Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-06 / 153. szám

2004. június 6., vasárnap Művészbejáró 13 Friderika hazatalált Sokan emlegették a napokban Bayer Friderikát, hiszen az euro- víziós dalfesztiválon idén sem volt magyar énekes. S mi magyarok csak egyszer szerepeltünk jól, amikor Dublinban Friderika negye­dik volt a Kinek mondjam el vétkeimet? című dallal. Friderikának nemrégiben gospellemeze jelent meg, de csak a beavatottak is­merik, miután a rádiók, tévék nem játsszák.- Hová tűnt Bayer Friderika?- Nem mentem világgá, sőt szakmát sem váltottam, hiszen a gospel már a nyol­cadik lemez, ha a két altatódal albumot is beleszámolom. Kétségtelen, pályám elején gyakrabban szerepeltem a médiában. Ta­lán szerencsés voltam, hogy a rádióban rendeztek egy tehetségkutató műsort, ahol találkoztam Jeney Szilveszterrel. Ő aztán mutatott néhány dalt, s a Kinek mondjam el vétkeimet? nagyon nekem való volt. Ezt a későbbi sikerek igazolták is. A 94-es eurovíziós fesztiválon egy ponttal csúsz­tam le a harmadik helyről.- Állítólag az a dal másnak íródott...- Ez igaz, Zalatnay Sarolta adta volna elő, de a tervezett lemez meghiúsult, így maradt Jeney fiókjában, és így jutott nekem.- Utólag már elmondhatja, miért szakí­tottak Jeney Szilveszterrel, hiszen a máso­dik albumát már Gerendás Péter jegyezte?- Nem volt egymással semmi bajunk, de amikor a második lemezemet tervez­tük, szerettem volna valami mást énekelni, s ezért váltottam. Bors Jenő, az EMI akko­ri igazgatója támogatott, így aztán keres­tünk egy másik gitáros szerzőt, Gerendás Pétert. Miután egy cég is került szponzor­nak, országos turném is volt.- Aztán Gerendástól is továbblépett, és most már évek óta örömzenét énekel. Per­sze más ez a gospel, mint amit Harlemben énekelnek.- Valóban, a gospelnek két jelentése van. Az egyik a feketék zenéje, egy stílus. A másik a négy evangéliumot jelenti. Az előző lemezem, a Hazatalálsz már erről szólt. Ezek már nem melankolikus, kilátás­talan dalok, inkább az örömről, boldogság­ról szólnak.- S miért nem hallani ezeket?- Ne tőlem kérdezze. A Hazatalálsz, azt mondta az egyik rádiós nagykutya, hogy azon nincs sláger. A gospelt már el se vit­tem, mert annál értékesebb ez a zene, hogy a háta mögé dobja. Mindenféle rek­lám nélkül is 5-6 ezer lemezt eladtak a gospelből, ami manapság igazán nem ke­vés. A rádiók, tévék persze nem játszanak, de koncertezni hívnak, most voltam Nagy­kőrösön, megyek Debrecenbe és Budapes­ten is fellépek többször a nyáron. Lehet, hogy túl büszke vagyok, de én nem vagyok hajlandó ajánlgatni magamat. D. L. BAYER FRIDERIKA Született: 1971. október 4. Pályája: Táncdalfesztivál győztese, a dublini eurovíziós dalfesztivál 4. helyezettje, szerződést köt az EMI Quinttel. (1994) Díjai: eMeRTon-díj (1994, 1995), Arany­szarvas-díj (1994), AranyZsiráf-díj (1995) Nagylemezei: Friderika (1994), Friderika II. (1996), Boldog vagyok (1998), Kincs, ami van (1999), Hazatalálsz (2001), Gospel (2003). Halottak napjától virágvasárnapig Magyar ősbemutató Délvidéken G. Erdélyi Hermina, Péter Ferenc, Csernik Árpád és Káló Béla S iposhegyi Péter színházi darabjait az utóbbi időben csak külföldön nézhetem. Mert ott játsszák. Buda­pest szabadon lézengő színházai nem akklimatizálják a már-már középkorú szerző darabjait. Ta­lán azért, mert színjátékai a magyarokról, nemzeti múltunk­ról emlékezik, vagy a viszontag­ságos rendszerváltás paradoxon tragédiáiról. Szerb szomszédaink mostaná­ban magyarveréssel is foglalkoz­nak. Albánoktól, horvátoktól, bosnyákoktól és a NATO-tól ki­kaptak, így védtelen kisebbségei­ket alázzák az erősebb naciona­listajogán. Ezért is volt bizarr a Ma- gyarkanizsán játszott ősbemuta­tó, ahol a Szabadkai Magyar Színház tagjai előadták Sipos­hegyi Péter Halottak napjától vi­rágvasárnapig című darabját. A dráma (és ezért is volt fenséges a premier helyszíne) arról szól, hogy miként élték át a délvidéki magyarok Trianont. Az elszaka­dás, az identitáshiány, az asszi­miláció mostohasága ejti tragi­kus gondolkodóvá a befogadó né­zőt, és főleg azt a közönséget, amelyik még nem élt a nemzet­rész elszakításakor. Sok déduno­ka döbbenten tanulta őseik múlt­ját, minden tragikumával együtt. Mert idáig ez tabutéma volt. A premier napján nem messze Magyarkanizsától, Temerinben három magyar nemzetiségű fia­talt vertek meg csak azért, mert magyarok. Közben Szili Katalin Belgrádban tárgyalt arról is, hogy ezek a magyarellenes atrocitások nem ildomos dolgok. Élmény volt az este. Nem sír­tunk, nem zokogtunk, mert nem volt orrfacsaróan geil a darab. Szenvtelen tényfeltárást láthat­tunk valódi cselekménnyel, G. Er­délyi Hermina, Péter Ferenc, Káló Béla és Csernik Árpád délvidéki színészek megszemélyesítésével. A rendező Andrássi Attila. A bemutató pünkösdkor volt, virágvasámap után, mert a dik­tátum kezdete is erre a napra esett. A teltház vastapsos közön­sége aztán szétszéledt a boron­gás, esős éjszakában. Mi beül­tünk egy bisztróba, és csevap- csicsát rendeltünk. Törtséges szerb nyelven. Tört magyarság­gal válaszolt a pincér, akit ma­gyar névvel illettek a szülei után. A vacsora finom, és valódi bal­káni ízű volt. A sör mellett arról elmélkedtünk kollégáimmal, hogy nem is olyan nagy baj, hogy Siposhegyi darabjait kül­földön játsszák. Tavaly Romá­niában (Ploesti) volt egy premie­re. Most Moldova fővárosában, Kisinyovban készül egy új bemu­tató. Shakespeare-t is játszanak külföldön, és ennek igencsak örülnek az angolok. Mi is örül­jünk. Utóirat: Most tudtam meg: Kaposvárott mégis bemutatják Siposhegyi új színdarabját. Úgy látszik, megtört a befoga­dók jege. (B. Z.) ill 1 '■ IIJ iJ| 'A' Mahó főhadnagy Háromszáz jelentkezőt hív­tak be másfél éve a Ma­dách Színházba, az Ope­raház Fantomja Christine szerepkörének betöltésé­re. Mahó Andrea győ­zött, hangjával elkápráztat­ta a zsűrit, és azóta a kö­zönséget is. A Gór Nagy Mária Színitanodában vég­zett színésznő a Fővárosi Operettszínházban Mária szerepét kapta meg a West Side Storyban, Győrben Cosette-et alakít­ja a Nyomorultakban, most a Leányvásárban mutatkozik be, mint Lucy primadonna. Kis bordó Volkswagenjében furikázik egyik helyről a másikra. Egy hete mutatták be a Fővá­rosi Operettszínházban a Mária főhadnagyot, amely­ben ugyancsak övé a főszerep. Kiváló társaságba ke­rült, többek között Oszvald Marikával, Sáfár Mónikával, Gálvölgyi Jánossal játszik. Sziámi kiszáll az operafesztiválból- A miskolci operafesztivált négy évvel ezelőtt többed- magammal álmodtam meg, és most visszanézve úgy érzem, érdemes volt, hiszen a Bartók+-ra odafigyel a szakma és a közönség is - mondta Müller Péter, Sziámi. Tavaly két hét alatt hetvenezer vendéget von­zott. Arra sem számítottam, hogy ilyen rövid idő alatt válik nemzetközileg ismertté. A fesztivál nagykorúvá vált, megáll a saját lábán, s elérkezett az idő, hogy ki­tűnő kollégáimra bízzam a továbbiakban az irányítást. Kárászi Szilvia komponál- Ma már a zeneszerzés és a saját zeném előadása okozza számomra a legnagyobb örömet - nyilatkozta Kárászi Szilvia, aki számára egyre fontosabbá válik a komponálás. Jelenleg is egy nagyszabású műre ké­szül, amelyben a harangjáték, a zongora és az aquin­cumi víziorgona is szerepet kap. A komponáláshoz koncertjeiből a szakma és a közönség visszajelzései­ből merít erőt - mondta. A hegedű virtuóza lovag lett Edvin Marton közismerten lovagias a hölgyekhez, de immár hivatalosan is lovagnak tekinthetjük. A közel­múltban ugyanis a hegedű virtuózát a jeruzsálemi Szent János Lovagrend a pozsonyi Ferencesek Temp­lomában vette fel soraiba. A ceremónián a magyar Himnusz mellett a pápai himnusz is elhangzott, majd a hegedűművész elővette Stradivariját, és Vivaldi Vihar című művéből játszott a többi lovag előtt. Konta Barbara, a hűtlen barátnő Konta Barbara már három éve nem játszik a Barátok közt című sorozatban, de úgy látszik, nem felejt. A minap a Sláger Rádióban beszélt hosszan hajdani munkásságáról a szappanoperában. Fölöttébb kritiku­san nyilatkozott, bár egy-két dologra rosszul emlékezett, például arra, hogy angolul írják a for­gatókönyvet. Amúgy pedig érdekesebb lenne Konta jelenlegi munkásságáról beszélni, ám úgy tűnik, ő is tudja, arról nincs mit... Magyar Hollywood Etyeken Hatalmas beruházásba fog Etyeken Demján Sándor és Andy Vájná. A 150 miiló eurós (37,5 milliárd forint) filmközpontban többek között hat filmstúdió lesz, a leg­nagyobb 6069 négyzetméter, s építenek tavat, ahol víz alatti felvételekre is lehetőségük lesz a filmeseknek, és aztán villasor, szálloda színészeknek, szabadtéri szín­pad a mostani kőbányában, vagyis minden, amit egy 21. századi Korda Sándor megálmodhat. Ahogy azt már Demjántól és Vajnától megszokhattuk, csak a szakma legjobbjaival dolgoznak, így a filmközpon­tot a Los Angeles-i Bastien and Associates cég tervezi, a magyar partner, Demján régi társa, Finta József. A két legnagyobb vetélytárs a prágai Barandov és a bukaresti Castel Film, de mindkettő verhető, ha a legkorszerűbb technikát alkalmazzák a Korda-filmstúdióban. Etyek és környéke pedig több mint 1000 munkahellyel gazdagodik, s persze egy látványossággal is. Demján Sándor az a magyar üz­letember, akinek még minden vál­lalkozása sike­rült, s Andy Vájná is az egyik legsikeresebb fil­mes producer. A mostani közös vállakózásuk mégis álomszerű, bár máris több külföldi befektető jelentkezett, s angol és ameri­kai producerek érdeklődnek a filmváros után. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom