Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-30 / 147. szám

10 Informatika, hírközlés 2004. május 30., vasárnap Fedezze fel, mi mindenre i képes az informatika a Matáv Nyílt Internet segítségével! www. netezz. mata v. hu Mobilfüggők lettünk? A technika fejlődésével újfajta szenve­délybetegségek születtek, újabban már a mobilkészülék is szedi áldozatait. E nnek ellenére, a pszichológusok állítása szerint, a telefonok túlzott használata nem jelent akkora veszélyt, mint a drog- vagy az internet- függőség. Állítólag ha valaki egyetlen napot sem bír ki a hordozható telefonja nélkül, és még olyan helyekre is magá­val cipeli, ahol egyéb­ként nem lenne szüksé­ge rá, az már gyanúsnak számít, és kezelésre Ranschburg Jenő szerint a mobil a férfiakból is előhívta a korábban csak nőknek tulajdonított csevegési hajlamot szorul. Egy közelmúlt­ban végzett felmérés szerint a férfiak több be­szélgetést folytatnak mobiltelefonon, mint vezetékesen, tehát való­színűleg több férfi szo­rulna effajta terápiára. Ha környezetünkben is­merünk olyan személyt, aki napi 5-6 órát SMS- ezéssel vagy mobilos chateléssel tölt, és két­ségbeesett pánikreak­ciókat produkál, ha va­lami hiba történik a ké­szülékével, ráadásul ál­landó izomfájdalomtól szenved a gombok fo­lyamatos nyomogatása miatt, valószínűleg be­tegnek számít. Ranschburg Jenő pszichológus szerint vi­szont nem kell tarta­nunk „fertőzéssel” terje­dő betegségtől. „A jelen­séget egy rossz távköz­lési rendszerből való hirtelen váltás, fejlődés hívta életre. A másikkal való kommunikáció hirtelen mindenki szá­mára elérhetővé vált” - mondja. Jellemző, hogy a férfiakra is hatással FONTOS HWSOKtT KAPTAM, van az eddig csak a nők­re jellemző, evolúciós „csevegési” hajlam: ha történik velük valami fontos, azonnal el akar­ják mondani ismerő­seiknek. A pszichológus szerint ugyanakkor a készülékek negatív ha­tását a mérhetetlen tola­kodás, a magánéletbe való behatolás jelenti, hiszen a telefon segítsé­gével a nap minden per­cében elérhetővé válunk mások számára. Emellett a mobiltele­fon a kapcsolattartás igen fontos eszköze is, amelyet manapság már nem nélkülözhetünk. Minden második ember használja és szereti, és tetszik, nem tetszik, aki egyszer már belépett a mobilosok táborába, élete végéig bent marad. Ranschburg Jenő úgy véli, hogy a jövőben egyfajta megrekedés várható majd a mobil­piacon - nem a telefon­ba szerelt újabbnál újabb technikai adottsá­gok fogják befolyásolni a készülékvásárlást, ha­nem maga a telefon hor­dozhatósága. Az embe­reket egy idő után nem fogja érdekelni, milyen „kütyük” vannak a tele­fonba építve, csak az, hogy telefonálni tud­janak. Ezzel együtt meg fog szűnni a telefon stá­tusszimbólum-képe is, ami ugyanúgy megvolt, és megvan más tárgyak­ban is, mint az autók­nál, házaknál vagy akár a ruházatban. W. Z. Merre tovább, Nokia? Az ázsiai mobiltelefon-gyártók alaposan felkavarták a piacot - vallotta meg a Nokia főnőké, Jorma Ollila. A bejelentés sokáig váratott magára, minthogy elemzők szerint „a cég átaludt egy trendet”. A szétnyitható mo­biltelefonok fejlesztésében ugyanis túl lassúnak bizo­nyult a távközlési vállalat. S ezt már Ollila is elismeri. P ersze az első negyed­évben tapasztalt két­százalékos forgalom- csökkenés szíven ütötte a céget. Korábban az­zal biztatták magukat a fin­nek, hogy az úgynevezett la­kat formájú mobiltelefonok - mint a 7600-as vagy a kame­rás 7610-es - népszerűbbek lesznek, mint a szétnyitható típusok. E modellekkel az el­múlt néhány hónapban a tá­vol-keleti szolgáltatók - a Samsung, a Sharp, a NEC vagy a Panasonic - kísérle­teztek, és úgy tűnik, nem tet­tek rossz lóra: a szétnyitható mobiltelefonok aránya az utóbbi egy évben háromról tizenhat százalékra emelke­dett Németországban. Most nagyon úgy fest, hogy az ár­képzésükben agresszívabb gyártók készülékei keveseb­be kerülnek és népszerűb­bek, mint a hosszú ideig do­mináns Nokiák. Nem vélet­len, hogy a német Vodafone- D2 főnöke elragadtatással dicsérte az ázsiai gyártók kompetenciá­ját, amely elsősorban a képernyő- minőségben és a profesz- szionális ka­meratechni­kában mu­tat k o z i k meg. A jobb szín­minőséget célul kitűző trendre a német E- Plus is ko­rán felfi­gyelt, és a hangsúlyt már kezdettől fogva a távol-keleti készülékekre helyezte. E cég főnöke is úgy véli, hogy a Sie­mens és Nokia adós maradt egy-egy kiemelkedő minősé­gű, szétnyitható modellel. „A japánok és a koreaiak leg­alább egy évvel meg- A finnek eddig előzik az adósak marad­európaiakat tak egy mobiltele- kiemelkedő fon-fejlesz- minőségű, szét- tésben” - nyitható model- zengi az E- lel. Meglehet, Plus vezér- hogy az európai kara. A fej- gyártókat lődés már a lekörözik az video tele- ázsiai kreátorok fonnál tart, amely berendezésenként két képernyőt és két kamerát tar­talmaz. Az európai gyártók még viszolyognak az efféle szétnyitható high-tech ké­szülékektől. „Nem célunk imitálni az ázsiai piacot, ha­nem eltervezett stratégiánk mentén haladunk tovább” - hangzik a Siemens Mobile állásfoglalása. A statisztika szerint a Német­országban piac­vezető Nokia sok vevőt veszített: részesedésük fél év alatt 55-ről 39 százalékra csökkent. Ettől függetlenül nem kell a finneket félte­ni, hiszen közel­in ú 11 b a n publikált gazdagsági lajstrom­ban az él- bolyban vannak. HÍREK Nostradamus lázálmai digitális formában Digitalizálja és magyar nyelven is megjelenteti Nostradamus Próféciáit a Kossuth Kiadó, amely az 1557-ben kiadott jövendöléseinek egyetlen épen| maradt, az Országos Széché­nyi Könyvtárban őrzött példá­nya alapján még az eredeti reprintjét is elkészíti. Ismere­tes, hogy a szabad művészete-1 két is kitanult orvos-csillagjós az 1550-es években Salon de Provence-ban telepedett le, ahol orvosi gyakorlatot folyta­tott, s ezekben az időkben vetette papírra asztrológiai is­mereteikre épülő titokfejtö négysorosait. A kiadó a tenyér­nyi méretű kötet digitalizált változatát az OSZK-nak adja át. Bőrkötéses tokban pedig az ó-francia nyelven közreadott mű reprintjének magyar nyelvű változatával rukkolnak ki. , Az információszabadság oszlopa A Millenáris Parkban felavatta az információszabadság oszlopát az informatikai és hírközlési miniszter. Az esemé­nyen Kovács Kálmán elmondta: ahogy az utak, úgy az in­formációs sztráda esetében is lennie kell egy kiinduló­pontnak. A miniszter a köztéri szobrot egyelőre az infor­mációszabadság oszlopaként említette, ám úgy vélte, hogy a köznyelv hamarosan találóbban elnevezi majd. A szoboravatást követően a szaktárca főnöke a Millenáris­ban felavatta az eMagyarország pontok központját, amely mintegy 50 számítógépnek ad helyet. Ha minden a tervek szerint alakul, 1700 településen mintegy 2800 intézmény­ben lehet hamarosan eMagyarország-bázis. Nyelvművelés távoktatás útján Ősztől újabb távoktatási műsorokat kíván indítani kettes csatornáján a Magyar Televízió. A közszolgálati médium stratégiai igazgatója jelezte: a hétköznapokon egy-egy órában jelentkező majdani Tévéakadémián a nyelvoktatás mellett olyan közérdeklődésre számot tartó kurzusokat indítanának, mint a digitális írástudással - vagyis a számí­tógépes kommunikáció nyelvével - foglalkozó stúdium. A jelenlegi tervek szerint hetente 2-3 alkalommal kerülne adásba egy-egy tanfolyam 25 perces újabb epizódja. Gyorsabb ügyintézés a vámon? Érezhetően gyorsabbá vált az adatok feldolgozása a múlt hét végén végrehajtott informatikai kiigazítás óta - fogal­mazott Móricz Tibor ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-dunántúli Regionális Parancsnokságának parancs­noka. Hozzátette: a programban nincsenek nagy változá­sok, de a hálózat az első órák tapasztalata alapján a ko­rábbinál stabilabbnak tűnik. Az ezredes egyébként hétfőn reggel kollégáival együtt ellenőrizte a rendszer működőké­pességét a szombathelyi VÁMCO vámügynökségen. Győ­rött, a Quehenbergernél létesített bázison már május első hetében bevezették az éjjel-nappali, 24 órás szolgálatot, ilyen módon gyorsítva az árunyilatkozatok feldolgozását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom