Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-04 / 93. szám

4 Közélet, gazdaság, politika 2004. április 04., vasárnap Állj vagy lövök! A felszólítás még a hazai rendőrök szá­mára is inkább a filmekből ismerős, s úgy tűnik, a zsa­ruk eztán még ritkábban nyúlhatnak majd a fegyverük­höz. A hét elején ugyanis az Alkotmánybíróság ki­mondta: a rendőr csak saját vagy mások életének ve­szélyeztetése esetén lőhet. Doszpot Péter szerint a rendőrök eddig sem tüzeltek védtelen menekülőkre. LőnLvasv nem lőni? Az Alkotmánybíróság szerint a rendőr bűnmegelőzési vagy bűnüldözési céllal - vagyis ha sem a saját, sem pedig más éle­tét nem fenyegeti közvetlen ve­szély - nem veheti el senkinek az életét. Azaz, a jövőben tilos a fegyverét használnia valaki­nek az elfogására, illetve szöké­sének, kiszabadulásának meg­akadályozására. Doszpot Péter szocialista országgyűlési képvi­selő, egykori nyomozó kijelen­tette: igazából nem tudja értel­mezni a szigorítást, mivel az utóbbi években kevés olyan eset volt, amire illenék az Al­kotmánybíróság tiltása.- Ez a döntés szerintem nem befolyásolja alapvetően a rendőrök fegyverhasználatát - mondta. - Ám mint minden til­tást, ezt is egy kicsit rossz üze­netnek tartom. Ismét született valami, amit a rendőr nyakába lehet varrni. A tiltások hangsú­lyozásával csak azt érjük el, hogy rendőr csak akkor nyúl a fegyverhez, ha tömeghalál van. Kolláth György alkotmány- jogász ezzel szemben úgy véli, az Alkotmánybíróság mostani határozata helyénvaló, mivel jogi keretek akkor is kellenek, ha minden egyes esetet egyedi­leg lehet csak elbírálni. Mint mondta, a korlátozás nyomán nem kell tartani a bűnözők el- szemtelenedésétől. A néhány másodperc alatt döntő egyen­ruhás ugyan nincs könnyű helyzetben, ám a kiélezett helyzet az elkövetők gondolko­dását is befolyásolja. Magya­rán: nekik is csak pillanataik vannak eldönteni, tartsanak-e a zsaru fegyverétől.- Ha előkerül a pisztoly, vagy eldördül egy figyelmezte­tő lövés, az még nem minősül fegyverhasználatnak - mondta. - Egyébként szerintem már az is sokat jelentene, ha javítaná­nak a rendőrök kiképzésén. Hasonló a véleménye Ton- hauser Lászlónak is. A legen­dás zsaru évekig a rendőrség emblematikus figurája volt, 1998-as kényszerű nyugdíjaz­tatásáig a KBI Szervezett Bűnö­zés Elleni Főosztályát vezette. Jelenleg egy cég biztonsági igazgatója. Szerinte az Alkot­mánybíróság döntése nem igazán befolyásolja az eddigi gyakorlatot. Azt viszont problé­mának tartja, hogy a mai rend­őröket nem tanítják meg lőni.- Ha a testület jelenlegi em­bereit megfelelően kiképeznék, a fegyverhasználat jogosságá­nak megítélése sem okozna ak­kora gondot. Ma sajnos olyan rendőrt küldenek ki egy fegy­veres rabló elfogásához, akit a bűnöző minden további nélkül lelő. A döntéshozók helyében én nem olyan golyóálló mellé­nyeket vennék, amelyek nem viselhetők az ing alatt, és azt a keveset, amennyi van, nem a raktárban tartanám... Megle­het, ezek apróságok, de olykor ennyin múlik egy élet. A jelen­legi vezetés büszkén hirdeti, hogy a rendőrség átlagéletkora 30 év alatt van. Szerintem emiatt inkább sírni kéne, de ha már így alakult, képezzék ki rendesen a fiatalokat! Tonhauser állítja: manapság csak elvétve adódik a rendőrök számára lövészeti lehetőség. A lőtérig olykor egy órát is kell utazni, és még az sem biztos, hogy van pénz elegendő lő­Tonhauser László szerint a mai rendőröket nem tanítják meg lőni szerre. Holott a gyakorlást egy irodányi helyiségben is le le­hetne vezényelni.- Ma már léteznek szituá­ciós lőterek, amelyeknél számí­tógép irányít mindent. A rend­őr előtt egy film pereg, a kezé­ben tartott fegyver is hasonlít az igazira: nem csak a súlya, de még a dörrenése és a „visszarú­gása” is szinte valódi. Az illető­nek meg kell oldania a filmbéli helyzetet, a komputer pedig kielemzi, hogy hová „lőtt”. Tonhauser szerint az a rendőr, aki nincs jól kiképezve, mindkét véglet hibájába bele­eshet: azt is lelőheti, akit elfog­hatna, illetve elfordítja a fejét, amikor intézkednie kellene.- Sajnos nem csak a fegyver- használatnak vannak veszélyei - mondta. - Az is baj, ha egy képzetlen rendőr azt mondja magában a bűnözőre: hadd szaladjon, fogja el más. Dr. Bilkei Pál pszichológus a fegyverviselési engedély­hez kapcsolódó pszichológiai vizsgálatokat végzi a rendvé­delmi dolgozóknál. Szerinte a magyar rendőrök ritkán nyúl­nak a fegyverükhöz.- A készenléti rendőrség­nél külön kiképzéseken oktat­ják, mi számít közvetlen élet­veszélynek és mi nem - jelen­tette ki. - Az efféle helyzetfel­ismerés talán csak a járőrök­nél, közrendőröknél okozhat problémát. Az Alkotmánybí­róság határozata igazából nem tett mást, mint végre tisz­ta vizet öntött a pohárba, azaz szentesítette a gyakorlatot. ' Godó Gábor, labormunka­társ: - Egyre több bűnöző fegyvert hasz­nál, velük nem lehet kesztyűs kézzel bánni. Ezért nem ér­tek egyet azzal, hogy egy mene­külő rab után nem lehet lőni. Lehet, hogy gyilkosról van szó, aki később is ölni fog. Ezért én igenis támogatom, hogy ha kell, a rendőr használja fegyverét. Három megasztárból két roma sorsomat irányítja, tudja, hogy ennek így kellett történnie. Az egyik zsűritag, Bakács Tibor Settenkedő szerint az or­szág roma közösségének Oláh Ibolya és Gáspár László valósá­gos ikon. Csak kevesen tudják, hogy Oláh Ibolya ugyanabból a tiszadobi nevelőotthonból ér­kezett, ahol Horváth Kál­mán, a Duna Tv bemon dója, a lapunknak a Ba­rátok közt szereplőiről portrét készítő Vári Zsolt festőművész, a neves grafikus, Ba­logh Tibor és Balogh István Szilveszter, a Rádió C. munkatársa is nevelkedett. Mintha a tiszadobi Gyermekváros Szakiskola és Kollégium a ro­ma származásúak valamiféle tehetségképzője lenne.- Inkább arra nevelünk, hogy sokat kell tenni az érvé­nyesülésért - mondja Illésné Ancsán Aranka igazgatónő. - Felnőttként kezeljük őket, igyekszünk elérni, hogy tudja­nak beleszólni saját dolgaikba. Nemcsak Ibolya példakép, ők arra a társukra is felnéznek, aki főiskolán tanul tovább. Lát­ják, hogy érdemes küzdeni, milyen kapaszkodó lehet az életben a teljesítmény és a te­hetség. Oláh Ibolya már a Kifutó cí­mű műsorban második lett, csak azóta elfelejtették, miként az egykori vízvezeték-szerelő, majd bútorasztalos Gáspár László is szerepelt már az 1995-ös Ki Mit Tud?-on, az RTL Klub Üstökösében, ahol közölték vele: túlságosan jó...- Oláh Ibolyát olyannyi­ra tehetségesnek tartottam, Utólag még az is gratulált Gáspár Lacinak, aki az elején büdös cigányozta. A romák pedig gratuláltak, a száztagú cigányzenekar tagjai egyenként hívták fel,hogy elmondhassák, milyen sokra tartják, kollégájuknak tekintik a nógrádi srácot hogy én protezsáltam be a Kőbányai Könnyűzenei Szak­iskolába - mondja Jávori Vil­mos dzsesszmuzsikus. - Fel­vették, de sajnos abbahagyta a tanulást, és eltűnt. Öröm, hogy a roma származású zenészek után valódi te­hetségnek számító ro­ma énekesek is feltűn­tek, Gáspár Laci a Megasztár nélkül talán valahol egy nógrádi ven­déglátóhelyen énekelne vagy basszusgitározna, re­mélem, kihasználja, és él­vezi is majd a sikert.- A válogatásnál nem szá­mított a származás, ez bennün­ket sem befolyásolt -- mondja Pierrot. - A közönség nyilván nem szakmai alapokon, hanem szimpátia és lokálpatriotizmus szerint szavazott. Elképzelhe­tetlen, hogy valakire ebben a versenyben csak azért nem szavaztak, mert roma, igaz, Kandech Evelyne kapott leve­let, amelyben azt írták: menj haza! Ez nyilvánvaló ökörség. Senki sem mondhatja, hogy Oláh Ibolyára vagy Gáspár La­cira csak romák szavaztak, nem hiszem, hogy a Mega­sztárban egyáltalán szóba ke­rülhetett a cigánykérdés.- Csak a produkció számított, a tehetség, a közön­ség is ezt értékelte - mondja Presser Gábor.- Sokszor apróságokon múlt a továbbjutás, Gás­pár László például vigaszágról maradt versenyben. A döntő utolsó tíz résztvevője a profi mezőny há­romnegyedét veri. Nem tudni, kiknek lesz felelős­ségük a gyerekek jövőjét illetően, de nagyjából készen kapják meg őket. Ez persze nem azt jelen­ti, hogy a gyerekeknek semmi dolguk, hiszen sa­ját sorsuk alakulásában nekik is lesz felelősségük. Tegnap éjjel eldőlt a megasztárság. Hiteles emberi drámák, énekes zsenik bukkantak fel, köztük a roma származású nógrádi fiú, Gáspár László és a tiszadobi árvalány,Oláh Ibolya, akik már azzal is győztek, hogy előítéletfalakat romboltak le: hoz­zájárultak a romákról élő kedvezőtlen kép finomítá­sához. Ráadásul ők nem a mulattatós zene csiricsá- rés figurái, hanem született tehetségek. A közelmúlt egyik legnézhe- tőbb televíziós műsora ért vé­get tegnap éjjel. Győztest hir­dettek a Megasztárban, amely valódi könnyeket, igazi tehet­ségeket hozott végre. E fél or­szágot megbolondító ki mit tudban valóban a lét volt a tét, mégpedig a sztárlét: hogyan sá­fárkodnak majd tehetségükkel a legjobbak, akik a tizenkét döntő alatt a családok kedven­4» Lévai Katalin esélyegyen­lőségi miniszter az elődön­tőn ott ült a nézőtéren, mert úgy érezte, hogy ez a műsor megérdemli a támogatást. Munkatársunknak elmondta, hogy a döntőről hiányozni fog, miután külföldön lesz, de ked­den átadja majd az általa alapí­tott díjat Gáspár Lászlónak. „Egy roma fialatalembert díjazunk, aki a semmiből sokra vitte tehetségével. Egy éven át havi 50 ezer forinttal támogatjuk a tanulását, hogy zeneileg képezhesse magát. ceivé váltak. Ők nem sokmill- liós apanázsért, terepjáróért, vi­lágkörüli útért énekeltek. S menetközben sokan észre sem vették, hogy éppen a roma származásúak tarolnak, hiszen a három legjobb között két ro­ma maradt talpon, akik ráadá­sul nem a csiricsáré mulattatós zene rózsaszínű bugyifigurái, hanem született tehetségek. De hát így is van ez jól, hogy senki sem úgy nézte a műsort, ki honnan érkezett a stúdióba. Utóbb pedig az esélyegyenlősé­gi miniszter is gratulálhatott a tv2-nek és a versenyzőknek is. És Gáspár Lacit még egy díjra is érdemesnek tartotta.- Kaptam levelet, amelyben leírták, hogy miután a képer­nyőn keresztül megismertek, változott a véleményük a ci­gányokról - mondja Gáspár László. - Egy internetes csetelé- sen találkoztam büdöscigányo- zással, amelyre azt válaszoltam az üzenet küldőjének, hogy ha nem ismer, ne ítéljen. Az utol­só fellépésemet követően már azt írta, hogy ne haragudjak, tévedett, tiszteli a tehetsége­met. Sokan gratuláltak, a száz­tagú cigányzenekar tagjai egy­másnak adták a telefont azzal, hogy a kollégájuknak tekinte­nek. A legtöbbet értem el, örü­lök, hogy így alakult, mert aki a

Next

/
Oldalképek
Tartalom