Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-04 / 151. szám

2004. Június 4., péntek RIPORT 7. OLDAL K U L TÚR A POSZT-ol a város Az eső majdnem elmosta a meg­nyitót, de a IV. POSZT - néhány perces késéssel ugyan, ám - az eredeti elképzeléseknek megfele­lően vette kezdetét. Először Jor­dán Tamás, a POSZT Kht. igaz­gatója, majd Hiller István, a nem­zeti kulturális örökség minisztere köszöntötte a pécsieket. Hiller István szerint az előadások a füg­göny leeresztésével még messze nem érnek véget, a büfében, az éttermekben folytatódnak majd tovább. A miniszter a POSZT-ot a hazai színházi világ legnagyobb eseményének nevezte. Mind­emellett a tárca vezetője ezen al­kalomból jelentette be, hogy az „Édes anyanyelvűnk” pályázat keretében a jövőben 50 millió fo­rintot oszt ki a minisztérium színházak és drámaírók támoga­tására. Hiller István ezen felül fontosnak tartotta közölni: a júli­us elsején életbe lépő, a kény­szervállalkozásokra vonatkozó törvénymódosítás a színészeket nem fogja érinteni, 2005. június 30-ig számukra nem változik a je­lenlegi számlázási rendszer. A kulturális tárca első embere mindezek után szót ejtett az „Eu­rópa Kulturális Fővárosa” címért indult küzdelemről is. Mint el­mondta, Pécsnek nagy esélye van ennek elnyerésére, a döntés azonban nagyon nehéz lesz. Toller László polgármester elmondta, jövőre a jelenleginél tízmillió forinttal jut több a POSZT-ra. (Háttér, előzmények: www. dnnantulinaplo. hu) SOMLAI ADRIENN Simon István fesztiváligazgató (balról), Jordán Tamás igazgató és Hiller István kulturális miniszter a megnyitó ünnepség előtt a pécsi Király utcában FOTÓ: LÄUFER L. Újra felolvasószínház A felolvasószínház a pécsi szín­háztalálkozók találmányaként lett újra népszerű a szakmában. Háy János munkája, a Pityubácsi fia tegnap ment a Művészetek Házá­ban. A már jól bevált helyszínen a Kortárs Magyar Dráma Nyílt Fóru­ma keretében ma 15 órától Baráth György: Origamija következik For­gács Péter rendezésében, szomba­ton 11 órakor pedig Visky András: A meg nem született kaddist, Ker­tész Imre: Kaddis a meg nem szü­letett gyermekért című regényé­nek színpadi változatát Kulka Já- nos adja elő. _________________■ Pe dagógusnap az egyetemen A pedagógusnap alkalmából ün­nepi ülést tartott tegnap a Pécsi Tudományegyetem szenátusa Az ünnepségen dr. Forray R. Katalin egyetemi tanár mondott köszön­tőt, és a PTE Deák Ferenc Gyakor­ló Gimnázium és Általános Iskola tanulói kedveskedtek műsorral. A szenátusi ülésen elismeréseket és PhD-okleveleket adtak át. Az oktatási miniszter a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet adományozott dr. Kukái Tibor­nak, a PMMFK főiskolai docensé­nek. A Pedagógus Szolgálati Em­lékéremmel kitüntetettek közül dr. Péczely Gábor, a TTK egyetemi adjunktusa vette át a szenátus ülé­sén az elismerést. A szenátus pro­fessor emeritus címet adományo­zott dr. Hideg Kálmán, dr. Tóth Gyula, dr. Vereczkei Lajos és dr. Szabó Imre nyugalmazott egyete­mi tanároknak. Arany Katedra-díj­ban részesült Sebestyén Zotánné, a Deák Ferenc Gyakorló Gimnázi­um és Általános Iskola szakvezető tanára, és Kárpáti Ferenc, a PMMFK főiskolai docense. d. i. Zenélő POSZT, éneklő színészek Kicsit visszafogottabb a korábbi színházfesztiválok kínálatá­hoz képest az idei találkozó zenei anyaga, de azért így is mint­egy harminc koncertet hallgathatnak meg az érdeklődők a ki­lenc nap során. Kezdjük az extrákkal. Az egyik húzós újdonság, hogy a Dante Caféban estéről estére egymás­nak adják a kilincset olyan ha­zai dzsesszegyüttesek, melyek ritkán játszanak Baranyában. A sort az Ágoston Trió nyitja 6-án, akik saját bevallásuk sze­rint a szakadék szélén muzsi­kálnak, mert „a népzenét fino­mítják, a dzsesszt keményítik”. Mindezt Ágoston Béla rap, do­rombének, dudaszólói színesí­tik. Hétfőn a Balázs Elemér Group következik ugyanitt, melynek vezetőjét, a dzsesszdo- bost jól ismerhetik a pécsiek a Trio Midnightból. Ezután Bor­bély Mihály Quartet B együttese érkezik. A világ-, jazz- és kor- társzene frontján is elismert muzsikust, a szaxofon, tároga­tó, tilinkó mesterét sokaknak ugyancsak nem kell bemutatni. Szerdán a Tin Tin Quintet ki­szorul a Sétatérre, mert ekkor a Dantében a zeneművészetis egyetemisták jam sessiont tarta­nak. Csütörtökön a gyöngyösi Szőranya lép fel, eklektikus tánczenével, és szurkálós szö­vegekkel. Sajátos a leosztása a POSZT- koncerteknek, mert olykor fél­napokat kereshetjük a muzsika­szót, máskor meg több műfajt egy időben játszanak. Például ma este is, amikor a Sétatéren a pécsi Holnapután progresszív rockot nyomat, a Művészetek Házában egy kortárs operát nézhetünk meg, a Sorházban pedig a svájci Ganja Massive Soundsystem aktualizált reg- gaejére lehet mulatni. Az OFF- programok egyik slágere vasár­nap hallható a Zsinagógában, ahol Vamus Xavér klasszikuso­kat szólaltat meg. A leghúzó- sabb nap zenei szempontból 8-a, amikor a Megasztár megis­mételt 12-es döntőjének (Városi Sportcsarnok) a Sétatéren a Szakértők, a kaposvári színház színészeinek zenekara lesz a vetélytársa, de ekkor lépnek fel Borbély Mihályék a Dantében, éneklik az Operameséket a Do­minikánus Házban, és Dinnyés József pol-beat estje lesz az An- na-udvarban, a Tettyén meg a Gipsy Cimbalom Band muzsi­kál. A Ghymes jó szokásához híven újra eljön a POSZT-ra, ők a Tettyén koncerteznek szer­dán, ahol 20 éves fennállásukat ünnepelik (eső esetén az Ifjúsá­gi Házban zenélnek). Borne­missza Mária énekiskolája (song, musical, jazz vonalon) működése első esztendejének eredményét hallhatjuk az Ifjú­sági Házban 10-én, másnap pe­dig a Sétatéren a PNSZ Színész­zenekara játszik. Fillár István gitározik, Urbán Tibor az egyik ütős, Neumayer Károly trombi­tál, Lipics Zsolt énekel, és még vagy húszán a zenés előadások megszokott sztárjai közül ott lesznek a csapatban. MÉSZÁROS B. E. Ma nyílik a Siklósi Szalon Több mint hatvan művész alkotásai kaptak helyet az idei Sik­lósi Szalon várbeli kiállításán. A tárlat ma 17 órakor nyílik. A női alak egyszer bundát, egy- földi résztvevőkkel megspékelt - szer harisnyatartót visel. Aszerint megjelenítésére. Siklós délies, öltözik, vetkezik, milyen szögből mediterrános kulturcentrum jel­nézi az ember. Pia Zierhut német legét mindenekelőtt a tenkesi le­festőnő különleges műve is he- gendák, a vár, a borászati, pincé- lyet kapott a tárlaton. A Siklósi szeti kultúra és a zenés-táncos Szalon igazi érdekessége azon- folklórtalálkozók, fúvós- és más ban az, hogy egy kis baranyai vá- fesztiváli rendezvények erősítik, ros évről évre képes a kortárs ha- A mérleg másik serpenyőjében zai képző- és iparművészet - kül- viszont ott van a rangos képző- és iparművészet, amit a Siklósi Sza­lon tárlatai testesítenek meg. A 60 kiállító művész egyharmada pécs-baranyai. Az idei, 13. tárla­ton többek között Bencsik István szobrász, Erdős János festő, Jege- nyés János üvegtervező, Kisteleg- di István építész, Kuti László és Rétfalvi Sándor szobrász, Schrammel Imre keramikus, Trischler Ferenc szobrász munkái szerepelnek. A legjobb négy mű díjat is kap. ________________b.k. A D EMOKRÁCIA SZÓTÁRA Igazságosság John Rawls (1921-2002), a husza­dik század legjelentősebb politika­filozófusa hangsúlyozza: „Ahogy a gondolatrendszereknek az igazság, a társadalmi intézményeknek az igazságosság a legfontosabb eré­nye.” A társadalmi igazságosság a demokrácia alapelve, az üyen társa­dalmakban az igazságosságnak a törvényhozás alapjául kell szolgál­nia. A nyilvánosság, a közélet, a jog és a politika fórumait egyre inkább át kell járnia ennek az elvnek. Ha másokat nem sért vele, a magán­életében mindenki azt tehet, amit akar, a közéletben azonban be kell tartani azokat a törvényeket, ame­lyek az igazságosságon alapulnak. Rawls kiemeli, hogy „egy igazsá­gos társadalomban az egyenlő pol­gári szabadságok vitán felül állnak; az igazságosság által biztosított jo­gok nem lehetnék a politikai alku­dozás vagy a társadalmi érdekek számolgatásának tárgyai... az igaz­ság és az igazságosság nem tűrnek megalkuvást.” Mindez nem azt jelenti, hogy a demokráciában máról holnapra mindenki egyenlő lesz, vagy min­denki egyenlően részesedik a társa­dalmi javakból - ez erőszakkal sem érhető el, hiszen az erőszak még nagyobb szenvedést, egyenlőtlen­séget és igazságtalanságot szül -, hanem azt, hogy a demokrácia tör­vényeit mindig az „igazságosság” normái szerint kell meghatározni. Mik is ezek a normák? A kérdés pontosabban úgy hangzik, „meg tudjuk határozni az igazságosság” általános elvét, és tudjuk ezt a törvényhozásban érvé­nyesíteni? Egészen biztos, hogy ha az egyedi emberen múlik, e de­mokratikus társadalom nem sokat nyer, hiszen az egyén mindig a sa­ját hasznát maximalizálja. Nem várhatjuk sem az individuumoktól, sem az egyes politikusoktól, hogy eldöntsék, mi az igazságos. Ezt az elvet csak közösen, a társadalmi nyilvánosság előtt vitathatjuk, fo­galmazhatjuk meg, és érvényesít­hetjük. (A beszélgető, kommuniká­ló, működő társadalmi nyilvános­ság ugyanaz az igazságosságnak és a demokráciának, mint víz a hal­nak. Az élvek nyilvános, bátor és folyamatos vitatása - ez a demokrá­cia. A némaság, a félelem - a dikta­túrák nyelve.) Rawls szerint az igazságos, de­mokratikus törvényhozást úgy tud­juk elgondolni, ha feltételezzük, a törvényhozók az „igazságosság el­veit a tudatlanság fátyla mögött vá­lasztják ki” nem tudván, mik a saját érdekeik, melyik társadalmi cso­porthoz, párthoz tartoznak. A tu­datlanság fátyla mögött mindenki úgy mérlegeli a meghozandó tör­vényt, hogy maga mindig viszony­lagosan jól járjon, a társadalom bár­mely rétegéhez és bármely foglal­kozási ágához tartozzék is. A tör­vényhozó ember ilyen helyzetben ügyel arra, hogy olyan törvényt hozzon, amely mint nem privüegi- zált, a társadalomban előre meg nem határozott helyen álló sze­mélynek a hasznát maximalizálja. Az üyen törvény mindenki számá­ra a lehető legnagyobb hasznot nyújtja: elvileg senkinek sem na­gyobbat, mint bárki másnak. Ez természetesen elgondolt helyzet, ahogy az igazságosság is mindig eszmei marad, miközben a demok­ratikus törvényhozás elveként szol­gál. Boros János Húszéves a regionalitás kutatása Pécsett Az RKK két évtizedes munkáját nehéz röviden összefoglalni, jelzésképp álljon itt két számadat: az intézet kutatóinak 4000 tudományos közleménye és mintegy 200 szakkönyve jelent meg ez idő alatt. Az 1984-ben alapított, hálózati formában működő, komplex tár­sadalomtudományi intézet a ha­zai területfejlesztési kutatások bá­zisa, a regionális tudomány meg­teremtésének, művelésének és oktatásának meghatározó, az eu­rópai tudományos rendszernek is rég megfelelő, azzal együttmű­ködő intézményeként a fentebb megfogalmazott kihívásoknak tesz eleget tudományos kutatá­saival. Az RKK stratégiai céljai között szerepel a terület- és településfej­lődés hosszú távú hazai és nem­zetközi folyamatainak a vizsgála­ta, a magyar és európai regionális fejlesztési döntések megalapozá­sa, az európai regionális politika formálásához való hozzájárulás, valamint - és ez a jövő szempont­jából kiemelten fontos volt mindig is - terület- és településfejlesztési szakemberek képzése és tovább­képzése. Az RKK - hazai és nemzetközi programokra alapozott kutatás- szervezéssel, esetenkénti konzorciumi partnereivel va­ló együttműkö­désben - keret­intézeti funkci­ókat lát el az el­méleti kutatá­sokban, straté­giai programok irányításában. Kutatói irányítják a területi akadémiai bizottságok te­rület- és településfejlesztési szak- bizottságait, vezetnek az ország felsőoktatási intézményeiben regi­onális gazdaságiam, politikai, gaz­daság- és társadalom-földrajzi gra­duális, posztgraduális és PhD- kurzusokat. Az RKK kezdeménye­zésére alakult meg a regionális tu­domány és gyakorlat szakembere­it összefogó Magyar Regionális Tudományi Társaság. Az utóbbi években az intézet természetszerűleg Magyarország EU-integrációjának két fontos fel­adatához kívánt hozzájárulni. Az egyik a nyugat-európai államszer­vezeti modernizáció, a többszintű kormányzás magyarországi feltét­elei megteremtésének tudomá­nyos megalapozása, a hatalom- megosztás intézményi kereteinek kidolgozása, a decentralizáció el­méleti kérdéseinek vizsgálata volt. A másik az ország integrációs ver­senyképességének erősítését szol­gáló elméleti és alkalmazott ered­ményeket kínáló elemzések sora. Mindez végtelenül szerteágazó, hi­szen a regionális középtávú straté­giai feladatoktól kezdve a határ menti kapcsolatokon át az EU regi­onális politikájának (és e politika változásainak) vizsgálata egyaránt beletartozik, mi több, mindezek és vesz részt, mint a Nemzeti Fej­egymással - szorosabban vagy la- lesztési Terv, az Országos Terület- zábban - összefüggnek. fejlesztési Koncepció vagy a Regio­Mint Pálné dr. Kovács Ilona, az nális Innovációs Stratégia. RKK-n belül működő Dunántúli - Azt hiszem, túlzás nélkül el- Tudományos Intézet igazgatója el- mondható, hogy az RKK részvé- mondta, a temérdek tanulmány- tele nélkül régóta nem született ban és dokumentumban közzétett jelentős tervdokumentum, hi- gondolatból sok átkerült a gyakor- szén szinte minden megyei és latba is. Hiszen az RKK olyan, már kistérségi koncepció kidolgozásá- olyan működő projektekben vett ba bedolgoztunk, az 1993-ban „Az EU-ban is lesz feladat” Dr. Horváth Gyula, az RKK főigazgatója az évforduló kapcsán a következőket mondta:- Az intézet a jövőben két fontos feladatot kell teljesítsen. Az egyik az, hogy a regionális tudományosságot a még nem csatlakozott országokba eljuttassa, segítse az ottani kutatást. Ez részben már megkezdődött, a Kárpát-medence magyar regionális tudományos műhelyeinek létrehozásával: Csíkszeredán működik, és a közeljö­vőben Kolozsvárott, Dél-Szlovákiában, a Vajdaságban és Kárpátal­ján kutatócsoport jöhet létre. Mi több, a nemzeti csoportok alaku­lásában is segédkezünk, a román, a szerb vagy éppen a bolgár akadémiával karöltve. Ami pedig eddigi, húszéves munkánk ösz- szegzése lenne, s remélem, lesz is, az a Regionális Tudományok Enciklopédiája. létrehozott Dél-dunántúli Fejlesz­tési Alapítvány révén Szekszárd és Pécs városfejlesztési terveit se­gítettük. Az RKK 20 év alatt új tudo­mányágazat komplex intézmény- rendszerét hozta létre Magyaror­szágon. Kiépítette a regionális tu­domány publikációs fórumait, az ország négy egyetemén az oktatás bázisait, létrehozta az ország egyetlen regionális tudományi doktori iskoláját Pécsett, s mint Pálné dr. Kovács Ilona fogalma­zott: a rendkívül fontos oktatói munka eredményeképpen a kü­lönböző ügynökségekben és a tu­dományos szakműhelyekben már ott vannak a pécsi tanítványok. Fontos momentum volt, hogy az intézet kutatói és néhány má­sutt dolgozó elismert „regiona- lista” 2002-ben hozta létre a Ma­gyar Regionális Tudományi Társa­ságot, amelynek elnöke Horváth Gyula lett. A társaság létszáma 2004 elején meghaladta a 300 főt. M. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom