Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-16 / 133. szám

2004. május 16., vasárnap Közélet, gazdaság, politika Árulkodó, panaszos levelek Régebben szinte természetesnek tűnt, hogy a bürokrácia packázik az emberekkel. Ma már kicsit jobb a helyzet: a cégek és hivatalok többsége válaszol a hozzá érkező észrevételekre - de hogy mit és miként, az még mindig változó. Erre alapozott egy nemrég megjelent könyv is (Enki Sándor: Feladom!). Ml FONTOS MONDAT- inéi nagyobb egy vál­lalat, annál nagyobb az esélye, hogy a fo- . gyasztói észrevéte­lekre válaszol - állítja Újlaki-Vátz László, az Országos Fogyasztó- védelmi Egyesület szóvivője. Mint mondta, a válaszolók kö­zött is nagyok Az álnéven publi­káló szerző a kü­lönféle témák­ban írt leveleit és az arra kapott válaszokat tette közzé. Általában elmondható, hogy a cégek stí­lusa, probléma- kezelési készsé­ge árulkodó, bár olykor az ügy­felek is meg­hökkentő kéré­sekkel állnak elő. a mentalitásbeli különbségek. Ismerek olyan áruházat, ahol udvaria­san, ám sem­mitmondó saj­nálkozással rea­gálnak, míg egy másik hiper­market két hé­ten belül vála­szol, s még ap­ró ajándékkal is kedveskedik - mondta a szó­vivő. - Egy biz­tos: a cégek hozzáállását nagy­ban befolyásolja a fogyasztói tudatosság. Nálunk ez egyelőre csak lassan fejlődik, sok idősebb ember úgy gondolkodik, hogy még a Közért is hatóság. A fogyasztóvédő szakember szerint ha bármilyen problé­mánk van, érdemes azt levélben jelezni, még akkor is, ha érdemi válaszra kevés az esély. Ha ugyanis írásban rög­zítjük az adott helyzetet, az egy esetleges későbbi eljárás során perdöntő lehet. A Szerencsejáték Rt.- hez rengeteg levél érkezik. Van, aki új játékötlettel áll elő, de olyan levélíró is akad, aki azt szeretné, hogy továb­bítsák kérését a nyertesnek.- Ez általában akkor jel­lemző, ha nagyobb nyere­mény van az ötös lottón - mondta Somorai László mar­keting- és kommunikációs igazgató. - Ezeket a leveleket odaadjuk azoknak, akik talál­koznak a nyertessel, de még nem emlékszem olyanra, hogy a nyertes egyet is elfogadott vol­na... Ilyenkor sajnálattal értesít­jük a levélírókat, hogy kérésüket a címzett nem akarta átvenni. A Szerencsejáték Rt. minden levélre válaszol. Sokan ajándék sorsjegyet kémek, sőt, van, aki azt is leírja, hogy ő kifejezetten egy nyerő szelvényt szeretne. Egyszer például egy fogadó azt ajánlotta: ha elintézik neki, hogy az ő számai jöjjenek ki a lottón, akkor a milliárdos nyereményből felajánl 150 ezer forintot. Azon a héten nem volt telitalálat... A Laki Épületszobrász Rt.-hez kevés panaszos levél érkezik, ám az ő álláspontjuk az, hogy akkor is válaszolnak és intézkednek, ha nem hibáztak. A tulajdonos, Laki Péter szerint ugyanis egyetlen csalódott ember 99 elégedett ügyfél pozitív véle­ményét semmisíti meg.- Előfordult, hogy egy meg­rendelőnk télen sóval szórta fel az általunk kialakított mészkő burkolatot. Bár előre jeleztük, hogy ez káros, mégis utólag in­gyen orvosoltuk a bajt, majd is­mét írásban jeleztük, hogy sóval szórni nem ajánlatos... Olykor a Laki Rt.-hez is érkez­nek furcsa levelek. Yoko Ono egy orosz katona gipszszobrát ren­delte meg azért, hogy aztán Hol­landiában egy partin összetör­hessék. Ám a legbizarrabb eset az volt, amikor egy faluban meg­halt a körzeti orvos, s a betegei azzal fordultak a céghez: készít­senek lenyomatot az elhunyt doktor gyógyító kezéről... Ter­mészetesen megcsinálták. A L’Oreal Magyarország Kozmetikai Kft.-hez általában ^ gratulációk vagy reklamációk futnak be. Sasvári Tünde ter­méktanácsadó elmondta: a levelek jellegétől függetlenül mindegyikre válaszolnak. Panasz esetén - ilyen mondjuk, ha a sam­pon nem tünteti el a korpát - igye­keznek több tippet is adni a prob­léma megoldására, hozzátéve: amennyiben a jelenség makacs, szakorvoshoz kell fordulni. Ugyanakkor itt is előfordult né­hány furcsaság. Volt olyan, hogy valaki nyugdíjszelvényt küldött, bizonyítva, hogy nincs sok pén­ze, és ajándék termékeket kért. Ezt sajnálattal elutasították, de ha valaki tanácsért fordul hozzájuk, szívesen küldenek termékmintát, persze csak ha van. (Dián) Orbán Viktor, a Fidesz elnöke „Akik letérnek a szövetségkötés útjáról és kalap helyett harci sisakot tesznek a fejükre, könnyen lehet, hogy a rostély miatt nem pontosan tudják felmérni a helyzetet.” Dávid Ibolya, az MDF elnöke „Lejárt a politikai szerencselovagok kora, a jobboldal győzelme érdekében le kell szállni a magas lóról”. Lendvai Ildikó az európai választásokról „Óhatatlan, hogy a kampány belpolitikai kérdéseket érintsen. A legnagyobb ellenzéki párt véleményével szemben a választás ezzel együtt sem szól majd a kor­mány megerősítéséről vagy megbuktatásáról.” Demszky Gábor, az SZDSZ EP-listavezetője „Egy hónappal a választások előtt aláíratlan szórólapok, botrányos kampánytréningek, és külföldi hírszerzők képezik a politikai viták tárgyát.” Hende Csaba a polgári körök 2003-as évkönyvéről „A kötet egyfajta válasz azokra a vádakra, rágalmakra, amelyekkel a polgári köröket a baloldali politikusok és a baloldali média illeti, olyan színben feltüntetve őket, hogy ez valamilyen radikális, szélsőségesen politizáló társaság, amely csúnyákat mond, meg csinál." ■■■OKIE lilfit «811 Friderikusz Sándor: nevem S. Enki? Enki Sándor természetesen nem létezik. A könyvben megjelölt címe (Budapest, XI. kerület, Kökörcsin u. 4.) ugyan valódi, de ott egyik szomszéd sem tud ilyen nevű lakóról. Ez nem meglepő, hiszen a névválasztás egy átlátszó szójátékra épül: ha Enki Sándor vezetéknevének és keresztnevének sorrend­jét felcseréljük, a Sándor Enki rövidített válto­zata S. Enki, azaz senki. Az, hogy az álnév mögött Friderikusz Sándor rejtőzhet, szinte biztos. Egyrészt szerepel a neve a könyv bo­ntóján - igaz, csak az előszó írójaként, de azért nem állta meg, hogy ne legyen ott. A Sándor név meghagyása is árulkodó. Több írásszakértőt is megkérdeztünk, akik szerint „az aláírás énidegen, nem azonosult az aláíró személlyel”. S állították, hogy a név mögött egy sztár rejtezik, akinek vállalkozása van, de nehezen megközelíthető, s bár rend­szeresen több szerepet játszik, szeretne még magasabbra emelkedni, nem éri be a vagyo­nával. Magánéletéről, érzelmi életéről pedig soha, senkinek nem beszél. Nos, ez a jellem­zés sem idegen Friderikusz Sándortól. Lelep­lező az is, hogy elvállalta egy álnéven publiká­ló szerző népszerűsítését: nem csak az elő­szót írta, de ő tartotta a sajtótájékoztatót is. Az, hogy a könyvben szerepel egy olyan levél is, amelyet neki írtak, de ő nem válaszolt, vélhetően a konspiráció része. Egy biztos: az ötletért neki, a végrehajtásért pedig a csapatának jár az elismerés. BENCE BÁ’. A Fidesz vezetőinek egykoron oly sokat súgó, a jobboldali ösvényre való átslisszanást kiötlő agy­tröszt, Bence György a héten egy interjúban ezzel állt elő: „demagógia minden színben és méretben kapható.” Vegyük ezt önkritikának? * ÚJSÁGPAPÍR. „Schmitt-újság” néven jelentetett meg kampánykiadványt a Fidesz. Az újság arculata alapján összetéveszthető az egyik honi bulvárharsonával. Ismere­tes, hogy nemrég az egyik konkurens párt szlo­genjének átfabrikálására is vállalkoztak már a fia­talos demokraták. Lehet, hogy az eredeti ötle­tekből máris kifogytak? ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengusz * Bukta SPURI. Úgy fest, Demszky G. főpolgármester urunk érzi a tavaszt, és újabban amint elhagyja a Bp. táblát - nekilódul. A nagy rendteremtő, a pesti autósok réme a napokban is a Knight Rider filmekben látható merész manőverekkel hívta fel magára a BRFK-n túli világ rendőreit, akik cseré­be feljelentették őt. Mellesleg nemcsak gyors­hajtásért, hanem érvénytelen jogosítványa miatt is felelnie kell majd Budapest első emberének. De szép lenne, ha az őrsön valaki megajándékozná hősünket egy méretes tükör­rel, mert bizony elkélne már egy kiadós önvizsgálat. * BENZINPÉNZ. Jeles közgazdászunk, Csaba László szerint az állam zsíros hasznot húz abból, hogy az egekig szöktek a benzinárak, elvégre a csapolt nedű mindenkori tarifájának fele adóforint. Mostanság tehát nem gond megtankolni állam bá’ szolgálati autóit - például a sereg­nyi szépséges Audit. ***** Autó és mobil a fizetés mellé Egy bizonyos pozícióban már nem csak az számít, hogy mennyit keres az em­ber, hanem az is, hogy a fizetésén kívül milyen juttatásokban részesül. A fejlettebb országokban a vezetők többet kapnak a bérükön kívül, mint egy magyar menedzser. Igaz, a magyar vállalatok viszont rugalmasabbak. N á í 1, «-álunk még mindig presztízsértéke van a vállalati mobilte­lefonnak, míg Nyu- gat-Európában ez teljesen magá­tól értetődő juttatás. A felsőveze­tők csaknem fele vállalati autó­ként Audi A6-ost vagy BMW-t kap a fizetésén kívül - állítja Molnár Andrea, a Hewitt Inside vállalati tanácsadó benchmar­king üzletágának vezetője. Nem­régiben felmérték, hogy nálunk A magyar vállalatvezetőket azért nem zavarja, hogy a fizetésen túl nem sokat kapnak, mert tud­ják, hogy ez a megkülönböztetés az egész ország­ra igaz - állítja TAMÁS PÁL szociológus, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója. Szerinte a mobiltelefon nálunk meghatározó juttatás.- A mobil a hazai fizetésekhez képest drágább, mint egy német vagy francia menedzser esetében. Ezért aztán többet is ér, ha a vállalat fizeti. a vállalati mobiltelefon a leg­gyakoribb béren kívüli juttatás.- Az étkezési hozzájárulás in­kább az alkalmazotti kategóriát érinti, a felsővezetőknél már nem számít ez a pár ezer forin­tos tétel - mondja a szakember. - A cégek leginkább főiskolai, egyetemi tanulmányokat, nyelv- tanfolyamokat fizetnek, és sok­szor a milliós nagyságrendű MBA üzleti képzés költségeit is állja a vállalat. Molnár Andrea szerint ha egy külföldi vezető jön Magyar- országra dolgozni, természetes, hogy lakást bérelnek számára. Egy magyar főnök esetében ez már egyéni elbírálás kérdése. Gyakori, hogy a cég csak 2-3 évig fizeti a bérle­mény költségeit, később már ezt az illetőnek kell megoldania.- Ahogy hala­dunk felfelé a ranglétrán, a ve­zetők egyre in­kább a teljes jut­tatási csomagot nézik - mondta Molnár Andrea. Szigorú juttatási hierarchia érvényesül az egykori Alcatel E- Businessnél, amely ma már Nextira One néven működik. A cég francia tulajdonból került át egy amerikai vállalathoz, ám Tóth Ottó ügyvezető igazgató szerint a béren kívüli javadalma­zások terén nincs nagy különb­ség - legfeljebb a vállalati autók márkája változott.- Azt, hogy melyik vezetői szinthez milyen kocsi jár, típus és motor szerint az európai köz­pontunkban döntik el - mondta. - Ha valaki ennél nagyobbat akar, kifizetheti a különbözetet, ám ez a pénz elvész, ha elmegy a cégtől. Mobiltelefon mindenki­nek jár, mivel a munkatársak többsége állandóan úton van. Elvileg megszabhatnák, hogy ki hány percet telefonálhat, de miután a számla többnyire nem lépi át a 20 ezer forintos határt, ezzel nem foglalkoznak. Fitneszbérlet nem kell, mivel a cégnek saját sportegyesülete van. A tanulmányi költségeket csak akkor állja a vállalat, ha a képzés a cég érdeke. Ha ez csak részben igazolható, felezik a tan­díjat. A juttatások terén nálunk is kezd terjedni a vállalati rész­vényopció, illetve a kisebb cé­geknél a tulajdonrész - állítja LEGNEPSZERUBB JUTTATÁSOK Gyakoriság százalékban Mobiltelefon Kulturális/sportolási lehetőség Cégkölcsön 43 Életbiztosítás 32 Deák Andrea, a Neumann Inter­national AG ügyvezető igazgató­ja. Igaz, a vezetői állások töredéke jár ilyen előnnyel. A legnagyobb európai adatbázissal rendelkező fejvadász cég tapasz­talatai szerint is van különbség a magyar és a nyugati vezetők fizetésen kívüli javadalmazásai között, ám ez inkább a fiatalab­bakat zavarja.- Az idősebb felsővezetők már nem a fitneszbérletet vagy az autót nézik, bár az alkuk so­rán ez is egy szempont - mond­ta. - Vigyázni kell, nehogy túl követelőzőnek tűnjön az illető. Nem a pénz miatt: a multik in­kább a kicsinyes hozzáállást nem díjazzák. Ugyanakkor általában a má­sik véglet sem kifizetődő: volt olyan megbízónk, aki azért nem alkalmazta a jelentkező­ket, mert azok túl keveset kér­tek. Azt mondták, egy ilyen ember a munkáját sem értékel­heti sokra... PINTER ZSOLT karrierszakértő szerint egy külföldi menedzser béren kívüli „kívánságlistája” jóval hosz- szabb, mint magyar kollégájáé, de ez szerinte természetes is. - Magyarország a multik számára csak egy „gyarmat”, így érthetően nem biztosíthatja ugyanazt egy itteni leányvállalat, mint a nyugati anyacég a saját országában. Az óriásvállalatok javadalmazási politikája egyébként is nagyon merev: szigorúan meghatározzák, hogy egy adott beosztáshoz mi jár. Emlékszem, egy dohánygyárnak évekig nem volt főkönyvelője, mert a hölgy vidékről járt be, s hiába kért autót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom