Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-07 / 184. szám
2004. Július 7., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Lélek-tér-kép: séta egy soha nem látott városban Valóságos lér, mögöttes tartalommal fotó: laufer l. Egy soha nem volt városba léphetünk be a pécsi Café Dante kiállítótermében: a debreceni Déri Múzeum tegnap nyílt kiállításán úgy jelenik meg a „kálvinista Róma”, ahogyan azt a két Móricz-re- gényhős, Nyilas Misi és Hitves Zsuzsika láthatta. így lehet, hogy a városképek nem holttá merevedett múzeumi tárgyak, hanem személyes világok darabjai. Debrecen, a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum és Nagyvárad után tegnaptól Pécsett látható a debreceni Déri Múzeum kiállítása. A Lélek-tér-kép elnevezésű tárlat már felépítése okán is csemegének ígérkezik: a Café Dante kiállítótermében a sokszögbe zárt paravánok és a falakra szerelt tükrök határolta „utcán” úgy sétálhatunk körbe a XIX. század fordulóján volt és későbbi Debrecenben, hogy közben módunk van szó szerint - a paravánokon okosan elhelyezett lyukakon - bekukkantani kávéházba, színházi és mozielőadásra, végigmenni a református kollégium folyosóján. Debrecenben vagyunk - és mégsem ott. Ugyanis ez a mostani város soha nem létezett. Mert úgy jelenik meg a kiállításon, ahogyan azt a két Móricz-regény- hős: Nyilas Misi a Légy jó mind- haláligból, és Hitves Zsuzsika a Pillangóból, jó harminc évvel később láthatta. S ebben benne van a két főhős lelke is: Misivel együtt repülhetünk a madarakkal, Zsuzsikával pedig együtt szaladhatunk a pillangó-boldogság után. így tehát a valódi és a belső világ ötvözete, ami a séta során rabul ejt. A kiállítás Lakner Lajos irodalomtörténész ötlete. A két regényből azt a nyolc fő teret vették ki, amelyek a két regényben szerepet kapnak - ezek láthatók a nagy fotókon. S mindegyik nagy fotón nyolc kis lyuk van olyan mögöttes tartalommal - valóságos térrészlettel, belsővel vagy fantáziaképpel -, amely valamilyen módon az irodalmi művekhez kapcsolódik. Az eligazodást a regényekből vett idézetek is segítik. A Déri Múzeum kiállítása augusztus 15-ig látható a Café Dantébán, utána Veszprémbe, majd Szombathelyre, Győrbe, Pozsonyba, Kolozsvárra és Csíkszeredára költözik. __________________________ BALOGH Z. Vá rjátékok Pécsváradon A Szent István-napokat idén augusztus 4-21. között rendezik meg a pécsváradi várban, melynek keretében másfél tucat koncertet, színházi előadást, táncestet szerveznek. A sorozat augusztus 4-én kezdődik a Gyermek, Ifjúsági, Kulturális és Művészeti Világfesztivállal, amelyre a világ minden részéből több száz vendég érkezik. Az első hétvégén a helyi Big Band, majd a Homonyik Sándor, Vikidál Gyula, Varga Miklós trió ad koncertet, és a Dombay-tónál is indul a soros Szobrász Alkotótábor. A várszínházi programban ismét ott lesz Pozsgai Zsolt, de ezúttal csak rendezőként: Kodo- lányi János Földindulás című drámáját állítja színpadra (néhány név a szereposztásból: Őze Áron, Gráf Csilla, Dengyel Iván, Pásztor Erzsi). Az István, a király rockopera (István: Varga Miklós) is ott található az idei kínálatban a nyíregyházi Mandala Dalszínház előadásában. A Folkloriáda Világtalálkozó több rendezvényét elhozzák majd Pécsvárad- ra, a színházi estek sorát pedig a Veszprémi Várszínház zárja a Szomorú vasárnap zenés játékkal (Szacsvay László, Götz Anna látható a főbb szerepekben). Emellett nagy közönségre számítanak Kincses Veronika, Kovács István és Bencze Ilona dalestjén is a katolikus templomban. M. B. E. Klezmert dobol a joghallgató A közelmúltban a pécsi Művészetek Házában ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a budapesti Bálint Zsidó Közösségi Ház. A sok színes program közül is kiemelkedett a Pannónia Klezmer Band koncertje. Mint kiderült, a dobosuk a pécsi jogi kar hallgatója, Vadócz Dávid.- Hogyan került kapcsolatba előbb a dobbal, majd a klezmer muzsikával?- Tízéves koromban egyik reggel úgy ébredtem, hogy én dobolni fogok. A szüleim szerették volna, ha valami klasszikusabb hangszert választok, zongorát, esetleg gitárt, de nem lehetett eltéríteni. Úgyhogy előbb a zeneiskolában, majd a konzervatóriumban is ezt tanultam. Magával a klezmer zenével az ELTE Radnóti Miklós Gimnáziumában - ez egy vüági zsidó iskola - kerültem először kapcsolatba. 2000-ben csábítottak ide, és azóta nincs megállás: évi 120 koncert, nyári fesztiválok, táncházak.- A klezmer zenében a legjellegzetesebb hangszer a klarinét, a hegedű, a harmonika. Hol van a dobok helye?- Én a hangsúlyokat erősítem, tompítom. Többnyire halkan, visszavonultan játszom, rásegítek a dallamra, de ha kell, odacsapok a cintányérra. Azt tudni kell, hogy az 1920-as, 1930-as években Közép-Euró- pában virágzó klezmer-zenélés évtizedekre kihalt a háború után, ám Amerikában továbbélt, és a jazz, a dixiland hatására ott került bele a dob. Aztán amikor a 1980-as évektől ismét kezdett Európában is népszerűvé válni ez a zene, már természetes volt, hogy dobot is használunk.- Mikor próbálnak? írnak-e áj zenét is, vagy inkább régieket kutatnak fel?- Szerda a próba napja, de megmondom őszintén, ez inkább beszélgetés, lelki életet élünk, mert ez is kell a jó zenéléshez. A havi táncházak alatt aztán helyreáll- nak a számok annyira, hogy ki lehet lépni velük a közönség elé. A repertoárt illetően: inkább régi dallamok után kutakodunk, de el lehet kapni ezt a stílust, és születnek néha új számok is.- Jövőre végez a PTE Jogi Karán - miképp tudja ösz- szeegyeztetni a tanulást a sok fellépéssel?- Nem könnyű, ez kiderül abból is, hogy 1998-ban vettek fel, és még csak itt tartok. Volt olyan, hogy a vizsgaidőszakban mindennap koncert volt, hát nem csoda, ha a vizsga nem jött össze. Az biztos, hogy néha, mondjuk a római jog, vagy a büntető jog vizsga előtt el kellett feledkezni a zenéről. Vadócz Dávidot nem lehetett eltéríteni a dobolástól fotó: t. l- De legalább ez a muzsikálás mindenért kárpótol, igazi örömzene a klezmer.- így van, majd kibújunk mi is bőrűnkből játszás közben, és ez átmegy a közönségre is. A másik az, hogy ez eléggé egyszerű zene, nagyon könnyű ráhangolódni, egy-egy szám végére már a nézők is tudják a dallamot, és ültükben is jár a kezük-lábuk! M.K. BÁBOS SIKEREK. Népszerű műsorával járja a megye településeinek rendezvényeit a pécsi Ördögszekér Kompánia kis csapata. Rozs Tamás, aki a Szélkiáltó együttes zenésze, bábos előadóművészként is sikeres, feleségével és családtagjaival alkotják a társulatot. Képünkön a Hamupipőke című előadásuk egy részlete._______________________________________________________________________fotó: laufer László A gyerekvilág megszelídítetlen mumusa Nemzetközi gyermekkutatás a médiáról, a mentális környezetszennyezésről A Pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola diákjai és tanárai a nemzetközi Young Minds rendszer résztvevőiként fontos megállapításokat tettek a szerintük elfajult, túlontúl vérgőzös hírközlésről, a valóságshow-k emberelíenes világáról. A következő tanévtől külön hírcsatornát ígérnek nekik a városi és a regionális tv-nél. Mi lenne, ha a világot műanyaghegyek, üvegcseréphalmok, rothadó papírkupacok borítanák? A szelektív hulladékgyűjtés világjobbító tevékenységként rögzült a fogékonyabb gyerekekben. Elbeszélgetve a környezetről, világossá vált előttük, hogy a fizikális szemét gyakran keveredik mentális szeméttel. Utóbbi ugyanolyan súlyos tehertétel a környezetre, mint bármi más. A pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola pedagógusai: Zalavári Katalin biológia-földrajz szakos, Gelencsémé Pápa Tünde matematika-informatika szakos és Tamás Kinga angol szakos tanárok észrevették a gyerekek különleges fogékonyságát ezen problémák iránt.- Az iskola pedagógiai programjában eleve kiemelt szerepet kapott a nyelvoktatás, a környezeti nevelés- és az egészséges életmódra nevelés - mondja Pápa Tünde. - 1995-től részt vettünk egy dán környezeti nevelési oktatóanyag adaptációs munkáiban is. Az iskola számítógépes termében 28 gyerek váltja egymást. A Young Mindosok. A YM belső, iskolai profilja ezúttal a kommunikáció és a mentális környezet- szennyezés lett.- Az együttműködés elmélyül- tével, Leif Guld Holm dán pedagógiai és médiaszakember látogatásával szinte fölvillanyozód- tak a gyerekek - folytatja Pápa Tünde. - Konkrét valósággá vált kapcsolatuk az interneten keresztül más országban élő társaikkal, akik ugyanarról gondolkodnak, mint ők. A közös téma a média lett. Ez mindenkit érdekel, és foglalkoznak is vele, viszont rá kellett jönni, hogy mindez nagyon szerteágazó és bonyolult. Pontosítottuk a mentális egészség fogalmát, azokat a tényezőket, amelyek ezt befolyásolják, próbáltuk összegyűjteni a környezeti hatásokat. A kérdőív készítésekor kiderült, nem is olyan könnyű kérdezni! Hát még, ha használható válaszokat is szeretnénk! Nagy fába vágta a fejszéjét a csoport, mert végül 29 kérdésre vártak választ. Az 5-6. évfolyamon a kérdőívek összesítésekor az derült ki, hogy a tv egyfajta mumus is. Egyre zaklatottabb a gyerekek élete, válogatás nélkül nézik a műsorokat, a szülők nem szólnak bele abba, hogy mit, mikor, meddig néznek. Kevés alkalom van a beszélgetésre a családban és az iskolában is. A valóság show-kat a csoport véleménye szerint csak késői adásidőben szabadna sugározni. Reklámozni sem kellene ezeket a műsorokat. Eleve kevesebb reklám is sok volna. Erőszakos és durva dolgokat rajzfilmekben sem szabadna mutatni a gyerekeknek. Az összesítés eredménye mindenkit meglepett: A hírek többsége háborúról, merényletGelencsérne Pápa Tünde ről, balesetről, bűnügyről szólt. Vajon miért került a sor végére a környezet, hol marad az egészség és az emberek sikeres közös fellépése, valaminek a megóvása, megmentése? A csoport tagjai egy hét elteltével megkérdezték a többi gyereket, mire emlékeznek az egy héttel azelőtti hírekből. A gyerekcsoportokat - az írek kivételével - foglalkoztatja a háború. Az angol, a dán és a finn gyerekek leginkább a terrorizmustól félnek. A magyar gyerekek az egyik nagy problémájuknak tartották, hogy keveset beszélgetnek a családban, úgy érezték, hogy nagyobb figyelemre, több együtt töltött időre volna szükség. A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy az angol és a szlovén gyerekek csak alkalmanként, míg az ír és a dán gyerekek közül sokan soha nem beszélgetnek szüleikkel az élményeikről, gondolataikról és a jövőjükről. Az angol és szlovén gyerekek kivételével a többiek tartanak attól, hogy mire felnőnek, romokban hever majd a környezet. Az internetes kérdőívekkel párhuzamosan a gyerekek egy csoportja hírfigyelést végzett egy hétig reggel és este 5 tv-csatornán és 2 rádióadón. Az elhangzott híreket kategóriákba sorolva jelölték, amiket a hét végén összesítettek. Az elhangzott hírek szám szerinti rangsora: politika (169- szerl), sztárok-pletyka, merénylet, háború, katasztrófa, sport, bűnügy... Az YM-csoport véleménye szerint „saját” tv-csatornára vagy saját rendszeres tv-adásra van szükségük a 11-18 év közötti fiataloknak. A Mezőszél utcai iskolások küldöttsége fölkereste De Blasio Antóniát, a WHO Egészséges Városért Alapítvány titkárát, aki helyi önkormányzati képviselő is. Tanácsát, segítségét kérték, mit lehetne tenni a biztonságos játszóterek, szabadidőparkok, a több és nagyobb sportolási lehetőségek érdekében. És persze az önálló tv-műsor is szóba került. A Pécsre látogatott környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Persányi Miklós gyerekekkel is szeretett volna találkozni. A résztvevők között ott voltak a Mezőszél utcai YM-esek képviselői is. A közelmúltban 52 ország környezetvédelmi és egészségügyi minisztereinek részvételével a „Gyermekeink jövője” című, Budapesten megrendezett konferencián sikerült a találkozás a magyar miniszterekkel és az ország- gyűlés elnökével is. Friss hír még: folyamatban van a Pécs TV és az MTV Regionális Stúdiójának szakembereivel az egyeztetés egy önálló gyerekműsorról. A projektről Álmos Zsuzsa 7.b-s tanuló azt mondja: - Reméljük, a kutatás eredményei jó irányba befolyásolják jövőnket... Rückert Dániel 8.b: - Végre egy értelmes, felelősség- teljes munka az iskolában! Kevés olyan gyerekkel találkoztam eddig, akik fontos kérdésekkel és ötletekkel bombáztak. De itt...! Más volt a helyzet. Kíváncsi vagyok a végeredményre is. BEBESSI K.
