Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)
2004-05-15 / 132. szám
I 2004. Május 15., szombat ÉLET & STÍLUS 15. OLDAL A szex ifjan tart A szex javítja az egészséget és fiatalít is. Sokan ezt maguktól is így érzik, ám a szubjektív benyomásokat újabb és újabb kutatások is megerősítik. A hosszabb fiatalság titka egyértelműen a szex: legalábbis ezt állítja dr. David Weeks angol neurológiai pszichológus, aki hosszú ideje foglalkozik az öregedés pszichológiájával. Széles körben végzett vizsgálódása alapján a professzor állítja: az a középkorú vagy idősebb ember, aki hetente háromszor él szexuális életet, legalább hét évvel fiatalabbnak néz ki kortársainál, s ami ennél is fontosabb, annyival fiatalabbnak is érzi magát. Elmélete szerint az öregedésben csak egynegyed részt meghatározóak az öröklött faktorok, a többi az ember életstílusán és viselkedésén múlik. A szex nem csak azért fontos, hogy fiatalabbnak nézzünk ki, hanem azért is, hogy immunrendszerünk erős maradjon. Dr. Weeks azt állítja, hogy szerelmeskedés közben szervezetünkben olyan anyagok termelődnek, amelyek megakadályozzák a legkülönbözőbb betegségeket. Felmérései szerint a heti kétszer-háromszor szeretkező emberek kimutathatóan tovább élnek. Külön vizsgálta a rákos megbetegedésben szenvedő férfiakat. Körükben a nemi életet korábban abbahagyók tízszer annyian vannak, mint a rendszeres örömszerzők. A brit tudós eredményei mellett amerikai kollégák adatai is érdekesek. Egy vizsgálat eredményei szerint például a szexuálisan aktív emberek ritkábban lesznek náthásak. A mérsékletes, heti egykét alkalommal kifejtett szexuális aktivitás akár megelőzésnek is beválthat, ajánlja Carl Chametski, a pennsylvaniai egyetem pszichológusa. 0 111 amerikai diák magánéletét vizsgálta meg, és tapasztalata szerint a szexőrülteknél jelentősen alacsonyabb értéket mutatott a védekezőanyagok mennyisége, vagyis könnyebben átvészelték a fertőzéseket. Elkényeztetett nemzedék Apának, anyának lenni manapság egyre nehezebb. Családterapeuták szerint a szülők mind tanácstalanabbak: egyfelől szenvednek attól, hogy a gyerekek egyre többet követelnek, másfelől maguk kényeztetik leginkább csemetéiket. Szakemberek okkal riasztónak tartják, hogy már a 3-6 év közötti óvodáskorúak negyedénél az ag1 resszivitás, a szorongás jelei mutatkoznak. A „kompjúterizált ifjúsággal” kapcsolatos gondok sokrétűek, a szülőket pedig elbátortalanítja az a mostanában hallható vélemény, amely szerint a nevelésben nem az apa és anya, hanem a környezet szerepe a döntő. A kényeztetésben a családon belüli feszültségek is közrejátszanak. Az egymással rossz viszonyban élő vagy elvált szülők egymást licitálják túl, ki édesgeti jobban magához a gyereket játékkal vagy pénzzel. A gyereküket egyedül nevelők szintén a túlzott szigorúság és az engedékenység szélsőségei között ingadoznak. A teljes családokban jelentkező gondok hasonlóak. Ahelyett, hogy odafigyelnének arra, mi foglalkoztatja fiaikat, lányaikat, gyakorta inkább drága dolgokkal vagy a legújabb technikai újdonságok megvételével helyettesítik a nevelést. Akadnak olyan szülők is, akik túl sokat akarnak utódaiktól, viszik őket balettra, zeneoktatásra, nyelvórákra, edzésre. Nincsenek tekintettel arra, hogy a gyereknek mihez van tehetsége, mi az érdeklődési köre. A müncheni Max Planck Intézet tanulmánya szerint a gyerek elé észszerű követelményeket kell állítani, olyanokat, amelyek a jó teljesítmény esélyeit hordozzák magukban. Joseph von Westphalten müncheni író felrajzolta a szülői ambíciók legrémisz- tőbb modelljét: ha valaki ama törekszik, hogy gyerekei 15 évesen félszáz hírességgel tegeződjenek, 20 évesen 6 nyelven beszéljenek, 25 évesen top vállalkozók legyenek és 30 évesen szupersztárokkal házasodjanak össze. PILLELEFANT. A légszennyezés ellen és a tiszta levegő érdekében rendeztek figyelemfelkeltő biciklitúrát Manilában. Kétségtelen, ha a közlekedés okozta rákkeltő káros anyagok mértéke nem csökken a világban, lehet, hogy mind üyen védőruhára szorulunk. Vagy genetikai károsodás következtében az elefántoknak lepkeszárnyuk nő, és a végén a fejünk felett fognak vadul trombitálni virágporzás közben. _________fotó: epa SZ ÉPÉSZETI EDZŐTÁBOR. Már érkeznek a Miss Universe verseny résztvevői Ecuadorba, ahol két hetes felkészítés után 81 ország leggyönyörűbb lánya közül választják majd ki a legcsinosabb hölgyet. Xenia Kustova Oroszországot képviseli, míg a másik nagyhatalom, az USA színeiben Shandi Finnessey indul. Szerencsére hidegháború nem várható köztük. Az univerzum szépe címet június 1-jén osztják ki. Akik úgy vélik, hogy a világegyetem legszebbje cím kissé fellengzős földi szemléletet tükröz, azoknak elmondhatjuk: nem érkezett óvás sem a marslakóktól, sem a Holdbéli csónakostól. Egyelőre._________________________________________________________________________fotó: epa A dohányos sérülékenyebb Kutatások eddig főként azt tanulmányozták, mennyire káros a születendő gyermek egészségére, ha anyja dohányzik. Most kiderült: az apa dohányzása is ártalmas lehet. A cigarettá- zók ráadásul maguk is hajlamosabbak a sérülésekre, mint nemdohányzó embertársaik. Pedig a füstölés nem halálos átok: le lehet szokni róla, és sohasem késő. Nem is olyan egyszerű megvizsgálni, hogy egy családban az anya vagy az apa, esetleg mindkettőjük dohányzása mekkora ártalom a születendő gyermekre nézve. Kínában azonban, ahol a nők szinte egyáltalán nem dohányoznak, ideálisak voltak a feltételek ennek kutatásához. Több mint 600 15 évnél fiatalabb rákbeteg gyermek adatait vették fel és kontrollcsoportként ugyanennyi egészséges gyermek adatait vizsgálták. A dohányzáson kívül figyelembe vettek egyéb rizikófaktorokat is, például az alkoholfogyasztást vagy a szülők munkahelyi viszonyait. Az összehasonlító adatok egyértelműen bizonyították, hogy a fogamzás idején már rendszeresen dohányzó apák gyermekei körében a rák kockázata 30 százalékkal magasabb, mint a kontrollcsoportban. A tanulmány meghökkentő eredményét azóta alátámasztotta egy brit kutatás is, amelynek során az ötvenes években felvett adatsorokat dolgoztak fel. Kikérdezték a tumorban meghalt gyerekek szüleit, és azt az eredményt kapták, hogy az erősen dohányzó szülők gyermekei körében a rák kifejlődése 50 százalékkal volt magasabb, mint a nemdohányzó szülők utódainak körében. Mind a kínai, mind a brit tudósok egyetértenek abban, hogy az apa károsodott örökítőanyaga viszi át a ráWiajlamot az utódba. A vizsgálatok tehát rávilágítanak az apák felelősségére. A dohányzás nemcsak a leendő utód életesélyeit rontja, hanem magáét a cigarettásét is. Eddig is tudtuk, hogy a dohányzás káros az egészségre, károsítja a tüdőt, a szívet és a szervezet védekezőkészségét. Most az is kiderült, hogy a dohányosok sérülékenyebbek és sérüléseik lassabban gyógyulnak. Erre az amerikai hadsereg egészségtudományi egyetemének kutatói jöttek rá. A kutatók kétezer katonát vizsgáltak, akiknek kéthónapos erőnléti kiképzésen, edzésen kellett részt venniük. A felmérések szerint a dohányzó férfikatonák 40 százaléka szenvedett sérülést ebben az időszakban, míg a nemdohányzóknak csak 20 százaléka. A nőknél valamivel jobb volt az arány, de ott is egyértelműen a dohányosok jártak rosszabbul: náluk 56 százalék volt a sérültek aránya, a többieknél csak 46 százalék. Az orvosok megállapításai szerint a cigarettázás egyértelműen növeli a sérülés veszélyét. így például a dohányos katonák között feltűnően soknak volt térdsérülése. Ez arra utal, hogy a nikotin károsan befolyásolja a koordinációt, a mozgékonyságot, s ha az illető rossz mozdulatot tesz, a szervezet már nem tudja azt reflexszerűen kiegyenlíteni. Füsthalál: egymilliárd fő u Az egykori dohányzóknál mindig magasabb a tüdőrák kockázata mint azoknál, akik sohasem dohányoztak. Aki a 18. születésnapja előtt már elkezd füstölni, az okozza szervezetének a legnagyobb kárt - állapítja meg az oxfordi egyetem egy tanulmánya. Azok között, akik 30 éves koruk előtt feladták e káros szenvedélyt, az orvosok 75 éves korig csak két százalékuknál állapítottak meg tüdőrákot - a nem dohányosok 0,4 százalékával szemben. 9 Akik csak 60 éves korukban szoktak le a dohányzásról, azoknak tíz százaléka halt meg tüdőrákban. Akik még ennél idősebben is dohányoztak, azoknál ez az arány 16 százalék. ■ A tudósok számításai szerint az új évezredben világszerte egy- mílliárd ember fog a dohányzás következményeiben elpusztulni. Száz asszony férje Magyarországról is kapott házassági ajánlatot az a híressé vált indiai férfi, aki eddig 90 alkalommal nősült, de szeretné százra kerekíteni teljesítményét. Az Orisza indiai államban élő, most 80 éves Udajnat Daksiniraj elmondta: eddig még csak 9 ajánlatot kapott - ami nem elég a száz házassághoz -, de ezek között kettő is van, amely Magyarországról érkezett. Az Egyesült Államokból és Japánból 3-3 hölgy szeretne hozzámenni, és Németországból egy reménybeli ara jelentkezett. A jómódú földbirtokos családból származó Udajnat első házassága akkor ment tönkre, amikor az új asszony vonakodott otthagyni faluját és a közeli városba költözni. A fiatal férfit annyira megrázta az eset, hogy akkor elhatározta: legalább száz nőt vesz feleségül. A Daily Times című pakisztáni lap arról nem számolt be, hogy Udajnat miért képzelte az első felbomlott házasság után, hogy érdemes további 99-et kötni. A hírben arról sem esett szó, mi történt a férfi utóbbi 90 feleségével, így csak a fantáziára lehet bízni, hol vannak a hölgyek. Mindenesetre nászéjszakából egy évre több is esett, és úgy tűnik, a nőkből sem lett háremhölgy. Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Csupasz bőr a divat Buja törpék Az öltözködés, a hajviselet, a hölgyeknél, s az uraknál a kozmetikumok mértéke és jellege - magánügy. De azon már vita folyik, hogy valakinek szőrös vagy borotvált legyen-e a hónalja. Komoly megütközést keltett például a hollywoodi szupersztár, Julia Roberts, amikor egy filmpremierre futott be kifogástalanul elegáns estélyi ruhában, ám bozontosán, ami kritizálói szerint esztétikailag „kiábrándító”. Egyes bőrgyógyászok szerint a sima felület egészségesebb, mert azon kevésbé telepszenek meg káros baktériumok. Divatszakértők azt mondják, a női összbenyomásnak „árt a szép ruha alól előbukkanó szőrpamacs”, és a férfi imázsának is sokkal többet használ a kidolgozott izomzat, mint a szőrös medveség. A szőr azonban egyfajta „nemi illatzászló” is, így aki lemond róla, saját csábító illatanyagaiból kevesebbet dörgölhet mások orra alá. Meztelenkedtek a kerti törpék egy angliai férfi kertjében, akit a rendőrség a buján pózoló figurácskák felöltöztetésére kötelezett. A bányászati munkában megfáradt kerti törpék többsége szolidan ácsorog, ásóval, lámpással, hiánytalan öltözékben. Tony Watson példányai azonban egyáltalán nem hagyományos darabok, mivel vannak köztük hölgyek is, kiknek keblei teljesen fedetlenek, és ugyancsak leplezetlen „tomporműveiket” is megcsodálhatja a Watson-kert előtt bandukoló. Hogy a hetykén büszkélkedő törpemellbimbók hány embernek szúrhatták a szemét, nem tudni, mindenesetre a rendőrség lakossági panaszok hatására kénytelen volt közízlés megsértése címén elrendelni a törpék felruházását. Watson nem bajlódott azzal, hogy négy évszakos valódi mhát varrasson, inkább festéket használt: bikiniket mázolt kacér törpehölgyeire.