Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-16 / 133. szám

2 Közélet, gazdaság, politika 2004. május 16., vasárnap HÍREK Amerikai főtanácsadó Moszkvában Moszkva: Oroszország és az Egyesült Államok kész­ségét fejezte ki az együttműködésre az iraki és a közel- keleti helyzet rendezésében Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó moszkvai tárgyalásain. A politikus asszonyt Vlagyimir Putyin orosz elnök is fogad­ta. De Rice találkozott Dmitrij Medveggyel, az orosz elnöki adminisztráció vezetőjével és Igor Ivanowal is. Alekszej Gromov kormányszóvivő közölte, hogy a felek a kétoldalú kapcsolatokkal, Irakkal és a Közel-Kelettel összefüggő kérdéseket vitattak meg. A találkozón Rice átadta Bush amerikai elnök levelét Vlagyimir Putyinnak. Schröder: iszlám katonák segítsenek Iraknak Berlin: Gerhard Schröder német kancellár el tudja képzel­ni, hogy hosszabb távon nem a jelenlegi szövetséges csa­patok, és nem a NATO, hanem iszlám országokból érkező, „hitrokonságban álló” katonák segíthetnek Irakon. A német kancellár szerint egy lehetőleg választások útján törvényesí­tett, s az ENSZ által is elismert iraki hatóságnak rendelkez­nie kell annyi szuverenitással, hogy maga döntse el: szüksé­ge van-e az amerikai-angol vezetésű csapatokra, vagy nem. Ha az álláspontja elutasító, a szövetséges csapatok­nak ki kell vonulniuk Irakból. Már Arafat is pártolja a terrorizmust Tüntetésekkel emlékeztek a palesztinok Izrael állam arabok százezreit száműzetés­be sodró megalakulásának 56. évforduló­járól. A déli órában három percre megállt az élet a Gáza-övezetben és a Jordán nyu­gati partvidékén. Felharsantak a szirénák is. Sok palesztin tüntető annak a lakásnak a kulcsát tartotta a kezében, amelyet több mint fél évszázada el kellett hagynia. Jasszer Arafat palesztin elnök televíziós beszédében az el­lenség terrorizálására szólította fel népét, és arra buzdítot­ta őket, hogy legyenek rendíthetetlenek az izraeli megszál­lás elleni harcban. Konferencia a huszonötök Európájáról Budapest: Az Unió működéséről, egységes külpolitikai fel­lépéséről, és az előtte álló kihívásokról beszéltek az elő­adók tegnap a 25-ök új Európájáról tartott nemzetközi konferencia első napján Budapesten. Fazakas Szabolcs (MSZP) országgyűlési képviselő, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke hangsúlyozta: a csatlakozás óta az Unió döntései már nemcsak rólunk szólnak, hanem velünk együtt születnek, ami egyben felelősséget is jelent. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára szerint Európa dilemma előtt áll: az alapító atyák értékeit követi, vagy a jelenlegi uniós gyakorlatból fakadó értékeket. Lezuhant egy repülőgép Brazíliában Brazília: Valószínűleg robbanás történt azon a repülő­gépen, amely harminchárom emberrel a fedélzetén pén­tek este lezuhant Brazília északnyugati részén. A Rico légi- társaság szóvivője tegnap közölte, hogy az Amazonas melletti sűrű esőerdőbe zuhant repülőgép roncsait meg­találták, de sem túlélőre, sem holttestekre nem bukkantak a mentőegységek. A katasztrófa 15-20 perccel azelőtt következett be, hogy a repülő leszállt volna a manausi nemzetközi repülőtérre. Szibéria: hét halott az erdőtüzekben Moszkva: Hét ember vesztette életét szombatig a Nyugat- Szibériában tomboló erdőtüzek következtében. A Moszkvá­tól mintegy 2000 kilométerre keletre fekvő Kurgan térségé­ben a lángok gyorsan terjednek a 30 Celsius-fok feletti hő­mérséklet és a az erős szél közepette - közölte az orosz polgári védelem. Egy árvaházból sikerült mind a 140 gyere­ket idejében biztonságba helyezni, mielőtt az épület leégett volna. Szergej Sojgu védelmi ügyekben, a rendkívüli helyze­tek megoldásában és az elemi csapások következményei­nek felszámolásában illetékes orosz miniszter tegnap reggel a katasztrófa sújtotta területre repült. Eddig csaknem 400 lakóház lett a lángok martaléka. Irak: hazajönni vagy nem jönni? Az Irakban állomásozó magyar katonai kontingens kinn tartása vagy hazahívása nem várt belpolitikai konfliktust okozott a pártok között. Deák Péter szak­értő szerint nem szabad kivonulni. A Fidesz álláspontjának felülvizsgálatával a négy parlamenti párt háromféle nézetet képvisel az Irakban állomásozó magyar katonák további szerep- vállalásával kapcsolatban. A ko­alíció szerint - bár elítélik a fo- golykínzást és a felelősök meg­büntetését követelik - nem sza­bad a szállítóalakulatot haza­rendelni, mert a szövetségesek az arab ország demokratizáló­dását segítik elő. Ugyanakkor az MSZP és az SZDSZ is sürgeti, hogy az ENSZ vállaljon szerepet Érdekes és ijesztő az, amit az SZDSZ állít. Szerintük azzal, hogy az ellenzéki pártok felvetik a kivonulás lehetőséget, üzennek a terroristáknak, mondván, esetleg egy robbantással befolyásolhatják a hazai döntéshozókat, mint ahogy az Madridban is történt. a rendezésben. A Fidesz azt mondja, ha a világszervezet jú­nius végéig nem veszi át a köz- igazgatás felügyeletét, akkor ha­ladéktalanul vissza kell hívni a katonákat. Az MDF viszont azonnal kiadná ezt a parancsot. Arról megoszlanak a vélemé­nyek, hogy jó-e, ha ez a kérdés része a kampánynak, hiszen manapság minden belpolitikai fejlemény befolyásolhatja a jú­nius 13-i európai parlamenti vá­lasztás eredményét. A helyzetet jól szemlélteti, hogy Nógrádi György szakértő - aki mindig szívesen nyilatkozik katona- és biztonságpolitikai kérdésekben - lapunknak azt mondta, nem hajlandó összefoglalni az alaku­lat viszahívása melletti és elleni érveket, lévén, hogy az ügy bel­politikai vonatkozású, s egy­értelműen a pártok közötti vitá­ról szó. A politológusok többsé­ge szerint azonban egyáltalán nem baj az, ha erről a fontos kérdésről a nyílt színen folytat­nak disputát a pártok, hiszen ez olyan súlyú ügy, amelyet meg kell beszélni. Érdekes és ijesztő, amit az SZDSZ állít. Szerintük azzal, hogy az ellenzéki pártok fel­vetik a kivonulás lehetősé­gét, üzennek a terroristáknak, mondván, esetleg egy robban­tással befolyásolhatják a hazai döntéshozókat, mint ahogy az Madridban is történt. Ám sokan úgy vélik, igazi megoldást az sem jelentene, ha az ENSZ égi­sze alatt próbálnák a békét megteremteni. A világszerve­zetnek ugyanis nincs független hadserege, a tagállamok kato­náiból állna össze az alakulat - a többség akkor is amerikai len­ne -, s őket feltehetően ugyan­úgy megszállóknak tekintenék az iraki gerillák, mint most a Irakban a helyzet változatlan: a magyar alakulatok is maradnak szövetségeseket. Mindenesetre Bush elnök tegnap bejelentette, hogy az amerikai csapatok a ha­talomátadás után is Irakban maradnak. Deák Péter biztonságpoliti­kai szakértő szerint a kampány alapvetően meghatározza a pár­tok álláspontját, és az érzelmi motívumok - kínozzák a foglyo­kat, békefenntartás helyett há­ború zajlik, az USA-nak nagyha­talmi törekvései vannak - kerül­nek előtérbe. Holott azt kellene megvizsálni, hogy milyen kö­vetkezményei lennének a szö­vetségesek távozásának. Bár ak­kor nem lennének megszállók az országban, de zajlana a vallá­si háború a szunniták és a síiták között, a kurdok harcolnának az autonómiáért, a környező or­szágok megpróbálnának befo­lyást szerezni, az olajkincs felet­ti ellenőrzésért is sokan fegyvert fognának, a bűnözés tovább nő­ne, a terroristaszervezetek még jobban megerősödnének, me­nekültáradat indulna el a világ­ban. Mindezeket a katasztrofá­lis következményeket próbálják megakadályozni az ott állomá­sozó erők, bár tény, váltakozó sikerrel. S miután mi ennek a koalíciónak vagyunk a részesei, ostobaság és gyávaság lenne megfutamodni - állítja a szakér­tő. S az sem elhanyagolható érv a maradás mellett, hogy a ma­gyar katonák sem szeretnének idő előtt hazajönni. A. B. CS. Mesterházy uniós ajándéka Miután szűkebb pátriája, Veszprém me­gye első, Unióban született polgárának, Fehér Gergőnek ajándékozott saját zse­béből egy bankkártyát, Mesterházy Attila úgy döntött, két év múlva az Országgyű­lésben is képviselni kívánja a térséget Mesterházy Attila, a kormány legfiatalabb politikusa nemrég a zsebébe nyúlt, s megajándékozta szűkebb pátriája, Veszprém első, Európai Unióban született polgá­rát. A Gyermek- Ifjúsági és Sport­minisztérium politikai államtit­kára a csatlakozás napján világra jött Fehér Gergő családjának stí­lusosan egy eurószámlához kö­tődő bankártyával együtt adta át személyes felajánlását, s mint mondta, átérzi a szülők örömét, hiszen három hónapja ő is büsz­ke apa. A VR információi szerint Mesterházy apja abban a veszp­rémi kórházban dolgozott 17 évig orvosként, ahol Gergő szüle­tett. S az sem véletlen, hogy Mes- terházyt egyre gyakrabban látják Veszprémben, hiszen azon túl, hogy látogatja a szüleit, készül a majdani választásokra is, ott akar indulni, ahol legutóbb Horváth Balázs fölényesen győzött. Kövér-kritika Kövér László szerint amennyi­ben az EP-választáson három­négy mandátum különbség ala­kul ki a két párt között a Fidesz javára, elképzelhető, hogy az MSZP „kénytelen megválni a kormányzás terhétől, amivel szemlátomást most sem tud mit kezdeni”; a politikus erről a kőröstarcsai polgári majálison beszélt szombaton. „Minden perc, amit ezek kormányon töl­tenek, ennek az országnak egy tragédia, elveszett lehetőség és ténylegesen okozott kár (...), ha lehet, rövidítsük le ezt az időt, ez a jelentősége június 13-nak és talán ez segít azoknak a meg­győzésében is, akik egyébként az EU ellen vannak. Ez a válasz­tás Magyarországról szól, a mi jövőnkről, a következő két év­ről, és az azt követőkről” - mondta a Fidesz - Magyar Pol­gári Szövetség választmányi el­nöke. 168 apró régió Az, hogy az EU-tól mekkora támogatást kapunk, függ attól is, hogy a 168 kistérség milyen pályázatokat tud benyújtani. A kis régiók hasonló gondokkal küszködnek, de nagy fejlettségbeli különbség van egy északkeleti, valamint egy nyugat-dunántúli térség között. A z Unió a meggyökeresedett közigazgatási beosztások he­lyett a szerves egységet alkotó régiók szerepére helyezi a hangsúlyt, így jöttek létre Magyarorszá- gorl a több megyén átívelő statisztikai régiók. Ezeken belül hozták létre 1994- ben a kistérségek rendszerét, s a leg­újabb változtatások nyomán január else­jétől 168 működik. Ezek a kistérségek a települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, valamint közép­fokú oktatási, egészségügyi, kereskedel­mi - kapcsolatrendszerek alapján meg­határozott területfejlesztési egységek. A különböző kistérségekhez tartozó fal­vak, városok egy-egy fontosabb telepü­léshez tartoznak, a nevüket is erről kap­ták. A kistérségek fejlettsége között ha­talmas eltérések vannak, ezért öt cso­portba osztották be őket. Vannak dina­mikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, stagnáló és lemaradó térségek. A nyugat-dunántúli régió nagy része irigylésre méltó adatokkal rendelkezik, Győr és környéke - amelyhez 28 telepü­lés tartozik - ezen belül is kivételezett helyzetben van. Mint azt Pozsgai Balázsné kistérségi megbízott lapunk­nak elmondta, főleg a külföldi tőkebe­fektetéseknek köszönhetően csupán 2,9 százalékos a munkanélküliség, fejlett az infrastruktúra, a közműellátás szinte százszázalékos, magas szintű az okta­tás. Igazán egy területen van probléma, a régi mezőgazdasági téeszek dolgozói MI’IISÍTT.ÍFLNÖKl HIVáTAl KtwCiiiKORMÁ\YZ.VTJ KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONTtímomtúuym. & WWW.Eti2OO4.HU YAO.AOÓ 80 38-2004 tXSTWMWIWOMKÜ«*. ! nehezebben találnak más megélhetést. A kiugró adatok miatt azonban nehe­zebben is jutnak pályázati pénzekhez, holott a támogatás jól jönne a foglalkoz­tatásösztönző programokhoz, átképzé­sekhez, kerékpárutak építéséhez, az in­tézmények felújításához, az utak javítá­sához. S nagyon szeremének forrásokat elnyerni környezetvédelmi célokra is. Az edelényi kistérség ezzel szemben a legelmaradottabbak közé tartozik - ál­lítja dr. Jancsurák Sándor megbízott. A 46 településen 37 ezer ember lakik, a munkanélküliség aránya eléri a 30 szá­zalékot, többségük már több mint egy éve nem talál állást, közülük sokan csak 8 osztályt végeztek. Számos téesz meg­szűnt a rendszerváltás után, csak né­hány átalakult cég maradt talpon, s ele­nyésző azon gazdák száma, akik meg­felelő nagyságú területen és korszerű gépparkkal termelnek. Cégek pedig alig települnek ide, hiszen az autópálya Mis­kolc előtt véget ér, s onnan még 30-40 kilométert kell megtenni a nem túl jó utakon. Az sem jelent megoldást, ha a munkavállaló bejár Miskolcra, mert az ott megkeresett 40-50 ezres nettó fizeté­séből több mint tízezer elmegy az uta­zásra. Az infrastruktúra ugyan fejlődött, de még nem mindenhol van vezetékes gáz, szennyvízcsatorna pedig a leg­kisebb települések többségében hiány­zik. A kistérség azonban nem nyugszik bele a helyzeté­be, megpróbál hazai és uniós pénzeket sze­rezni. Át- és továbbképzési, felnőttokta­tási programokat, foglalkoztatási projek­teket indítanak be, hiszen például az építőiparban szükség lenne kőművesek­re, ácsokra. Az idegenforgalom fejleszté­se is.javíthat a helyzeten. A térségben ta­lálható az aggteleki nemzeti park jelen­tős területe, hazánk legnagyobb mester­séges víztározója, a Rakacai-tó, az edelényi Coburg-kastély pedig a har­madik legnagyobb barokk kastély ha­zánkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom