Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-15 / 103. szám
I 2004. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK R I P 0 R T 7. OLDAL K U L T Ú R A Az autópálya nem „csodafegyver” A közlekedés-fejlesztésben a mai gyakorlattal szemben abból kellene kiindulni, hogy milyen irányultságúak Magyarország külkap- csolatai - vallja dr. Erdősi Ferenc. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos tanácsadóját, egyetemi tanárt a közelmúltban Baross Gábor-díjjal tüntették ki.- A Baross Gábor-díj a legrangosabb közlekedési szakmai elismerés...- Fogalmam sincs, ezen a téren rendkívül nagy a tudatlanságom. Lehet, elfogadom. De hozzá kell tennem, hogy nem közlekedési szakember, hanem geográfus vagyok. A munkásságom természetföldrajzi oldalról indult el, és itf kötött ki, furcsa vargabetűk miatt. Többek között azért, mert hatalmi szóval azt mondták, hogy „mostantól te mással fogsz foglalkozni ” - mert valakinek nagyon kellett a témám. Voltak ilyenek a szocializmusban is...- Úgy tűnik, bejött a pályamódosítás.- Az vezérelt, hogy ha már a pályán vagyok, csak előre lehet menekülni. Nem mintha nem lett volna affinitásom a téma iránt, hiszen amatőrként mindig is érdekelt a közlekedés. De sok tekintetben kívülállónak érzem magam, mert inkább a témák érdekelnek és az, hogy mit tudok bennük geográfusként megcélozni. Egy földrajz-történelem diplomával nem lehet olyan mélységekig lemenni, mint amire manapság a „kemény” tudománynak szüksége van. Ahhoz már nagyfokú matematikai, kémiai, fizikai vagy biológiai ismeretek kellenek. Kicsit nagyképűen szólva „gagman” vagyok a tekintetben, hogy bedobtam néhány olyan témát, amit Magyar- országon addig senki nem hozott elő. Aztán hagyom, hogy más mélyebbre ásson benne.- A következtetései némiképpen ellentmondanak a hivatalos álláspontnak és a közfelfogásnak.- Annyiban, hogy „csodafegyvernek” tartják az infrastruktúrát és azon belül a közlekedést. Elfogadom, hogy a közlekedés roppant fontos, nélküle a társadalom és a gazdaság nem tud működni. Pikánsan fogalmazva olyan, mint a szex és a házasság kapcsolata: nélküle normális emberek között nem megy a dolog, de nem az egyetlen tényező, ami összeköti egy életen át a házastársakat. A politikusok csak „egytényezősen” tudnak gondolkodni: ide autópálya kell! Ezt lehet követni, erre mozgósítani lehet az embereket.- Ellenpélda: Miskolctól tíz-egynéhány kilométerre van az autópálya vége, a térség mégsem fejlődik.- Még azt sem mondom, hogy Miskolccal megállt az idő, mert ez már pozitív kicsengésű lenne, hiszen azt sugalmazza, hogy nem rosszabb a helyzet, mint öt éve. A gazdasági gondok nem vállalat- vezetési, hanem szerkezeti kérdések. Ha kurrens valami, oda ömlik a tőke, ellenkező esetben hiába van autópálya. Elismerem, hogy Pécs sincs a legjobb passzban, de nincs lényegesen rosszabb helyzetben, mint például Szeged. Ahol azért ácsingóznak, mert negyvenhét kilométerre van az M5-ös.- A politikusok nyilatkozatai nyomán, csaknem napra két éve az szerepelt egy újságcikkben, hogy idézem - „Előbb épülhet meg az új 6-os .......2006-ig el kezdődhet a Budapest-Szekszárd-Bóly autóút építése, amely egészen a déli határig vezethet majd. ”- Itt volt az illocskai meg az ivándárdai átkelő, azon vitatkoztak, hogy Pécsre hol jöjjön be az út... Ezek olyan részletkérdések, amelyeknek semmi köze a napi valósághoz. Olyasmi meg főleg nem szokott előfordulni, hogy ilyen nagy távon kétoldalról építik a pályát. Ez megint csak hangzatos politikai frázis, ami mögött nincs átgondolt lehetőség. Orbán Viktor ugyanezt csinálta, ő azt mondta, hogy 2000. augusztus 20- án személyesen gurítja át a hordót a szekszárdi Duna-hídon. Aztán 2003 júniusában volt az avatás. Hogy nyomják az M3-ast? Kinek az érdeke, milyen erők munkálnak a háttérben? Aztán ott az M4-es, a „halál útja”, amin néha itt-ott tak- nyolnak valamit, majd odaáll a miniszter, és büszkén fölavat egy százméteres, négysávos szakaszt.- Mi lenne akkor az egészséges megoldás?- Elsősorban abból kellene kiindulni, hogy milyen irányultságúak Magyarország külkapcsolatai. A távlatokban meg lehet jelentetni a minden irányú közlekedési kapcsolatot, mert erre szükség van, és azt is elismerem, hogy az Európai Unió számára az Isztambul felé vezető IV-es korridor nagyon fontos. De akkor beszéljünk minderről világosan. ___ BALOGH ZOLTÁN Dr . Erdősi Ferenc egyetemi tanár 1967-tól az MTA Dunántúli Tudományos Intézete, illetve a Regionális Kutatások Központja tudományos munkatársa, főmunkatársa, osztályvezetője, tudományos tanácsadója. Óraadó a PTE Természettudományi Karán, részt vesz a Közgazdaság-tudományi Kar doktoran- dusz képzésében. Eddig több mint 250 tudományos cikke és 12 könyve jelent meg, jelenleg a Magyarország közlekedési és távközlési földrajza című könyvén dolgozik. Április 19-én lesz 70 éves. Koncertek a hús vét jegyében Bár túl vagyunk már a húsvéti ünnepeken, de az eseményhez illő zenékből több rangos hangversenyt hallhatunk még a hétvégén. Ma este a Belvárosi templomban 19.30-kor igazi ínyencségre készülhetnek az egyházi muzsika kedvelői, egy háromnapos, zenészeknek tartott pécsi gregorián kurzus zárásaként a résztvevők gregorián dalokból állítottak össze műsort. Az orgonánál az a Balatoni Sándor ül majd, aki március végén megnyerte Zsámbékon az Országos kántortalálkozó hangszeres vetélkedését. A húsvéti program szombaton a Bazilikában folytatódik, ahol 19.30 órától a Pannon Filharmonikusok Oratórium bérletének utolsó koncertjére kerül sor (ez a zenei est április 7-ről csúszott erre az időpontra). Liszt Ferencnek a szenvedés, a fájdalom hangján írt személyes vallomásával, a Tristis est Anima bariton áriával a Krisztus oratóriumból indul a hangverseny, majd J. B. Foerster Húsvéti szimfóniája következik, mely vélhetően a mű magyarországi ősbemutatója lesz. Mascagni világhírű operájából, a Parasztbecsületből ugyancsak a Húsvéti kórus csendül fel, majd Bruckner Úrdicsőítő himnuszát, a szerző egyetlen jelentős kórusművét a Te Deumot hallhatja a közönség. A Hamar Zsolt vezényelte zenekar a Nemzeti Énekkarral együtt adja elő a műveket. Utóbbi az Állami Énekkarból alakult, melyet eddig olyan személyek dirigáltak, mint FischerÁdám, Lamber- to Gardelli, Lehel György, vagy Kobayashi Ken-Ichiro. Most Antal Mátyás a karnagy, aki fuvola- művészként kezdte pályafutását a Magyar Állami Hangverseny- zenekarban, és 14 éve karigazgatója a Nemzeti Énekkarnak. A ma esti gregorián-összeállítással párhuzamosan lesz még egy különleges koncert Pécsett. A Művészetek Házában 19 órától Herpay Ágnes fagottművész a Sopianae vonósnégyessel lép fel, a további közreműködők: Nagy Péter nagybőgőn és Huszics Ibolya zongorán. Herpay Ágnes a Pannon Filharmonikusok szólamvezetője, a pécsi Zeneművészeti tanára (közép- és felsőfokon egyaránt) a mesterdoktori hangversenyét mutatja be a kamarazene kedvelőinek. A ritkán hallható fagottdarabok között több kortárs szerző munkája is felcsendül majd, de olyan klasszikusok is helyet kapnak, mint Weber, vagy Vivaldi fagottversenye. MÉSZÁROS B. E. FINN KÓRUS PÉCSETT. A tamperei egyetemi kórus magyarországi vendégszereplése során Pécset is útba ejtette a hét elején. A Művészetek Házában tartott koncertjükön a lappföldi művek mellett meg- lepetésként egy magyar is elhangzott.__________________fotó.tóthl. ________Magyarul - magyarán_________ So mlai vagy somlói? Együtt élveztük az asztali örömöket egy jó hírű vendéglátóhelyen, amikor a nyelvészet iránt fogékony barátom váratlanul föltette a kérdést: Miért somlói a galuska, és miért somlai a bor ugyanabban az étteremben, miként itt is? Azt hiszem - folytatta -, hogy híres színművészünk neve ugyanabba a bokorba tartozik. - Kétségtelen, hogy a közkedvelt édesség és a messze földön híres nemes ital a Balaton-felvidéki Somló-hegytől kapta a nevét. A galuska újabb találmánya a cukrásziparnak, a bor viszont már régóta erre a névre hallgat, amikor az ó, ő hangot (betűt) a helynevek végén az -i melléknévképző előtt szinte törvényszerűen -a, -e váltotta föl. Ezt a „szabályt” családnevek sokaságával lehet igazolni. Ugyanis ezeknek jelentős csoportját nem a kiejtés, hanem a hagyomány elve szerint írjuk. A hagyományt őrző Somlai (y) mellett a sok nevet tartalmazó névjegyzékekben (telefonkönyv) találkozunk Somlói családnévvel is. Az utóbbiról kiderül, ha utánajárunk, hogy úgynevezett fölvett (magyarosított) név. De láttunk néhány valóban történelmi nevet. Brassó városáról vette a nevét egykori polihisztorunk, aki nyelvésznek is kiváló volt: Brossai Sámuel. A felvidéki Görgőről a vitatott történelmi szerepű 48-as honvédtábornok: Görgey Artúr. Az ugyancsak felvidéki Jászó (vár) a legendás tragi- ka nevének forrása (Jászai). A budapesti telefonkönyvben három Gödöllei nevű előfizető őrzi az ó'-e hangváltás emlékét. A kevésbé közismertek nevét is hosszan sorolhatnám. Elterjedt a Makai, Kállai, Jenei, Valkai, Bakai családnév. A székelység máig megőrizte a néveredetnek ezt a típusát. Ditróban Ditraiak- nak, Gyergyóban Gyergyaiaknak mondják magukat. Lehet vitázni azon, vajon modorosság-e Makó nevezetes termékét makai hagymának, az Üllői utat Ülleinek nevezni, avagy Gödöllő híres kastélyát gödöllei- nek. Kétségkívül némi archaizáló szándék haitik ki a makai, üllei, gödöllei származékokból; a gyer- gyai és a ditrai pedig tájnyelvi hangulatot áraszt. Ma már nem tekinthetők ugyan köznyelvinek, de kár lenne őket kiirtani azok szájából, akik még ma is szívesen használják őket. Rónai Béla Akikért a toronyzene szól A Pécsi Várostörténeti Múzeumban a Központi Bányászati Múzeum által rendezett Kor kép című, április 23-ig megtekinthető kiállítás az 1945-1958 közötti 13 évet öleli fel, a második világháború utáni újjáépítésnek, a Rákosi-éra „feszített terv a jó terv” manipulált termelési versengéseinek és az 1956-os forradalmat követő 14 hónap széncsatáinak időszakát. És a koncepciós perekét. A plakáton szőke, fehér masnis kislány írja az iskolatáblára: „Kedves Bányász Bácsik! Nagyon fázunk, nem tudunk tanulni, kérünk szépen TÖBB SZENET!” Ilyen ábrázolások, egymásnak felelgető versenyfelhívások hivatalos levelei, káprázatos munkasikerekről tudósító cikkek és fotók, valamint periratok közt járhat a bányászkiállítás látogatója. Megakad a szeme a szlogenen: A szén az ipar kenyere. Azok, akikben ezek a kordokumentumok személyes élményeket ébreszthettek, minimum 68-70 évesek. Jócskán megderesedett fejjel járják sorra a tablókat: a látottakban részük, keservük és sikerélményük volt huszonévesen. Furcsán érzik magukat: mai ésszel ostorozni illenék - s okkal lehetne - azt kort, amikor még tisztelettel dicsőítették őket, s nem is alaptalanul. A bányásztörténet legellentmondásosabb fejezete számtalan reklámozott eredménnyel és elhallgatott kudarccal van tele, bonyolult történelmi időszak, amelyben a magyar bányász egyként volt hős és áldozat, a hatalom kedveltje és megzsaroltja.- A vas és acél országának korszaka volt ez a 13 év. A háborús évek folytatása a bányászatban - mondta Bircher Erzsébet, a soproni Központi Bányászati Múzeum igazgatója. - A magyar bányászok nem dolgoztak könnyebben, mint a második világháború alatt, ugyanolyan feszített munkatempót követeltek tőlük, mint akkoriban. Majdhogy hadiüzemként működtek ezek a bányák. A hibákat ugyanolyan megtorlás követte, mint a háború alatt. Mindebből akkor sok minden nem került felszínre. Például a bányásztársadalom szinte semmit nem tudott a szaktársai ellen folytatott koncepciós perekről. Az első igazán nagy per éppen Pécs városához kötődik. Az ürügye az 1948. április 7-én András-aknán bekövetkezett, öt bányász halálát okozó sújtólégrobbanás volt. Emiatt 1950 augusztusában indított az Államvédelmi Hivatal (!) büntetőeljárást Vieto- risz Róbert volt bányaigazgató, Lúgon György üzemvezető és Mosonyi Sándor bányamester ellen. Jellemző, hogy Mosonyit 1950 májusában még főbányamesterré nevezték ki. Aztán néhány hónappal később népgazdaság ellen elkövetett bűntett miatt 3 év fegyházra ítélték. A kiállításmegnyitón jelen volt Vietorisz Róbert lánya is. Elérzéke- nyülten rebegte ismerősének, Pusztafalvi Gábor mérnöknek: - Különös egybeesés: épp ma van édesapám születésének századik évfordulója. Sajátos szemmel nézte a kiállítást Szirtes Béla nyugalmazott bányamérnök, a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke.- Kezdő mérnökként 1953-ban kezdtem el dolgozni - meséli -, tehát valamennyit átéltem a tizenháVolt, nincs, lesz kiállítás Korábban a Mária utca 9-ben működő Bányászati Gyűjtemény mint bemutatóhely 1993-ban megszűnt. A gyűjtemény a Mecseki Bányavagyon-hasznositó Rt.-hez került, amely előbb- utóbb szintén meg fog szűnni. A Baranya Megyei Önkormányzat - és Komló városa - mindenféle bányászattal kapcsolatos vagyontárgy ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáért kíván igényt benyújtani. A kérdés még idén eldől. Ám a soproni Központi Bányászati Múzeum is elkérte a gyűjteményt, amelyből Pécsett kíván állandó kiáltást nyitni. Helyinként legeselyesebb a volt bányakapitányság épülete a József Attila úton. A Bányászati Szerkezetátalakitó Központ azt szeretné, ha a pécsi gyűjtemény a soproni Központi Bányászati Múzeumhoz kerülne, amelynek évente pénzinjekciót ad. A független alapítvány mellett szól, hogy a Baranya Megyei Múzeummal ellentétben közvetlenül kaphat központi támogatásokat. A Káptalan utcai pincerendszerben 1982-ben létesített föld alatti bányászati kiállításnak március 16-tól mára Központi Bányászati Múzeum az új üzemeltetője. Ha a soproniak nem tennék, akkor a me®ei önkormányzat valósítja meg az állandó pécsi bányászati kiállítást, tudtuk meg Tasrádi Péter aletnöktöl. Brüsszeli támogatás elnyerését megcélozva a megye jövőre EU pályázati programot készít elő a bányászati emlékhelyek megőrzésére. rom évből. Családi kötődés révén meg pláne. Mosonyi Sándor a nagybácsim volt. A per mögött két ember kicsinyes bosszúja állt. Ami miatt elítélték őket, az részint hazugság volt, részint pedig olyan hibák, amiket minden bányára mindig el lehetett volna mondani. Kemény világra emlékezik. Minden üzemben versenyfelelősök tüsténkedtek. A százalékok mögött pedig mindig jelentős munka volt, de az eredményeket sokszor feltupí- rozták. A rendszeres vasárnapi műszak nem számított túlmunkának.- Hogy mi volt a fejekben, nem tudhatom, de a titulusnak volt tekintélye. A bányászt ugyan nem fizették meg úgy, ahogy kellett volna, de a társadalom többi rétegéhez képest tisztes bért lehetett elérni. Egyéb előnyöket élveztek, akik kiemelkedő eredményt produkáltak. Akkoriban az már valaminek számított, ha valaki hármasszekrényt szerezhetett, vagy Pannónia motorvásárlási utalványt kapott. Gyakorlat volt az is, hogy nagy munkasikerekkor kiszállás után üveg konyakot adtak egy-egy bányászcsapatnak, vagy söröket. A kitüntetettek valóban megdolgoztak az elismerésért, a szakma legjobbjai voltak, a társaik megemelték előttük a kalapot. Szirtes Béla társaival hagyományőrzésre és ápolásra vállalkozott, hogy a megszűnt bányászatnak - amelynek oly sokat köszönhet Pécs és Komló - legalább tisztességes nyoma maradjon.- Az utóbbi két évben Bakonyától Komlóig 31 emlékhelyet jelöltünk meg, ahol valamikor bányászok dolgoztak - összegzi. - A kevés fennmaradt tárgyi emléket szellemi alkotásokkal igyekszünk kiegészíteni. Például a bányászok tiszteletére toronyzene-hálózatot szervezünk. Azt szeretnénk, ha a hajdani műszakváltás időpontjában mindennap 14 órakor valamennyi hajdani bányásztelepen egyszérre szólaljon meg a tiszteletadó toronyzene. Már négy helyen szól: Komlón, Kővágószőlősön, Pécsbányán és Szabolcson. Még idén az Ágoston téren, Somogybán, Vasason és Bakonyán is lesz, sőt a tatabánya önkormányzat is úgy döntött, hogy a bányásznaptól náluk is ezt a zenét fogják megszólaltatni minden délután. DUNAI I. Magyar mitológia Egy sikeresen eltitkolt hagyomány szerint, a magyarság elődeinek és rokon népeinek történetét, hatezer év óta, kiválasztottak rovásírással rögzítik. A legfontosabb történéseket aranylemezekre vésték és csak a beavatottak által ismert barlangszentélyben őrzik. Ezek az arvisurák, az igazmondás lapjai. Állítólag Szent István király idejében, számos arvi- surát menekítettek ki Magyarországból Kő-várba (Kijevbe), s tán onnan tovább. A második világháború idején, egy ózdi munkásember, Paál Zoltán, romantikus körülmények között beavatást nyert, több régi feljegyzést kapott, s maga is rovósámán lett. Az általa őrzött és írt feljegyzésekkel hiába házalt a hivatalos tudomány képviselőinél, jó esetben csak ldnevették. Arvisu- rái két vaskos kötetben, csak a halála után, a Püski Kiadó jóvoltából jelentek meg. Bár sok vitatható kérdés merül föl az arvisurákkal kapcsolatban, azokból kisejlik a mesterségesen eltüntetett magyar mitológia, s több olyan történelmi kérdésre adnak magyarázatot, amelyeket az akadémiai tudományosság föl sem vet. Április 15-én 18 órakor a. pécsi Dominikánus Házban, a Világunk arcai... a dolgokról másképpen sorozat keretében A magyar történelem fehér foltjai címmel, dr. Lakatos Zoltán, a kérdéskör jeles ismerője az arvisurákról tart előadást. KBL
