Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-19 / 166. szám

6. OLDAL DRÁVACSEHI BEMUTATK O Z I K 2004. Június 19., szombat , *-óöiósvisztó Mánagyttd., Rádióvá ^ Terejiegy Dráva- Mária A-r" Drávapiskí szeökhely f •.. tekány Kémes „-Dráva- ó ' =pacUa v !/ .csepely Kovácshida o5ése,!a DRÁVACSEHI Dravapalkonya Szabolcs .ömárton A falu gazdái Polgármester: Szarai Józsefné. Al­polgármester: Kasza Imre. Képvi­selők: Bárdonicsek Csaba, Griin- felder Mátyás, Szalai Tibor, Várhe­gyi Józsefné. Hivatalsegéd: Szalai Zsoltné. Cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke: Kalányos László, tagok: Göbölös János, Rozina Fe- rencné. A községháza elérhetősé­ge: 7851 Drávacsehi, Kossuth u. 2. E-mail: dravacsehi@dravanet.hu. Telefon: 599-026. Mobil: 06- 20/317-2132. ___________ ■ A GAZDASÁGI gondok ellené­re élénk a vállalkozói kedv. Há­rom család disznókat hizlal pia­ci eladásra, köztük az egyik 100 jószágot nevel. Ketten fóliás zöldségtermesztéssel foglalkoz­nak. Szalai István egykor Na­gyatádra is szállított, de termé­nyéből most is jut siklósi és pé- csi árus helyekre is.________■ dr ávacsehi. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Közterületóvók Szalai István (53 éves) őstermelő és mezőgazdasági gépvontató óvja a háza előtti majdnem félév­százados hársat. Állítja, ha más is értően nyesi meg a fát a portá­ja előtt, akkor egyik sem sorvad el. Szerinte, hogy a növényvéde­lem biztonságos legyen, a köz­ségnek alkalmaznia kellene egy tanácsadó szakembert. így a közterek fái, köztük a vén sze­derfák és akácok sem kerülné­nek veszélybe. Hat ház utcai sza­kaszán tujasorokat láttunk, ame­lyek jó egy évtized alatt váltak ennyire széppé. Kásádi János telke is takaros például a trombi- tavirág-folyondárral vagy a mexi­kói hajnalkalugassal. Á gazda Németi Sándor kovácsmesterrel néprajzi stílusban nagy kaput készíttetett. A 70 éves Mészáros Sándor lokálpatrióta hosszú időn át önszorgalomból gondoz­ta a katolikus temetőt. A Fő utcában most cserélik ki az utcai kis hidak elemeit Új kis hidak és házak Drávapalkonya után alig pár száz méterre Drávacsehi eny­he emelkedőn elhelyezkedő katolikus sírkertje fogadott. Falusétánk során kísérőm és nyilatkozónk: Szalai Tibor (66 éves) képviselő, egykori tsz- tag szeretné elérni, hogy a nyughelyeket legalább az út felől drótkerítés óvja. A telepü­lés - bár alföldies síkságban bújik meg - nem egyhangú, sőt hangulatos. Ez a hatása kö­szönhető annak, hogy mind­két utcája enyhén kanyarog és az egyik utcában csak a keleti oldalon sorakoznak házak. Az utóbbi ponton olyan őslegelő éri el a helységet, melyben gé- meskút áll és szegélyén vaskos törzsű szederfák sorakoznak. Nagy becsben tartják a lakók az öregedő hársakat is, me­lyekből még négyet fedezhe­tünk fel. Takarosak a porták. Már nem vándorolnak el az emberek, amit igazol az is, hogy két új családi ház épül, míg egy régebbit felújíta­nak. Derekas munkát vé­gez a csak­nem 20 közmunkás, akikkel a községháza udvarán ta­lálkoztam, ahol egy jö- vendőbeli játszótér és egy mini futballpá- lya területét készítik elő. A nyár folyamán végleg helyére kerül a mintegy félszáz utcai kis beton híd. Az új buszvárót alapozzák. Nem mondott le a községvezetőség arról sem, hogy összekötő út épüljön a fa­lu és Drávaszerdahely között. A történelem sírjai Közéletiség és hűség Egy külföldi alapítvány elismeré­sét kapta meg Kásádi Csaba (34 éves), közhasznú munkás, mert szüleivel régóta gondozza a hely­történelmi értékű sírokat. Udva­rukon az évfordulókon még most is gyújtanak gyertyát annak a né­met katonának az emlékére, aki­nek földi maradványait a fenyőfá­juk mellől exhumálták egy, a jel­telen katonasírokat azonosító szervezet emberei. A Kásádi csa­lád tagjai önszorgalomból évtize­deken át keresték további négy német harcos közös nyughelyét, amelyet aztán a sírkutató szak­emberek leltek meg. Kásádiék múlttiszteletéről vall az is, hogy most is óvják azt a sírt a bolt előt­ti köztéren, ahol hosszú időn át egy bolgár közkatona csontvázát rejtette a föld. Most záporvirág díszük a sírhanton. Láttam azt a sírkövet is, amely azon helybéli férfi nyughelyét jelezte, akit az udvarán lőttek le az átvonuló németek. A he­lyi história ese­ményeiről val­lanak tehát a kegyeleti he­lyek. A fenti fa­mília ügyel a református te­mető rendjére is, annak immár csaknem húsz gazdátlan sírjára, de ápolja a sír­kert melletti tölgy- és kőriserdő­ket is. A terület turisztikai látvá­nyosság is. Kovács Lajos (21 éves) mezőgaz­dasági gépjavító és karbantartó ősei itt éltek, ő is hű marad falujá­hoz. Nagy terveket sző. Ignácz Krisztiánnal és Nagy Lászlóval például autót alakítanak ki Wart­burg- és Trabant-alkatrészek fel- használásával és jövőre hegyi ver­senyre neveznek be. Pénzt tudnak biztosítani, mivel ő maga disznó­kat nevel eladásra. Bár ez a pénz­forrás kezd bizonytalan lenni, mert neki mindinkább nem éri meg az állattartás. Rég készülnek a versenyre, és szinte minden hét végén autóznak a dűlőutakon. Van, hogy messzire mennek, amit ők kitörésnek neveznek. Nyilatko­zónk korábban is fejlesztette fizi­kai erőnlétét, ugyanis a sellyei szakképző intézetbe - jó időben ­naponta járt be hegyi, később összteleszkópos kerékpárján. Oda-vissza több mint 50 kilométer a táv. Gyalogol is a határban a ter­mészetet figyel­ve. Büszke a fa­lurészére, amit fiatal társaival Fővárosnak ne­veznek. Közéle- tiségre törek­szik. Népszerű­ségét igazolja az is, hogy 19 évesen a kapott harmincnál több szavazattal majd­nem képviselő lett. - Újra indulok a választáson és ha győzök, köny- nyebben érem el, hogy az utcánk­ban betömjék az útkátyúkat. GONDOZOTT kőris- és tölgy­erdő ■ SZEMÉLY BE MUTATKOZIK A község gazdái A csaknem 500 lakost számláló község polgármestere Kovács Pál. A testület egyben horvát kisebbsé­gi önkormányzat is, hiszen a la­kosság jelentős része e nemzeti­séghez tartozónak vallja magát. Az alpolgármester Mijatovics Mi­hály. Képviselők: Böhm Györgyné, Bosnyák András, Buják István, iß. Sárosácz Mihály. A településen német kisebbségi önkormányzat is működik, elnö­ke Montág Tibor, tagjai özv. Csá­szár Lászlóné és Czimmermann Gyula. A település a kozármisle- nyi körjegyzőséghez tartozik, itt nemrégiben választottak körjegy­zőt Dávor Lászlóné személyében. Újpetre felé jó közlekedési lehető­ségekkel rendelkező zsákfalu di­ákjai oktatási intézmény híján okí­tásra a kozármislenyi, illetve Pécs általános és középiskoláiba jár­nak. A faluhoz tartozik, de attól tá­volabb eső Szentkútpuszta sem marad fejlesztés nélkül. Itt ugyan csak néhány családnak van lakó­helye, ám az infrastrukturális be­ruházásokat éppúgy elvégezték a településen, mint Személyen. ■ személy, dunantulinaplo. hu Az összeállítás az Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Lakóparkot szeretnének létesíteni Tervezik négy falut összekötő út megépítését Az igényesen kialakított buszforduló Gyerekek játszanak a téren, miért is ne játszhatnának, a tér arra való, még ha ilyen ápolt, virágos területtől is van szó. A gyere- ,kek kerékpároznak, versenyeznek, ki tud nagyobb trükköt bemutatni, iskolaszünet van, jól esik az önfeledt játszadozás. Labda repül a magasba, át a zászlótartó oszlopo­kon, csapódik le a buszforduló másik olda­lán, a gyertyát rúgó fogja a fejét, nehogy a vi­rágültetvénybe essen a bőrgolyó. Mert arra vigyázni kell, ez a település ékessége, az itt lakók nagy többsége részt vett a parkosítási akcióban, minden szál virágot magáénak érez, ezt még a gyerekek is figyelembe ve­szik, érvényesül a szülői szigor. Itt vigyáznak a zöld növényekre, sokat adnak a környezetükre. No, nem mindenki így gondolkodik, de hát a renitensek ne is számítsanak a település megértésére, az íté­let a közösségben születik. Igényes horvát és sváb lakók határozzák meg a település képét, a betelepülők többsége meg amúgy is valamikori városlakó, akik éppen ezért jöt­tek a zöldövezetbe, mert vágytak a tiszta le­vegőre, a betonrengeteg után a természetkö­zelségre. Tavaly nem véletlenül, „csont nél­kül” nyerték meg a megyei virágosításver- senyt, a polgárok közül szinte senkit sem kellett buzdítani a házuk előtti parkosításra, akiben volt egy kis igény a tiszta la­kókörnyezetre, az a buzdítás nélkül is megtette. A falu olyan mértékben ügyel a rendre és a tisztaságra, hogy egy pályázaton csak azért nem ve­hettek részt, mert nem tudtak még a település környékén sem lefotózni az induláshoz feltétlenül szükséges, engedély nélküli szemétlerakót. Erre az évre nagy terveket dédel­getnek, amelyek közül a kultúrház teljes felújítását tartják a legfonto­sabbnak. Evek óta szeretnék megol­dani, dédelgetik az elképzelést, de az elmúlt esztendőkben a költségve­tés tárgyalásakor csak addig jutot­tak, hogy pénzhiányban csak álmo­dozhatnak a beruházásról. Most az uniós belépéssel közelebb került a megvalósítás, a pályázatot már be­adták, az önrész is rendelkezésre áll, erről döntés azonban még nem született. Ha kedvező lesz a bírálat (körül­belül 60 millióra lenne szükségük), akkor az épületben kapna helyet több önkor­mányzati intézmény (még a polgármesteri hivatal is), valamint egy kistérségi szintű mezőgazdasági oktatóbázist hoznának itt létre. A környéken ugyanis erre nagy igény van, német mintára a mezőgazdasági mun­kaszünet idején, késő ősszel és télen tarta­nának itt agrárgazdál­kodói ismeretterjesz­tést a környéken gaz­dálkodóknak. Ugyancsak nagy be­ruházásnak ígérkezik a környező falvakat összekötő út megépí­tése, vagy legalábbis a beruházás elkezdése. Személy, Búján, Lot- hárd és a Peterd ezzel a 4 méter széles úttal megszüntetné a zsák­települési besorolást, arról meg nem is beszélve, hogy 200 gazda jutna így jobb szállítási lehetőséghez. A be­ruházás kivitelezési terve már elkészült, most már csak azt a 350 millió forintot kell uniós forrásokból előteremteni, amibe az út­építés kerül. A szennyvízelvezetés kérdésé­ben még eddig sem jutottak el, Személyen most azon gondolkoznak, hogy talán jobb volna, ha néhány környező faluval összefog­va gyökérzónás tisztítót építenének ki.- Elkészült a rendezési tervünk, amely­ben már szerepel az új lakópark kialakítása is - tájékoztat a falu első embere, Kovács Pál. - Naponta keresnek fel Pécsről, tud- nánk-e valamilyen eladó házat, vagy telket ajánlani. Éppen ezért gondoltunk arra, hogy a falu környékén lévő szántóföldek egy ré­szét megvásárolva parcelláztunk, első lépés­ben több mint 30 közműves portát alakí­tunk ki, a későbbiek folyamán egy másik te­rületen pedig lakóparkot hozunk létre. Ter­veink tehát nagy ívűek, de közös akarattal mindez megvalósítható. És ez a közös aka­rat az önkormányzati testület valamennyi tagjában megvan. Százezer az újszülötteknek Zsákfaluként, tehát különösebb perspektívát nélkülözve nem csökken a falu lakosságszáma, köszönhető ez annak a helyzet­nek, hogy 12 kilométerre van a megyeszékhelytől, ráadásul aránylag jó minőségű úton köze­líthető meg. A falu önkormányza­ta nagy súlyt helyez a népszaporu­lat alakítására, egy idei döntés ér­telmében minden újszülött pol­gárt 100 ezer forinttal támogatnak. Az első gyermek már megszüle­tett, a pénz átutalása még nem tör- tént meg. _________________■ Ta tarozási támogatás A falu nemcsak virágosítással igyekszik szebbé tenni a környe­zetét, a házak külső tatarozásához is hozzájárul az önkormányzat. A folyamatos felújítás miatt az 50 ezer forintos hozzájárulás az ezzel járó költségek egy részét fedezi, az igénybevételére valamennyi itt la­kó jogosult. Az ápolt falukép ki­alakításához, a parkok folyamatos karbantartásához nemrégiben vá­sároltak »egy nagy teljesítményű fűnyíró gépet.______________■ Nyelvében él a nemzetiség A településen a lakosság létszámá­hoz viszonyítva nem túl nagy számban élnek német anyanyelvű nemzetiségiek. A sváb származá­sú polgárok az elmúlt önkor­mányzati választáson léúe is hoz­ták a nemzetiségi önkormányza­tukat, amely igen jó kapcsolatot alakított ki a helyi testülettel. A né­met önkormányzat a rendelkezé­sére álló pénzből többek között tá­mogatja az anyanyelvi oktatást, valamint a tömegsportot, legfő- képpen a labdarúgást.________■ i i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom