Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)
2004-05-14 / 131. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR Hírek Új megállapodás A friss EU-tagok közül elsőként Magyarország hozott tető alá új gazdasági együttműködési megállapodást Oroszországgal, amelyet hamarosan aláírnak miniszteri szinten, amint az Európai Bizottság tudomásul veszi. Gilyán György illetékes kormánybiztos csütörtökön, a moszkvai gazdaságfejlesztési minisztériumban folytatott egyeztetései után megjegyezte: az aláírásra kész megállapodás az európai normákhoz igazítja a kétoldalú gazdasági együttműködés szabályait, hatályon kívül helyezve néhány korábbi szerződést, mti Kapcsolat Mexikóval Rövidesen gazdasági együttműködési megállapodás jöhet létre Mexikó és Magyarország között - jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök és Vicente Fox Quesada mexikói államelnök a csütörtöki budapesü megbeszélésüket követően. A vendég üdvözölte a magyar kormányfő felvetését egy magyarországi mexikói intézet létrehozásáról, mti Elmarad a párharc Elmarad a magyar-magyar párharc a polgármesteri székért Nagyváradon, a júniusi romániai helyhatósági választásokon, miután Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője sem az RMDSZ ellen induló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben, sem pedig függetlenként nem indul. Az RMDSZ jelöltje, Bíró Rozália, Nagyvárad jelenlegi alpolgármestere ezek után egyedüli magyar jelöltként száll ringbe június 6-án a polgármesteri székért folyó küzdelemben, mti Gandhi harmadszor Sonia Gandhit jelöli miniszter- elnöknek az Indiai Nemzeti Kongresszus vezetése, ameny- nyiben a politikus asszony vállalja a megbízatást. Az olaszországi születésű politikusnő anyósa, Indira és férje, Radzsiv után a harmadik Gandhi az újdelhi kormány élén. mti Rakétatámadás Helikopterekről kilőtt rakétákkal támadta az izraeli hadsereg három hullámban a Gázai övezetben lévő rafahi palesztin menekülttábort, a támadásokban legkevesebb tízen meghaltak, huszonötén megsebesültek, mti Közös kormányülés A harmadik közös francia-német kormányülés előtt Jacques Chirac francia államfő fogadta Gerhard Schröder német kancellárt csütörtökön a párizsi Elysée-palotában. A megbeszélésen részt vett Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő is. mti Herend Meissenben A világ első számú porcelángyártójaként nyilvántartott Meisseni Porcelánmanufaktúra Kft. meghívására csütörtöktől a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. vendégeskedik az Elba-parti városban. A kiállításnak az európai porcelángyártás bölcsőiéként emlegetett Albrechtsburg ad otthont. Itt alapította Erős Ágost szász fejedelem 1710-ben Európa első porcelánüzemét, mti Csontját törte Jobb kulcscsontját törte Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő, mert római rezidenciáján elesett néhány lépcsőfokon. A 83 éves Ciampit - aki éppen csütörtökön töltötte be ötödik esztendeje az olasz államelnöki posztot - megröntgenezték a Celio katonai kórházban, de rögtön hazaengedték, és csütörtökön felkötött kézzel jelent meg dolgozószobájában, mti 2004. Május 14., péntek Rumsfeld nyugtatja a kedélyeket Rumsfeld Ricardo Sanchez tábornokkal egy katonai helikopter fedélzetén, Bagdad légterében. Váratlan iraki útja során a miniszter az Abu Graib börtönben is négy látogatást tett fotó: europress/epa Váratlanul Irakba utazott csütörtökön Donald Rumsfeld. Az amerikai védelmi miniszter bagdadi látogatásának célja az Irakban állomásozó amerikai katonák megnyugtatása, s emellett a fogolykínzások nyomán kirobbant vihar csitítása. Az utazást szigorú biztonsági intézkedések előzték meg. Bagdad A miniszter kijelentette: az Egyesült Államoknak nem áll szándékában, hogy elleplezze az Abu Graib börtönben történt kínzásokat, amelyeket Myers tábornok tragédiának nevezett. Bagdadban egyébként csütörtökön közölték, hogy hamarosan szabadon bocsátják azt az öt nőt, akiket a hírhedt börtönben tartanak fogva. Az összes iraki börtön és a börtönökben őrzött foglyok iraki ellenőrzés alá helyezését fogja követelni az ország irányítását a tervek szerint hat hét múlva átvevő átmeneti iraki vezetés - mondta Adnan Pacsacsi, akit Irak leendő elnökeként említenek. Irak három városában voltak közepes intenzitású, halottakat is követelő összecsapások csütörtök hajnalig. Nedzsefben három iraki meghalt, hét megsebesült a koalíciós erők és a síita milícia kereszttüzében. Az áldozatok többsége polgári személy. Ugyanebben a városban Muk- tada asz-Szadr síita vallási vezető fegyveresei megrohamoztak egy rendőrőrsöt. Megkötözték a rendőrparancsnokot és azzal fenyegették meg, hogy megölik, ha a rendőrök ellenállnak. Később elhagyták az épületet, három rendőrségi járművet vittek magukkal. A nedzsefi szent helyektől mintegy másfél küométerre lévő rendőrőrshöz amerikai harckocsik érkeztek. Kerbelában, a síiták másik szent városában Húszéin imám mauzóleuma környékén tört ki lövöldözés. Fallúdzsától hét kilométerre északra négy amerikai katonát sebesített meg egy út menti pokolgép. Bagdadban az ellenállók két aknát lőttek ki a város központjára. Az egyik a nemzetközi vöröskereszt irodája közelében robbant fel, betörve egy szomszédos épület ablakait. Á másik egy lakónegyedre hullott, ahol egy ember megsebesült. A kínzáshoz közeli módszereket is alkalmaz az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az al-Kaida terrorszervezet tagjainak kihallgatásakor - állította csütörtöki számában a The New York Times című amerikai napilap. A cikk szerint a szóban forgó módszereket az igazságügyi tárca is engedélyezte titkos utasításokban. A gyanúsítottakat egyebek között megkötözve víz alá nyomják. Jöjjön az ENSZ, maradjanak a magyarok A kormány és a kormánypártok álláspontja szerint a magyar kontingens visszahívása nem adekvát válasz az Irakban történtekre, ugyanakkor az ENSZ nagyobb szerepvállalását tartják szükségesnek Irakban - mondta Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke és Kuncze Gábor SZDSZ-elnök csütörtökön. Kovács László elmondta: az SZDSZ négypárti egyeztetésre és egy közös politikai nyilatkozat szövegének tervezetére tett javaslatát a kormány és az MSZP - kisebb módosítások után - támogatja, és ezt a tervezetet kívánják az ellenzéki pártok elé terjeszteni a közös álláspontok kialakítására. Kuncze Gábor hangsúlyozta: a magyar politikai pártoknak egységesen ki kell nyilvánítaniuk, hogy elfogadhatatlan, ami az iraki foglyokkal történt, ám a kialakult helyzet nem azt jelenti, hogy a kitűzött célokat, a demokrácia megteremtését, az emberi jogok érvényesítését, és ebben Magyarország küldetését fel kell adni. Az iraki foglyokkal való embertelen bánásmód miatt politikai nyilatkozat elfogadását kezdeményezte az Országgyűlésben a Fidesz - jelentette be Rogán Antal frakcióvezető-helyettes. Az ellenzéki párt azt indítványozza, hogy a nyilatkozattervezetet a házszabálytól eltérő módon tárgyalja a parlament. Szerintük azért van szükség politikai nyilatkozat elfogadására, mert az Irakban történtek nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi közvéleményben is nagy vihart kavartak. ÁLLÁSPONT BARTA ZSOLT Többen többre vinnénk Kompakt egységet alkot a négy ország. Nem szükséges a Visegrádi Négyek csoportját új tagokkal kibővíteni. Ezt válaszolta szerda délután a Csehországban megrendezett miniszterelnöki találkozón Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő egy újságíró kérdésére. A tudósítót az érdekelte, vajon nem kellene-e felvenni a csoportba Ausztriát Szlovéniával együtt. A bővítés lehetőségét a múlt héten vetette fel azon a pozsonyi fórumon Jeszenszky Géza korábbi magyar külügyminiszter, amelyen a rendszerváltozás előtti korszak neves középeurópai másként gondolkozói találkoztak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Unióban csak úgy boldogulhatnak a kis országok, ha széleskörűen együttműködnek. Úgy tűnik, elképzelését nem osztja Dzurinda pozsonyi kormányfő. Mindenesetre a bővítés ötlete benne lehetett a levegőben, különben nem reagált volna rá a szlovák politikus a vártnál is erőteljesebben a kromerízi érseki palota nagytermében. Ott, ahol 1849-ben az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlés éppen a Habsburg Birodalom jövőjéről tanácskozott. Pedig egy bővítés során mindenki jobban járna. Könnyebben lehetne Brüsz- szelben lobbizniuk a keleti térség politikusainak. Hat ország igényei mellé ugyanis szívesen csatlakozik egy-egy támogató nagy állam, segítve az érdekek érvényesítését. Egy bővítés során látszólag az egykor szétszakított Monarchia kelne virtuálisan újból életre. Ehhez persze nyitottabbnak kellene lennie a szlovák miniszterelnöknek, annak a politikusnak, akinek a székvárosából a polgárok villamossal jártak a szomszédos Bécsbe piacozni, ebédelni, kávézgatni addig, ameddig a vasfüggöny le nem ereszkedett. Mára a vasfüggöny eltűnt. Mikulás Dzurindának pedig meg kellene mutatnia, merre is vezet az egykor közkedvelt villamos nyomvonala. EGYETÉRTEK: 06-90430303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 MÁRKUS KATA Vizitelhet a vizitdíj A háziorvosok egy része szorgalmazza a vizitdíj bevetését. Ha a javaslatukat elfogadják, a háziorvos meglátogatása vagy kihívása esetén az ügyeletnek 500 forintot kell fizetnünk. Indokuk az egészségügy alulfinanszírozottsága, a felesleges riasztások számának csökkentése. Elsősorban a nyugdíjasok és a kisgyermekesek pénztárcáját érintené a vizitdíj a leginkább: ők járnak ugyanis a leggyakrabban orvoshoz, s az ügyeletes szolgáltatásait is főként ők veszik igénybe. Hó végén a különböző nyavalyákkal küzdő kisnyugdíjas a bukszájában kotorászva latolgathatná: futja-e még egy vizitálásra? Ha arra jutna is,'a szükséges gyógyszerek kiváltása szinte biztosan a következő hónapra maradna. Jó esetben! Az ötletet állítólag az adta, hogy akadnak, akik csak szórakozásból hívják ki az ügyeletes orvost, s az 500 forintos vizitdíj éppen elég lenne egy háziorvosi körzet gazdaságossá tételéhez. Lehet, hogy igaz. A kérdés csupán az, hogy a pénzben nem kifejezhető károk, esetleges tragédiák benne szerepelnek-e a számsorban? A vizitdíj támogatói állítják, hogy Magyarországon akkor csökkenne az indokolatlan riasztások száma, ha megfelelő volna az egészségnevelés, „akkor talán a magyarok is megtanulnának lázat csillapítani otthon”. Lehet. De biztosan tudom: a magyarok egészségi állapotának javulásához sok minden kellene: pénz, önfegyelem, helyes táplálkozás, több mozgás, kevesebb stressz és még egy csomó minden. Talán az sem volna haszontalan, ha az éppen ügyeletes orvos kicsit körültekintőbben vizsgálná meg a pácienst, amikor kihívják. Akkor talán előbb kerülnének megfelelő kezekbe akut gyomorvérző betegek és éppen a fulladás határán lévő szívproblémákkal küzdők. Ha nekünk meg kell tanulni lázat csillapítani otthon, akkor az ügyeletesnek is tudnia kell, pontosan mi a dolga. Ha így volna, talán vizitdíjra sem biztos, hogy szükség lenne... EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Homályos történelmi foltok Az újvidéki Magyar Szót ért súlyos vádak a múlt heti honvédtalálkozó miatt, illetve általában a szerb-magyar incidensek arra vezethetők vissza, hogy vannak lényeges történelmi kérdések, amelyek a szerb és a magyar nemzet, a két állam között nincsenek tisztázva vagy egyoldalúan vannak beállítva - jelentette ki Matuska Márton délvidéki magyar történelemkutató, publicista. Újvidék Matuska Márton szerint elsősorban azokról az eseményekről van szó, amelyek a szerbekkel és a délvidéki magyarokkal történtek 1918-tól egészen napjainkig. A szerb állam és a társadalom nem foglalkozott például azzal, hogyan éltek a kisebbségek a világháború után megalakult délszláv államban, amelyben a magyaroknak tíz éven át még szavazati joguk sem volt. Nem foglalkozott azzal sem, hogy a II. világháború idején a Vajdaságban nem egy, hanem két razzia történt: a horthysta alakulatok 1942-ben, a titói partizánok pedig 1944-ben vittek véghez vérengzést. Miközben azonban a magyar társadalom és a magyar történelem sokat tett annak érdekében, hogy a világ és a két nemzet tisztában legyen azzal, miért történt 1942-ben a razzia és kik voltak az áldozatai. Az 1944. évi vérengzésről a szerb társadalom mind a mai napig nem hallatta a hangját, s ilyen tekintetben a rendszerváltás sem hozott változást. Matuska szerint ennek a kérdésnek a megválaszolásával az anyaország is adósa maradt a délvidéki magyaroknak, hiszen Budapest sem nyilatkozott még arról, hogy mi az álláspontja a rájuk zúdult bosszúról. Ezek a dolgok szóba sem kerültek a II. világháború utáni béketárgyalásokon, noha bizonyított tény, hogy Budapest már a vérengzésekkor tudott mindent róluk. A hivatalos belgrádi álláspont még mindig az, hogy „a titói Jugoszlávia állami szervei felelősségre vonták a háborús bűnösöket”, miközben több tízezer ártatlan magyart végeztek ki mindenféle hivatalos eljárás nélkül. Hatvan évvel a történtek után sincs elfogadható becslés az áldozatok számáról, nincsenek történelmi dokumentumok, a levéltárakat nem nyitották meg. A kivégzett magyarok száma vélhetően 20-40 ezer között mozog, legalábbis vannak olyan támpontok, amelyek indokolttá teszik ezt a feltételezést. ■ Ketyegő kiállítás Bécsben Becs A 18-20. századi történelem prominens személyiségeinek óráiból nyílt tárlat a bécsi Uhrenmuseumban. A ketyegő kiállítási darabok emberek és óráik történetét mesélik el - jelenti a Compress. Antik és modem, kicsi és nagy, bolondos és elegáns darabokat egyaránt tartalmaz a zeneszerzők, írók, színészek, építészek,'politikusok és korunk médiasztárjainak ketyegőiből összeállított, egész nyáron át nyitva tartó „Prominens Órák” című tárlat. A kiállítás olyan különleges darabokkal is büszkélkedik, mint Beethoven és Brahms kandallóórája. A tárlaton belül „Ketyegő portrék” címmel csupa olyan időmérőt gyűjtöttek össze, amelyek házába ilyen vagy olyan módon híres emberek képét integrálták. Látható Bécs egykori polgármesterének, Helmut Zilknek az a karórája, amelyet leköszönésekor kapott, és amelynek számlapja a Bécsi Filharmonikusokat ábrázoló pénzérme. Nemcsak emberi történetekről, hanem történelmi eseményekről árulkodik például az egykor Schratt Katalinnak, Ferenc József császár és király szeretőjének villáját díszítő, pazar orna- mentikájú állóóra. A múzeum első igazgatójának, az egykori középiskolai tanárnak, Rudolf Kaffannak a gyűjteményéből származik az a 16. századi asztronómiai óra, amelyet egy felső-ausztriai kirándulás alkalmával vásárolt meg egy ischli fogadó tulajdonosától. A kiállítás helyszíne: Uhren- museum, Bécs 1. kerület, Schul- hof 2„ www.wienmuseum.at, ■
