Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-14 / 161. szám

2004. JÚNIUS 14., HÉTFŐ KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL POSZT-gála: magasan szárnyalt a Siráj Előbb Újláb Tamás bukfencezett ki a függöny mögül, majd ugyancsak nagyot bucskázva rö­pült utána Széli Horváth Lajos is. A „kiebru- dalt” színészek a szombat esti gála nyitószá­mában nem a pécsi „versenyművek” eddigi fo­gadtatását jelképezték - a négy Pécsi Országos Színházi Találkozón ugyanis a helyi illetőségű versenyprogramok eddig mindössze egyeben díjat nyertek: első alkalommal a Pillantás a hídról-ban nyújtott alakításáért Bubik Istvánt díjazták csupán a My fair lady mulatós, whiskys-sörös betétszámával indult a prog­ram. A műsor előtt mindemellett le a kalappal, bár ezúttal nem volt csinos hölgykonferansz, Balikó Tamás egymaga vezényelte le az estet. A elegáns nők mégsem hiányoztak az estről, hiszen a második fellépő hófehér nagyestélyi­ben Miklósa Erika opera-énekesnő volt, aki egy áriában Júliát varázsolta a pódiumra. Ere­deti ötlet volt az is, hogy a színházi muzsiku­sok (Szimfonietta) nem a zenekari árokban, A műsor pedig pergett tovább. Idén kevesebb lehetőséget kap­tak a baranyai művészek, de a színvonallal nem volt gond, hi­szen olyan vendégek gondoskod­tak a szórakoztatásról, mint Vári Éva, Kulka János, Szakcsi Laka­tos Béla, Király Linda, vagy az Experidance táncegyüttes. A szakmai zsűri egyéb kategó­ria címszóval most a legjobb tár­sulatot emelte ki, és a Csak egy szög előadásért a kaposvári szín­ház tagjai kapták az elismerést. A mintegy három tucatnyi színmű­vész azonnal meg is hálálta a dí­jat, botokkal a színpadon termett, és ütős folkzenei betétet rögtön­zött. A legjobb díszletet az Ivanov (Katona József Színház) színpadképéért Khell Zsoltnak ítélték - többen csalódottan vették tu­domásul, hogy mindössze ennyi jutott a darab­nak. A legjobb jelmez Benedek Mari munkája A kaukázusi krétakörben, míg az epizódsze­repben a nőknél Varga Gabriella (Theoma- chia) és Tilo Wemer (Siráj) lett a győztes. A leg­nagyobb tapsot a legjobb női főszerep­lő Básti Juli (A kaukázusi krétakör) könyvelhette el, míg a legjobb férfi fő­szereplő a Csak egy szög-bői Kovács Zsolt. Miként tavaly, ezúttal is Zsótér Sándor viheti haza a legjobb rendezés díját, a legjobb előadásét pedig a Schil­ling Árpád, vezette krétakörösök a Siráj előadásért. Utóbbi darab öt elismerést kasszírozott, és mellette szól az is, hogy a közönség, valamint a szakma évek óta először egyformán voksolt. A szakmai zsűri döntött a Baranya Megyei Önkormányzat különdíjairól is, itt a legjobb társulatnak a szolnokiakat jelölték meg, a legjobb alakításért pedig Pálfi Katát díjazták a Roberto Zuccóból, míg Pécs Önkormányzata a határon túli színházművé­szet hírnevének elmélyítéséért a kolozsvária­kat emelte ki.- Az első találkozó eufóriáját nem értük el, de nagyon jóra értékelem az idei POSZT-ot - vélekedett zárónyilatkozatában Jordán Tamás. A legjobb női főszereplőnek járó díjat Básti Julinak a Pannonpower Holding Rt. vezérigazgatója, Somosi László adta át minden, a jegymizériát azonban továbbra sem sikerült megoldani, nyolcvan helyre ugyanis nem lehet százötven embert leültetni. A következő rendezvényt illetően a feszti­váligazgató arra is ígéretet tett, bizonyosan lesz hat nagyszínházi darab, továbbá a pécsi sza­badtéri színpadra az országos nyári progra­Félszázezer néző A színházi találkozó versenyprogramjára 7171 je­gyet adtak ki, de az előadásokat összesen nyol­cezren látták. Az OFF-rendezvényekre, a fesztivál melletti fesztiválra nyolcezer fizető néző volt, és ugyanennyien mentek be ingyen a kiegészítő műsorokra, mert itt jónéhány estet nyitott kapuk mellett tartottak. A szabadtéri műsorokat mintegy húszezren tekintették meg, és mindent össze­gezve megközelítőleg 45 ezer látogatója volt a IV. Pécsi Országos Színházi Találkozónak. A kaposvári Kovács Zsolt lett a legjobb férfi főszereplő hanem a színpadon kaptak helyet. Az Oscar- díj átadásához hasonlóan itt is háttérvetítése­ken ismerkedhettek a nézők a fesztivál egyes helyszíneivel, és látványos kiegészítő program­jaival. Hollósi Frigyes például az egyik bejátszá­son rögtön adta az alaphangot, le­szögezve, messze ez volt a legjobb buli, amióta Pécsett rendezik a ta­lálkozót. A díjátadás a színészzsűri vá­lasztottjaival kezdődött: a legjobb férfialakításért Gyabronka Józsefet (Csehov: Siráj), a legjobb nőiért Szantner Andreát (a Gothár Péter rendezte Fekete tej-ben Sura szere­péért a Katona József Színház elő­adásában) jutalmazták. Apropó dí­jak. A POSZT emblémáját Zsolnay- kerámiából Fürtös György Mun- kácsy-díjas képzőművész alkotta meg, s az elismeréshez 100 ezer fo­rintos boríték is járt. A legjobb 30 év alatti színész­nőt ugyancsak a Siráj-előadásból választották, Láng Annamária A gála a hagyományoknak megfelelően a versenydarabok mozaikjaiból összerakott játékkal zárult (Nyina) személyében, míg a leg­jobb fiatal színész Kiss Ernő lett A Herner Fe- - Meglepően nyugodtan zajlott a negyedik ta- rike faterjából (zalaegerszegi Hevesi Sándor lálkozó, talán mert jó volt az évad és kiegyen- Színház). súlyozott a válogatás is. Olajozottan működött mokból máris megkezdték a szűrést, és jövőre ismét több felolvasószínházi produkcióra ké­szülhetünk. Csengery Adrienne úgy fogalma­zott, újra csak ezeket a darabokat hozná Pécs­re, nem tudta ebben megrendíteni semmiféle szakmai kritika. A szervezők pedig úgy bú­csúztak, találkozunk 2005. június 9-én, amikor már nemzetközi jelleget is igyekeznek be­FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ csempészni a POSZT-ra, mert az az elképzelés, hogy három nagydíjas külföldi darabbal indít­ják a programot. mészáros b. endre Színház, ezúttal a bíróságon „Hivatalból" már számos tárgya­lást ültem végig, tyúkperektől szörnyű gyilkossági ügyekig, amelyek rengeteg tapasztalattal gazdagítottak egyrészt a jogi is­mereteket, másrészt, és ez a fon­tosabb, a kifürkészhetetlennek gondolt emberi jellemet illetően. Azon korábban is sokszor meglepődtem, mennyi félanalfa­béta ember kerül Justitia elé, ám a napokban minden überel- hetetlennek gondolt megfigyelést felülmúlt egy egyébként ember­ölési ügyben tartott tárgyalás. Kezdődött minden azzal, hogy a vádlott, miközben arról készü­lődött a döntés, hogy kb. 15 évre lesittelik vagy elengedik, egy­szeresük elszunyókált. Békés szenderségét a bíró szakította meg, hiszen mégsem járja, hogy valaki átaludja a tárgyalását. Ez még viszont csak a kezdet volt. Az egyik megidézett tanú a börtön operatív tisztjét következe­tesen „operatisztnek” nevezte. Mikor már sokadszor használta nyelvi leleményét, az egyébként szigorú tekintetű, mindig rezze­néstelen arcú bíró sem állta már meg nevetés nélkül, olyannyira, hogy viccből arra kérte, hívja in­kább operett-tisztnek, mert an­nak legalább van értelme. A ta­núnak azonban semmi nem de­renghetett, nyomokban sem értet­te meg a tréfát, és attól kezdve va­lóban operett-tisztet emlegetett, míg a bíró azt nem tanácsolta ne­ki, hogy akkor mondjon amit akar. így hát visszatért a már be­vált operatiszthez. Újabb meghökkenést az oko­zott, mikor egy másik tanú egy­szeresük közölte, „jó lenne sietni, mert megy a busza”. Miután ez az eljáró tanácsot nem hatotta meg, duzzogva maradnia kellett, míg rákerült a sor, majd az úti­költség-térítésen kialakult kisebb vita után távozott. A slusszpoént végül a követke­ző „meghívott vendég”, az utolsó tanú szállította, aki miután kez­detben nem válaszolt a bíró kér­déseire, kijelentette, most éppen rosszul hall, „mert javítják a hal­lógépét. ” És akkor valahol lélek­ben mindenki, bíró, ügyész, ügy­véd feladta. Függöny. Unió, Magyarország, 2004. jú­niusa. MÁTÉ BALÁZS Pannon-koncertek a szabadban Soha nem volt még ennyire a közönség igényeihez igazítva a pécsi nyári zenei fesztivál, sem méretében, sem tartal­mában. A tíz(!) koncertből ál­ló összeállítás elsősorban a szabadba (Tettyei romok, sé­tatér, Káptalan utcai Szabad­téri Színpad) invitálja a ze­nerajongókat. A pécsi nyári találkozó neve mostantól Pannon Fesztivál - az új néven és új formában műkö­dő pécsi zenekar, a Pannon Fil­harmonikusok pedig minden egységével bemutatkozik eze­ken a hangversenyeken. A 14. zenei fesztivál folytatja a tavaly megkezdett utat, vagyis újra ki­szabadul a hangversenytermek­ből, a műsor pedig ennek megfe­lelően vidámabb, kedélyesebb - tudtuk meg Horváth Zsolttól, a zenekar igazgatójától. Lesz előadás a nagyszínház­ban, a Bazilikában és a Művésze­tek Házában is, hol komplett operát tűz műsorra a társulat, hol meg kamaraesttel jelentkezik. Egyetlen vendégprogram lesz, a hétvégén a Nemzeti Ifjúsági, az­az a Rajkó Zenekar hangverse­nye vasárnap a Pécsi Nemzeti Színházban. A Pannon Fesztivál szombaton indult, holnap pedig egy teljes operabemutatót tart a Tettyén a Pécsi Szimfonietta, a filharmoni­kusok színházi részlege: Mozart Don Giovanniját, a Budapesti Opera Társulat közreműködésé­vel. Ez egyébként a továbbiakban hagyomány lesz, minden nyári időszakban be­mutatnak egy dalművet, me­lyet később a nagyszínház­ban is műsorra tűznek. Nem árt megjegyez­ni, hogy min­den szabadtéri hangverseny­nek van esőnapja, ugyanott azo­nos időben egy nappá később, de a Rajkó Zenekar estjét rossz idő esetén aznap a Zene-Parkban tart­ják. A filharmonikusok tagjaiból alakult kamaraegyüttesek is ott ta­lálhatók a sorozatban, ennek első lépéseként csütörtök este 19.30 órakor a Művészetek Házában a Sopianae Vonósnégyes hálható. Az Erdélyi Zoltán irányításává te­vékenykedő kvartett Schubert és Schumann zongoraötösöket ját­szik. MÉSZÁROS B. E. Hőforrásaink nagyon forrásigényesek Magyarország Európában a második, világviszonylatban az ötödik helyen áll a termálvízkészlet tekintetében. Szerencsére elmondható: Baranya megye sem szűkölködik hővízű forrásokban. Ezért is fur­csa, hogy a nemrégiben kidolgozott megyei területfejlesztésről szóló tanulmányban a téma alig kapott szerepet. Hogy mégis mennyire fontos ez a terület, arra A termálvíz hasznosítása és a területfejlesz­tés kapcsolata című konferencia mutatott rá - hiánypótlóig. Az, hogy a helyi területfejlesztési koncepciónak csak nagyon esetle­gesen része a megyei termávizek ügye, annyiban nem csoda, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben is csak a sokadik á-á-ápontokban lehet „linket” tááni a hőforrásokhoz, esetleg az agrár- és vidékfejlesztés vagy a turisztiká potenciálfejlesz- tés orvén. Pedig hatalmas lehetősé­gekkel kecsegtet ez a természeti kincs. Magyarország Európában Iz- land után a második, az egész föld­kerekséget tekintve Japán, az USA, Kína és Izland után az ötödik leg­gazdagabb ország hőforrásokban. Jelenleg hazánkban 1300 olyan ter­málkút létezik, amiből 30 Celsius fok feletti víz nyerhető, 135 a gyógyhatású források száma, és nem kevesebb, mint 35 gyógyfürdő üzemel szerte az országban. A megyét tekintve mindenkinek elsősorban Harkány jut az eszébe, de a tradicionális gyógyfürdőhely mellett meg kell említeni Magyar- hertelendet, illetve a gőzerővel épülő Sikondát és Szigetvárt. A termál-, illetve gyógyfürdő kitö­rési pont lehet sok település számá­ra a következők miatt: nincsenek szezonális problémák, tehát volta­képp az év 365 napjában tudnak vendégeket fogadni. Egy-egy ilyen fürdőhelyen, a tapasztalat szerint a máshol szokásos 3-5 vendégnap he­lyett általában legalább 10 napot tölt el egy-egy vendég, és más üdülőhe­lyekhez képest legalább 35 százalék­kal többet is költenek, főképp, per­sze, a gyógyászati kezelések miatt. Azonban! A dolog a hőforrás meglétével még nem tart sehol, hiszen ahhoz, hogy „termeljen”, temérdek anyagi forrás is kell. Mint ahogy Páva Zoüán, Komló város polgármestere a sikondai für­dő kapcsán fogalmazott: -Mamár sehol sem elegendő az, hogy beleül a vendég a meleg vizes medencébe, mert azt nagyon hamar elunják. A nyár végén átadandó sikondai fürdő ezért eleve egy 76 vendég fo­gadására alkalmas termálszállóval, valamint élményfürdővel együtt épül. Egész családok jelenlétére szá­mítanak, ezért külön gondoltak a gyerekekre: míg a nagyszülők, a szülők különböző vízi programok­ban vesznek részt, a kicsikre hivatá­sos óvónők vigyáznak majd. Persze, itt is meg kell említeni: a 2 milliárdos beruházást 4 Széchenyi-terves és 1 PHARE-tükörprogramos pályázat­ból sikerült megvalósítani. Abban mindenki egyetért, hogy a fürdőturizmus (ami természetesen összekapcsolódik a borturizmustól kezdve a falusi turizmuson át a lovasturizmusig sok mindennel) fontos kitörési pont lehet Baranyá­ban. Ha - lásd fentebb - sikerül hoz­zá pénzt szerezni. Farkas Tibor turisztikai szakértő ez ügyben a következőképp véleke­dett: - Fontos változtatni a térség megközelíthetőségén ahhoz, hogy a Hévíz-Zalakaros-Kehidakustány mentén húzódó képzeletbeli vonalat a leendő vendégek szívesen átlépjék déli irányba, azaz megyénk felé is. Ehhez hatékony marketing-kommu­nikációnak is társulnia kell. Harkány például ott van a fontos nemzetközi vásárokon, már létezik internetes szállás- és belépőjegy-értékesítés. De természetesen a legfontosabb a be­fektető. Mert manapság tényleg ha­talmas verseny van a vendégek ké­nyeztetése érdekében. Komplex szolgáltatást kell nyújtani, olyan csa­ládi, többgenerációs fürdőkkel kell felvenni a harcot, ahol mindenki megtalálja a maga szórakozását, gyógyulási módját. Ide tartozik az aquapark, a tengerpart-imitáció. Har­kány sokat tett az utóbbi években, és még többet kell fejlődnie, hiszen egy­előre még egy négycsillagos szállóval se dicsekedhet. A megyében sok település álmo­dik arról, hogy fürdőhellyé válik egy­szer. Magyarhertelend polgármeste­re, Kovács Gyula elmondta, hogy miután Orfű és Sikonda között fek­szik a falu, évtizedekig nem sok esé­lyük volt a fejlődésre, holott 1958- ban találtak ott 62 fokos bővizű for­rást. Társadalmi munkában épült az első medencéjük, ma négy üzemel, de mivel mind szabadtéri, csak a nyári szezonra építhetnek. De még ők is jobban állnak, mint azok a falvak, ahol szintén megvan a kút, tudják, hogy jó termálvizük len­ne, ám az égvüágon semmi sem tör­ténik. Az ellendi 65 Celsius fokos víz hasznosítására húsz éve készült már egy tanulmányterv, amit tétlenség és mély csönd követett. Ugyanez a helyzet Romonyán: az 1972-ben, 1420 méteres mélységben lelt 65,5 fokos meleg víz hasznosítá­sa még mindig a jövő zenéje. Her­mann József, a falu első embere azt állítja, ez nem maradhat így:- Tavaly is beadtunk egy pályáza­tot, de elutasították. Pedig nagyon is építenénk a meleg vízre, hiszen a fa­lu egy gyönyörű völgyben fekszik, a legideálisabb terep, hogy igazi üdülafalu jöjjön itt létre. A lakók, gazdák 29 hektárnyi területet aján­lottak fel a sajátjukból arra az esetre, ha fürdő létesülne. Ez egyébként a hosszú távú rendezési tervünkben is benne van, és csak annyit mondha­tok: nem adjuk fel. Ez hát a helyzet. Ráadásul tény­leg igyekezni kellene, mivel a közeli Burgenlandban, ahol pedig messze nem olyan jó hővizek fakadnak, mint Baranyában, egyre-másra épül­nek a magas színvonalú szolgálta­tást nyújtó fürdők. M.K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom