Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-09 / 156. szám

I 2004. Június 9., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL A POSZT RÁDIÓJA. A színházi fesztivál ideje alatt naponta jelentkezik színes műsorával a pécsi Re­mény Rádió a Fregatt étterem előterében berendezett alkalmi stúdióból. Az adásokban ízelítőt adnak a napi programokból, rendszeresen szerepelnek ismert színészek, rendezők, dramaturgok élő adásukban. Képünkön a budapesti Katona József Színházból Szantner Anna és Kocsis Gergely, a Fekete tej című da­rab főszereplői a mikrofonnál. fotó: tóth lAszló Művészet és gasztronómia Hatvan rendezvény a fesztivál öt helyszínén Elhunyt Wolfart János Berlin közelében június 7-én au­tóbalesetben életét vesztette Wolfart János, újságíró kollé­gánk, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának mi­niszteri biztosa. 53 éves volt. Görcsönydobokán született. 1976-1978 között Pécsett a Ma­gyar Rádió német nemzetiségi adásainak szerkesztője volt. 1978-ban ő indította útjára a Ma­gyar Televízió „Unser Bild­schirm” című műsorát. 1983-ban a Magyarországi Németek Szö­vetsége titkárává választották. 1990 januárjától kormányfőtaná­csos, 1990 szeptemberétől öt évig az újonnan létrehozott Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, államtitkár volt. Ezt követően diplomáciai szol­gálatba lépett: követként a ma­gyar nagykövetség berlini, majd - a nagykövetség Berlinbe költö­zése után - bonni hivatalának vezetője volt. 2002-ben hazatért, de 2003-ban már a Berlinben lét­rehozott Collegium Hungáriáim miniszteri biztosává nevezték ki. Újságírói munkásságáért több szakmai díjat kapott, kisebbség­politikai tevékenységét a Magyar Köztársasági Érdemrend Közép- keresztjével és a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdem­rendjének Nagy Érdemkeresztjé­vel ismerték el. A buzgó esők áztatta kora­nyárban idén hetedik alka­lommal rendezi meg a Művé­szeti és Gasztronómiai Hetek fesztivált a mediterrán han­gulatok városa, Pécs. A ren­dezvények sorát a hónap vé­gén a Pécsi Folknapok zárja. Már most, a POSZT idején ott van a pécsi Sétatér gesztenyesorai alatt a jól ismert pecsenye- és bor­illatok fellegeibe burkolózó sátor­város. Ha az égi fellegjárás hűs zu­hanyai engedik, a tóváncsi, foly­ton éhes, szomjas nép is ott to­long. Hogy aztán egy jó nagy fel­hőszakadás madárrajként reb- bentse szét a seregletet. Az idei, 7. Művészeti és Gasztronómiai He­tek június 12. és 28. között zajló fesztiválját az effajta égi áldás so­kak reménye szerint megkíméli, és hagyja kibontakozni a rendező­ket. Öt helyszínen 60 rendezvényt álmodtak meg a szépre, jóra foly­ton szomjazó és a csemegeétke­ket, bor- és seritalokat ugyancsak kedvelő publikumnak. A Pécsi Dominikánus Ház tegnapi sajtótá­jékoztatón különlegességként említtetett meg, hogy ezúttal a kultúra mellett a gazdasági élettel, a természettel, a környezettel való kapcsolatok is helyet kaptak a programban. Ilyen például a Sas­rét vadételes, kisvasutas erdőgaz­dasági vendéglátása, a természeti és a világörökségi rendezvények, a Zsolnay-gyári, zsolnaysan terí­tett asztalos nyílt nap, a pogányi késő esti, éji-ég-figyelő buszos ki­rándulás, meg sok egyéb. A feszti­vál ezúttal is a zene, a tánc, a szín­ház és egyéb művészetek, főleg a szakácsművészet világába ágya­zottan zajlik. Megannyi étterem és legalább tíz neves borászat áll az emelkedettebb szellemiség és a jó kedély szolgálatában. Kiugró program lesz 12-én 19 órakor a Bazilikában Lovász Irén koncertje, valamint a 18-án, 20 órától a Séta téren zajló Születésnap, amelyen a pécsi Szélkiáltó a 30. a Kaláka a 35. születésnapját ünnepli. Lesz­nek határon inneni és túli magyar, továbbá francia, arab és indiai ze­nészek, marcipános, szarvasgom­bás ételshow-k. Hangulatosnak ígérkezik 17-én a Roma Európa Nap és a 20-án, a szabadtéri szín­padon fellépő Honvéd Táncszín­ház: Duna Rapszódia Európa Kék Szalagja című bemutatója is. A különféle színhelyeken gyerek- programok kedveznek a családok­nak. Az idei „Gasztrofeszt” 25-27- én hagyományosan a 14. Pécsi Folknapok Nemzetközi Népzenei Fesztivállal zárul. BEBESSI K. Rémmesék politikai felhanggal Amikor a fényes szellők fújdogál- 77 magyar rémmese című kötete, tak, az egyik szép magas hegyen melyet ma este az Ifjúsági Ház­tüzérek gyakorlatoztak, de hiába ban 20 órától mutat be a Pécsi Al- próbálkoztak, az istennek se ta- kalmi Színház társulata a szín- lálták el a pár száz méterrel ar- házfesztivál keretében. Az író rébb kipányvázott fatankot. A egyébként tömören úgy fogal- környéken legeltető juhász oda- mazta meg a rémmese műfajt: a ment hát a löveghez, és kérlelte a népmesék ajakról ajakra száll- csapatot, ő is hadd kísérletezzen, ' nak, s közben csiszolódnak, vic- aztán elsőre szétdurrantotta a cél- cé formálódnak. A PASZ egyik pontot. Árulja el, hogy csinálta - alapítója, Hardy Péter rendezésé- kérdezte a parancsnok, de az ol- ben a darabban 15 történetet dol- dott hangulat kedvéért még oda- goznak fel, és a műnek külön ak- súgta, tudja, én is juhász voltam tualitást ad, hogy a Könyvhét al- korábban. Felcsillan erre a juhász kalmával most adják ki a kötet szeme és válaszol: én meg tüzér- harmadik, legújabb folytatását. A ezredes. Efféle népmeséi alakok- színjátszók úgy tervezik, hogy ról formált politikai töltetű anek- sorozatban dolgozzák fel a mesé- dotákból született Czakó Gábor két, a megszületett alkotással pe­dig szeptembertől járják az orszá­got. A felnőttdarab - gyermekek ugyanis nemigen értik meg az öt­venes, hetvenes évek, egyszóval az átkos idők népi történeteinek politikai áthallásait - további ér­dekessége, hogy a Gázmalac Csárdában (ez az elnevezés egyébként egy külön történet) játszódó színjáték az Intermagyar együttes zenéjére és közreműkö­désével zajlik. A látványt Fürtös György képzőművész, valamint Szegedi Zsolt tervezte. A szerep­lők között pedig ott található a ze­nekar hegedűse, Bogárdi Aliz, to­vábbá Hardy Péter, Koller István, Kutasi Dávid és Petkó Gergely. MÉSZÁROS B. E. Meglesték a Napon járó Vénuszt Közel 122 év eltelte után tegnap délelőtt a Vé­nusz ismét áthaladt a Nap korongja előtt. Pé­csett mintegy 230-an tekintették meg a plane­tárium távcsövein keresztül a szabad szem­mel alig észlelhető jelenséget. Ahhoz képest, hogy legközelebb 2247-ben látható újra tő­lünk a Vénusz átvonulás, a város több tízezer diákjához képest ez szerény szám. A hajdani vurstlik kikiáltóinak stílusában úgy le­hetett volna a planetáriumba való betérésre invi­tálni a Szőlő utcában járókat, hogy életükben ilyent még nem láttak, és nem is fognak ezután sem. Feltéve, ha nem utaznak nyolc év múlva messzi idegen tájra, hogy megtekintsék az égi mechanika egyik különlegesen ritka eseményét: miként vonul el a Vénusz bolygó a Nap korong­ja előtt. Ha nem is így, de a TIT Pécs-Baranyai Szervezetének munka­társai és az amatőr csil­lagászok mégiscsak „fog­tak” az utcáról is járókelőket: csak van néhány percük, hogy távcsövön megnézzék a jelenséget. Amely egyéb- ^ * ként másként észrevétlen ma­radt. Jó mű­szerrel nézve is a hatalmas narancssárga tündöklésben csak fekete szépségpötty, afféle hindu hindi látszott a Nap homlo­kán. Hogy miért hozta láz­ba világszerte a csillagá­szokat? Például azért, mert miközben teljes napfogyatkozásból ezer évente 774 van, hatezer év alatt - Kr. e. 2000-től 4000-ig 81 Vénusz-átvo- nulás volt, illetve lesz. Amikor fél tíz tájban betoppantunk a plane­tárium udvarára, épp nagy csoportosulás volt a távcsövek és az ismertetőt tartó Keszthelyi Sándor amatőr csillagász körül. A Me­zőszél utcai iskola egyik 8. osztálya kirándult ide a látványosságot megfigyelni. A hangulatból ér­ződött, megfogta őket a jelenség különleges rit­kasága.- Érdekes volt. Jó, hogy megnézhettük - mondta közös véleményként Pásztory Júlia, Ja­kab Erna és Haász Rebeka, miközben arra vár­nak, hogy társaik is hozzájuthassanak az égbe- kukucskáláshoz. Ugyan mindegyikük szereti a földrajzot, de egyikük sem szándékozik termé­szettudományos irányban továbbtanulni. A Vé- nusz-átvonulás megtekintését annak köszönhe­tik, hogy matematika-technika szakos osztályfő­nökük, Molnár Judit már januárban bejelölte a csillagászati naptárában, hogy ezt az eseményt megnézi a diákjaival.- Nyitottnak kell lenni az ilyen ismeretszerzés előtt. Az 1999-es napfogyatkozást is közösen néz­zük meg - mondja. Az iskolák után a sokkal érettebb korosztályt képviselve Oberten János nézett bele a legna­gyobb távcsőbe. A temesvári újságíró, író, drama­turg, műfordító a POSZT törzsvendége és egyben Pécs városának régi szerelmese.- Az univerzumhoz való misztikus kötődé­sünk tudatosul bennük egy ilyen égi jelenség lát­tán - kommentálja a látványt. - Egy közeli hotel­ben van a szállásom. Idesétáltam, mert ezt az alkalmat nem lehetett kihagyni. így gondolkodtak a budapesti Vörösmar­ty Gimnázium diákjai is, akik pécsi osztálykirándulásuk programjába beiktatták a Vénusz-átvonulás megfi­gyelését. Kissé meglepőd­hettek, hogy katonákat is láttak a planetárium kert- > jében méretes távcsö­vekkel, de ennek egy­szerű a magyarázata: a helyőrség dandárpa­rancsnoka jeles amatőr­csillagász. Márpedig e tudományos hobbi mű­velői szinte mindany- nyian részt vettek a Vé- nusz-figyelés országos akciójában. A töpörödött anyóka nem mesebeli figura Az orvos-beteg kapcsolat a kórházak fehér folyosóin, kórter­meiben zajlik, ami szükségszerű, de nem mindig a legjobb. Épp ezért szervezték az Országos Reumatológiai Napok címen futó programot, afféle „beszélgetős” összejövetelt a Palatínus Hotel Bartók-termében. Szükség van rá, mivel Magyarorszá­gon minden harmadik felnőtt valamilyen reumatológiai kór­képben szenved. Dr. Czirják László, a PTE ÁOK Im­munológiai és Reumatológiai Kli­nikájának vezetője, illetve dr. Keszthelyi Béla, a Harkányi Gyógyfürdőkórház igazgatója azért tartotta fontosnak ezt a na­pot, mert ők is úgy látják, hogy a beteg ritkán kérdez, úgy érzi, hall­gatnia kell az orvos előtt, holott ez nincs így. Ez alkalommal rövid előadások hangzottak el a külön­böző reumatológiai betegségek­ről, közben még tornázni is lehe­tett, majd következett a szemé­lyes konzultáció: mindenki el­mondhatta gondját-baját, ezúttal tényleg más körülmények között, mint egy napi rohanásban műkö­dő kórház vagy klinika folyosó­ján. Roppant fontos dolgokról van szó. Nem véletlen, hogy az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) 2000-től elindította a Csont és ízü­let Évtizedét: hazánkban is min­den harmadik ember szenved va­lamely bajtól, csak a csontritkulás (amit „néma betegségnek” is hív­nak, hiszen panaszmentes - az el­ső törésig) egymillió embert érint.- Nincs olyan beteg, aki ne jaj­gatva jönne be a rendelésre - ecsetelte dr. Keszthelyi Béla. - Saj­nos, a töpörödött anyóka nem mesebeli figura, létezik a valóság­ban is. Meszesedés, csigolyarop­panás, csontritkulás - mind-mind súlyos probléma. Bizonyított tény, hogy a mozgásszervi bete­geknek romlik az anyagi, társa­dalmi, de még a családi helyzete is. Más részről jellemző adat, hogy országosan a táppénzek 22%-a volt mozgásszervi beteg­ség, de Baranyában ennél sokkal rosszabb a helyzet. A 64 éves férfi, aki bányában és mozdonyon dolgozott, gyakori lá­togatója Harkánynak, Keszthelyi professzor is régi ismerősként kö­szönti. Ültében szép, lakkozott botot fog a lába között.- Az összes forgó rész odalett, csípő, csukló, váll, ujjpercek... Tizenhat éve kezdődött. Évente kétszer megyek fürdőre, generá­lozásra, amiben benne az elekt­romos kezelés, gyógytorna, masszázs, iszapozás. Enyhül a fájdalom, enyhül, de örökre már nem fog elmúlni, ezzel együtt kell élni. Az éjszakák a nehezek, amikor nincs mozgás, akkor jön a fájás.- Mért jött el ma ide?- Ismerek itt szinte mindenkit. Harkányban is visszajáró lelkek vagyunk. Szerintem sok újat nem tudnak nekem mondani, jó­formán már kitanultam a szak­mát. Az a baj, ha nincs mozgás, akkor mindennek vége. Futni ké­ne, de ha az ember járni sem tud, hogyan fusson? Kicsit tartok tőle, hogy egyszer csak teljesen lerob­banok, szegény anyám is így járt, aztán egy hónap múlva eltemet­tük... No, azért annyira tán nem vé­szes a helyzet. Szerencsére van­nak civil szerveződések is, amik a hivatalos egészségügy mellett próbálnak segíteni a betegeken. Ilyen a Pécsi Reumatoid Artitis Klub (ismeretlen eredetű, gyulla­dásos, deformációval járó ízületi betegségben szenvedőkről van szó), amelyik már több mint másfél évtizede működik.- Havonta találkozunk, isme­retterjesztő előadásokat hallga­tunk meg, közösen tornázunk - mesélte H. Szemerédi Mária. - Évente egyszer kirándulunk is, elutazunk egy-egy gyógyfürdő­be, turistáskodunk a környéken. A klubunk egyébként tagja a Ma­gyar Reumabetegek Egyesületé­nek. Dr. Czirják László klinikaigaz­gató a következőkre hívta fel a fi­gyelmet: a fekvőbetegeknél a ha­todik, a járóbetegeknél az első helyen a leggyakoribb a mozgás­szervi baj. Igaz, hogy ezek a be­tegségek az életet kevésbé veszé­lyeztetik, ám ami legalább olyan rossz: alapvetően le­rontják az életminő­séget. Ami ezen bajok orvoslását illeti, a helyzet felettébb spe­ciális, ugyanis:- Az érintetteknek is aktívan részt kell venni a betegség „ke­zelésében”, vagyis ak­kor kell a leginkább tornázni, amikor a legjobban fáj. Ez nem olyan, mint egy bel­gyógyászati eset, hogy bevesszük a gyógyszert és várunk a gyógyulásra. Más kérdés, hogy épp az aktív kezelés keretei nagyon szűkösek: az EU- országokhoz mérten Magyaror­szágon 9000 gyógytornász kelle­ne, hogy dolgozzon. Ehhez ké­pest 3100-an vannak, ám az álla­milag finanszírozott egészség­ügyben csak 1500-an tevékeny­kednek. Pedig - mint dr. Héj) Gá­bor, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet módszer­tani osztályvezetője is hangsú­lyozta:- Nincs olyan rossz állapot, hogy valamennyire ne lehetne ja­vítani tornával. Csak legyen, ki tornáztasson. M. K. 1 Országosan kezelt betegek Mozgásszervi iáróbeteg szaksllálás (kezelésszám összesen! 2001: 31 523 877 2002: 30 261 771 2003: 30 805 631 Reumatológia és lizikoterápia Ikezelésszám): 2001: 911 502 2002: 953 836 2003: 983 022 Fekvőbeteg-ellátás (ágyszám összesen) 2001: 18 715 2002: 19 225 2003: 19 381 Reumatológia (ágyszám): 2001: 1 682 2002: 1 630 2003: 1 602 (Forrás: ORFI) \ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom