Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-20 / 167. szám
■H 2004. június 20., vasárnap Közélet, gazdaság, politika Semmit sem tudunk a cigányokról A romákkal kapcsolatos előítéletek többsége megalapozatlan - derül ki a Delphoi Consulting vizsgálatából. Tehát nem igaz, hogy minden cigány családban sok a gyerek, mint ahogy az sem felel meg a valóságnak, hogy a romák többsége a szociális juttatásokra alapozza megélhetését. A cigányok 70 százalékának díjhátraléka van. T*ein ez az első kutatás, amely a romákkal kapcsolatos sztereotípiákat cáfolja - állítja a vizsgálat vezetője, Ba- busik Ferenc pszichológus. Mint mondta, már tíz éve napvilágot látott egy tanulmány, amely szerint a romák ötször nagyobb erőfeszítést tesznek egy munkahelyért, mint mások.- A mostani kutatás megállapításai csak azok számára jelentenek meglepetést, akik „szűz szemmel” nézik az eredményeket, s ismereteiket jobbára az előítéletekből merítik - jelentette ki. - A romákra is vonatkoznak az olyan nagy társadalmi igazságok, mint például szociális segélyekből szeretnek megélni. A 35 év felettieknél tényleg van egy réteg, ahol legalább négy gyereket nevelnek, de legalább ennyien vannak azok is, akiknek a családjában csak egy, kettő vagy három gyermek él. Nem a megélhetés, inkább az életkor a meghatározó: a cigányok ugyanis átlagosan 10 évvel rövi- debb ideig élnek, mint a magyar átlagéletkor. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője szerint a tanulmány nagy erénye, hogy rombolja az „élősködő romákról” szóló előítéleteket.- A segély is fontos része nagyon sokak jövedelmének, de a többség Horváth Aladárt nem lepték meg a kutatás azon megállapításai sem, miszerint a romák összetartása már nem a régi. Mint mondta, az elidegenedés a roma közösségekben is tettenérhető, hiszen a cigányok kétharmada már beintegrálódott a társadalomba. Egy másik híres roma, Gáspár Győző - vagy ahogy a Romantic együttesből sokan ismerik: Győzike - viszont amondó, hogy a cigányok szolidaritása semmit sem változott. Legalábbis ott, ahol ő él, ilyesmit nem tapasztalni.- Nálunk, Nógrád megyében a romák nagyon összetartanak. Ha valaki elmegy közülünk, a rohozzá segíteni, amikor csak tudunk. Egyébként is azt látom, hogy akinek családja van, annak mindig van kenyere, mert a rokonságból bárkire számíthat. Azt a trendet viszont Győzike is helyesli, miszerint a roma családok többsége már csak két- három gyermeket nevel.- Bevallom, mi egyet terveztünk, a második már a véletlen műve volt... Én a négyfős család híve vagyok, azt mondom: legyen kevesebb gyerek, de róluk megfelelőképpen tudjunk gondoskodni. Nagyon jó lenne, ha mindenki hozzám hasonlóan gondolkodna, akkor talán kisebb lenne a szegénység. Márpedig a szegénység a romák körében az egyetlen olyan tény, amely a vizsgálat nyomán új fent megerősítést gálát szerint a romáknak csak 10 százaléka érettségizik, sokkal többen próbálkoznak meg ezzel- mondta. - Ez eddig még sehol sem jelent meg, de a roma szülők tanuláshoz való viszonya is rengeteget változott az utóbbi időben, természetesen pozitív irányba. Ugyanakkor Ferge Zsuzsa a napokban közölt tanulmánnyal kapcsolatban néhány kételyt is megfogalmazott. Mint mondta, a vizsgálat sok mindent megerősít a romák rossz helyzetéről, ám vannak olyan megállapítások is - például a gyengülő szolidaritás -, amelyet csak fenntartásokkal képes kezelni.- Ezt a kutatást 1200 ember megkeresésével végezték, ami nem nagy minta - jelentette ki.- Ahhoz, hogy az eredményeit értékelni lehessen, össze kell vetni az Horváth Kálmán, a Duna Tv bemondója szerint a cigányok a közhiedelemmel ellentétben szeretnek dolgozni. Emlékezzünk csak a „fekete vonat”-korszakra, amikor a szabolcsi cigányok vonaton jártak a fővárosba, hogy többek között a nagy építőipari vállalatoknál dolgozzanak, és ebből tartsák el családjukat. A rendszerváltozás után ezek a munkahelyek is megszűntek, de a cigányok is szeretnének lakást. „Biztosan mondhatom, hogy ha a sajtó felkap egy-egy negatív jelenséget a cigányok életéből, az ugyanúgy zavarja a cigányok többségét is.” Nem igaz: a roma családokban sok gyerek van szociális segélyekből élnek összetartanak a családok hogy csak azok a családok élnek igazán jól, ahol mindkét szülő dolgozik. Óriási tévedés, hogy azért van sok gyerek, mert a hajt és dolgozik. Lehet, hogy ezt a fekete- vagy szürkegazdaságban teszi, de ők is saját maguk szeretnének boldogulni. konságban a tizenötödik ugyanúgy megsiratja, mintha a fia lenne. Édesanyám ötvenéves, a családból mindig nyert. A körülbelül 600 ezer roma közül 170 ezren élnek gettószerű körülmények között, a munkából szerzett jövedelem pedig átlagosan mindössze 60 ezer forint. Ebből a szegénységcsapdából nehéz kitörni, ám Ferge Zsuzsa szociálpolitikus, akadémikus szerint mind többen próbálkoznak meg ezzel.- Bár a mostani vizsegyéb kutatásokkal, illetve további vizsgálatokra van szükség. Ezzel együtt a szociálpolitikus örül annak, hogy a vizsgálat némely esetben a negatív előítéletekkel szemben kedvező képet mutat. Ferge Zsuzsa szerint ez nem azt jelzi, hogy a cigányok változtak volna, hanem az előítéletek voltak eleve hamisak. Medgyessy Péter miniszterelnök a Nagy Imre és mártírtársai emléknapján rendezett megemlékezésen „Meghajtom fejemet nagyságuk előtt, meghajtom a fejemet Nagy Imre emléke előtt és mindenki előtt, aki áldozatává vált az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak.” Gémesi György, az MDF kampányfőnöke az európai parlamenti választások részvételi arányáról „A demokráciába belefér a távolmaradás is, ez is véleménynyilvánítás.” Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke „A magyar munkavállaló többet dolgozik és kevesebbet keres, mint uniós kollégája.” A Magyar Narancs tudósítása az EU választásról „Révész Máriusz Fidesz-győzelmet és meglepően erős SZDSZ-szereplést prognosztizált, utóbbit Siklósi Beatrix a ValóVilág népbutító hatásával magyarázta.” Hankiss Elemér országértékelése „Az az igazi baj (vagy szerencse), hogy a politika rosszabb, mint az ország.” PROGRAM. Egy nevesincs utazási iroda imigyen hirdeti vakációs szolgáltatását: „Krakkó-Auschwitz: aug. 20-22., busz, szállás, reggeli, programok.” Nem túl bizalomgerjesztő ajánlat, az egyszer biztos. * DALLAS. A román hatóságok nyomon voltak, egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a Dallas című magyar film producerét, mert egy szeméttelepen forgattak. A törvényszék szerint környezetszennyezést követtek el. A szemétről biztos nem ők tehettek, ellenben kíváncsiak vagyunk, hogy a Verespatak völgyében tervezett ciánfürdőért vajon elítélnek-e bárkit. Azért a kis aranyért tönkreteszik a vidéket, s a ciánból talán még nekünk is jut majd. * ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy .*** Átlagos ** Gyengusz * Bukta BEZENYE CITY. Állítólag amerikai befektetők fantáziát látnak a Bezenye és Hegyeshalom közötti térségben, és toronyházakat épí- tenéneka puszta közepére. Korábban ugyanide álmodta a magyar Las Vegast Jacko papája, Joe Jackson. Ugyanő még egy stadionnal is kedveskedett volna a helyieknek. Most valaki más lépett akcióba. A meg nem nevezett mágnás alighanem a régi párt- szlogenből indul ki, miszerint: „merjünk nagyok lenni!” Lelke, tárcája rajta. *** MALACKODÁS. Vádat emelt az ügyészség azon személyek ellen, akik száznyolcvan malacot lovasítottak meg egy kaposvári agrárcégtől. Bár a látszat mást sugallna, mégsem lett malacuk. ** Vihetjük-e a cukrászt Bécsbe? Nyisson cukrászdát Bécsben! - olvashattuk nem is oly rég az uniós belépés mellett kampányoló plakátokon. Az idea szép, ám ha egy cég a saját magyar munkásait dolgoztatná abban az üzletben, az már bajosabb. Tehát a cégek nem vihetik a saját szakembereiket. z Európai Unió olyan, mint egy nagy ország: mind az emberek, ind pedig az áruk szabadon mozoghatnak a területén... Legalábbis ez a közösség egyik alapelve. Ám a gyakorlat még nem igazolja ezt a magasztos eszmét. Erről leginkább Laki Péter, a Laki Épületszobrász Rt. tulajdonosa tudna mesélni, aki - ahogy azt az egykori plakát is javasolta - üzletet nyitott Bécsben. Ám hamarosan szembesülnie kellett azzal, hogy ha kint is a saját embereivel akar dolgozni, annak számos buk- t a t ó j a van. Az épületszobrászat komoly szakmai tudást igénylő szolgáltatás - mondta. - A mi tevékenységünk nem olyan, hogy bejön hozzánk egy vevő, akinek leemelünk a polcról egy gipszCukrászdát nyithatunk Bécsben, csak a magyar cukrászt nem vihetjük magunkkal stukkót vagy egy márvány kandallót, s az illető már viszi is... A mi termékeinket csak beépítéssel együtt lehet eladni. Erre a feladatra természetesen saját dolgozóink a legalkalmasabbak, hiszen kiváló szakemberek, itthon is nap mint nap ezzel foglalkoznak. Igen ám, de amikor ki akartam őket vinni Ausztriába, kiderült: ez korántsem köny- nyű feladat. Jelenleg Ausztriába kétféleképpen vihet ki egy cég magyar munkásokat. Vagy az úgynevezett kontingens terhére - ebben az esetben Laki Péter szerint egy magyar munkás mellé legalább három osztrákot kell felvennie, hogy megkapja az engedélyt. Ehhez neki nem sok kedve volt. A másik út az egyéni munkavállalás, amihez azonban a fogadó országnak el kell ismernie az alkalmazottak szakmai képzettségét igazoló dokumentumokat.- Az osztrákok visszadobták bizonyítványainkat, mondván: azt bárki kiállíthatta - mesélte a cégtulajdonos. - Azt mondták, nekik olyan igazolás kell, amely bizonyítja, hogy a papírok valódiak. Magyar- országon azonban nem találtunk olyan kormányzati szervet, amely ilyen hitelesítést vállalt volna. Laki Péter példája korántsem egyedi. Információink szerint több cég is beleütközött már ebbe a falba. Ezt a többség végül úgy kerüli meg, hogy Ausztriában céget alapít, tulajdonosnak beveszi a munkatársakat, s így már legálisan dolgozhatnak. Lapunk hosszas kutatás után föllelte azt a hivatalt, ahol a kérdéses igazolást végül is kiadják. Az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központjánál elmondták: számítanak az efféle esetek megszaporodására. Mészáros Gábor, a központ vezetője kijelentette: az igazolás kérése nem szőrszálhaso- gatás az adott országok részéről, május 1 -je óta valóban létezik egy ilyen előírás.- Korábban nem kellett kérni efféle központi igazolást, ez egy új szabályozás. Az érintetteknek csak azt tudom mondani: ha efféle problémájuk van, hívják a 473-7382-es számon Prepeliczai Istvánná kolléganőmet. Persze vannak olyan cégek is, amelyeknél nem okoz ilyen gondot az uniós terjeszkedés. Igaz, az Őrmester Kft. még akkor jelent meg Szlovákiában, amikor az ország nem volt EU-tag, s nem is dolgoztatnak magyar állampolgárokkal - a munkatársakat a helyi munkaerőpiacról toborozzák.- Minden külföldi cégünket Budapestről menedzseljük - mondta Vida Mihály, az őrző-védő vállalkozás ügyvezető igazgatója, a külföldi terjeszkedés felelős vezetője. - Mi csupán a cégkultúrát „exportáljuk” úgy, hogy egy munkatársunk néhány napra kiutazik, betanítja a helyieket, s már jön is vissza. így dolgozunk Szerbia-Montenegróban és Romániában is, s készülünk Ausztriába is. Egy magyar munkás mellé három osztrákot kell telvenni, ha a Lajtán túl akar egy cég dolgozni, hogy meg kapja az engedélyt. Ha pedig egyéni munkavállalóként akarják kivinni, akkor az osztrákok nem fogadják el a szakmai bizonyítványát, igazolást kérnek a valódiságukról SS I m 1*118 ^SlI I
