Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-30 / 147. szám

8 Riport, interjú 2004. május 30., vasárnap Stumpf: zálogban a jövő A Medgyessy-kormány második évét értékelő, a Századvég elemzői által készített tudományos igényű művet még azok is nagy érdeklődéssel várták, akik szerint STUMPF ISTVÁN szerkesztő elfogulatlansága megkérdőjelezhető. A politológus állítja, az Elzálogosított jövő cí­mű könyv kiállja az dő próbáját, ténysze- tudományos elemzést ru, nyújt.- Az asztalán ott hever a Zempléni Múzsa. Amióta kike­rült az államigazgatásból több ideje van művészeti lapokra?- Nemrég jártam otthon, Sá­rospatakon kaptam az újságot. 2002 tavasza óta természetes gyakrabban van a kezemben társadalomtudományi, művé­szeti folyóirat, és persze szép- irodalom is. A miniszterségem alatt ugyanis az előterjesztések áttanulmányozása rengeteg időmet, energiámat vette el, s bevallom, gyakran voltak szak- irodalommal kapcsolatos elvo­nási tüneteim. Míg kutatóként politikai folyamatokat, jelensé­geket elemzek, megpróbálom megérteni és másokkal megér­tetni a lényegét, addig kor­mánytagként mindig az aktuá­lis és megoldásra váró ügyre koncentráltam.- Ön a kormány egyik leg­fontosabb embere volt, mégis úgy tűnt, a kulisszák mögött ér­zi magát jól, s inkább onnan befolyásolja a tanácsaival a döntéseket. Miniszterként is ku­tató akart maradni, s kevésbé politikus?-Az értelmiségi szocializá­cióm és a helyzet hozta így. A kancellária vezetőjeként - sok más mellett - ugyanis a minisz­tériumok közötti koordináció­ért voltam felelős, ez pedig nem olyan látványos munka, mint például a pénzügyminisz­teré, akit naponta kérdeznek az aktuális gazdasági helyzetről, s posztjából adódóan számos konfrontációnak van kitéve. Persze a kutatói szerep hálá- sabb, hiszen nagyobb a döntési szabadsága, egész folyamato­kat tekint át s próbál megértem, a miniszter viszont mindig az aktuális ügyekre koncentrál, problémákat old megdöntése­ket hoz.- Nagy bajban van az átlag­polgár, ha szeretné megtudni, milyen állapotban van az or­szág. A pártok ugyanis homlo­kegyenest eltérően minősítik a helyzetet. Az Ön könyvéből oko­sabbak lehetünk, hiszen az Or- bán-kormány tagjaként politi­kailag elkötelezett?- Az elfogultság vádját nem tudom megspórolni, de miután a 20 szerző alapos munkát vé­gezett, így nyugodtan állítha­tom, komoly szakmai és szelle­mi teljesítmény a több mint öt­száz oldalas kötet. Az persze igaz, hogy rengeteg kritikai ész­revételt tettünk, de az elmúlt évet nem lehet sikersztorinak beállítani. Ha valakit nem is győznek meg a már jól ismert negatív folyamatok - magas inf­láció, hatalmas államháztartási hiány, a minden állampolgárra vissza. A kormány a száznapos jutó 1,1 millió forintos adósság, programjaival kényszerpályára szerény növekedés -, az talán állította magát, s - miként a elgondolkodik a Világgazdasági könyvünk címe is fogalmaz - Fórum jelentésén, miszerint a elzálogosította a jövőt, versenyképességi ranglistán a - Persze egy koalíciós politi- 28. helyről a 38.-ra csúsztunk kus semmiben nem értene egyet kanélküliség terén is az a hely­zet, hogy a kormány nem haj­landó ide számolni azt a 30 ezer embert, akik a közmunka program keretében dolgoznak, holott ők előbb-utóbb kikerül­nek onnan. S az is köztudott, hogy az utóbbi hónapokban milyen sok multinacionális cég vonult ki Magyarországról vagy zárta be néhány üzemét, arról viszont sokkal kevesebb hír, hogy új munkahelyek létesül­nének.- Azt nyilatkozta, hogy bár a kormány teljesítménye roppant gyenge, de vannak a kabinet­ben szakmailag felkészült mi­niszterek. Megnevezné őket?- Nem szívesen, mert a töb­biek megsértődnének.- A kormányfő bejelentette, hogy cserék lesznek a kormány­ban. Ön szerint kinek kell ven­nie a kalapját?- Politológusként nem sze­retnék jósolni, de az egészség­ügy!, a honvédelmi, valamint az agrártárcánál látok problémá­kat, s nagy kérdés, a sportmi­niszter jó helyen van-e, illetve, hogy nem kellene-e átalakítani a gazdasági és közlekedési tárcát. Lényegesebb az, hogy folytató­dik-e a fiskális szigor politikája, amely Draskovics Tibor pénz­ügyminiszter - de már-már he­önnel, de még abban is vita van lyesebb lenne ügyvezető mi­it felek között, hogy hány mun- niszterelnöknek nevezni - hiva- kanélküli van Magyarországon, talba lépésével megerősödött.- Az valóban nem szeren- Félő, hogy Draskovics erős em- csés, ha a tényekről is vitatkoz- bér marad, s áldozatául esik az nak, s önámítás, ha valaki koz- egészségügy, az oktatás, az metikázza a számokat. A mun- agrárium. Almási B. Csaba Dicsérjen meg téged a Krausz! Krausz Tamás az MSZP egyik legnagyobb kritikusa. Nem tartja magát politikusnak és büszke arra, hogy soha tíz fillért sem kapott a politikától. A Baloldali Tömörülés estjeire mégis nagyon nehéz bejut­ni, s aki számít a szocialista pártban, az már többször volt ott vendég.- A pártban gyakran azzal ug­ratják egymást az emberek, hogy „dicsérjen meg téged a Krausz Tamás”. Hízelgő, hogy sokra tartják a véleményét?- Nem szoktam mellébeszél­ni, de arra nagyon vigyázok, hogy ne személyeskedjek. In­kább az ironikus dicséreteimről legyek híres, mint a manapság oly divatos alpári stílusról, mocskolódásról. Mindig a saját álláspontomat képviselem.- Fura világban élünk, Or­bán Viktor és Krausz Tamás is balról bírálja a kormányt.- Az már az ő bajuk, ha ide­gen pályára tévednek, ráadásul az egézs balos fordulatuk pusz­ta látszat, szociális demgógia. Az pedig nagyon helyes volt, hogy koörnmány szociális intézkerdésekkel kezdte kitzül- teni az idejét, s ezt a fonalat nem is szabad elejteni. Ha letér erről az útról, az a kormány és az MSZP bukását jelenti. Fo­gyatékossága a mostani kor­mánynak, hogy nagyon erős a monetarista-neoliberális nyo­más, s az MSZP nem nagyon tud ellenállni. A gazdaságot és az ország fejlődését csak pénz­ügyi mutatókban ragadják meg, s mindent alárendelnek ennek. Szerencsére vannak a pártban olyan csoportok, ame­lyek ellenállnak, s ezek a vá­lasztások közeledtével általá­ban megerősödnek. És az sem járható út, hogy a legnagyobb adókedvezményeket a nagytő­ke kapja. Az adócsökkentés is a gazdagoknak kedvez, mert ke­vesebb jut a közszférára, egész­ségügyre és környezetvédelem­re. A tehetősektől kell nagyobb áldozatot kérni, hiszen a ha­gyományos szociáldemokrácia nem az adók általános csök­kentését hirdeti, hanem a köz­szféra számára kedvez adópoli­tikájával. Az oktatási hálózat átalakítása sem járhat együtt az állami egyetemek privatizálásá­val, lepusztításával.- Merre tart az MSZP?- Egy esélye van, hogy vég­rehajtja a néppárti fordulatot, nyit a társadalom felé és előké­szíti a generációváltást szigorú­an a szociális és kulturális érté­kek mentén. És természetesen túllép a 89-es szindrómán. Ezt nevezem én pozitív forgató- könyvnek. A másik forgató- könyvnek is legalább ekkora esélya van, hogy elvtelen hát­téralkuk köttetnek, s ez hatá­rozza meg az MSZP vezetősé­gének összeállítását. S persze párton belül az a csapat nyer, amely jobban érti a mutyizást és akiket az ugyancsak háttér­ben lévő gazdasági csoportok „megvesznek”. Függetlenként mondhatom, hogyha az MSZP tisztán polgári párttá akar válni és nem baloldali néppártá, ak­kor felmerül a kérdés, hogy mennyi ideig marad együtt.- Sokan azt tartják, hogy jót tenne az MSZP-nek egy kiadós vereség az uniós választásokon, hogy még időben számvetést ké­szítsen.- így van, egy nagy vereség felgyorsítaná az átalakulást, de ez nem jelenti azt, hogy az álta­lam említett pozitív forgató- könyv jönne be. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy egy válasz­táson a rosszabb és a még rosz- szabb közül választunk. Tehát akár a mostani MSZP is nyer­hetne a 2006-os voksoláson, hi­szen az ellenfél nagyon kiáb­rándító. Olyannyira a múltba fordulnak és csak hatalomtech­nikai kérdésekkel illetve kul­túrharccal vannak elfoglalva, hogy könnyen verhetők.- Sok új arc feltűnt a szocia­lista pártban, kire fogadna, ha politikai Monopolyt játsza­nánk?- Ha a politikából való meg­élhetés lesz a döntő érdek, ak­kor semmilyen komoly válto­zásra nem lesz mód. Most hori- zontos emberekre van szükség, akik túllépnek a napi taktikán és a bulikon. Nyilván neveket akar hallani, mondhatom Lendvait, Szilit, Gyurcsányt, Hillert és Kiss Pétert.- Szili Katalin?- Nagy erénye, hogy egy technokrata pártban jó kapcso­latot ápol az értelmiségiekkel. Igaz, néha túlhangsúlyozza az egyébként fontos vallási, egy­házi aspektust.- Gyurcsány Ferenc és Hiller István?- Talán a legtehetségesebb politikus, de még nem találta meg a baloldali szociálpolitiká­ra az alkalmazható gazdaság- politikai stratégiát, amely amint ő is megfogalmazta, egy­ben szakítás volna a neoliberá­lis gazdaságpolitkával. S az is kérdése, hogy a korábbi nagy- vállalkozónak milyen gyökerei vannak a pártban. Közel áll hozzá Hiller István, akinél per­döntő lehet, hogy képes-e ki­lépni az értelmiségi körből.- Kiss Péter?- A legkiválóbb szervezők közé tartozik, érti a szociális probléma jelentőségét, nyilván ő is a jövő embere.- Lendvai Ildikó?- Kiváló debattőr, kitűnően érti a liberális koalíciós partner nyelvét és értékrendjét, hiba lenne nem számolni vele.- És mit tart a párt nagy öregjeiről, Kovács Lászlóról és Horn Gyuláról?- Kovács jelentős, de nagyon pragmatikus államférfi, aki a jövőjét már nem pártelnökként képzeli el. Ám ő egy ideig még képes együtt tartani a pártot, a versengő csoportokat integrál­ni. Könnyen lehet patthelyzet a pártban, s akkor ő marad az el­nök. Horn Gyulát gyakran bí­ráltam, de ő az utolsó plebejus típusú politikus, akinek a leg­szélesebb társadalmi kapcsola­tai vannak. Dalia László STUMPF ISTVÁN Született: 1957. augusztus 5-én Sárospatakon , Diploma: az ELTE jogi és böl­csészkarán szerzett jogi, vala­mint szociológiai diploma, a poli­tikatudományok kandidátusa Munkahelyek: Az ELTE állam és jogelmélet tanszékén tanár­segédként kezdte, jelenleg a Politológia tanszéken docens, 1987-től az MSZMP KB Társa­dalomtudományi illetve a névvál­toztatás után a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Politikatudomá­nyi Intézetének főmunkatársa, 1982-88 között a Bibó István Szakkollégium alapító igazgató­ja, 1991-ben létrehozta a Szá­zadvég Politikai Iskola Alapít­ványt, jelenleg a kuratórium el­nöke, 1998 és 2002 között az Orbán-kormány kancelláriami­nisztere volt Család: nős, négy gyermeke van. Szeret focizni és teniszezni, nagyrabecsüli a magyar borokat és borászokat. KRAUSZ TAMÁS Született: 1948. február 24. Tanulmányai: KLTE BTK, tört.-orosz Pályája: Az Országgy. Könyvtár munkatársa, a Kereskedelmi Főiskoláén tud. szoc.-t és tört.-et ta­nít, a Párttört. Int. tud. munkatársa (1984-89), a Pol. tört. Int. tud. fő- munkatársa (1989-), az ELTE BTK K-Európa tört. tanszékén és Ruszisztikai Kult, közponjában do­cens. az Eszmélet szerk. (1989-) a Magy. Ruszisztikai Int. egyik alapító­ja (1990), Széchenyi prof. ösztöndí­jas, A Magy.-Orosz Történész Vegyesbiz. tagja (1998), a Szovjet Füzetek c. periodika sorozatszerk. (1991-)m a Baloldali Alternatíva Egyesülés alapító tagja. A tört. tud. kand. (1982), dokt. (1994). Díjai: A Károlyi Mihály Alapítvány dí­ja, Demény Pál Emlékérem (1991). Fő művei: Életrajzok a bolsevizmus történetéből (társszerző, 1987), Sztálin (társszerő, 1988), A szám­űzött Trockij (szerk., 1989), Orosz­ország (társszerző, 1997) Család: nős, felesége: Baráth Katalin, gyermekei: Péter (1974), Judit (1977)

Next

/
Oldalképek
Tartalom