Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-28 / 145. szám

2004. Május 28., péntek BEMUTATKOZIK 9. OLDAL KOVAGOTOTTOS Képeslapok Kővágótöttösről lusi vendéglátás? Pénz vagy bátorság, vagy gal is. Köztudott, a rend­mindkettő hiányzik ahhoz, hogy a környe- szerváltás előtti évtizedek- ző „templomos” testvérközségek példáját ben az uránbánya vált kövessék? A Dózsa György utca maga a szinte egyedüli kenyérke- történelem: egy-egy öreg ház homlokzata reseti forrássá Kővágótöt- sárgán vagy fehéren ragyog, barnán föl- tösön. Ez az egyoldalú fog­fénylő zsalugáterekkel. Mintha azokat a lalkoztatottság az egyik régvolt, lassan már évszázados időket sze- alapvető magyarázata an- retnék felidézni, amikor még tehetős, ál- nak, hogy ebben a Pécstől lattartó parasztgazdák, szorgos kisipara- mindössze 15 percre lévő sok voltak az épületek lakói. Ebben a törté- faluban a munkanélküliek nelmi levegőt árasztó kis utcácskában ép- száma szinte a napjainkig pen egy tucat épület homlokzatát újították viszonylag magas maradt, fel önkormányzati segítséggel a közelmúlt- Hogy a lakosságon belüli ban, de sokhelyütt - ha az udvarok mélyé- arányuk lassan mégis re pillantunk - szélsőségekkel is találko- csökkenőben van, az nem zunk: alig leplezhető, a házak falára is ki- is elsősorban a közeli nagy ülő szegénységgel és ugyanígy gazdagság- gyártelepeknek köszönhe­tő, hanem a lakosság növe­kedésének. Cserkút, Kővá­gószőlős után Kővágótöt- tös is kezd a kitelepülök célpontjává válni. A gyere­kek ugyan „elfogytak” - ta­valy be kellett zárni az egyébként nagy gonddal A felújított Árpád-kori templomot dr. Szili Katalin avatja föl működtetett, jól felszerelt alsó tagozatos iskolát is -, de a jelek szerint lagó katonás szőlősorok a tájék egyre igé- számítani lehet újabb fiatal letelepedőkre, nyesebb borkultúráját jelképezik, míg dél- 1998-ban a lélekszám még alig haladta re nyugalmas, lankás panorámára nyílhat meg a 300-at, 2002-ben már 347 lakosa volt a tetóntet. A Golgota széles, dél-délnyugat a településnek. Ez az érdeklődés most arra felé ereszkedő fennsíkja akár egy finoman ösztönözte az önkormányzatot, hogy új, megbillentett hatalmas asztallap; terített magántulajdonú telkeket nyilvánítson bel- asztala a leendő házépítők fantáziájának területté a falu alatt elterülő fennsíkon, a is. Itt már a 25 egyenként 1000 négyzetmé- Golgotán, és a vonzerő a csatornahálózat tér körüli önkormányzati telek elkelt - jövő évi kiépülésével csak tovább növeked- odébb, a falutáblánál néhány vadonatúj hét. A Golgotát bekötőút osztja ketté, észa- ház ablaka már a szomszédos Bakonya ki oldalán, a Jakab-hegy vonulata felé bal- templomának tornyával szemez. _______■ A templomdomb mellett kanyarog föl­felé a Dózsa György utca, de már ebbe a kicsiny utcába is elfér az egész törté­nelem: jobb oldalon sorakozó házai az Árpád-kori templommal szemeznek, hatalmas szárazkapu-bejárat, házfa­lakat díszítő, klasszicista vonalveze­tésű pilaszterek emlékeztetnek egy le­tűnt gazdálkodói múltra. Aki a sétáját itt kezdi, az a dréncsövezett, vízmentesített, „lélegző” vakolattal ifjúvá varázsolt románkori templomot csodálja meg először, de ha csak Kővágótöttös fek­vését, portáit, közösségi házát nézi, ahol még a két falurészt összekötő műutat is pe­túniák sora díszíti, akkor is nehezen érti, hogy miért nem vert eddig gyökeret itt a fa­A fiataloké is a kedvelt, új közösségi ház Falunap, a felújított templom avatásával Pünkösd vasárnapján ünnepi szentmisével veszi kezdetét a falunap. A nevezetes Árpád­kori templomot dr. Szili Kata­lin, a terület országgyűlési képviselője avatja fel. Tavaly június 8-án adták át a köz­ség nagyon szép, a környező tele­pülések fiataljait is idecsábító kö­zösségi házát, amely vendégszo­bákkal várja az idelátogatókat, és már beköltöztek a helyi civil szervezetek is. Most, Pünkösd vasárnapján, ismét jelentős ese­mény színhelye lesz Kővágótöt­tös. A 2003-ban megkezdett templomfelújítási program máso­dik üteme is befejeződött, amely pályázati támogatással és az ön­kormányzat saját pénzéből való­sulhatott meg. A kívül-belül meg­újuló koraközépkori római kato­likus templomot május 30-án 10 órakor kezdődő szentmise kere­tében dr. Szili Katalin, a térség országgyűlési képviselője, az Or­szággyűlés elnöke avatja fel. Az 1980-83 között lezajló nagysza­bású rekonstrukció óta ez volt a legnagyobb mértékű tatarozási munka a páratlan értékű műem­léki templomon. A község mindamellett színes programokkal ünnepli a faluna­pot. A templomavatással párhu­zamosan, tehát vasárnap 10 órá­tól a település labdarúgópályáján sportversenyek kezdődnek, me­lyeket a gyerekek számára ren­deznek, 11 óra 30-tól kerül sor a „Falu legerősebb embere” címért folyó vetélkedőre, majd 12 órától lesz a közös ebéd. A zenét Imhoff Mihály és együttese szolgáltatja. A falunap délután 15 órától kul­turális szórakoztató programokkal folytatódik, 19 órától a Dupla Kávé zenei együttes lesz a település sztárvendége, végül az ünnepna­pot 21 órától tűzijáték Is bál zárja. Az ünnepi alkalomból külön- buszok állnak az idelátogató ven­dégek rendelkezésére. Pécsről, a Domus-parkolóból 9 órakor, majd 11 órakor is indulnak kü- lönbuszok Urán végállomás-Kő- vágószőlős-Kővágótöttös útvo­nalon. A különjáratok 22 órakor indulnak vissza Kővágótöttösről Pécsre, a Domus-parkolóba. Me­netrend szerinti járattal 10 órakor indulhatunk Pécsről a faluba és 18 órakor térhetünk vissza a me­gyeközpontba. Szólamok helyett A lakók a faluért, az önkormányzat a lakókért - talán így fog­lalható össze az az elv, amit a község vezetői képviselnek Kő- vágótöttösön. Lévai Sándor polgármester mindebben az össze­fogás jelentőségét hangsúlyozza.- Mindaz, amit eddig megvalósí­tottunk, az a falu közösségi szelle­mének, ugyanakkor a nagyobb közösségek - a környező falvak összefogásának köszönhető - mondja Lévai Sándor polgármes­ter, aki 1998 óta áll a tele­pülés élén. Az előbbi alatt azt is értem, hogy a lakosság az új letelepülő­ket szinte azonnal be tudta és be tudja fogad­ni. Az új lakók jó része aktívan részt is vesz a közösség munkájában, bekapcsolódik a civil szervezetek tevékenysé­gébe. Megszépült, virá­gossá vált a falu és szá­mos hagyomány éledt Lévai Sándor újjá a Falufejlesztő Egye­sület, az Idősek Klubja, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Bará­ti Kör munkájának köszönhetően. Idetartozik az is, hogy például a Golgota lakói hozzájárultak az ot­tani tűzivízcsapok létesítéséhez, s ennek eredményeként már ki is vannak építve. Az önkormányzat is segít - tizenkét helyileg védett ház homlokzatát újítottuk fel pá­lyázati pénzből és önkormányzati erőből, mivel a tulajdonosok több­ségének nem volt ehhez elégséges pénze. Ugyanilyen fontos a tágabb értelemben vett összefogás. Szennyvízcsatorna-hálózatunk Cserkúttal, Bakonyával, Bodával és Kővágószőlőssel közösen el­nyert pályázat révén valósulhat meg - 2005 végére csatornázott lesz és ezzel összkomfortossá vá­lik a település. Hasonlóan szép példa az együttműködésre a Bako­nya és Kővágótöttös közötti alsó út kiszélesítése Bakonya pályázati gesztorságával. Támogattuk a ba- konyaiak kérését - ez egy 4 kilo­méteres út teljes kiépítését jelenti -, amely lényegesen lerövidíti az utat Pécs felé. Nyomvonalát is mó­dosítottuk a környezetvédők kéré­sére, hogy az itt található védett növényeket megkíméljük.- A falu iránt növekvő érdeklő­désnek megfelelően újabb ma­gánterületeket vontunk belterületbe - új építési tel­kek alakíthatók tó. Vonz­erő Pécs közelsége, nagy előny a munkavállalás szempontjából is. De még így is millión felüli térítést fizetünk évente, hogy a munkaidőhöz alkalmaz­kodva térjenek be ide a bu­szok. Természetesen szo­ciális juttatásokkal is segít­jük a lakókat. Minden is­kolás gyerek beiskolázási támogatást kap, az önkor­mányzat téríti a buszbérletüket, és hagyomány nálunk az idősebb korosztályok segítése, rendszeres ajándékozása, köszöntése is. Em­líteném pályázati úton nyert há­rom új számítógépünket is, amelyhez egy évig ingyenes inter- netes szolgáltatás társul. ______■ Civ ilek a civil faluért Az önkormányzat munkáját számos, jól működő civil szervezet segíti. Az idős em­bereket megkülönböztetett fi­gyelem övezi. A község társadalmában az el­múlt másfél évtizedben bekö­vetkező jelentős változásokat jelzi a civil szerveződések meg­jelenése, számos új egyesület megalakulása. Elsőként talán a Falufejlesztő és Környezetvédő Egyesületet említsük, amely Kelenfiné Bafics Rita vezetésé­vel működik, de meghatározó részt vállal a munkából a Ci­gány Kisebbségi Önkormány­zat, amelynek Bárdos György az elnöke. Az Idősek Klubja életét, alkalmi kórusuk ünnepi fellépéseit Mihályka Istvánná szervezi fiatalos lendülettel, és Fehérvári Norbert vezetésével polgárőrség, Bogolin Csabáné irányításával ifjúsági klub is van a faluban. A munkamegosztás érte­lemszerű a „civilek” közt - a borversenyek, a szüret újjászer­vezése, hagyománnyá erősödé­se vagy a virágosítási program elsők közt a falufejlesztők érde­me; október elsején, az Idősek Világnapján a Baráti Kör kö­szönti a 70 évnél’idősebbeket, de a játSzóházak, kirándulások és az évek óta tartó faluszépítés azért „közös mű”, közös mun­kálkodás eredménye, és persze a józan belátásé is. Hiszen a la­kók is úgy érzik jól magukat, ha környezetük rendben, tisztán van tartva, s ezért maguk is tet­tek valamit. Ha csak annyit is, hogy a házuk előtti zöldterüle­tet gondozzák, az önkormány­zat által megvásárolt virágpa­lántákat évről évre kiültetik. Hétköznap a Dózsa György utcában A falu vezetői A 346 lelkes település polgár- mestere Lévai Sándor Alpolgár­mester: Kosztolányi Dezsőné, A képviselő-testület tagjai: Cserős- né Zengővári Beáta, Vizslár Irén, Kelenfi Lajos, Rab János, Bárdos György. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Bárdos György. Elnökhelyettes: Istenes György- né. Képviselő: Bogdán Tibor. A község a cserkúti körjegy­zőséghez tartozik, körjegyző dr. Szász László. Az önkormányzat címe: 7675 Kővágótöttös, Kossuth utca 16. Telefon: 72/564-012. Szolgáltatások, intézmények A község általános iskolája a gyerekek létszámának csökke­nése miatt 2003-ban megszűnt. A község háziorvosa, dr. Pal­lós Zoltán heti két alkalommal fogadja a betegeket az önkor­mányzat épületében kialakított rendelőben. Havonta egyszer gyermekorvosi illetve reumato­lógiai szakrendelés is van. A he­lyi állatorvos dr. Kispál Zoltán. A falu központjában lévő ön- kormányzati bolt bérlője Bogo­lin Csabáné, a Petőfi utcában lé­vő Mini-vegyesbolt tulajdonosa Vizslár Irén. Kővágótöttös nevének eredete Kővágótöttös helység, s nevé­nek az eredete is a népvándor­lás, a honfoglalás korára vezet­hető vissza. A Töttös nevet ere­detileg személynévként hasz­nálták. A helység az „erős, növé­nyi tő” jelentésű szó átvételével, úgynevezett magyar névadással kapta nevét. Az 1332-35. évi ti- zedlaj síromban Tüttüs formá­ban találjuk, a kővágó előnevet 1913-tól jegyzik, amely a kőbá­nyászatra utal. A falu nevezetes­sége gyönyörű Árpád-kori temp­loma, jellegzetes, bolthajtásos ablaknyílásaival, keresztelőkút- tal. Mai, felújítandó orgonája Angster műhelyében készült. A település Pécs közelségének, fekvésének, történelmi emlékei­nek köszönhetően egyre kedvel­tebb célpontja a turistáknak. A jövőre már összközműves tele­pülés lakossága a beköltözők ré­vén növekedőben van. kovagotottos. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a kővágótöttösi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom