Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-14 / 131. szám

2004. Május 14., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA ­Levelező írók, költők Bábos maskarádé Egy-egy jelentős írói életmű ismeretében minden leírt szó irodalomtörténet lesz: a nap­ló, a levél, de talán még a be­vásárlócetli is, ha fennmarad. Különösen igaz ez két jó ba­rátságban lévő művész, Csor­ba Győző és Bertha Bulcsú esetében, akiknek 1961-1995 közötti levelezését a Pannó­nia Könyvek jelentette meg. Csorba Győző mestere volt a pécsi írósüvölvényeknek, akik valami­kor az 1950-es évek végén kerültek a városba, és lapunknál, a Dunán­túli Naplónál dolgozva kezdték írói pályájukat is. Közéjük tartozott Bertha Bulcsú, aki Lázár Ervint és Thiery Árpádot követve az 1960-as évek második felében szintén a fő­városba költözött, de Csorbával va­ló kapcsolata továbbra is bensősé­ges, tiszteletteljes maradt, és per­sze utóbb kollegiálissá vált. Kettejük 34 évnyi levelezése (ideértve az egyszerű karácso­nyi-húsvéti jókívánságok, kül­földről küldött képeslapok szöve­gét is) egyszerre mutatnak be va­lamit az elmúlt kor magyar mik- rotörténetéből, és természetesen ilyen-olyan módon irodalomtör­téneti jelentőségük is van. Az „...élni kell, ameddig élünk” című kötet felettébb érde­kes olvasmány. Két egymáshoz emberileg, szellemileg, művészi­leg vonzódó embert lehet megis­merni belőlük. Csorba majd' húsz évvel idősebb Berthánál, va­lóban atyai mestere, akit Bertha a legutolsó levélig is ugyanolyan tisztelettel kezel, mint valaha Pé­csett. Ám életútjuk szétvált. Csorba Győző egészen 1995-ben bekövetkezett haláláig szülővá­rosában élt és alkotott, míg Ber­tha „pesti író” lett, nem kerülték el a sikerek, s prózaíróként, lehet mondani, nagyobb ismertségnek örvendett, mint a költő Csorba. Ez az állapot azonban kapcsola­tukra egy csöppet sem nyomta rá bélyegét, az egymás iránti érdek­lődés és folyton csak növekvő megbecsülés a jellemző. Jóllehet, a levelek nem csak eszmei magaslatokba kalauzol­nak, nem csupán esztétikai fejte­getésekkel szolgálnak. Sőt, bizo­nyos értelemben sokszor érdeke­sebb betekintem a két író hétköz­napjaiba, hiszen sűrűn írnak egy­másnak apró-cseprő ügyekről, mindennapos gondjaikról, örö­meikről. „Nagy” közös témájuk és sok fejtörésre okot adó gondjuk a balatoni nyaraló építése, ami a 70- es évek elején, mint kiolvasható Csorbánál, Berthánál egyaránt, embert próbáló vállalkozás volt. A kötet nagy erénye, hogy Csorbához méltó módon végtele­nül alapos jegyzetapparátussal szolgál, hiszen a levelekben a „szerzők” sok mindenkit emle­getnek, tesznek homályos utalá­sokat, ám a jegyzeteket igénybe véve az olvasó valamelyest tény­leg ott érezheti magát abban a bi­zonyos irodalmi életben, ami ab­ban a korszakban a költőnek és az írónak adatott. ______________________MÉH«» KÁROLY (P annónia Könyvek) Nemzetközi fesztivál Pécsett tizenharmadszor Idén 13. alkalommal rende­zik meg a nagy múltú Pécsi Nemzetközi Felnőtt Bábfesz­tivált június 15. és 18. között. Az eseménysor gazdag prog­ramot, újdonságokat kínál a bábművészet szerelmeseinek és az igényes szórakozást ke­resőknek. Együtt mozgó, tök egyforma, egynyakú negyven fej-negyven száj énekel folyamatosan az Ali Baba és a negyven rabló című produkcióban, amíg a néző re­mélhetőleg két kézzel fogja a hasát nevettében. Don Quijo­te embermére­tű bábját kapuc­nis inkvizíto- rokként ábrá­zolják a színé­szek, a bábszí­nésznők pedig spanyol tán­cosnők gya­nánt lejtenek csábos táncot. Aztán egyiküket a nyílt színen el is égetik. Mivelhogy boszor­ka. A lengyelek művelik mind­ezt, akiken a fehéroroszok is túltesznek technikában, hiszen extra homokszínpadot igényel­tek produkciójukhoz, amihez most próbálnak a rendezők fel­hajtani egy kisebbfajta teherau­tónyi finom homokot. A Ma­gyar Királyi Bábszínház hejge- tős csapata pedig ostorokat fog pattogtatni a színpadon - erő­teljes pirotechnikával cifrázva. SramO($abor Remélhetőleg a tűzoltóságra nem lesz szükség... A bábos maskarádét, a XIII. Pécsi Nemzetközi Felnőttbáb­fesztivált gólyalábas, cifrasá­gokba öltözött figurák felvonu­lása vezeti be Pécs belvárosában június 15-én. Erről tartottak teg­nap sajtótájékoztatót a Bóbitá­ban. Sramó Gábor igazgató el­mondta, hogy az ünnepélyes megnyitóra június 15-én 15 óra­kor kerül sor a Várostörténeti Múzeumban. A június 15-18. között zajló eseményen 6 külföldi és 15 ma­gyar együttes vesz részt. Újdon­ságként külön versenyprogra­mot képez annak a 10 színház­nak a produkciója, amit egy zsű­ri előzetesen kiválasztott. Ezút­tal a gyerekekre is gondoltak, így a családi előadásokra őket is el lehet vinni. A látványos, sza­badtéri produkciók változatla­nul ingyen látogathatók, külön­ben június 1-jén kezdik meg a jegyek árusítását. A fesztivál helyszínei, a Bóbita Bábszínház, az Ifjúsági Ház, a Színház tér, a Barbakán várárok és a Sétatér. Az előadásokat nem­zetközi zsűri véleményezi. A fesztiválhoz kiállítások is társul­nak. A Művészetek Házában pél­dául „100 év - 100 báb” címmel az OSZMI Bábgyűjtemény kiállí­tása tekinthető meg. A Pécsi Ga­léria Pincegalériájában pedig Ma­tyi Ágota tervező bábkiállítására kerül sor. ______ B. K. ÓR IÁS MAKETTEK PÉCSETT. A város hírességeit bemutató épületmodellek is láthatók a Szivárvány Gyermekház napokban megnyílt ki­állításán. A bemutatón a Tv-torony, a Bazilika és más ismert épületek mellett helyet kapott a világörökség részét képező Cella septichora, az­az hétkaréjos temetőkápolna feltételezett formáit bemutató makett is, amelyet a Illyés Gyula utcai iskola közössége készített el. A különleges tárlat a hónap végéig látogatható.___________________________________________________________________________fotó: laufer László NE M MENT KI A GITÁR A DIVATBÓL. Vicki Genfan (felvételünkön), Teja Gerken, Ian Melrose és Szabó Sándor részvételével a III. Nemzet­közi Akusztikusgitár-fesztivált rendezték meg a pécsi Ifjúsági Házban. A hét közepe ellenére telt ház mellett megtartott koncertest jelzi, hogy a közönség igényli a magas színvonalú muzsikát. ________fotó, tóth l. Ju biláló 168 óra „Délután 3-kor véget ért a Kádár- korszak” - ez volt a 168 óra köz­életi hetilap legelső példányá­nak címsora 1989 májusában. A folyóirat legutóbbi, 15 éves jubi­leumi száma viszont már így kö­szöntött: Szervusz, Európa! és Miss Hungary mosolygott az ol­vasóra. A másfél évtized alatt jó néhányszor megfordult a világ itthon és a Föld más részein egy­aránt, a 168 óra pedig Mester Ákos vezetésével igyekezett a változásokat idő és fontossági rendben az óra múlásának meg­felelően nyomon követni. Mint a lap vezetői kifejtik, szellemisé­gében nem kívánnak új utakra lépni az újabb 15 évben sem, de most az európai időzónához igazítják a saját órájukat. Ennek első jele, hogy a címlap és a fo­tók mindenütt színesek az új­ságban, igazítottak a tipográfián is, tagoltabbak az egyes témakö­rök. A tematika viszont marad a régi, másrészt ezután is a kíván­csiság, a szubjektív vélemé­nyek, az éles kérdések és a kriti­kus hangvétel a legfőbb szem­pontok, melyek a megjelenő írá­sokat vezérlik. M. B. E. Pályázati pénz civil szervezeteknek Pályázatot írnak ki a civü szerve­zetek számára - működésük so­rán első ízben - a Nemzeti Civil Alapprogram regionális kollégiu­mai. Ezzel a segítséggel a társadal­mi szervezetek és alapítványok a 2004. évi működési költségeikhez nyerhetnek vissza nem térítendő hozzájárulást. A pályázatok elér­hetők a www.nca.hu és a www.allamkincstar.gov.hu honla­pokon és a 06/80/204453 ingye­nes (zöld) telefonszámon. A Dél- Dunántúlon 293 millió forint a fel­osztható keret, és a pályamunká­kat a Magyar Államkincstár Bara­nya Megyei Területi Igazgatóságá­nak Állampénztári Irodájához (Pécs, Apáca u. 6.) kell benyújta­ni legkésőbb június 15-ig. A pá­lyázattal kapcsolatban tájékoztató fórumot tartanak a baranyaiak­nak május 18-án, kedden 15 óra­kor Pécsett a Civü Közösségek Há­zában. A segítségre csak azok a szervezetek pályázhatnak, ame­lyeket a bíróság 2003. január 1. előtt nyüvántartásba vett, Bara­nyában vagy a régióban van a székhelyük, és hét megyénél ki­sebb hatókörrel végzik tevékeny- ségüket. ________________m. b. e. Pu skák és leleményes éretlenek Jellemző: az érettségi maceráját 1788- ban Poroszországban találták fel. Az­óta folyik a harc tanárok és diákok között: az utóbbiak tekintélyes há­nyada megpróbál trükkökkel, csalás­sal lendíteni a sikerén - vagyis pus­kázni -, az előbbieknek pedig hivata­li kötelességük az ilyen kísérleteket leleplezni. Egyik tábor sem büszkél­kedhet soha teljes győzelemmel. Az érettségizők igen leleményesek a pus­kázásban. A csak UV-fénnyel latható tin­tával teleírt ingujjhoz és a toll végébe rej­tett UV-lámpához képest például már ós­dinak számítanak a francia filmkomédia, az Éretlenek által bemutatott módszerek. Azért a megoldásokat az iskola előtt mor­zejelekkel eldoboló néger törzsfőnök emlékezetes. A folklorisztikus módszernek idén sem akadt követője Pécsett, ám könnyeb­ben kivitelezhető puskázások állítólag adódtak. Nyíltan dicsekedni ezekkel csak az érettségi vizsga lezárása után le­het következmény nélkül.- „Matematika érettségin egyszerűen kicseréltem a lapomat a mögöttem ülő spí- lerével.” „Amikor a tanár nem figyelt, ki­vettem a melltartómból a puskát, és gyor­san megnéztem.” „Az összes matek bizo­nyítás a harisnyanadrágomban volt. Ami­kor kiengedtek a mosdóba, csak elő keüett venni.” „A szemüvegtokban volt a pus­kám.” „A combomra írtam a puskát, csak feljebb kellett húznom a szoknyámat.” „A WC-ben volt elrejtve a puska, a haverom kikérezkedett és a szükséges cetliket be­hozta, majd papírzsebkendőben átadta nekem, én meg tovább.” „A szoknyám fel­hajtására voltak fércelve a képletek.” A példákból kitűnik, a lányok ruhatára több rejtekhelyei kínál, ám azért a fiúk sem puskáznak kevesebbet. Idén egyébként nem volt Pécsett kirí­vó puskázási lebukás - tudtuk meg Róna Gézától, önkormányzat oktatási irodájá­nak főtanácsosától. Ám a diákok győzel­mi jelentéseihez azt is hozzá kell fűzni, hogy nem minden marad kiderítetlen. A rossz puska utólag tömeges lebukáshoz vezet. Megesett, hogy a jó matekos elírt valamit, és a teremben lévők mindegyi­kénél ugyanez a hiba előjött, mert min­denki tőle szerezte a megoldást. A érett­ségin ülésrend készül, és kideríthető a hi- bázók összedolgozása. Persze a tanároknak is vannak trófeá­ik. A matematikafeladatok összefoglaló gyűjteményének egyik kiadása zöld könyv és a javítási mutatója is. Egyesek a megoldásgyűjteményt vitték be vizsgára. Eb­ből származott olyan eset, hogy a máskor alig kettes matekos sorra jó eredményre jutott. Ám a gyűjte­mény nem viszi végig a megoldásokat, ha­nem utal a korábbiak­ra. A lüké diák azt is beírta a megoldáshoz, hogy „Lásd a 214-es feladatot!” Előfordult, hogy a felvételivel közös érett­ségin már túljutott jó matekos elbújt az is­kola WC-jében az írásbeli vizsga napján, a többiek sorra mentek ki hozzá segítségért. De hát addig jár a korsó a kútra... Volt, aki dunsztosüvegbe tette a mobil­ját és úgy rejtette el a WC-tartályba. A kon­zultánsa megoldotta a feladatokat és SMS- ben elküldte neki. A megsegített azonban elfelejtette kikapcsolni a készüléket és ké­sőbb hívást kapott. A folyosóügyeletes ta­nár felfigyelt a berregésre, megtalálta a hangforrást, és utána nem volt kunszt be­azonosítani a telefon gazdáját. Vannak tanárok, akik szenvedéllyel őrzik a diákokat a csalások elkövetésétől, mások együttérzésből felügyelőként nemcsak szemet hunynak, ablakon bá­mulnak ki, vagy olvasnak, hanem aktí­van segítenek is.- A vizsgatárgyban érdekelt szaktaná­rokat erre a időre az intézményekben „kitiltják” az épületből, nehogy kísértés­be essenek tanítványaik javára - mondja Róna Géza. - Más szakosok is érezhetik azonban magukat hozzáértőnek. De ha bármely tanár segítő közreműködése akár utólag is bebizonyosodik, az fegyel­mivel jár. Tegyük hozzá, ha igazolódik legalább annyira, ahogy évről évre a klasszikus di­ákigazság: egy jószívű tanár minden pus­kánál többet ér. DUNAI I. A lebukottak sorsa Egy 1997-es kormányrendelet enyhí­tett a korábbi szigoron. Ha diákot az érettségin csaláson érnek, akkor ar­ról jegyzőkönyvet vesznek fel, rögzí­tik a tényeket, de utána folytathatja a munkát. Amit a csalás lelepleződése után produkál, azzal akár eredmé­nyes érettségi vizsgát tehet még az írásbelin is, legfeljebb hetekig főhet a feje, hogy mi lesz a sorsa. Az eset súlyát mérlegelve a vizsgabi­zottság dönt az ügyében és háromfé­le döntést hozhat: 1. / A vizsgakérdésre adott megol­dást részben vagy egészben érvény­telennek nyilvánítja a bizottság, és az érvénytelennek nyilvánított rész fi­gyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt. 2. / Az adott vizsgatantárgyból a vizs­gázót javítóvizsgára utasítja. 3. / A vizsgázót az írásbeli valamennyi vizsgarészéből javítóvizsgára utasítja. Ez utóbbi a legsúlyosabb ítélet, hi­szen ilyenkor a delikvens az évben nem felvételizhet felsőoktatási intéz­ménybe. Szoknya alatti fegyverzet- Az érettségin a felügyelő tanár azt hitte puskázom. Odajött, és azt mondta: „Férfiként ezt nem tehetném, de tanárként igen” - és ezzel felemelte a szoknyámat. Erre én azt mond­tam: „Diákként ezt nem tehetném, de nőként igen” - és po­fon vágtam. Még ő is nevetett és bocsánatot kért. A diákkörökben közszájon forgó esetből alighanem igazi anekdota lesz, talán egyszer még filmszalagra is kerül. Ám 99 százalék - és azért nem 100, mert végül is látatlanban nem tehenük tűzbe mindenkiért a kezünket hogy az ef­édelgésre kiváló történet csak a termékeny leányfantázia szü­lötte a nem iskolatárs barátnők kábítására. A férfitanár kocká­zata óriási, ugyanis a szoknyafellebbentést a csalás gyanúja esetén sem követheti el. A szituáció kezelésére előírás is van: a folyosóügyeletes pedagógussal le kell kísértetnie az igazgatói irodába a leányzót, ahol aztán nőnemű tanerők ki­deríthetik, hagy van-e valami csalás a szoknya alatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom