Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-07 / 154. szám

2004. Június 7., hétfő RIPO R T 7. OLDAL KULTURA­KAPOSVÁRIAK A POSZT-ON. A kaposvári Csíky Gergely Színház Kovács Márton, Mohácsi István és Mohácsi János: Csak egy szög című művét mutatta be szombaton és vasárnap a versenyprogramok között. Az előítéletekről és a kisebbségi lét hátrányairól szóló előadás felka- varta a közönséget._________________________________________________ _________________________________________ fotó: tóth László Zs olnay-felúj í tás ok Idén és jövőre két-két na­gyobb szabású helyreállítás is folyik a Zsolnay-gyár tömb­jén belül. Az örökség kezelé­séért felelős szervezet több tízmillió forintot nyert pályá­zatokon a munkákra. Június közepén újabb nyílt nap lesz a pécsi Zsolnay-gyárban, ami­nek apropójául az szolgál, hogy addigra küllemében két újabb épület, illetve terület újul meg. A Zsolnay Örökség Kezelő Kht. még tavaly nyert pályázati pénzekből, megközelítőleg 23 millió forintból vághatott bele egyebek között az északi részen lévő volt díszműraktár torony- épületének felújításába. A csúcs­tól az alapokig mindent rendbe raknak, mondja Komor István, a kht. ügyvezetője. Emellett az em­lített forrásból a belső átjáró - ahol tavaly emlékfalat avattak - folytatásaként megújul a díszbur­kolat és a támfal, megoldják a csapadékvíz-elvezetést. A napokban érkezett meg az építési engedély egy sajátos mun­ka elvégzéséhez. A központi épü­letegyüttesben volt valamikor Zsolnay Vilmos dolgozószobá­ja, ahonnan a gyáralapító, az udvar felé egy, a földre tá­maszkodó faer­kélyre léphe­tett. Az eredeti ajtó még meg­van, a kht. im­már jóváhagyott tervei szerint a faépítményt az eredeühez meg­szólalásig hűen ismét helyreállít­ják. Ugyancsak rendbe rakják a főépület környéki díszburkolatot, a kerti lépcsőket, és megújul a két kerti szfinx is. Mindez húszmillió, pályázaton nyert forintba kerül. B. Z. Bezárult a dráma nyílt fóruma Az idei színházfesztivál első elismeré­sét, a dramaturgok Vilmos-díját két drámaíró, Vörös István és Nényei Pál megosztva nyerték. A díjátadással a POSZT „egy szeletkéje elfogyott”, befe­jeződött a 2004-es Kortárs Magyar Drá­ma Nyílt Fóruma. A fórum újított az idén, a POSZT előtt egy nappal nyitott, azzal a szándékkal, hogy az egykori zalaegerszegi találkozók bennfentes hangulatát hozza vissza a dramaturgok ösz- szejöveteléhez. Hát, ez nem jött be - összegzi a tapasztalatokat Lökös Ildikó, a Színházi Dramaturgok Céhének társelnöke. - Tudomá­sul kell vennünk, hogy a színházfesztivál ré­szeként elcsábulunk mindenféle más színhá­zi rendezvény felé, mi is beépülünk a POSZT vérkeringésébe, így nem élvezhetjük az önál­ló sziget helyzetének előnyeit. Kiderült az is, a találkozón a céloknak megfelelően végre szép számmal megfordul­tak színházi igazgatók, rendezők, és vették fel a kortárs drámák köte­a tét. A felolvasószínház to­re-művek ismertetésekor alig fért el a közönség a Művészetek Házában és a Bóbita Bábszínházban (mert ezúttal egy újabb rum életébe). Ezért megle­pő, hogy a tavalyi jó kezdetet követően most a dramaturgok találkozójának június 5-i zá­rása után a felolvasószínházi előadások nem folytatódnak. Mint megtudtuk, ennek anyagi okai vannak, mert a múlt esztendőben POSZT-támogatással zajlott a program, most viszont önerőből finanszírozták. A találko­zón hosszas előzetes szakmai szelektálás után négy dráma versengett (a felolvasószín­házi előadások nem vettek részt a megmé­rettetésben), és végül holtversenyben nyerte a Vilmos-díjat Vörös István A lélekevők, vala­mint Nényei Pál Ők című munkájával. Vörös István drámája egyébként a kultu­rális tárca Édes anyanyelvűnk drámapályá­zatán alig egy hónapja második lett. A cseh filológus és műfordító, verses és novellakö­tetek megjelentetője a Stúdió „K” Színház­nak készített Svejk adaptációjáról ismert, va­lamint a pécsiek is láthatták korábban a Bal­tazár Színháznak (gyengén látók teátruma) írt darabját. Nényei Pál pedig a Nemzeti Színház drámapályázatán tűnt fel, ahol ez­zel az alkotásával második díjat nyert (az el­ső helyezést nem adták ki). MÉSZÁROS B. ENDRE Megjelent Megjelent a Pécsett szerkesztett Je­lenkor júniusi száma, mely a 2004- es Pécsi Országos Színházi Talál­kozóhoz kapcsolódik. A lapszám Visky András prózaverseivel nyit. Ezt egy esszéformájú interjúszö­veg követi, mely Zsótér Sándornak a színészről és a színészi munkáról szóló gondolatait foglalja össze (a beszélgetést Jákfalvi Magdolna ké­szítette). Tompa Andrea a buda­pesti, Sándor L. István pedig a vidé­ki évad tanulságait elemzi. A lap­ban két további interjú is olvasha­tó: Bagossy Lászlóval Szepesi Krisztina, Vincze Jánossal pedig Somorjai Eszter beszélgetett. Ezt követően Forgách András esszéje olvasható a magyar dráma közel­múltjáról, amelyet P. Müller Péter Márai színműveiről szóló tanulmá­nya követ. A rovatot Gajdó Tamás (Nem) véletlenül történt című írása zárja, mely zsidó színházművé­szek 1939 és 1943 között keletke­zett emlékirataival foglalkozik. A színikritikák sorát Szűcs Ka­talin Ágnes bírálata nyitja a Pécsi a Jelenkor Harmadik Színház Macskajáté­káról. Ezt követően Nagy Imre a Pécsi Nemzeti Színház A Janika- előadását, Katona Imre pedig a Janus Egyetemi Színház Hamlet- gép-bemutatóját veszi szemügy­re. A színikritika rovatot Szegő János írása zárja Spiró György Koccanás című darabjáról. A jú­niusi Jelenkor két könyvkritikát közöl Radnóti Zsuzsa Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék című kötetéről, Györffy Miklós, illetve Dobák Lívia tollából. Ros­ner Krisztina az Örkény-ösztön- díjas drámaírók antológiáját, Nagy András pedig Az arab éjsza­ka című kortárs német drámaan­tológiát recenzálja, végül Pályi András az Ilja próféta - Mai len­gyel drámák című válogatásról közöl bírálatot. A Jelenkor színház-száma ha­gyományosan drámamellékletet is megjelentet: idén Háy János A Pi­tyu bácsi fia című színművét ve­heti kezébe az érdeklődő olvasó. eMagyarország a PTE-n Az Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium helyettes államtitká­ra, Mohácsi Béla a napokban a PTE rektorhelyettesével, dr. Vö­rös Józseffel közösen átadta a mi­nisztérium eMagyarország Prog­ramja keretében telepített infor­mációs terminált az orvosi kar Szigeti úti épületében a hallgatói önkormányzatnak. A program részeként az IHM információs ki­oszkokat üzemeltet felsőoktatási intézményekben, pályaudvaro­kon és áruházakban. Á terminá­lok révén ingyenesen lehet hoz­záférni a turisztikai, közlekedési és közszolgálati információkhoz. ______ D. I. Ta lálkozások a találkozón Művész- és közönségtalálko­zókkal egybekötött tárlat nyílt Pécsett, a Képcsarnok Ferenczy termében. A kiállí­tás az idei POSZT egyik prog­ramja. A művek, a tárgyak, a művészek, a velük való párbeszéd lehetősé­ge egyszerre van jelen ezen a fur­csa tárlaton. A színházi találko­zóhoz kötődik, és annak légköre uralja a Pécsett pénteken meg­nyílt iparművészeti kiállítást a Képcsarnokban. A tárlaton ezút­tal a Pécs-Baranya Művészeinek Társasága iparművészei szere­pelnek. A szüntelen nyüzsgést, amit a program ígér, a művészek mellett színházi emberek, köz­életi szereplők, a média képvise­lői teszik várhatóan színessé. A nyolc napig látogatható tárlat mindegyik napjának önálló ka­raktere van, külön szereplőkkel moderátorral, neves beszélgető- társakkal. A beszélgetések azon­ban attól lesznek igazán érdeke­sek, hogy azokba bárki bekap­csolódhat. A pénteki textiles nap kiállítói és szereplői Csille Már­ta, Vota Enikő és N. Pintér Mária voltak, a szombati ötvösnapon Serbakow Tiborral és Bicsár Ven­dellel találkozhattak az érdeklő­dők, vasárnap a keramikusna­pon Krawczun Halina, Kemény- ffy Gábor, J. Móker Zsuzsanna, Ritecz Szilvia és T. Surányi Anna várták a tárlatlátogatókat. Ma belső építész nap lesz Árvái Ág­nessel, Jegenyés Diánával, No­votny Bélával. Kedden üveges­napot tartanak Jegenyés János és Kertészfy Ágnes részvételével. Szerdán, a keramikusnapon Für­tös György, Molnár Sándor és Gazder Antal, csütörtökön a lát­ványtervező ötvösnapon Hajda Gáspár, Kiltau Kinga, H. Barako- nyi Klára és Almási Dévai Lász­ló, a pénteki záró textiles napon pedig Somogyi Klára és Terényi Gyöngy mutatják be munkáikat és várják az érdeklődőket. B. K. Egy kis életveszély a Meredek utcában Nincs egy hónapja, hogy Gy.-né kilépett a konyhából az udvarra - aztán térdig be­szakadt alatta a kő. Úgy megijedt, hogy visszafutott, és bebújt a sarokba. Aztán az ura ment ki megnézni a riadalom okát, vizslatta innen is, onnan is a lukat, de akárhonnan nézte, csak egyre juthatott: ősöreg pince lapul ott, annak a boltozata adta meg magát. Most akkor újabb kép­zeletbeli rovátkát véshet a falra, az „Élet­veszélyek a Meredek utcában” felirat alá. Két éve ugyanis kévésén múlott, hogy nem dőlt Gy.-re a várfalnak támaszkodó kémény. Az volt a szerencséje, meséli, hogy egy kicsit tovább időzött az ágyban a szokásosnál. A kis lakásból az első útja mindig az udvarra vezet. Már éppen mozdult, amikor hatalmas robajjal be­Elnapolt segítség szakította az előtetőt a leomló kémény. Azóta megcsinálták, legalább fölülről nem fenyegeti őket ilyen veszély. A várfalon belüli Meredek utcában, te­hát már a történelmi belváros területén - ha az Akadémia felé eső részen lévő sar­kit nem számolom - összesen három ház van. Mindent összevéve nagyon jó hely lenne ez a középkorú Gy.-éknek - ha nem fordulnának elő ilyen meredek hely­zetek. Meg nem egy kétszáz éves házban lakna Gy., aki haszonélvező itt, az anyja után. Azért csak ő, mert a neje alkalman­ként van itt látogatóban: tavaly önkor­mányzati lakást kapott a Somogyi Béla utcában, ahol a lányával él együtt. A tü­dődaganata, a rossz szíve miatt állandó felügyeletre szorul. A férje ezt nem iga­zán tudná biztosítani - hat éve ő is agyérinfarktus után jött ki a kórházból, persze, hogy le­százalékolták. Beköltözött ő is az önkormányzati lakásba, de nem bírta a klímát, visszajött inkább a Meredek utcába. Ahol a fáma szerint valamikor feren­ces barátok laktak. És a fáma arról is szól, hogy az épületet föld alatti folyosó kötötte össze a jó csúzlilövésnyire lévő volt apácakolostorral. Ez szakadt be akkor az asszony alatt, csóválja a fejét Gy. Félretoljuk a széles pallót - alig fér a keskeny udvarban -, és nézem a lukat. Egy jól sikerült lépés, az­tán kereshetnek... Erre gondolhat a há­zaspár is, amikor óvatosan közelítenek.- Voltam a polgármesteri hivatalban, ahol azt mondta először egy „illetékes”, hogy mit akarok: annak idején az üreg­gel együtt vettük a házat - idézi föl első látogatását Gy. - Azóta hitegetnek, most a legújabb, hogy talán június közepén betömik ezt a pincét. Csak azt nem ér­tem, hogy a múltkor, amikor az önkor­mányzat a várfalon kívül bebetonoztatta valószínűleg ugyanennek az üregnek a közterületre eső egyik részét, miért nem tudták beljebb is tolni azt a csövet?! - morfondíroz. Az eredeti szakmája szerint kőműves férfinak addig is lesz dolga, amíg el nem döntik a fejük fölött, hogy mi is legyen a Meredek utcában: lyuktömés vagy kisajá­títás. Ugyanis a „nagy” várfalra merőle­ges, az udvart szegélyező belső kőfal is dőlni készül valamerre. Talán az lenne a legjobb, ha a lyuk irányába indulna meg, és betemetné azt. így két légy üttetne egy csapásra. Csak nehogy rosszkor menje­nek ki Gy.-ék az udvarra. BALOGH ZOLTÁN A szakértő már megmondta... „2000 őszén a várfal-helyreállítási mun­kák kapcsán részletesebb vizsgálat tör­tént. Ekkor a lakóépületen belül a pado­zat mozgásából és a kisebb falrepedé­sek megjelenéséből lehetett következtet­ni feledésbe merült pince jelenlétére... .A Kálvária utca útpályaszint-süllyesztése és komplett átépítése kapcsán a Meredek köz forgalma nagyban megnövekedett. A korábbi kisebb repedések megnyíltak és elérték a 3-5 mm tágasságot. .. .Az üreg-jelenlét a környező ingatlanok alápincézettségi viszonyai alapján bizo­nyított. A Meredek u. 2. sz. ingatlan esetében további üreggyanúra adhat okot a történelmi átjáró megléte, mely­nek környezetében a középkori vízveze­ték is húzódott... .A kialakult veszély- helyzet és a magas beavatkozási költsé­gek miatt javasoljuk, hogy a házat sajá­títsa ki az önkormányzat egyrészt a vár­fal kiszabadítása miatt, másrészt az üre­gek szakszerű feltárhatósága és hatás­talanítása érdekében." (A budapesti Geoteszt Kft építőmérnöki szakvéleménye, 2002. február 25.) Most széles palló fedi a lyukat az udvarban fotó: l. l. „Tisztelt Uram! A város pinceveszély-elhárítási pá­lyázat elbírálását engedélyezési problémák miatt a Belügyminisztérium elnapolta, így veszélyelháritási fedezettel jelenleg nem rendelkezünk. A beomlott pince feltárási és tömedékelési igényét soroljuk, de konkrét tömedékelést csak a központi támoga­tás beérkezés után tudjuk megkezdeni." (A pécsi polgármesteri hivatal főosztályvezetőjének levele, 2004. május 10.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom