Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-04 / 93. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2004. április 04., vasárnap Állj vagy lövök! A felszólítás még a hazai rendőrök számára is inkább a filmekből ismerős, s úgy tűnik, a zsaruk eztán még ritkábban nyúlhatnak majd a fegyverükhöz. A hét elején ugyanis az Alkotmánybíróság kimondta: a rendőr csak saját vagy mások életének veszélyeztetése esetén lőhet. Doszpot Péter szerint a rendőrök eddig sem tüzeltek védtelen menekülőkre. LőnLvasv nem lőni? Az Alkotmánybíróság szerint a rendőr bűnmegelőzési vagy bűnüldözési céllal - vagyis ha sem a saját, sem pedig más életét nem fenyegeti közvetlen veszély - nem veheti el senkinek az életét. Azaz, a jövőben tilos a fegyverét használnia valakinek az elfogására, illetve szökésének, kiszabadulásának megakadályozására. Doszpot Péter szocialista országgyűlési képviselő, egykori nyomozó kijelentette: igazából nem tudja értelmezni a szigorítást, mivel az utóbbi években kevés olyan eset volt, amire illenék az Alkotmánybíróság tiltása.- Ez a döntés szerintem nem befolyásolja alapvetően a rendőrök fegyverhasználatát - mondta. - Ám mint minden tiltást, ezt is egy kicsit rossz üzenetnek tartom. Ismét született valami, amit a rendőr nyakába lehet varrni. A tiltások hangsúlyozásával csak azt érjük el, hogy rendőr csak akkor nyúl a fegyverhez, ha tömeghalál van. Kolláth György alkotmány- jogász ezzel szemben úgy véli, az Alkotmánybíróság mostani határozata helyénvaló, mivel jogi keretek akkor is kellenek, ha minden egyes esetet egyedileg lehet csak elbírálni. Mint mondta, a korlátozás nyomán nem kell tartani a bűnözők el- szemtelenedésétől. A néhány másodperc alatt döntő egyenruhás ugyan nincs könnyű helyzetben, ám a kiélezett helyzet az elkövetők gondolkodását is befolyásolja. Magyarán: nekik is csak pillanataik vannak eldönteni, tartsanak-e a zsaru fegyverétől.- Ha előkerül a pisztoly, vagy eldördül egy figyelmeztető lövés, az még nem minősül fegyverhasználatnak - mondta. - Egyébként szerintem már az is sokat jelentene, ha javítanának a rendőrök kiképzésén. Hasonló a véleménye Ton- hauser Lászlónak is. A legendás zsaru évekig a rendőrség emblematikus figurája volt, 1998-as kényszerű nyugdíjaztatásáig a KBI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályát vezette. Jelenleg egy cég biztonsági igazgatója. Szerinte az Alkotmánybíróság döntése nem igazán befolyásolja az eddigi gyakorlatot. Azt viszont problémának tartja, hogy a mai rendőröket nem tanítják meg lőni.- Ha a testület jelenlegi embereit megfelelően kiképeznék, a fegyverhasználat jogosságának megítélése sem okozna akkora gondot. Ma sajnos olyan rendőrt küldenek ki egy fegyveres rabló elfogásához, akit a bűnöző minden további nélkül lelő. A döntéshozók helyében én nem olyan golyóálló mellényeket vennék, amelyek nem viselhetők az ing alatt, és azt a keveset, amennyi van, nem a raktárban tartanám... Meglehet, ezek apróságok, de olykor ennyin múlik egy élet. A jelenlegi vezetés büszkén hirdeti, hogy a rendőrség átlagéletkora 30 év alatt van. Szerintem emiatt inkább sírni kéne, de ha már így alakult, képezzék ki rendesen a fiatalokat! Tonhauser állítja: manapság csak elvétve adódik a rendőrök számára lövészeti lehetőség. A lőtérig olykor egy órát is kell utazni, és még az sem biztos, hogy van pénz elegendő lőTonhauser László szerint a mai rendőröket nem tanítják meg lőni szerre. Holott a gyakorlást egy irodányi helyiségben is le lehetne vezényelni.- Ma már léteznek szituációs lőterek, amelyeknél számítógép irányít mindent. A rendőr előtt egy film pereg, a kezében tartott fegyver is hasonlít az igazira: nem csak a súlya, de még a dörrenése és a „visszarúgása” is szinte valódi. Az illetőnek meg kell oldania a filmbéli helyzetet, a komputer pedig kielemzi, hogy hová „lőtt”. Tonhauser szerint az a rendőr, aki nincs jól kiképezve, mindkét véglet hibájába beleeshet: azt is lelőheti, akit elfoghatna, illetve elfordítja a fejét, amikor intézkednie kellene.- Sajnos nem csak a fegyver- használatnak vannak veszélyei - mondta. - Az is baj, ha egy képzetlen rendőr azt mondja magában a bűnözőre: hadd szaladjon, fogja el más. Dr. Bilkei Pál pszichológus a fegyverviselési engedélyhez kapcsolódó pszichológiai vizsgálatokat végzi a rendvédelmi dolgozóknál. Szerinte a magyar rendőrök ritkán nyúlnak a fegyverükhöz.- A készenléti rendőrségnél külön kiképzéseken oktatják, mi számít közvetlen életveszélynek és mi nem - jelentette ki. - Az efféle helyzetfelismerés talán csak a járőröknél, közrendőröknél okozhat problémát. Az Alkotmánybíróság határozata igazából nem tett mást, mint végre tiszta vizet öntött a pohárba, azaz szentesítette a gyakorlatot. ' Godó Gábor, labormunkatárs: - Egyre több bűnöző fegyvert használ, velük nem lehet kesztyűs kézzel bánni. Ezért nem értek egyet azzal, hogy egy menekülő rab után nem lehet lőni. Lehet, hogy gyilkosról van szó, aki később is ölni fog. Ezért én igenis támogatom, hogy ha kell, a rendőr használja fegyverét. Három megasztárból két roma sorsomat irányítja, tudja, hogy ennek így kellett történnie. Az egyik zsűritag, Bakács Tibor Settenkedő szerint az ország roma közösségének Oláh Ibolya és Gáspár László valóságos ikon. Csak kevesen tudják, hogy Oláh Ibolya ugyanabból a tiszadobi nevelőotthonból érkezett, ahol Horváth Kálmán, a Duna Tv bemon dója, a lapunknak a Barátok közt szereplőiről portrét készítő Vári Zsolt festőművész, a neves grafikus, Balogh Tibor és Balogh István Szilveszter, a Rádió C. munkatársa is nevelkedett. Mintha a tiszadobi Gyermekváros Szakiskola és Kollégium a roma származásúak valamiféle tehetségképzője lenne.- Inkább arra nevelünk, hogy sokat kell tenni az érvényesülésért - mondja Illésné Ancsán Aranka igazgatónő. - Felnőttként kezeljük őket, igyekszünk elérni, hogy tudjanak beleszólni saját dolgaikba. Nemcsak Ibolya példakép, ők arra a társukra is felnéznek, aki főiskolán tanul tovább. Látják, hogy érdemes küzdeni, milyen kapaszkodó lehet az életben a teljesítmény és a tehetség. Oláh Ibolya már a Kifutó című műsorban második lett, csak azóta elfelejtették, miként az egykori vízvezeték-szerelő, majd bútorasztalos Gáspár László is szerepelt már az 1995-ös Ki Mit Tud?-on, az RTL Klub Üstökösében, ahol közölték vele: túlságosan jó...- Oláh Ibolyát olyannyira tehetségesnek tartottam, Utólag még az is gratulált Gáspár Lacinak, aki az elején büdös cigányozta. A romák pedig gratuláltak, a száztagú cigányzenekar tagjai egyenként hívták fel,hogy elmondhassák, milyen sokra tartják, kollégájuknak tekintik a nógrádi srácot hogy én protezsáltam be a Kőbányai Könnyűzenei Szakiskolába - mondja Jávori Vilmos dzsesszmuzsikus. - Felvették, de sajnos abbahagyta a tanulást, és eltűnt. Öröm, hogy a roma származású zenészek után valódi tehetségnek számító roma énekesek is feltűntek, Gáspár Laci a Megasztár nélkül talán valahol egy nógrádi vendéglátóhelyen énekelne vagy basszusgitározna, remélem, kihasználja, és élvezi is majd a sikert.- A válogatásnál nem számított a származás, ez bennünket sem befolyásolt -- mondja Pierrot. - A közönség nyilván nem szakmai alapokon, hanem szimpátia és lokálpatriotizmus szerint szavazott. Elképzelhetetlen, hogy valakire ebben a versenyben csak azért nem szavaztak, mert roma, igaz, Kandech Evelyne kapott levelet, amelyben azt írták: menj haza! Ez nyilvánvaló ökörség. Senki sem mondhatja, hogy Oláh Ibolyára vagy Gáspár Lacira csak romák szavaztak, nem hiszem, hogy a Megasztárban egyáltalán szóba kerülhetett a cigánykérdés.- Csak a produkció számított, a tehetség, a közönség is ezt értékelte - mondja Presser Gábor.- Sokszor apróságokon múlt a továbbjutás, Gáspár László például vigaszágról maradt versenyben. A döntő utolsó tíz résztvevője a profi mezőny háromnegyedét veri. Nem tudni, kiknek lesz felelősségük a gyerekek jövőjét illetően, de nagyjából készen kapják meg őket. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyerekeknek semmi dolguk, hiszen saját sorsuk alakulásában nekik is lesz felelősségük. Tegnap éjjel eldőlt a megasztárság. Hiteles emberi drámák, énekes zsenik bukkantak fel, köztük a roma származású nógrádi fiú, Gáspár László és a tiszadobi árvalány,Oláh Ibolya, akik már azzal is győztek, hogy előítéletfalakat romboltak le: hozzájárultak a romákról élő kedvezőtlen kép finomításához. Ráadásul ők nem a mulattatós zene csiricsá- rés figurái, hanem született tehetségek. A közelmúlt egyik legnézhe- tőbb televíziós műsora ért véget tegnap éjjel. Győztest hirdettek a Megasztárban, amely valódi könnyeket, igazi tehetségeket hozott végre. E fél országot megbolondító ki mit tudban valóban a lét volt a tét, mégpedig a sztárlét: hogyan sáfárkodnak majd tehetségükkel a legjobbak, akik a tizenkét döntő alatt a családok kedven4» Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter az elődöntőn ott ült a nézőtéren, mert úgy érezte, hogy ez a műsor megérdemli a támogatást. Munkatársunknak elmondta, hogy a döntőről hiányozni fog, miután külföldön lesz, de kedden átadja majd az általa alapított díjat Gáspár Lászlónak. „Egy roma fialatalembert díjazunk, aki a semmiből sokra vitte tehetségével. Egy éven át havi 50 ezer forinttal támogatjuk a tanulását, hogy zeneileg képezhesse magát. ceivé váltak. Ők nem sokmill- liós apanázsért, terepjáróért, világkörüli útért énekeltek. S menetközben sokan észre sem vették, hogy éppen a roma származásúak tarolnak, hiszen a három legjobb között két roma maradt talpon, akik ráadásul nem a csiricsáré mulattatós zene rózsaszínű bugyifigurái, hanem született tehetségek. De hát így is van ez jól, hogy senki sem úgy nézte a műsort, ki honnan érkezett a stúdióba. Utóbb pedig az esélyegyenlőségi miniszter is gratulálhatott a tv2-nek és a versenyzőknek is. És Gáspár Lacit még egy díjra is érdemesnek tartotta.- Kaptam levelet, amelyben leírták, hogy miután a képernyőn keresztül megismertek, változott a véleményük a cigányokról - mondja Gáspár László. - Egy internetes csetelé- sen találkoztam büdöscigányo- zással, amelyre azt válaszoltam az üzenet küldőjének, hogy ha nem ismer, ne ítéljen. Az utolsó fellépésemet követően már azt írta, hogy ne haragudjak, tévedett, tiszteli a tehetségemet. Sokan gratuláltak, a száztagú cigányzenekar tagjai egymásnak adták a telefont azzal, hogy a kollégájuknak tekintenek. A legtöbbet értem el, örülök, hogy így alakult, mert aki a
