Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)
2004-05-02 / 119. szám
18 Rejtvény, játék 2004. május 2., vasárnap Disznóvágási szezon Kétbetűsek: ÁG, CO, EZ, IC, II, KÚ, LL, ÜL, ZS. Hárombetűsek: ALÁ, DÍJ, HŐS, JAN, LER, NMA, RÁD, SAV, ÜRÜ. Négybetűsek: ALGA, AZZÁ, CENK, ELME, ÉKEL, ÍZEL, LEÖL, LUMP, MACA, NINI, ÖNZŐ, PyWr REVÜ, RÉGI, TETT, VÁLL. Ötbetűsek: AKART, ALÉLT, ANTIK, ERJED, FORMA, FRISS, FURAT, GRILL, HÜTYÜ, KÉVÉL, MIENK, MITRA, NYERT, ÖNGÓL, RÁÖLT, RÁÖNT, REPES, RÖHÖG, ROMÁN, TÁKOL, TEREH, TIPLI, ÜVÖLT, VEKNI, VOLÁT. Hatbetűsek: ACETÁT, DERÉCE, EGYÜTT, FELVÁG, GILICE, HÚS-VÉR, KIFEST, KIÜRÜL, KÜLZET, MÖGÜLE, ODASÚG, STRAPA. Hétbetűsek: IZLANDI, MEGÖLNI, NEKIFUT, RÖVIDKE, VENYIGE. Nyolcbetűsek: AMINOSAV, ÉLETTELI, ISMERTET, LÓFOGATÚ, MEGPÖDÖR. Kilencbetüs: KANCELLÁR. Heti rejtvényünk megfejtését hétfő éjfélig kérjük a következő dmre feladni: Vasárnap Reggel 1122 Budapest, Városmajor utca 12-14. Megfejtését bemondhatja a 06-90-230-718-as telefonszámon is szerda éjfélig. A hívás díja 120 Ft + áfa percenként + kapcsolási díj. A telefonszám nem hívható a 27-es, 28-as, 62-es, 63-as körzetből, nyilvános telefonkészülékről, rádiótelefonról és külföldről sem. E heti rejtvényünk helyes megfejtésének beküldői közül három olvasónk TVR-7 előfizetést nyer. Fejtsen kedvére az ügyes, Terefere, KÓPÉ, KÁPÉ rejtvénylapokban is! — Őrmester űr, ő... Helyezze el a felsorolt szavakat, betűcsoportokat az ábrában! (Könnyítésül egy szót előre beírtunk.) Két szónak nem jut hely, ezekből állíthatja össze a vicc csattanóját. Szóvirág A virágok közepén találja a beírandó szavak összekevert betűit. Mindig a nyíltól induljon el, az óramutató járásával egyezően! Melyik szó kerül a jobb alsó virágba? Szótalálkozó 1 2 3 4 1 [■] m m 2 Imi m ni 3 n m !■! 4 Vízszintesen és függőlegesen ugyanazok a szavak keresztezik egymást. Azonos számhoz azonos szó tartozik. Fejtse meg őket! 1. ELMENÉS 2. MÁSFELŐL 3. SZÁRÍT 4. KORLÁT A Nobel-díjas osztrák állatviselkedés-kuta- tó (szakszóval: etoló- gus) azok közé a szerencsések közé tartozik, akik felnőttkorukban valóra váltották gyermekkori álmaikat. Az 1903-ban Altenbergben született kisfiú állatok iránti vonzalma korán kialakult, amikor pedig nevelőnője felolvasta a kisfiúnak a svéd Selma Lagerlöf írónő remekművét (Nils Holgersson vadludak között zajló csodás kalandjait), a fantáziadús gyermek rögtön elképzelte, hogy ő maga is vízimadár lesz. Később rájött, hogy madár már nemigen lehet belőle, így azért kezdett sóvárogni, hogy legalább birtokba vehessen egy ilyen szárnyas állatot. Mivel kertjét féltő édesanyja ellenezte a libatartást, inkább kiskacsát hozott a szomszédból a hatéves kisfiúnak. A borúlátó jóslat, miszerint a kis szárnyas nem lesz hosszú életű fiatal „nevelőatyja" védőszárnyai alatt, tévedésnek bizonyult. A Pipsza nevű kacsa másfél évtizeden keresztül élvezhette gazdája szerető gondoskodását, és segítette hozzá későbbi kutatásainak megalapozásához. Lorenznek a Duna mellékága mentén töltött gyerekkorát mindvégig a szárnyasok iránti „őrület” jellemezte. Kedvenc játszótársa - későbbi felesége - is ugyanolyan kis állatot kapott, mint ő, így aztán a kacsákkal játszadozás volt a két gyerek legfőbb időtöltése. A madarászkodásra összpontosított gimnazista évek után Konrad Lorenz - híres sebészprofesszor apja nyomdokait követve - 1922-ben orvosi tanulmányokba kezdett a béL-Ol ^5/ tltllltli. ILL 10111tlI\L_UL_lL meg Hochstetter professszor- ral, akinek tudományos elméletét alkalmazta később az állatok viselkedésének tanulmányozására. Lorenz a szobatudósokkal ellentétben azonban mindig úgy tartotta, hogy az elmélet önmagában nem elegendő az állatok viselkedésének megértéséhez. Meg volt győződve arról, hogy csak abból lehet jó szakember ezen a területen, aki... (A mondat folytatását a rejtvényben fejtheti meg.) A kiskacsák után a vadludak életének tanulmányozását, és viselkedésük mozgatórugóinak feltárását tűzte ki élethossziglan tartó kutatása tárgyául az etológus. Első li- bácskáját, Martinát illegális úton beszerzett tojásból keltette ki. A továbbiakban egész vad- lúdkolóniát gondozott a tudós, és megfigyeléseit részletes leírásokban rögzítette, Vadludakkal kapcsolatos kutatómunkájának eredménye magyarul is megjelent Én itt vagyok - te hol vagy? címmel. Munkásságáért 1973- ban orvosi-fiziológiai Nobel- díjat kapott, 1989-es haláláig pedig a seewieseni Max Planck Etológiái Intézetet vezette. A viselkedéstan-tudomá- nya sokat köszönhet világhírű népszerűsítőjének. Milliók számára szolgáltak meglepetéssel azok a hasonlóságok, amelyeket ő tárt fel az állatok és az ember viselkedése közötti párhuzamosságok megfigyelésével - például a pár- választás, az agresszió, vagy a gyász terén. A világhírű állatkutató Ember és kutya című mesterművét minden ebbarátnak ajánljuk. Konrad Lorenz élete végéig tanulmányozta a vadludak viselkedését X A ludak barátja
