Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-19 / 166. szám

16. OLDAL ZÖLD 2004. Június 19., szombat . flfll TŰKOR Műtrágya a szennyvíziszapból A mezőgazdaság egyelőre nem érdeklődik a találmány iránt PÉCS A pécsi szennyvíztisztító telep is részese annak a kísérletsorozat­nak, amelynek végcélja egy ma­gyarországi találmány hasznosí­tása. Eredményeként a világon mindenütt veszélyes hulladék­ként kezelt iszap újra hasznosít­ható, elsősorban műtrágyaként a mezőgazdaságban. A világon mindenütt veszélyes hulla­déknak minősítik a szennyvíziszapot. A Pécsi Vízmű pellérdi telepén egy-egy évben mintegy húszezer tonnányi gyű­lik össze. A szak­embereket régóta foglalkoztatja, mit lehetne tenni ezzel a hatalmas mennyi­séggel. Térfogatát ugyan jelentősen csökkenti a szárítás és a granulálás, de ezzel együtt is - tudtuk meg Fülöp Tamástól a tisztítótelep osztályvezető­jétől - több száz hektárnyi területre van szükség az elhelyezéséhez. Az újrahasznosítás érdekében hosszú évek óta kísérleteznek már. A minap Debrecenben mutattak be egy új magyar találmányt. Ennek ré­Fülöp Tamás vén a granulátum megfelelő kémiai és ásványi anyagokkal keverve mű­trágyaként hasznosítható a mező- gazdaságban. A kísérletsorozatnak részese volt a Pécsi Vízmű is. Fülöp Lászlótól azt is megtudtuk, hogy a granulált vagy komposztált iszap egy vegyülettel, illetve riolit-tufával ke­verve megfelelő növényi tápanyag, gazdag makro- és mikroelemekben. A riolit-tufa egy vulkanikus eredetű kőzet, amelyet Baranyában nem bá­nyásznak, de van ilyen nálunk is. Az ország északkeleti részein viszont több helyen is fejtik, nem véletlen, hogy az említett kísérletsorozatban részt vett a kazincbarcikai, a miskolci, a nyíregyházi tisztítómű is, Dunántúl­ról egyedül a pécsi. A pellérdi telepen bármikor ké­szen állnak a termék előállítására, de egyelőre a mezőgazdaság „nem mozdult rá”, holott a számítások szerint olcsóbb lenne a most hasz­nált egyéb műtrágyáknál. A Pécsi Vízmű rendelkezik a gyártásához szükséges engedélyekkel, a „recept­tel”, ami nagy vonalakban 20 száza­lék granulátumot és 80 százalék rio- lit-tufát tartalmaz. Az iszapnak azonban lehet más hasznosítási te­rülete is, információnk szerint érdek­lődött utána a cementgyártás is. mm . ... A szállításra előkészített granulátum a pellérdi telepen FOTÓ: LÄUFER L. Az Erdészeti Rt.-t nem hívták meg Baranyai körkép A Mecseki Erdészeti Rt. olyan te­rületeken is dolgozik, melyeken számos turistaút, idegenforgalmi centrum vonzza a megye, a Me­csek vendégeit. Ugyanakkor évek óta komoly erőfeszítéseket kíván a cégtől, hogy az úgynevezett köz­jóléti erdőkben megfelelő kultu­ráltsággal biztosítsa a kirándulási és túrafeltételeket. A napokban indult az erdőmű­velési közmunkaprogram. Ennek révén országos szinten 1500, zöm­mel roma származású ember jut­hat jövedelemhez. Feladatuk az er­dők takarítása, a turistautak rend­betétele. A munkaügyi és az agrár­tárca pályázatot írt ki, erre nyolc er­dőtársaságot hívott meg. Németh Rudolftól, a Mecseki Erdészeti Rt. munkatársától tegnap megtudtuk: nincsenek a címzettek között. A szakember sem érti a válogatás szempontjait, azt azonban el­mondta, a legnagyobb örömmel csatlakoztak volna a programhoz. Remélhetően, jövőre a baranyai cég nem marad ki. ___________■ Hír ek__________ VÉ DELEMRE VÁR a Pécsi sík ság. A Mecsek lábától Bicsérdig húzódó területen számos véde­lemre szoruló állat- és növényfaj található. Csak madarakból 250 fajt figyeltek meg. A természetvé­delmi szempontból nagy jelentős­séggel bíró kistáj védett területté nyilvánítását már kezdeményezte a DDNPI. A CIGÁNYTELEPEK környezeti ártalmainak felszámolására há­rom minisztérium összefogásával pályázatot írtak ki. A programhoz a zöldtárca 70 millió forintos for­rással csatlakozott. BÉDA-KARAPANCSA és Ge menc ökoturisztikai kínálatát be­mutató kiadványt jelentetett meg a DDNPI. A térképmelléklet segít­séget ad az egyéni és csoportos programok kialakításához is a du­nai ártér főbb természeti érétkei­nek eléréséhez. ■ Oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Összeállította: Mészáros Attila Hatszáz kilométer a Dráva mellett Baranyai körkép A Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztését célozza az a program, amely 1,2 milliárd forintból a folyó és környéke természeti értékeinek minden oldalú bemutatását célozza. már Európa egyik kincsének te­kintik a folyót, különleges állatvi­lágával, szerencsésen megmaradt természeti értékeivel. Az ilyen értékek feltárását, be­mutathatóságát, a régió ökotu­risztikai vonzerejének erősítését szolgálja egy program, amelynek megvalósítása mintegy 1,2 milli­árd forintot igényel. A tervhez Baranyából két kistérség csatla­kozott, Sellye és Siklós. A két vá­Miközben a Dráva a nyári hóna­pokban az evezősturizmus egyik célpontja, s gyakorlatilag már idén be kell jelentkeznie annak, aki jövőre engedélyt akar kérni egy ilyen túrára, a folyó völgyé­nek, környezetének megismerése iránt lényegesen lanyhább az ér­deklődés. Az ellentmondás feltű­nőbb, ha megemlítjük, hogy ma ros, illetve környező településeik remélik, hogy a beruházás jó be­fektetés lesz, a fellendülő ide­genforgalom megtermeli a ráfor­dítást. Összességében a somogyi területekkel együtt 35 település lehet érintett. Többek között 600 kilométer hosszúságban épül ki jelzett turistaút, paraszt­házakat újítanak fel, kilátókat emelnek, és természetesen be­mutatják a Dráva-medence szá­razföldi és vízi élőhelyeit is. A tervek szerint a fejlesztés már jövő évben elindulhat. Sérülékenyek a pécsi vízbázisok PÉCS Szükség van a pécsi vízbázisokra, egyebek mellett azért is, mert a Mohácsról hozott víz önköltségével szemben lényege­sen olcsóbb az ezekről történő ellátás. Ugyanakkor ezek a vízbázisok sérülékenyek. Védőterületeiket ugyan kijelölték, de a szakember szerint az ezt tartalmazó határo­zatok betartatásán van mit javí­tani. A vizsgálatok szerint a Tettyén - amely karsztvizet ad - a jelenlegi korlátozások szigorí­tása, a Pellérd-tortyogói terüle­ten ezek enyhítése várható. Az utóbbi medencét elsősorban az ipari és a mezőgazdasági tevé­kenység veszélyezteti. Ez azzal együtt igaz, hogy az elmúlt évek­ben jelentősen előrehaladt az uránbányászat környezetszeny­Nehezen tudná a megyeszékhely nélkülözni azt a több mint 33 ezer köbméter ivóvizet, amelyet a négy pécsi vízbázis biztosít. Seré­nyi Üveges István, a Dél-dunántú­li Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársa elmond­ta, ráadásul az ezekből nyert víz lényegesen olcsóbb annál, mint amit a Dunából szállítanak veze­téken a megyeszékhelyre. A pel- lérdiből és tortyogóiból annak 30- 60 százalékába, de a tettyei víz csak tizedébe kerül a dunainak. nyező hatásainak felszámolása, a terület rekultivációja. Jelenleg is komoly kármentesítés folyik a Mól bázistelepén, olajtermékek­kel szennyezett talajvizet termel­nek ki és tisztítanak. A tettyei bázis veszélyeztetése a város terjeszkedésének követ­kezménye. Ebben szerepe van a közutakról lefolyó olajszármazé­koknak épp úgy, mint az Állat­kertnek, de még a tubesi adótor­nyoknak is. A sérülékeny pécsi vízbázisok megóvása érdekében további intézkedésre, beruházá­sokra lesz szükség, s a szakembe­rek remélik, hogy az ehhez szük­séges pénzügyi források 2004- ben csak átmenetileg csökkentek. Baranya számos területén várják már a kirándulókat a DDNPI által - ségével - elkészített tanösvények, Abaligettől Tenkes-hegyig. többször is a PannonPower Rt. segít­FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Jegyzet Elveszve a jelek között Élénken tiltakozott egy, a tv-ből is jól ismert meteorológus, amikor szembesítettem a „jövendöléssel”: a következő évezred a katasztrófá­ké lesz. Bizonyos, válaszolta, hogy ezt nem meteorológus mondta. Ez vagy tíz évvel ezelőtt volt. Azóta mást se tapasztalunk, mint El Ninót, a Golf-áramlat le­rövidülését, irányának megválto­zását jósolják, gyorsan olvadnak az északi- és déli-sarki jégmezők, a tengerfenékről hihetetlen meny- nyiségű jéggé fagyott metán fel- szabadulásától félhetünk. Ezek mondjak a globális ténye­zők. A világ azonban gondol ránk is, a Kárpát-medencére. Két kuta­tás is tartalmaz időjárási prognó­zist erre a területre. Mindegyiket az Egyesült Államok meteorológusai készítették. Az egyik elsivatagoso- dást jósol, a másik erős lehűlést Magyarország területére Ezektől az ember persze nem fél, mert úgy tudja, az ilyen folyamatok hossza­dalmasak. Csakhogy mindkét elő­rejelzés mindössze évtizedekre szól. Bizonyos előjeleket azonban ilyen vészes jóslatok ismeretében már kicsit komolyabban veszünk. Nem néztem utána, de hazai vi­szonylatban a 130-140 kilométe­res szél nem akármi. Idén már volt. A mostani csapadékos időjá­rás is mintha már kilógna milli­méteroszlopaival a korábbi évek esős periódusaiból. Több bara­nyai település szenvedett ez miatt kárt, olyanok, amelyekben ilyen teherrel emberemlékezet óta nem szembesültek. Kihűlünk vagy megsülünk? - ez itt most a kérdés. Az ember kicsit körülnéz, mondjuk a séta téri gesz­tenyefák árnyékából, hallgatja a Gasztronómiai Hetek összefutó zsi­vaját, látja a rövid szoknyás szép nőket, ragyog a Püspöki Palota, a Dzsámi a déli napfényben, s min­denki azonnal a mediterrán han­gulatokra szavaz. Ezen a szemüve­gen át nézve az összes előrejelzés bagolyhuhogás, felesleges félelem- érzet-keltés, az utánunk következő generációk miatti nyugtalanság magjának könnyelmű szórása. Haza is megyünk, várjuk a Medi­terrán Ősz rendezvénysorozatát, máshol a szüretet, vagy éppen a Mecsek árnyas lankáin való kirán­dulást. Ki gondol itt új jégkorszak­ra, elsivatagosodásra? Senki. De mert annyit hallunk, olvasunk ró­la, vadjuk be, nem megy ki teljesen a fejünkből a kérdés: kihűlünk vagy megsülünk1 Gólyák az űrlapon Öt év után ismét számba veszik a hazai állományt Baranyai körkép Mintegy harmadára csökkent a magyarországi - így a bara­nyai is - gólyaállomány az el­múlt fél évszázadban. Az akár címermadár rangon is említhető szárnyasok egyre szőkébb életteret találnak, mind kevesebb a fészkelésre, táplálkozásra alkalmas terü­let. Idén ismét felmérik az ál­lományt, az akció most indul és augusztus közepéig tart. A madarászok az idei évben egész Európa területére megszer­vezték a fészekszámlálást. Lová­szi Pétertől, a Magyar Madár tani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gólya­védelmi programfele lősétől megtudtuk, nálunk ilyen akció már kilenc alkalom­A gólyapárok számának alakulása UtTooQi mények is belejátszanak a hoz­zánk visszaérkező madarak szá­mába. Például az Izrael fölötti vándorutakat hosszan érintő, a vándorló gólyák szempontjából rossz irányú szél. Az MME várja mindenki köz­reműködését, segítését. Az egyesület címére (MME Buda­pest 1121, Költő u. 21.) kell a fészket találóknak a kitöltött gó­lyafelmérő lapot visszaküldeni, de bármi­1941 1958 1963 1968 1974 1979 1984 1989 1994 1999 mai volt. A gólyapárok megszám­lálására azért van szükség, hogy túl az állomány nagyságának vál­tozásain azt is figyelemmel kísér­hessék, mi az oka a csökkenés­nek. Néha egészen furcsa körül­lyen üres lapra írva az adatokat (melyik telepü­lésen hol van a fészek, mire épült, foglalt-e a költőhely vagy üres, ma­gányosan érkezett vissza a madár vagy párjával, hány fiókát nevelnek) el­fogadják a fontos infor­mációt. A felmérést egyébként július első fe­lében érdemes csinálni, mert akkor már jól láthatók a fé­szekben felállt, de még ki nem repült fiókák is. Jelenleg a becs­lések szerint Baranyában mint­egy 300-350 pár fészkel. Iskolák a fák alatt Baranyai körkép Már befejeződött a „tanév” a Me­cseki Erdészeti Rt. erdei iskoláiban, de már várják a nebulókat a nyári szaktáborokba. Az ország talán leg­jobban megszervezett, felszerelt és irányított, különleges ismereteket és élményeket adó iskoláiban az idei oktatási évben 29 pécsi és Pécs környéki oktatási intézményből 1221 kisdiák vett részt a program­ban. A bentlakásos, ötnapos kurzu­sokra az ország távolabbi vidékei­ről is jöttek, Budapesttől Szegedig, Lentitől Mohácsig. Adorján Ritától, az erdészet er­dei iskoláinak vezetőjétől megtud­tuk, nyári szaktáboraikba annyi a jelentkező, hogy már kénytelenek visszautasítani az újabb érdeklődő­ket. Az ötnapos táborok hétfőn, jú­nius 21-én kezdődnek, a helyszínek Árpád-tető, Zobák-puszta és Sasrét. Több turnus is lesz, de a másodikat teljes egészében lefoglalták a fővá­rosból érkező kisdiákok. Az erdei iskolákban lehet és kell is tanulni, de színes és szórakozta­tó környezet várja a nebulókat. Be­lefér ebbe természetesen a növény- és állatvilág tanulmányozása, meg- ünneplik az Erdők Napját, de része például a programnak egy-egy kis patak megvizsgálása, vagy a Szent Iván-éji közös együttlét is. ______■ fe i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom