondo­lás érzelmes álma Marco Polo városa, a fölébe ma­gasló Szent Márk toronnyal. Joschi Heil, azaz Heil József is lehetne akár ez az álmodó. Képeit szinte kivétel nélkül poétikus, raj­zos, színes, oldott álomszerűség jellemzi. Egy - szí­neiben, formavilágában részletekbe menően - stili­zált álomvilágot jelenítenek meg. Európai álom ez, az álmok Európája, ami sokféleképpen álmodható, mint ahogy sokféleképpen megélhető is - alkat, vérmérséklet szerint. Ártatlanság, naivitás, a gyer­meki múltat idéző jótékony szeretet társul ezekhez az álomképekhez. Álmai valaha Magyarországon alapozódtak meg a távoli gyermekkor oltalmában. Kátolyban, Himesházán, Komlón, Pécsett élt. Az építőipari technikumban Debitzki István foglalko­zott vele, meg aztán Bizse János. Dolgozott az Épí­tőipari Vállalatnál. Focizott is Komlón, a Pécsi Épí­tőkben, még a baranyai ifjúsági válogatottban is szerepelt, és Németországban is folytatta. Az életet aztán Németországban Wolfsburgban és Dann- dorfban, a kenyérkereső munkát pedig a Volkswa­gen Műveknél találta meg. Mára nemhogy kétlaki, „háromlaki” lett. Németországi otthona mellett egy harkányi és egy fonyódi cím is rákerült névjegykár­tyájára. A mostani tárlatán már a Balaton is jelen van. A festés, akvarellezés mindenütt meghatározó volt az életében. Művei nem elvontak, előadásmód­ja mellőzi az elvontságot, a „nagy szavakat". Eddig 34 kiállítást tudhat maga mögött. _______B. K. Má rton Andrást felmentették Hiller István kulturális miniszter minapi sajtótájékoztatóján beje­lentette: Márton András pécsi színművészt, a New York-i Ma­gyar Kulturális Intézet igazgató­ját megbízatásának lejárta előtt elbocsátotta. A miniszter már egy évvel ezelőtt megállapította, hogy a tizenhét külföldi kulturá­lis intézet közül a New York-i a leggyengébb, s ezt akár a szemé­lyi következtetések levonásával is rendbe kell tenni. Márton András eredménytelenségének okát alapvetően kapcsolatterem­tési képtelenségében látja. Pél­dául a magyar főkonzulátus épületében helyezték el mind­két diplomáciai szervezetet, de a kulturális intézet kocsijai nem parkolhatnak a főkonzulátus épületében. Az elbocsátás előzményei kö­zött volt, hogy már mintegy két éve kultúrpolitikai körökben olyan vélemények hangzottak el, melyek szerint az intézetigazga­tónak nem lett volna szabad oly előadásokat szervezni - illetve fi­nanszírozni - New Yorkba - s mint később kiderült, még Hel­sinkibe is -, amelyben ő fősze­replő. Bár sokan arra következtettek, hogy New Yorkban nincs semmi baj, csupán a kormány „ki akarja nyírni” a politikai ellentáborból származó Márton Andrást, akit az Orbán-kormány nevezett ki, s előt­te a pécsi önkormányzat ellenzéki képviselője is volt. Bába Iván, az Orbán-kormány Külügyminiszté­riumának államtitkára azonban a minap e kérdést tisztázta: „Minden külföldre küldött beosztott és vezető diplomatát, valamint kulturális intézetigaz­gatót a tevékenysége és a telje­sítménye minősít. Az Orbán- kormány által kiválasztott kul­turális intézetigazgatók túlnyo­mó többsége beváltotta a hozzá­fűzött reményeket, megfelelő­képpen, jó szervezőképességgel s jó kapcsolatépítő képességgel, ■hibátlan kulturális érzékkel s műveltséggel képviseli a ma­gyar kultúrát külföldön. Ezt Márton Andrásról nem lehet el­mondani. Mindenki tévedhet, s úgy tűnik, az Orbán-kormány, illetve a mi időnkben a Külügy­minisztérium és a Kultuszmi­nisztérium az ő személyét ille­tően tévedett.” F.D. A rock nagy hazai szigetei Ha a június a színház és a klasszikus zene időszaka a hazai fesztiválkínálatban, akkor a júli­us mindenképpen a rock, a me­tál, a blues, és az alternatív zenei találkozóké. Éppen ezért szeren­csés lenne jobban egyeztetni a programokat, mert például ezen a hétvégén három nagy bulira ké­szülhetnek a húzós könnyűzene kedvelői. A Rockmaraton még három napig fut - ma a metálze- ne: Pokolgép, Ossián, holnap a blues: P. Mobil és a P. Box, szom­baton pedig a Beatrice és a Tank­csapda viszi tűzbe fő műsoridő­ben a rockereket. Jó néhány sztárbanda a Malomvölgyből egyenesen Paksra utazik, ahol péntektől vasárnapig zajlik a 12. Nemzetközi Gastroblues Feszti­vál. Itt a szuperszám a Deep Purple-t és a Black Sabbath-ot is megjárt Glenn Hughes fellépése, de az egykori Syriusos Jackie Or- szácky is hazalátogat, a Mini, Tátrai Tibusz ugyancsak lenyom néhány futamot, míg a pécsieket a Coda és a Katona T. & Blues Po­wer képviseli. Hogy még nehe­zebb legyen a választás, ma kez­dődik Sopronban a Volt Fesztivál, és szombat estig tiz helyszínen 150 zenekar fog fellépni, köztük a Kispál és a Borz, valamint Ákos. Alig marad szusszanásnyi idő, jöhet a Balaton! Fonyódon július 21-25. között rendezik az Egyete­misták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját (EFOTT) 120 koncerttel. Ebben a felhoza­talban is ott található három bara­nyai banda, a Kispál és a Borz 22- én a nagyszínpadon, a Peet egy nappal korábban a Parti Caféban játszik, és ugyanitt lép fel 24-én a szigetvári Persona Non Grata. Újabb egyhetes pihenő után pe­dig következik a fő attrakció, a Sziget augusztus 4-11. között hat­van helyszínen ezer programmal, melyen az említett három bara­nyai csapat szintén ott lesz, to­vábbá a Coda, a Hétköznapi Csa­lódások, a Brigád is. MÉSZÁROS B. E. NAGYPALL GALÉRIÁJA. Idén is népszerű a kis falu hangulatos kiállító pincéje. Ezen a nyáron helyi alkotók mutatják be cserépedényeiket és csuhémunkáikat, valamint egy holland fotográfus, Eddy Smid fényképeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, a tervek szerint szeptem- ber közepéig._________________________________________________________________________________________________fotó; tóth László Magyarul - magyarán Nyelvtan és köznyelv A magyar nemzeti nyelv szókin­csét a különböző nyelvváltozatok szóanyaga alkotja. A leggazda­gabb és a legváltozatosabb az iro­dalmi, utána a köznyelv szókin­cse. A technika fejlődésével az ún. szakszókincsek is gazdagodnak. Közismert tény, hogy a nyelvvál­tozatok szókészlete nem különül el mereven egymástól. Ai irodal­mi és köznyelv szóállománya fő­ként szakszavakkal gyarapodik. A nyelvtan viszonylag távol áll a köznyelv szóhasználatától, mégis szinte mindennapos a kölcsön­zés. Most erről szólok néhány be­szédes példát említve. Valaki örömmel újságolja, hogy a magyar nyelv tanulásá­ban szép eredményeket ért el. „Borzasztóan jól megy, főleg az s, sz, r betűk.” A betű helyett a hang használata a helyes. Mégis iskolázott emberek is gyakran fölcserélik. „Honvédelmi Minisz­tériumfok). A zárójelbe tett töb­bes számra utaló rag nem gépe­lési hiba terméke.” - A többes szám jeléről van szó. „A mester szó előtt a ház toldalékot (ház­mester!) többször is áthúzták.” A ház nem toldalék, hanem az összetett szó előtagja. A toldalé­kok: képző, jel, rag. „Még a vád­irat is feltételes módban fogal­maz (küldeni szándékolt)” - ehelyett: küldött volna - küldte volna. A -hat, -hét igen gyakran a feltételes mód „jeleként” hasz-* nált képző. „Miért használod az olykor, ritkán szavakat a tör­vényjavaslatok jelzőjeként?” - „Nincs módod az ilyenkor szo­kásos jelzővel élni, mármint: ele­gánsan kitérni a kérdések elől.” Aki egy kicsit is jártas a nyelvta­ni elemzésben, a£ tudja, hogy az olykor, ritkán nem jelző, hanem határozószó, a mondatban pedig határozó mint mondatrész. Az elegánsan sem jelző, hanem az elegáns melléknév határozóra- gos alakja. A mondatban szintén határozó. A nyelvtan tanításának fő szempontja, hogy a nyelvi eszközök rendszerezésének két fő típusát: a szófajiságot és a sza­vak mondatrész szerepét ne té­vesszük össze. Ezt a^ különbség- tevést tanuljuk meg, amikor az egyes mondatrészek szófajságát jelöljük. Igen gyakori a két rend­szer tagjainak összekeverése. Az állítmány helyett igét, az alany helyett főnevet mondanak. For­dítva ritkán fordul elő. Sokszor bonyodalmat okoz a -ni képzős ige minősítése. Helyesen főnévi igenév. Ezt a tévedést támogatják a kétnyelvű szótárak, amelyek­ben minden ige címszóként -ni képzős igenévi alakban szerepel. Érdekes jelenség egyébként a nyelvtani szakszók gyakori köz­nyelvi használata. Ennek örülhe­tünk, mert a nyelvvel mint jelek rendszerével foglalkozó tudo­mányhoz visz közelebb bennün­ket, de csak akkor, ha tisztában vagyunk a használt szakszavak pontos jelentésével. Rónai Béla Oszlik a testület, foszlik az iskola- Nagy itt a fejetlenség, eddig semmi gond nem volt az iskolá­val, most meg a tanítás befejezé­se után két hét alatt kiderül, hogy tanárokat kell elküldeni, és Szászváron megy tovább a felső tagozat. Még a képviselők sem látnak tisztán, nem csoda, ha hétből öten úgy döntöttek, hogy lemondanak - fogalmaz egy ma- gyaregregyi férfi. Amit pedig a tények mutat­nak: 850 ember él a völgységi fa­luban, az általános iskola nyolc osztályába 82 gyerek jár, de két­szer ennyien is kényelmesen el­férnének. A polgármester, Ko­vácsáé Deák Irén maga is tanár­nő, történelem-magyar szakos, 16 évet húzott le a pályán, de nem Magyaregregyen, hanem a közeli Szalatnakon. Az iskolaügy kipattanása egy új jogszabály kö­vetkezménye. A kistérségi társu­lásokat át kell alakítani szeptem­berig többcélú társulásokká, mert csak így lehet megpályázni frissen kiírt százmilliós nagyság- rendű forrásokat. Az újjászerve­zett Komlói Kistérségi Társulás 19 települése (köztük Magyareg- regy) oktatási, szociális és egész­ségügyi ellátási, hulladékgazdál­kodási és közigazgatási informa­tikai fejlesztésekre 120 millió fo­rintot igényelt a keretből. Ha kilép valaki, akkor elesik ezektől a pénzektől, sőt, ha a távo­zásával kárt okoz a kistérségnek, azt is ki kell fizetnie. Ha viszont beszáll, akkor automatikusan vál­lalja azt is, hogy az iskola kihasz- náltsági mutatója a szeptemberi tanévkezdéskor 50, jövőre pedig minimum 75 százalékos kell le­gyen, ezzel szemben az egregyi érték 45 százalékon áll. Egyetlen megoldás kínálkozott, egyesülni egy jól menő környékbeli iskolá­val. Június 22-én a testületi ülé­sen a képviselők mindezek isme­retében egyöntetűen a kistérségi társulásra szavaztak, 26-án pedig falugyűlést hívtak össze, ahol az iskola sorsa volt a legfőbb kérdés. A gondokat súlyosbította, hogy Magyaregregyen nincs nemzetisé­gi oktatás, amely haladékot ad az 50 százalékos kihasználtság telje­sítésére. Másrészt a pályázati fel­tételeknek június 30-i határidővel kellett megfelelni, ami szintén sür­gette a döntést. Közben az egregyi tanárok aláírásgyűjtésbe kezdtek, össze is jött háromszáz név, hogy az egyházaskozári iskolával fuzio­náljanak, de a kozáriak a szalatna- kiak csatlakozására is igényt tar­tottak, akik viszont elzárkóztak az elképzeléstől. Szalatnak ugyanak­kor külön társulásra hívta Egregyet, de azt meg a társfenntar­tó köblényiek vétózták meg. Végül egy megoldás maradt, a 8,5 kilo­méterre lévő Szászvárhoz kapcso­lódni. Méghozzá úgy, hogy az al­sósok helyben maradhatnak, a fel­sősöknek kell csak Szászvárra utazni, és a tanároknak is állást biztosítanak. Két nappal később testületi ülést tartottak, ahol az is­kola fenntartói elfogadták a szász­vári fúziót, de Szabó József képvi­selő a döntés után az egregyi tes­tület feloszlatását kezdeményezte. További négyen csatlakoztak hoz­zá, így minősített többségben mondtak le a folytatásról.- Azt azért megjegyezném - mondja a polgármester asszony -, hogy Szabó József felesége az is­kola igazgatóhelyettese. A felosz­lásra szavazók pedig lépésüket semmivel nem indokolták, ké­sőbb meg úgy fogalmaztak, hogy egy hetet sem kaptak az iskola sorsát eldönteni. Holott ők is tud­ták, a pályázati kiírás a pénzkeret­re csak június 18-án érkezett, az iskolakihasználtsági elvárásokról pedig egy nappal előbb olvastunk a társulási szerződés mellékleté­ben. Szerintem más van itt a hát­térben. Az bántja a képviselők egy részét, hogy felemelték a főállású polgármesterek fizetését. Én egyébként a minimumot kapom, a 33 ezer forintos illetményalapot hétszeres szorzóval. Azt szeret­nék fél éve elérni, hogy új válasz­tás legyen, és társadalmi megbíza­tásban lássa el a befutó ezt a posz­tot, mert úgy 150 ezerrel olcsóbb lehetne a megbízatás, most pedig az iskolafúzió kapcsán próbálnak bűnbakot csinálni belőlem, és egy új választást kikényszeríteni. Ha nem bírták elviselni a terhet, hogy az iskoláról ilyen döntést kellett hozni, miért nem a határozat előtt mondtak le külön-külön, akkor ugyanis a tartalék képviselőkkel feltölthetnék a helyüket. Az önfeloszlatás jogszerűtlen volt, állapította meg a Baranya Me­gyei Közigazgatási Hivatal, mert csak a helyi Ügyrendi Bizottság írásos beterjesztésével kerülhet ilyen kérdés a képviselők elé, ahol név szerinti szavazással lehet a testületet megszüntetni. Egregyen a bizottság ma ül össze, délután hatkor pedig a testület is tanácsko­zik, azaz holnapra kiderül, lesz-e időközi választás.- Az ülés előtt negyedórával még eszünkben sem volt felosz­lást fontolgatni - fejti ki Szabó Jó­zsef, aki húsz éve folyamatosan képviseli a helyi testületben az egregyieket. - Ekkor azonban két társunk bejelentette, ha megsza­vazzuk az iskola Szászvárhoz csa­tolását, akkor ők végleg fölállnak. Ami minket zavart, hogy a szom­széd községek polgármesterei két hónapja ismerték a társulási felté­teleket, de mi semmiről sem tud­tunk. A mai napig nem láttunk szerződéstervezetet, és arról sincs írás, hogy mi lesz a tanári karral. Úgy látjuk, hogy elhamarkodottan ítélkeztünk az iskoláról. Azt is meg kell említenem, hogy a pol­gármester asszony hét évvel ez­előtt hiába pályázott ide az igazga­tói székbe, és amióta a falu veze­tője, rendre kifejezi a neheztelését emiatt. A lemondás óta aludtunk már néhányat, és a csütörtöki tes­tületi ülésre lehet, hogy vissza is vonnánk a döntésünket, de azóta történt még valami, amit nem tu­dunk lenyelni. A polgármester asszony ugyanis a feloszlatási be­jelentést követően telefonon meg­fenyegetett három képviselőt, köz­tük engem is. Ha nem vonom visz- sza az elhatározásomat, akkor tesz arról, hogy a vállalkozásom­nak vége legyen - dühöngött, s volt, akit családi botrány kiterege­tésével próbált belátásra bírni. Ké­sőbb csak a telefonálás tényét is­merte el, de én most már nem tu­dok leülni vele egy asztalhoz, és közös döntéseket hozni. Amennyiben ma feloszlik a ma- gyaregregyi testület, úgy 75 napon belül időközi választást kell tarta­ni, melynek teljes költsége (kb. 800 ezer forint) a települést terhe­li. A jelek szerint vagy így, vagy úgy, de a vesztes mindenképpen a falu lesz. A felső tagozatos gyerekek pe­dig szeptembertől mindenképpen utaznak. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom