Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-16 / 133. szám

2004. május 16., vasárnap Művószbejáró 17 HÍREK Kamarás csak hallgat, mint a galuska A SOMLÓI GALUSKA, Meskó Zsolt alkotása bár kis- film, mégis számos kulisszatitkot rejtenek halmai. Schell Judit utólag vallja be, hogy rendületlenül sikerült viselnie a parókáját, versenytáncos múltjának köszönheti. Csányi Sándor egy régi fogadás sikereként mutatja be a két poharat egyszerre kihörpinteni attrakciót, Nagy Ervinnek régi kísértése volt, hogy filmben dalra fakadjon. Szöveg­tanulással a legkényelmesebb helyzetet Kamarás Iván vitte el: néma szerepet játszik. Huszti: így jár, aki nem vezet naplót... HUSZTI PÉTER évtizedenként rukkol elő egy könyvvel. Most megint leketyegett egy dekád, no meg a tanár úr hatvanéves is lett közben. A Sárból és napsugárból kötet­ből pályatársak, életképek, szerepek tűnnek elő. „Sajnos, soha nem vezettem naplót, éppen ezért érzem kötelessé­gemnek, hogy leírjam emlékeimet, amiket évek óta cipe­lek magammal - fűzi hozzá Huszti. - Azt hiszem, sikerül­hetett sok fontosat mondanom, mert a fiaimat az fogta meg, hogyan készültünk az előadásokra, amiből ők kis­gyerekként semmit sem éreztek meg.” Görög László hét élte NAGY-KÁLÓZY ESZTER és GÖRÖG LÁSZLÓ kettő­sével mutatták be a Komédium Színházban a hét végén Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című darabját. Egy nő - hét találkozás. Hét kétségbeesett kísérlet a kapcsolat­teremtésre az utolsó pillanatban. A néhai iskolatárs, a házas­sági hirdetésre je­lentkező, a szerelő, a költő, a hajlékta­lan, mind a hét férfi Görög László. „Ilyen nagy lélegzetű dol­got még senkivel sem játszottam - taglalja Görög Lász­ló. - Két és fél óra, együtt. Szerencsés véletlen, de nincs férfiszerep, melyben ne találnék több-ke­vesebb kapcsolódá­si pontot a saját éle­temhez. Olyat, amit már átéltem. Félénk­ség, ügyetlenség, gátlás, kín a más ér­deklődési kör miatt. Önbizalom, önzés hiánya vagy túl- tengése. Mulatságos a darab még ha szomorú véget ér is. Feszített mü, Eszterrel egyszerűbb volt kipróbálni dol­gokat, mint vitázni rajtuk. Egy idő után ahogy leültünk, a szerepek, szituációk maguktól keltek életre...” Hiller István és a dínók HILLER ISTVÁN szerint a francia impresszionisták budapesti tárlata azt bizonyította, hogy Magyarországon van igény a magas színvonalú kultúra, a nagy és látványos rendezvényekre. Nyár végén Budapesten is látható lesz a londoni természettudományi múzeum dinoszaurusz-kiál­lítása, amely a világ egyik leghíresebb ilyen gyűjteménye. Tárgyalásokat folytatnak a clevelandi rocktörténeti múzeummal egy magyarországi bemutatkozásról. Törökök torkában: képes történelem ŐSZ GÁBOR történelemtanár azt a célt tűzte maga elé, hogy Magyarország történelmét olvasmányos, gyakran könnyfakasztó humorral ismerteti meg a.diákokkal. A Tö­rökök torkában című könyv (Coldwell Kiadó) a mohácsi csatától 1690-ig dolgozza fel a három részre szakadt ország fontosabb eseményeit. Farkasokkal táncoló PETER SZABÓ SZILVIA Született: 1982. szeptember 9. Tanulmányok: gimnáziumi érettségi Foglalkozás: előadóművész. Lemezek: Örök­ség (2002), Bűvölet (2003) Az utóbbi két év sikersztorijának neve: NOX. A különleges együttes énekesnője, Péter Szabó Szilvia nem csupán cím­lapon szerepelt farkassal, de a koncerteken is feltűnnek farkas­kölykök, akik a NOX mellett progresszív világzenén nőnek fel E gyüttesét hasonlítják a Vágtázó Halottkémek­hez, sőt az Illéshez is. Egyszer a Boney M. előtt is felléptek, megtisztelte­tésnek vették, miként a farka­soknak is különlegesség, hogy koncerten szerepelhetnek az éjszaka királynőjével.- Cinikus hívük kérdezte, mikor dolgozzák már fel a Tyukodi pajtást...- Érzek gúnyt a megjegy­zésben, de a feldolgozásokon túl vagyunk az első, Örökség című lemezünkkel, a másodi­kon saját dalokat rögzítettünk. Nem kívántuk folytatni a fel­dolgozásokat, nem működött volna bemutatkozó albumunk meglepetése, a népzene ötvö­zése modern zenével.- Netvélemények között szerepel az is, hogy a NOX az egyik legrémesebb csapat, ami valaha volt Magyarországon.- Ez minden együttesre igaz: vannak, akik nem kedve­lik őket. Nem rossz válasz, hogy második lemezünkből negyvenezer elfogyott- Mondják is új leme­zükről, hogy a Vágtázó Halott­kémek óta az első igazán krea­tív magyar zene és szöveg. Ez már ugye helyrebillenti a lelki egyensúlyukat?- Emlékszem a VHK-ra, szerettem is az együttest, de hasonlítottak bennünket az Il­léshez is. A Százszor ölelj át című dalunk eredetileg az Illés együttesnek készült. Zene­szerzőnk édesapja, Harmat Sándor idézte fel a dal alap­ötletét, amely annak idején nem kellett az Illésnek, ne­künk viszont tetszett.- Miként beleszerettek a NOX zenekarnévbe is.- Szimbólumot kerestünk, amely illik a kreativitásunk­hoz, a zenekar összképéhez, és jól jellemzi a szándékun­kat, hogy ősi időkhöz és gyö­kerekhez kapcsolódjunk. Végül is NOX, az éjszaka úrnője mellett döntöttünk, akinek farkasok voltak a leg­hűségesebb szolgái.- Amikor bemutatkoztak a Kapolcsi Művészeti Napokon, és oroszlánkörmök helyett aq farkaskörmeiket igyekeztek megmutatni, két tíz hónapos farkaskölyökkel léptek szín­padra. Azóta a kölykök és a NOX is felnőttek?- Úgy emlegettek bennün­ket, hogy éhes farkasokkal táncolók, mivel az előadás után a farkaskölykök kiszima­tolták a színpad melletti laci­konyhát, begerjedtek a pecse­nyeillatra, mi pedig sült kol­básszal honoráltuk a fellé­pésüket.- A Boney M„ gondolom, lacipecsenye és sült kolbász nélkül maradt, pedig ezután a nagy diszkócsapattal is fel­lépett a NOX Szegeden. Nem volt kicsit snassz, hogy prog­resszív társulatként egy disz­kócsapat előzenekara a NOX?- Amikor a Boney M. a fénykorát élte, az egész vilá­gon ismerték. Számunkra megtiszteltetés, hogy előttük léphettünk fel.- A NOX mennyire érzi ma­gát otthon a diszkókban? Önök is a hétvégi diszkókat végighaknizó társulatok közé tartoznak?- Az első lemez után két­szer jártunk diszkókban, de tragikusra sikeredett. Mi tánc­színházát csinálunk, monda­nivalónk van, de tetszettünk a diszkóközönségnek is. Miután némely rádió is játssza a felvé­teleinket, több helyre hívnak.- A popszakma is megtisz­teltetésnek vette, hogy feltűnt az eredeti és különleges NOX?- Eleinte nem akartak el­fogadni bennünket. A nagy át­törést a Dalnokok Ligája hoz­ta, amelynek nagyon sok ra­jongót köszönhettünk, s remé­lem, számuk csak nőtt a teg­napi DL-döntő óta.- Önnek is köszönhetően, akiből, mondják, különleges erő árad, ami elől nem lehet kitérni. Nekem sem sikerült...- Tudom, hogy ilyesmit is mondanak rólam, pedig csak arról van szó, hogy a szoká­sosnál érzékenyebb vagyok, kerülöm a konfliktusokat, és nagyon nagy a szívem. Ezért is hatódtam meg, amikor az egyik koncert után egy kisfiút hozott oda az édesanyja, és azt mondta neki, ez az a néni, akit otthon szeretsz hallgatni. A kisfiú odatartotta az egyik kezét, hogy írjam alá, majd nyújtotta a másikat is, hogy ar­ra is adjak autogramot.- Gyakran említi, hogy min­den álma a színpad volt. Mit gondol, ott tart most, ahol még kislányként elképzelte magát?- Mindig arról álmodtam, hogy egyszer az én hangomra boruljon össze egy szerelmes­pár a diszkóban. Sosem tud­tam más szakmában elképzel­ni magam, nekem egyetlen hely való, a színpad. Amikor édesanyámmal a pályaválasz­tási könyveket nézegettük, azt mondtam, mindegy, milyen szakmát választunk, csak le­gyen benne színpad is. Végül sikerült, Nagy Tamással, Szűcs Zoltánnal megalapítot­tuk a NOX-ot, amellyel külön­legeset szerettünk volna létre­hozni, amely híd lehet az ősi magyar pentaton és a modern zene között. Véletlenül csöp­pentem bele ebbe az egészbe, amelyben az utolsó cipőfűzőig mindent megterveztünk, hogy profi produkciót nyújt­hassunk. Csontos Tibor Három dühös filmes: Tarr, Gothár, Maár Nemzetközi mércével mérve is jelentős alkotók, Maár Gyula, Gothár Péter és Tarr Béla filmrendező, a T. T.Filmműhely művészei nincsenek megeléged­ve a filmtörvénnyel, mert az a most lezárult játékfilmes pályázat eredményéből ítélve szerintük nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. T arr Béla rosszul érzi ma­gát. Világhírű rendezőnk tavaly azért alakította meg a T. T. Filmműhelyt, hogy végre lehetőséget teremt­sen minden olyan filmes alkotó számára, akik nem találják a he­lyüket á lassan ismét megköve- sedni látszó struktúrában.- A sikertelenség senkit sem érdekel, unalmas, szánalmas pa­naszáradatnak véli mindenki - mondja Maár Gyula. - Pilinszky János és Simone Weil gondola­taiból olyan forgatókönyv ké­szült, amely megérdemelt volna egy kis pénzt. A kultuszminisz­ter folyton azt hangoztatja, hogy konszenzus uralkodik a filmesek világában, csak az nem hangzik el, hogy a szakmát uraló csopor­tok vajon milyen értékek, esztéti­kai elvek alapján ítélnek. Szerin­tem a mostani pályázat döntései megkérdőjelezhetlek.- Nem vagyunk megsértődve, csak a helyzet katasztrofális. A játékfilmes szakkollégium név­sora, akik a pénzről döntöttek, nem volt ismeretes a pályázat meghirdetésekor - veszi át a szót Gothár Péter. - Nem tudunk más­ra gondolni, mint arra, hogy a T. T. Filmműhely csípi a szemét valakiknek, s mi, akik a Magyar Mozgókép Közalapítvány létét támogattuk, most azt kapjuk cse­rébe, hogy a puszta létezésün­kért küzdhetünk. Termék nélkül ugyanis nincs műhely. Vállalja ma valaki a felelősséget azért, hogy az alkotók élete nem alko­tással telik el? Én kerek egy év­tizede várok a Jancsi és Juliska című nagyjátékfilmem elkészíté­sére. Azóta felnőtt a gyerekem.- Mire gondolhatunk, ha fi­gyelembe vesszük, hogy idén 900 millió forintot lehet elköl­teni, de erre közel 2,4 milliárdot ajánlottak ki az elmúlt évi ígérvé­nyekkel együtt, hogy az lenne a legjobb, ha minél kevesebb pro­dukció indulna el! A pénzek másfél év múlva elszállnak - ma­gyarázza indulatosan Tarr Béla. - Másfél éve nincs ORTT-pályá- zat. A királyi televíziók szegé­nyek, mint a templom egere. A kereskedelmiek pedig azt talál­ták ki, hogy a saját szappanope­ráik magyar filmek, így azokba ölik a pénzt. Sokan az Uniótól várják a csodát, de miért finan­szírozna az EU magyar filmet, ha a saját országában egy fillért sem szavaztak meg rá? Az olyan terv pedig nagyon ritka, amely meg tud felelni az Európai Koproduk- ciós Konvenciónak. Ha azt akar­juk, hogy létezzen még egy más­fajta filmes gondolkodás, akkor, úgy látszik, újra a falmelléki léte­zésre kell berendezkednünk. P. Horváth Gábor y

Next

/
Oldalképek
Tartalom