Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)
2004-05-30 / 147. szám
Napfürdőzés helyett árnyékba a bőrrák kialakulásában kulcsszerepet játszó UVA-sugaraktól, Brit kutatók vezető napozószer-márkákat teszteltek. Kiderült, egyik termék sem gátolja meg a veszélyes sugarak bőr alá jutását. Roy Sanáers professzor és kollégái a Raft kutatóintézetben végeztek kutatásokat bőrmintákon, A tudósok a napfényben találhatóhoz hasonló intenzitású UVA-sugaraknak tették ki a bőrt, amelyek károsíthatják a DNS-t, és rákot okozhatnak, A teszt során kiderült, hogy a naptejek megóvták ugyan a bőrt a leégéstől, Baj a gépnapfénnyel Sokáig azt hittük, a szolárium biztonságos alternatívája a hagyományos napozásnak. Most azonban amerikai, belga és ausztrál kutatók is azt állítják: a szoláriumot rendszeresen használóknál bőrrák alakulhat ki. A bőrrák fő okozója a Napból származó ultraibolya sugárzás. Am a szoláriumok fényforrásai is olyan erős és koncentrált ultraibolya sugárzást keltenek, hogy megjósolható a bőrrák megnövekedett esélye - állítja Margaret H. Karagas, kutatócsoport-vezető. Az USA Nemzeti Rákkutató Intézetének folyóiratában megjelent tanulmány megállapítja: a 896 bőrrákban szenvedő és 540 egészséges páciensre kiterjedő vizsgálatok szerint a szoláriumot rendszeresen használóknál 2-3-szor nagyobb valószínűséggel alakult ki a bőrrák valamilyen fajtája. A sydney-i egyetem professzora, Gary Halliday húsz, bőrrákban szenvedő beteg szövetmintáit vizsgálta, s kiderítette: az UVA és az UVB egyformán káros! A különbség csak az, hogy az első típus a bőr mélyebben található sejtjeit támadja, a második pedig a felszínhez közelebb lévő rétegeket. Belgiumban kutatók szerint a rendszeres szoláriumozás ártalmas lehet. Probléma az is, hogy a bámulok nem érzékelik a veszélyt: a napágyak által kibocsátott ultraibolya sugarak ugyanis nem égetnek. azonban a káros, bőr alá hatoló sugaraktól egyáltalán nem. Ha valaki olyan napkrémet használ, amelyről azt hiszi, hogy védi az UVA-sugarak ellen, és emiatt még többet van a napon, valójában növelheti a bőr alá jutó UVA- sugarak mennyiségét, így pedig sokkal több esélye van a rosszindulatú melanoma kialakulására. I Az ózonréteg vékonyodása mialt egyre gyakrabban esik szó arról, hogy az éltető napsugaraknak káros hatása is van. A napozás riasztó következményeitől tartva sokan lemondanak a nyár örömeinek élvezetéről. A napozás káros hatásai kétfélék lehetnek: a napozás után órákon belül kialakuló napégés, és a késői, de talán súlyosabb következmények. A késői hatások között vannak olyanok, amelyek törvényszerűen bekövetkeznek, és vannak olyanok, amelyeknek csak a kockázata nő meg. Törvényszerűen bekövetkezik a bőr öregedése, az öregedési folyamat felgyorsul. Ez genetikai tényezőktől függően egyénenként más és más. A bőr öregedése és a napon eltöltött idő között egyértelmű az összefüggés: minél többet napozik valaki, annál gyorsabban öregszik a bőre. A késői kockázatok közé tartoznak a bőrdaganatok, amelyek kialakulásának esélye a napon töltött idővel arányos, és befolyásolja a napozás módja is. Az Egyesült Államokban például vizsgálták, milyen gyakorisággal fordul elő a festékes bőrrák északon és délen, A déli államok lakói körében valamelyest gyakoribb volt, de az északiaknak abban a csoportjában, amely délre járt nyaralni, kiugróan nagy volt a megbetegedések aránya, A déliek bőre ugyanis tavasztól fokozatosan hozzászokik az egyre erősebb napsütéshez, az északiak azonban néhány hét alatt szeretnék utolérni őket. Sokan reménykednek abban, hogy a naptejek, magas faktorszámú fényvédő krémek megvédhetik a bőrt a káros napsugárzástól. Sajnos, úgy tűnik, mégsem Az önbarnító a szőlőcukornak azt a fajtáját (DIIA) tartalmazza, amely a bőr felső rétegében lévő aminosava- kat festi át. Nem károsítja, szárítja, öregíti a bőrt, mint a napfény. Akinek világosabb a bőre, az soha ne kenjen deep, vagy dark megjelölésű önbarnítót magára, mert könnyen besárgulhat. Ne használjuk az arcra és a testre ugyanazt a terméket, mert más-más összetevőket tartalmaznak. Az önbarnító felvitele előtt legyen zsír- és nedvességmentes a bőr. Fürdés után váljunk legalább 15 percet, mert ha nedves bőrre kenjük a bamí- tót, száradás után könnyen foltos maradhat a színünk. A hajtőnél nedves vattával itassuk fel az krémet, így nem keletkezik sötétbarna perem. Mindig szőrtelen bőrre kenjük az önbarnítót, különben egyenetlen lesz a szín. Foltosán barníthat a készítmény akkor is, ha nem radírozzuk a bőrt, ahol ugyanis szárazabb a bőr, ott több az elhalt hámsejt, amit jobban befog a szín. Az önbarnítók közül a permet szívódik fel a bőrben a leghamarabb, elegendő 5 perc. A lotion állagú készítményeknek 10 percre van szükségük, míg a sűrűbb arckrémeknek 15-20 pere a felszívódási idejük. Várjuk ki ezt az időt, és addig ne öltözködjünk, sminkeljünk, vagy illatosítsuk magunkat, különben az önbarnító ezekről a testtájakról lekopik, és foltosak leszünk. A barna bőrszín fokozatosan, maximum három óra elteltével alakul ki. Még intenzívebb lesz a szín, ha este felkenjük az önbarnítót, majd reggel megismételjük a műveletet. Az önbarnító használata után nedves ruhával alaposan töröljük le a tenyerünket, és az ujjaink közötti bőrterületet. A bőrsejtecskék folyamatosan megújulnak, és a bőrfelszín felé vándorolnak, a régiek pedig, amelyeket az önbarnító átszínezett, leválnak, és lekopik a szín. Ezért radírozzuk három- naponta a bőrt, és utána ismét önbarnítsunk.
