Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-18 / 165. szám

2004. Június 18., péntek KULTÚRA - R I P 0 R T 7. OLDAL Körbejár a dallam ­30 éve már Idén 30 éve alakult a Szélkiáltó együttes, és a jeles évforduló ünneplése ma este kezdődik a Sétatéren, ahol a 35 éves Kaláka együttessel lépnek fel. A négy „szélkiáltót” arra kértük, hogy személyre szabottan idézzék fel az eltelt évfordulókat. 1974 - Lakner Tamás:- Ez a hőskor, a színhely a Tanár­képző Főiskola kollégiuma, ahol magyar-ének szakos hallgatók, akiket a versek és zene érde­kelt, elkezdtek számokat ír ni. Az első dalok ott szület­tek a kollégiumi szobák­ban, a folyosón, a mosdó­ban délután 2-kor, este 11-kor és hajnali 3-kor. Mindenki hallotta, 83-as Ki mi tud?-győzelem, a ku­bai turné után volt a csapat, lehe­tett lemezt csinálni, rengeteg fellépésünk volt, szóval felfelé állt a zászló. Ekkor merült fel az is, hogy legyünk-e profi ze­nekar, már megél­Keresztény Béla h e t é s szintjén, de az együtt járt volna azzal is, hogy Pestre kellett volna men­ni. Nem történt meg, itt helyben egyengette min­denki a maga pályáját, és a Szélkiáltó mellett egyéb dolgokba is belefogtunk, ami azért több­nyire összekötődött a zenével. A lényeg, hogy pé­csiek maradtunk. 1994 - Keresztény Béla:- Ez egy nagyon hajtós időszak volt, évi 80-100 koncerttel. Már a rendszerváltás előtti időkben is sokat voltunk külföldön, Ausztriában „Gegen- wind”-re (Ellenszél) fordították a nevünket, szóval kicsit úgy Lakner Tamás beleszóltak, szóval rögtön ki tudtuk próbálni, miképp tetszik a közönségnek. Az első igazából önálló, és egyébként még ma is játszott dalunk Weöres Sándor versére íródott, a címe Rózsa, ró­zsa. Itt 20-21 éves fiatalemberekről volt szó, akik önkifejezési formát kerestek. Volt klasszi­kus zenei műveltségünk, talán ezért is vált sajá­tunkká a vokális-kamarazenei hangzás. És per­sze '74-hez tartozik még a névválasztás: A szél­kiáltó madárról, aki akkor szólal meg, amikor baj van. 1984 - Rozs Tamás:- Én 24 évesen csat­lakoztam a társaság­hoz, kerestek egy csellóst, s mivel már ismertem a működésüket, szí­vesen jöttem. Ez az időszak ez első nagy sikerek utáni perió­dus volt: a Rozs Tamás kezelt minket mint akiket most „kiengedtek” Ke­letről. Aztán a rendszer- váltás után teljesen ösz- szeomlott a korábbi művelődésiház- rendszer, aho­vá korábban sokat jár tunk, már Fenyvesi Béla FOTÓK: T. L. nem tudtunk menni. Helyette jöttek a különbö­ző fesztiválok, például a Sziget, de játszottunk plázában is Aranyvasárnap, a hömpölygő tömeg­ben... Munkás évek voltak, további lemezekkel, és ami természetesen jól esett: kitüntetésekkel. 2004 - Fenyvesi Béla:- Rendszerességre kellett szoktatnunk magun­kat, koordinálni kell, hogy a sok egyéb tevékeny­ség mellett ki mikor ér rá próbálni. Mindig van egy fix nap, de ez az „órarendek” fényében féléven­ként változik. Az biztos, hogy céltudatos munka folyik. Akadnak felkérések, feladatok, amiket el­vállalunk. Nemrégiben felkértek bennünket egy Balassi-műsorra, és mivel már régebb­ről volt négy Balassi-számunk, gyorsan megírtunk mellé még ötöt. Termé­szetesen lesznek koncertjeink, töb­bek között júliusban Diósgyőrben és ősszel, november végén a Pécsi / Nemzeti Színházban. Aztán pedig „ ! rendületlenül menetelünk a 40 éves jubileum felé! ___________________ MÉHES K. Me gkülönböztetett oktatás és kultúra Az Európai Régiók Szövetsé­ge Oktatási Albizottságának elnöke, Bokor Béla jó esélyt lát rá, hogy az általuk szor­galmazott kitétel majdan ré­sze legyen a készülő európai uniós alkotmánynak. Ebben kimondanák, hogy az okta­tás és a kultúra „megkülön­böztetett szolgáltatás”, amik­re nem mindenben érvényes a szabadpiac működése. Az 1985-ben alakult Európai Ré­giók Szövetségébe a rendszervál­tás után társultak a magyar me­gyék is, jelenleg 26 ország 250 ré­giója alkotja, és ami fontos: nem kizárólag európai uniós országok részéről. Ami a szövetség tevé­kenységét ületi: nem pénzt oszt, hanem integrál és menedzsel, szakmai kérdéseket kezel. Négy nagy bizottsággal működüt, és a D-be tartozik az oktatás és a kul­túra is. Az oktatási albizottság el­nöke, Bokor Béla megyei köz­gyűlési képviselő arról beszélt, hogy munkájuk eredményekép­pen jó esélye van, hogy a készü­lő EU-s alkotmányba bekerüljön az oktatás státusának védelmét rögzítő passzus.- Mindig is az volt a régiókat képviselő szakértők véleménye, hogy nem szabad hagyni, hogy az oktatás és a kultúra ugyan­olyan nemzetközi kereskedelmi megítélés alá essen, mint bár­mely más árucikk, mert ez a hoz­záállás veszélyezteti a személyi­ség önállóságát. A tanulást min­denképp védelem alá kell helyez­ni. Nyilván, hogy vannak ennek a két tevékenységi körnek is olyan elemei, amelyek a piaci szférába tartoznak, mégis jó len­ne, ha a politikusok, állami és önkormányzati vezetők átérez­nék, hogy ez nem olyan mint a cipő- vagy autógyártás, mert na­gyobb felelősségről van szó. Bokor Béla biztatónak tartja, hogy azok az államok is így ér­velnek, ahol a nemzeti jövede­lem jóval magasabb, mint a most csatlakozott országoké, és ahol üy módon könnyebben tudnak áldozni az emberek a tanulásra, a kulturálódásra.- Kimondtuk, hogy az oktatás és a kultúra „megkülönböztetett szolgáltatás”, és az állam, illetve a helyi kormányzatok feladata és felelőssége ezt így is kezelni. Ezt az albizottság és a nagy bizottság is megtárgyalta már 2002-ben Pé­csett, majd 2003-ban Budapes­ten, és esély van rá, hogy ajánlá­sunkra része lesz az EU-alkot- mánynak. _____________mjc Eu rópai utasok Európai utasok - a vasfüggönyön innen és túl címmel futott a Ma­gyar Rádió (MR) Krónika című műsorában némi irodalmi betét­ként egy jegyzetrovat, amit írók írtak. A 2003 márciusától egy éven át született jegyzetek a cím­ben foglaltak szerint utazásról szóltak: arról, ahogy művészek, tudósok „örök vándordiákként” járták Európát vagy éppen a nagyvilágot. Az elhangzott írások végül könyvvé álltak össze, ami az MR kiadásában a napokban látott nap- vüágot. A kötetben két pécsi utazó­író írása olvasható: Balogh Robert németországi, Méhes Károly ame­rikai emlékeiről számol be. _____________________!“) A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Törvények értelmezése A törvények arra szolgálnak, hogy a társadalom életét szabályozzák, megakadályozva a káoszt és az összevisszaságot. Thomas Hobbes (1588-1679) szerint az emberek­nek természetből eredő joguk erő­szakkal érvényesülni, ám félel­mükben ezt a jogot egy nagyobb erőre bízzák. Fegyvereiket átadják a hatalomnak, melynek alávetik magukat, viszont az megvédi őket. Az emberek ezzel a „cseré­vel” feladják vad természetes álla­potukat, és belépnek a „status civilis”-be, a polgári állapotba. Immanuel Kant (1724-1804) ké­sőbb úgy véli, hogy a társadalom törvényei, jogi formát öltve, azon feltételek összességét jelentik, „amelyek között az egyik ember önkénye a szabadság általános törvénye szerint egyeztethető ösz- sze a másik emberével.” Ez a mo­dem demokrácia törvénye - min­denkinek a szabadságát kölcsönö­sen tiszteletben tartani. A helye­sen értett szabadság mint a felelős­ség és a moralitás lehetősége, egy­ben feltétele a demokráciának és azonos is vele. A jogrendszer demokratizáló­dásával általánossá vált a felfogás, hogy a törvény van az embere­kért, az életért, és nem fordítva. Az emberek szabad, prosperáló élete lehet a demokrácia egyetlen célja, a jog és a törvények ennek segítő eszközei. Nagy a tét, az emberek társadalmilag garantál­ható legnagyobb' anyagi, mentá­lis, morális jó-léte; ezért a demok­ratikus törvény szigorú, minden­kit kötelez. Ahogy Kis János leg­újabb könyvében fogalmaz, ahol „létezik legitim törvényes rend, ott abból kell kiindulni, hogy a törvény betartandó, akár egyetér­tünk vele, akár nem. Csak nagyon súlyos indokok írhatják felül ezt a föltevést. A törvényt azért kell megtartani, mert az arra jogosult szerv kodifikálta, nem azért, mert a tartalma a kodifikációtól függet­lenül is indokolja, hogy azt te­gyük, amit mond.” Előfordulhat ugyanakkor, hogy a törvény alkalmazása életellenes, nem életszerű vagy éppen meg­sérti az igazságosság elvét, a konkrét helyzetben a „jólét” csök­kenéséhez vezet. Ez a demokráci­ában súlyos indok, amire Kis Já­nos utal. Ennek felismeréséhez van szükség „ítélőerőre”, amit „bölcsességnek” is szoktak nevez­ni, és ami a jogi ítélkezésben töb­bek közt a méltányos mérlegelés fogalmában jelenik meg. A „mél­tányosság” - mint például az egyedi helyzet egyediségének fel­ismerése - olyan morális attitűd és cselekvés, amelyre minden de­mokráciának szüksége van. A méltányosság elsajátíttatása a de­mokráciában az iskolák és az egyenruhásokat képző tanfolya­mok elsőrendű feladata. Bizony nem egyszerű felismerni, hogy mikor kell a szabályt követni, és mikor kell az élet érveit érvényesí­teni - erre tanítani kell azokat is, akiket az utcára állítunk, azokat is, akik őket képezik, vagy akik az íróasztal mellett védik a törvényt. A méltányos demokratikus tör­vényértelmezésre számtalan példa hozható. A piros közlekedési lám­pán például tilos áthaladni. Balese­ti sebész orvos megáll az éppen pi­rosra váltó lámpánál, amikor látó- távolságon belül egy autó elüt egy gyalogost, aki az utcára esik, azon­nal segítségre van szüksége. Min­den másodperc döntő lehet életé­nek megmentésében. Az orvos kö­rülnéz, látja, hogy nem jön autó, senkit nem veszélyeztet, gázt ad, áthalad a piros jelzésen, és azonnal segítséget nyújt. Ez büntetendő cselekedet vagy sem? Alkalmazha­tó itt a piros lámpán való áthaladás megítélésében a méltányosság el­ve, vagy sem? Az üyen kérdések nyilvános megvitatása a demokrá­cia kezdete. Boros János A nyaralás krokodilusa A jó vakáció a szerencse és a tudatos felkészülés együttes ered­ménye. Egyébként akár bele is betegedhetünk, főleg ha túl so­kat várunk tőle magánéleti gondjaink megoldásában. Egy hindu tanmese szerint a sze­gény pária csak akkor találhatja meg a maharadzsa folyóparton el­rejtett kincsét, ha közben nem gon­dol a krokodilra. Tudatosan nem gondolni valamire persze szülte le­hetetlen, ám ez legyen a kincskere­sők gondja. A nyaralás viszont sok­millió emberé, amióta szokás lett vándorútra kelni ilyenkor azzal az elhatározással, hogy ha törik, ha szakad, de jól akarják érezni magu­kat egy időre valahol idegenben. Ez nem is olyan könnyű. Érdemes tu­datosan felkészülni rá. Persze az utazás célja sem mindegy, és ko­rántsem csak földrajzi értelemben. Elvileg például nagyszerű dolog a gyerekkori álmot megvalósítani egy egzotikus utazással. A mérleg másik serpenyőjében viszont az van, hogy ha valaki viszonylag hosszabb időt tölt trópusi, szubtró­pusi országban, ahol a higiénikus körülmények nem megfelelőek, ak­kor valamilyen betegség beszerzé­sének valószínűsége 45-75 száza­lék. Idegenforgalmi paradicsomok­ban ez a kockázat persze sokkal ki­sebb, de még e civilizálttá tett helye­ken sem szabad folyóban, tóban fü­rödni, mezítláb járni füves terüle­ten, mert nagyon gyakori, hogy az élősködők lárvái a bőrön keresztül a szervezetbe jutnak. A várandósokra speciális szem­pontok érvényesek. A magzatra te­kintettel jó néhány igazán hatásos gyógyszer nem adható nekik és ez­zel számolni kell a nyaralás veszé­lyeinél. Különben is elengedhetet­len konzultálniuk a kezelőorvosuk­kal, hogy hova mehetnek nyaralni, s merjenek-e még külföldre utazni. Ha merhetnek, a legideálisabb moz­gásforma számukra az úszás, mert a víz - különösen a tengervíz - fel­hajtóereje miatt nem terhelődik az ízület, könnyű kiegyenesíteni a há­tat, a gerincet. S ha már a tengeri fürdőzésnél tartunk: aranyszabály, hogy az érzé­keny bőrűeknek - és a nyaralás első napjaiban mindenki annak számít - csak abban a napszakban szabad napozniuk, amikor az árnyékuk már hosszabb, mint a testmagassá­guk fele. A tévhittel szemben a víz nem véd meg, sőt a homokkal együtt felerősíti a napsugárzást. Le­égés miatt nem egy könnyelmű honfitársunk töltötte már nyaralásá­nak elejét görög, spanyol vagy tuné­ziai kórházban infúzióra kötve. A szívbetegeknek a tengerpartot szokták javasolni, a hegyvidéki ba­rangolásoktól eltanácsolják őket.- Csakhogy a szívbetegeknek in­kább a hűvösebb helyeket kell aján­lani - mondja Mohai András kardio­lógus. - Túlságosan délre, rekkenő hőségbe, például a Földközi-tenger afrikai, ázsiai partvidékére, vagy a dél-görögországi szigetekre menni­ük nem jó választás. Maradjanak legfeljebb az Adriánál és az Égei- tenger északi részén, noha többsé­güknél inkább a hidegfront szokott érgörcsöket okozni. Meg kell be­szélniük a kezelőorvossal a nyara­lást, lemondani róla azonban hiba lenne: az a fő, hogy jól érezzék ma­gukat. Ez pszichésen nagyon sokat segít. Az viszont sokat ront, ha szinte a munkahelyünkről startolunk, ahe­lyett, hogy 1-2 napot a felkészülésre szánnánk (szánhatnánk). Emiatt fe­szültek vagyunk, alvászavarokkal küszködünk. Mindez könnyen a ve­getatív idegrendszer súlyos zavarai­hoz vezethet, ami fejfájásban, sőt migrénben, gyomorhurutban, az immunrendszer általános legyen- gülésében, továbbá potencia- és libi­dópanaszokban nyilvánulhat meg. Márpedig az emberek zöme épp el­lenkező hatást vár a nyaralástól, amelynek azonban újfajta lelki baját is kimutatták. Az esetek kétharmadában a va- kációs stressz a férjeket éri el. Dik­tatórikus kényszernek tartják ugyanis, hogy tipikusan női foglala­tosságokat - gyermekekre felügye- lés, bevásárlást - kelljen elvégezni­ük. A „betegségre” a 30 és 40 év kö­zötti férfiak a legfogékonyabbak, s közülük is az olyanok, akik hivatá­suk miatt máskor csak kismérték­ben veszik ki részüket az otthoni te­endőkből. A jelenség azonban nem igazán új, inkább változata a ré­gebb óta ismert vasárnapi neurózis­nak, amelyet Seres Rezső hajdani vüágslágere, a Szomorú vasárnap népszerűsített el.- A hétvégeken megnőnek azok az agressziós feszültségek és szo­rongások, amelyek egész héten egyensúlyban vannak a jól szer­kesztett napirend és a munka által. Az ember hirtelen kizuhan az agyonszabályozottt életritmusból. I Turistacélpontok csillagjegyek szerint Az asztrológia hagyományai alapióit a következő országok, tartomá­nyok kapcsolódnak szimpátiával az egyes napiegyekhez: , KOS: glia, Dánia, Németország, Japán, Palesztina BIKA: Svájc, Írország, Ciprus IKREK: ' USA, Lombardia, Wates, AlsóEgyiptom RÁK: ' Skócia. Hollandia, Argentína, Tunézia OROSZLÁN: Olaszország, Csehország, : Kalifornia, Románia, Szlovákia, Libanon SZŰZ: ' Törökország, Görögország, Brazília, Franciaország , MÉRLEG; Egyiptom, Japán, Kína Indonézia, ' Ausztria, Kanada t SKORPIÓ: Marokkó, Bajorország, Katalónia, ' Korea, Norvégia NYILAS: Ausztrália, Dalmácia. ' Spanyolország, DéFAtrika I BAK: India, Izrael, Mexikó, Szászország, ‘ Stájerország, Türingia, Bulgária , VÍZÖNTŐ: Oroszország, Lengyelország, ' Svédország, Salzburg, Istria HALAK: ’ Portugália, Málta, Sri Lanka, Izrael, Andalúzia. Valamit együtt kellene kez­denie a családdal, legfő­képpen beszélgetni, de már nem tudja, hogyan fogjon hozzá. A szabadság alatt pedig az összezártság ideje különösen megnő, felszínre hozza a szőnyeg alá söpört feszültségeket a párkapcsolatokban mondja dr. Stark András pszichiáter-főorvos. Pécsi ügyvédek is emlí­tik, hogy az ősz elején ki­ugróan magas a válóper szándékával jelentkezők száma. Jó néhány pár kap­csolatuk megmentése utol­só szalmaszálaként tekinti a nyaralást, vagyis túl so­kat várnak tőle. Aztán köz­ben nem tudnak nem gon­dolni a „krokodilra”, vagy a feltupírozott jó hangulat hazatérve kártyavárként omlik össze. Ami azt ületi, a mókuskerékbe való visszaállás önmagában is okoz­hat nehéz perceket a magánéletben és a munkahelyen egyaránt: a kü­lönbség miatt fáradtnak, levertnek érezzük magunkat. A pszichológu­sok szerint a hazatérés utáni harma­dik nap a legkritikusabb. Ekkorra ér el tudatunkig: elvesztettük a nyár kincsét, lenyelte a „krokodü” vagy talán meg sem találtuk, de akárhogy is, a kincs vadászatának minden­képpen vége, és a következő nyár még nagyon messze van, dunai i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom