Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-12 / 159. szám
14. OLDAL MAGYARHERTELEN D BEMUTATKOZIK 2004. Június 12., szombat HHHB Magyarhertelend . Oro$2lö I ' 0 c%>doiyabér • ..'• qS zetSÉatalin MAGYARHasadt Kbvács- HtRELGND Sitontja szénája : Okorvötgy . Abaliget Mánfa cHetvehely .cOrfű A község vezetői Magyarhertelend polgármestere: Kovács Gyula. Alpolgármester: Lajos László. A képviselő-testület tagjai: Ifj. Báli János, Gráber János, Kalá- nyos József, Kispál László, Kántor László, Szentes János, Takács József. Megbízott körjegyző: dr. Vaskó Emő. Háziorvos: dr. Oberling János. Az önkormányzat címe: 7394, Kossuth utca 46. Tele- fon/fax.: 72/390-758. Jeles napok A katolikus falu szeptember első felében tartja a Mária-napi búcsút, a hagyományos falunapra augusztus első felében került sor. Erősödő hagyomány a szüret megünneplése is. A falu történelme Magyarhertelend neve Horcho- lond formában olvasható először 1333-ban, de már a XIII. elején temploma, plébániája van. A magyar jelző a XIX. században, a forradalmat és szabadságharcot követő években kerül a neve elé. Határában később, a hatvanas években római emléknyomokat - római pénzt - is találnak. Sorsfordító az 1958-ban föltörő 40, majd a később feltárt 62 Celsius- fokos termálvize, amely fürdőkultúráját, idegenforgalmát» megalapozta. A településhez tartozik a 130 lakosú Barátúr, amelynek a neve középkori szerzetesek lakóhelyére utal. Az üdülőfalu ma a legkiegyensúlyozottabban fejlődő baranyai települések egyike. magyaibertelend.dunjanlulmapb.hu Az összeállítás a magyar- hertelendi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Magyarhertelend: külcsín és belbecs A községhez tartozó, lélekben önálló Barátúron teljes egészében felújított ravatalozó, „Nagyhertelenden” kultúrált, tiszta porták, fűzben-fenyőfákban gazdag, virágos főtér - a korábbiaknál is vonzóbb falukép jelzi a község vendégváró, megújulásra kész derűjét. Nemrégiben még arról számolhattunk be, hogy Magyarhertelend a virágok faluja: minden faluszé- pítési, virágosítási pályázatba beneveztek, amit természetesen már akkor lámpaoszlopokat ékesítő futómuskátlik, illatozó petúniák, színesen hömpölygő virágágyások jeleztek: de a külcsín mellől már akkoriban sem hiányzott a belbecs. Megkezdték öt szociális, valamint két részben piaci elven értékesíthető bérlakásnak az építését - a közelmúltban ezeket át is adták - és természetesen pályáztak és pályáztak, hogy az utak, járdák rendbetételére, a köz- világítás korszerűsítésére, játszótér építésére, a zöldterületek bővítésére, közintézmények - hivatal, kultúrház - felújítására is jusson. Az Unióba való belépést már egy faragásokkal díszített főtéren köszönthették - Komló testvérvárosai révén német, olasz és francia vendégek részvételével ünnepelhetett a falu. Az elmúlt napokban fejeződött be a gázvezetékek fektetése a községben, tudom meg Kovács Gyula polgármestertől, a bekötések aránya az üdülőkörzeti lakásokkal együtt már közel 90 százalékos. A következő nagyberuházás a szennyvízhálózat kiépítése lesz a hét környező településsel közösen, s mivel várhatóan az elsők közt kapnak támogatást erre, a hálózat kiépítése még ebben a kormányzati ciklusban megvalósulhat. Új szemétgyűjtő edények sorakoznak a házak előtt, de még ebben az évben sor kerül a vízelvezető árkok tisztítására és felújítására is. A fejlesztések nem hagyták érintetlenül a Magyarhertelendhez tartozó Barátúrt sem, ahol különösen a minden ízében megújult nagyon szép ravatalozóra büszkék a helyiek, de rövidesen új buszvárókkal is gazdagodnak. Az igényesség ragadós ebben a dombvonalat falombokkal kicsipkéző, háztetőkkel is ékesítő faluban - mert noha itt is sok a nehéz körülmények között élő család, ritka az elhanyagolt, lakói által tönkretett ház. Ami a közeljövő fejlesztéseit illeti, az élre talán a kastély kívánkozik, amelynek a felújítására most pályáznak. Konferenciák, kulturális nagyrendezvények méltó színhelye lehet majd. Egy kilátót szeretnének kiépíteni a község legmagasabb pontján, szeretnék, ha még az idén új külsőt-belsőt nyerne az orvosi rendelő, Barátúr pedig egy erdei iskolával gazdagodhat majd. A papiak felújítása a katolikus egyháznak köszönhetően már javában tart, ahol az egyház nyári táborokat rendezhet a fiatalok számára lelkigyakorlatokkal. A gyógyvizével hírnevet szerző és gyors fejlődési pályára álló község vezetői elsők között tartják számon azt is, hogy Magyarhertelend üdülőközség, s a városokat is beleértve a 11. legkeresettebb baranyai település, amelynek a biztonságát védeni, vendégforgalmát szervezni kell. A körzeti megbízott mellett polgárőrség ügyel a biztonságra, különösen a nyári szezonban, és néhány éve a Mecsek-Hegy- háti Önkormányzati Társulások Tourinform irodája is a községben működik, amely nem csak a szálláshelyek kiválasztásában segít, de programokat is ajánl az idelátogatóknak. A főtéri fedett szabadtéri színpadon van még csinosítanivaló Erdei iskola Barátúron Éttermek a Napkapun át Az önkormányzat tervei közt erdei iskola, művésztábor létrehozása, a település kulturális életének fellendítése is szerepel. A munkák egyik mozgatója Födi Tibor faszobrász. A hagyományápolásnak, a kulturális értékek közvetítésének már megvannak az alapjai a községben. A helyi nyugdíjaskórust Kalauz Lajos vezeti, a tánccsoportot Dörömböző Károly, de már szerveződik egy vegyeskórus is, tudom meg a szobrászat mellett festészettel, néprajzi gyűjtéssel is foglalkozó Födi Tibortól. Ez az utóbbi, különböző korosztályokból verbuválódó kórus nem kimondottan a népzenei hagyományok őrzésére szerveződik, hanem azt szeretnék, ha az archaikus értékektől a modernekig - például a Gregorián-énekektől a spirituálékig - számos érték a repertoárjukhoz tartozna. A néptánccsoport is törekszik arra, hogy újabb táncokat gyűjtsön fel és mutasson be. A soroltakon kívül új színfolt lehet a palettán, ha a képzőművészeti képzés és egy művésztábor feltételeit is sikerül megteremteni. Már működik egy alkalmi rajzszakkör a községben, azonban a vasútállomási épület most folyó tatarozásával egy olyan helyet, környezetet szeretnének kialakítani, ahol művésztábor létesülhet. A későbbikben a legkisebbektől a felnőttekig mindenkinek szeretnének lehetőséget nyújtani arra, hogy különböző kézműves területeken is képezze magát. Mint Födi Tibor elmondta, most indítottak el egy néprajzi programot, ugyancsak képzéssel összeleg 15-20 parasztházra, amely népi építészeti értéket képvisel. A közeljövőben Barátúron megnyíló erdei iskola részben a vázolt program keretében működne, de jellegének megfelelően a tájék ökológiai értékeinek megismerését szolgálná tanösvényBarátúri falukép kötve, amelynek az a célja, hogy a településen - Magyarhertelen- den és Barátúrban - lévő házakat építészetileg dokumentálják, különös tekintettel arra a hozzávetőnyel, tankerttel, madárfigyelő állomással, amit természetesen a környező iskolák is rendszeresen igénybe vehetnének majd. Nem csupán strand, hangulatos étterem, presszó, a Kapucinus Sörfőzde sörei fogadják az ideérkezőt, de rövidesen fából faragott „Napkapu” is. A település északi „főbejáratánál” nem csupán örökzöldek sorában, nyírott gyepszőnyegben gyönyörködhet a szem, de rövidesen egy fából készült Napkapu létesül, részint a helyi rehabilitációs üzem, az Uwyta Kht. szorgos dolgozóinak köszönhetően. Itt jegyeznénk meg, hogy az önkormányzat járadékosok, csökkent munkaképességűek iránti figyelmét tükrözi egy másik üzem, a Keko-Média Kft. is, amely játékautókat szerel össze olasz importra. A falu főterén elegáns, nagyméretű információs tábla tájékoztat, merre van a strand, merre a sok hektáros Forrás kemping vagy az üdülőfalu domboldalon hullámzó házaival. Tábla nélkül is könnyű megtalálni a Hucker Péter tulajdonában lévő Erdőalja Éttermet a strand közelében, amely a csoportokhoz is alkalmazkodva kínálja szolgáltatásait, de már a főtéren rábukkanhatsz a fák mögött megbújó presszóra is. A rendszerváltás után számos sörfőző üzem létesült az országban, majd szűnt is meg; Magyar- hertelenden azonban Poór Zoltánnak köszönhetően a házi sör több lett múló divatnál. A fiatal szakember Kapucinus Sörfőzde néven ismertté vált patika tisztaságú, a legkorszerűbb technológiával működő üzeme nem pusztán kiváló „szőke” söröket kínál, de legalább ilyen jó barnát is. Elsők közt a környék boltjait, vendéglőit látja el ízletes itaíaival. Telkek a műút mentén Magyarhertelendnek tavaly 680 lakosa volt, idén már 697, és noha a lélekszám növekedéséből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, valószínűsíthető, hogy a község infrastruktúrájának további fejlődésével, a turizmus jósolt élénkülésével az érdeklődés nőni fog a falu iránt. Az önkormányzat a közelmúltban a szociális bérlakások átadásával néhány család helyben maradását is szolgálta, mindamellett 15 önkormányzati tulajdonú lakótelek is van a falu elején, a főút mentén a letelepedők számára. Az 1000-1200 négyzetméteres, elérhető árú telkek rövidesen összközművesek lesznek. Élmény tájban, programokban A gyógyvízre épülő turizmus miatt jelentős hagyományuk van a községben az idegenforgalmi szolgáltatásoknak és az utóbbi időben fejlődésnek indult a falusi vendéglátás is. Néhány éve a Mecsek-Hegyháti Önkormányzatok Társulása Tourinform irodát is létrehozott a településen a vendégforgalom kulturált szervezésére, s mint az irodavezető Éliás Andrea, valamint kolléganője, Hohn Krisztina elmondták, gondot fordítanak arra is, hogy az idelátogatóknak színes, változatos programokat is tudjanak ajánlani. A településen jelenleg 15 minősített falusi szálláshely várja a turistákat, a házak többsége három-négy napraforgós. A faluközpontban épp most bővítenék, korszerűsítenek egyet. A vidéki életformába is belekóstolok hat falusi vendéglátásra berendezkedett család közül választhatnak. A Forrás Kempingben csaknem 20 hektárnyi területen tizenegy telepített lakókocsi nyújt ligetes, romantikus szálláshelyet - ez a kemping 350 pihenni vágyó fogadására alkalmas. A most felújítás alatt álló papiakkal együtt három ifjúsági tábor is található az üdülőfaluban, ami azt jelenti, hogy egyszerre mintegy 400 diák nyaralhat ezeken az olcsó szálláshelyeken. A hertelendi Tourinform irodát interneten, telefonon és személyesen is ostromolják. Külföldről főként a németek, itthonról zömmel az Alföldről és Budapestről érkezők, akik ma már nem érik be csupán szállás- ajánlattal. Annál is inkább nem, mert ez az Orfű, Abaliget, és lassan ma már Kovácsszénája, Mánfa, Liget nevével is fémjelzett táj műemléki kínálatokban, természeti ritkaságokban sem szűkölködik. Árpád-kori templomok, romantikus szőlőhegyek, sűrű erdők, tavakat ringató völgyek, vadcsapások mentén fölkereshető források, botanikai ritkaságok váltogatják egymást. A természet turistautakon bejárható szépségeihez mindamellett egyre gazdagodó kulturális kínálat járul. Aki idelátogat, ízelítőt kaphat magyarok, németek, horvátok, cigányok szokásvilágáról, hagyományairól. Maga a község, mint a Tourinform iroda munkatársai elmondták, lovas találkozók, szüreti mulatságok, hagyományőrző rendezvények színhelye. Idén augusztus 13-án például egyebek közt egy elefántcsontparti és egy burját-földi tánccsoport lép fel Magyar- hertelenden. Most pályázott a település egy nagyszabású gyermek- és ifjúsági találkozóra - 2,5 milliós támogatást remélve adták be a pályázatot, hogy népek táncaival, ritka kézműves mesterségekkel, rendhagyó színházi előadásokkal találkozzanak a résztvevők egy országossá kibővíthető fesztivál keretében. Ez utóbbit már idén júliusban szeretnék megrendezni - Kapolcs mintájára élettel telítve a környéket - és olyan módon tennék is hagyománnyá, hogy a fesztivál a hegyháti települések közt ingázva egyfajta vándorünnep lenne, ahol a falvak évről évre egy másiknak nyújtanák át a stafétabotot. I > 4