Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-30 / 118. szám
10. OLDAL EURÓPAI U N O 2004. Április 30., Péntek A kisebbség humántőke-erőforrás- Elnök úr jóval azelőtt kezdett foglalkozni az európai jogrenddel, hogy hazánk csatlakozása szóba került volna. Gondolt-e akkor arra, hogy egyszer Magyarország is belép, s milyen időpontban számított erre?- Hálás vagyok a sorsomnak, hogy fiatal egyetemistaként, egyetemi oktatóim régi időkből megmaradt európai kapcsolatai révén Strasbourgban tanulhattam, és a karzatról olyan politikusokat hallgattam, mint Konrad Adenauer vagy Robert Schuman. Akkor szerettem bele az „európai egység” gondolatába, akkor kezdtem komolyan foglalkozni az európai jogrenddel. Kétféle érzés viaskodott az emberben akkoriban. Egyrészt Európához tartozásunk soha nem volt kérdéses, akkor sem, amikor a diktatúra más utat igyekezett kijelölni az ország számára. Ez a bizonyosság erőt adott, hiszen elég volt, ha csak arra gondoltunk, Európa mi mindennel gazdagodott általunk. Nemzeti kultúránk, tudományunk és felsőoktatásunk mindig hatással volt Európára. Ma már tizenkét magyar Nobel-díjast tart számon a művelt világ, s a mindennapjainkat is meghatározó találmányok kötődnek magyar tudósok nevéhez: a golyóstoll, a számítógép, a hologram, az izzó, a C-vitamin, és még hosszasan sorolhatnám az életünkben nélkülözhetetlenné vált találmányokat. Az elmúlt évszázadok során művészeink, tudósaink, feltalálóink sokasága ajándékozta tudását, tehetségét Európának és a világnak. És ez kitörölhetetlenül részévé vált az európai kultúrának. Az ország politikai jövőjét tekintve viszont kevésbé lehettünk optimisták, túl azon, hogy a remény természetesen bennünk élt. De voltak nagyon depressziós időszakok, Csehszlovákia 68-as megszállása például, vagy tizenkét évvel később a lengyelországi katonai puccs, amikor a diktatúra igyekezett erőt mutatni. Igaz, nem sokkal később, a nyolcvanas évek felénél már érezni lehetett a pártállam erodálódását, de kevéssé volt hihető, hogy néhány év alatt kártyavárként omlik ösz- sze a rendszer, évszámot mondani tehát jóslásnak tűnt volna.- EU-tagként Magyarország milyen megreformált szövetségben kívánja az érdekeit védelmezni?- Olyan új, intézményiig is korszerűsített, hatékony és működőképes Unióban vagyunk érdekeltek, amely biztosítja a szuverén tagállamok egyenjogúságát, fokozatosan megerősíti a közösségi módszert, és lehetővé teszi az Unió hatékony nemzetközi fellépését. Nem kevésbé fontos cél, hogy az emberi és nemzeti kisebbségi jogok kielégítő módon jussanak kifejezésre az új alkotmányban. A Konvent egyedülálló kísérlet volt az intézményi reformok és az EU új, egységes jogi alapjának előkészítésére, és ez a munka komoly eredményeket hozott. Az integráció továbblépése ma már nem annyira a gazdasági fejlettség kérdése, inkább az integráció mélyítése iránti politikai-társadalmi elkötelezettség és igény függvénye, ami mind a magyarországi társadalomban, mind a politikai elitben erősebb lehet, mint a jelenlegi tagállamok némelyikében. Fontos magyar érdek, hogy a jövőben se legyen az érdekegyeztetés eseti erőpróbák színtere, hanem tovább erősödjön a döntéshozatali eljárásrend demokratikus, jogi és intézményi beágyazottsága. Ezért a legitimitás és hatékonyság megerősítéséről, az eszközrendszer és a döntéshozatali eljárásrend egyszerűsítésének szükségességéről, a szubszidiaritás szerepéről a feladatok és hatáskörök megosztásában, valamint egy merev hatásköri katalógus elutasításáról megfogalmazottak összhangban állnak a magyar elképzelésekkel.- Elterjedt vélemény, hogy az uniós tagsággal sérül Magyarország önállósága. Elnök úr osztja ezt az aggodalmat?- Sokrétű értelmezést igényel ez a probléma. Az ország alapvetően megőrzi függetlenségét, önálló állam marad ugyanúgy, ahogy az unió jelenlegi tagországai sem veszítették el önállóságukat. Szuverenitása bizonyos elemeiről azonban egy-egy ország önként lemondhat a nagyobb biztonság vagy a gazdasági, társadalmi fejlődés érdekében. De nem is a lemondás a megfelelő kifejezés, hanem az egyes jogkörök közös gyakorlása a társakkal. Azoknak a „Biztos vagyok abban, hogy az Unió tagországainak száma még nagyobb lesz, s bízom abban, hogy a határainkon túl élő magyarok addigra már mind az Európai Unió polgárai lesznek. ” döntéseknek egy része ugyanis, amelyek eddig kizárólag a magyar joghatóság, a törvényhozás alá tartoztak, átkerülnek az Unió jogalkotási folyamatába. Nem arról van tehát szó, hogy lemondunk a szuverenitásról, hanem arról, hogy bizonyos kérdésekben közösen döntünk az Európai Unió különböző fórumain. Fontos momentuma az európai mechanizmusnak, hogy az egységes Európa egészére kiterjedő gazdasági folyamatok főbb ügyeiben tényleg egységes jog érvényesüljön. Majdani képviselőink felelőssége és feladata lesz nagyon komolyan felkészülni e kérdések közös szabályozására az Európai Parlamentben, az Európai Tanács fórumain. Nekik kell majd a magyar érdekeket is képviselve komoly döntéseket hozni. Ez lesz a szuverenitás gyakorlásának egyik igen fontos módja.- Az uniós tagság katalizátora lehet a kisebbségi és az etnikai problémák megoldásának (bár ez nem mondható el az EU valamennyi tagországáról). Mire számíthatunk e téren?- A regionális feszültségek egyik alapvető oka az etnikai konfliktusokban rejlik. Abban, hogy a kisebbségek jogait nem biztosítják kellő mértékben. Ez egy olyan probléma, amely bennünket különösen érzékenyen érint, és ebből a szempontból is különösen nagy várakozással tekintünk az uniós tagságra. A magyar köz- gondolkodást köztudottan a kulturális nemzet koncepciója uralja. E felfogás szerint a magyar nemzetet a Magyarország határain belül és kívül élő magyarul beszélők közössége alkotja. E közösség érdekeinek megóvását a magyar Alkotmány is előírja. Európa eljutott a történelmi fejlődésnek arra a pontjára, amikor a kisebbségeket pozitív megkülönböztetésben részesíti. A kisebbségi kultúra nagy humántőke-erőforrást jelent mind az államközi, mind a kistérségi együttműködés, mind pedig az európai integrációs folyamat számára. Magyarország a kisebbségeket nem a régió megosztása eszközének, hanem az európai integráció segítőinek tekinti. Ezért is külön öröm számunkra, hogy az Unió készülő új Alkotmányába egy fontos passzus, a kisebbségek védelméről szóló magyar kezdeményezést a Konvent végül is elfogadta. Erre büszkék is lehetünk!- Ön szerint hány év alatt lesz képes Magyarország gazdasága arra, hogy elérje a fejlett európai országok gazdasági színvonalát?- Magyarország számára alapvető fontosságú, hogy az ország olyan hosz- szú távon fenntartható gazdasági növekedési pályára álljon, amely mentén a GDP bővülésének üteme tartósan meghaladja az európai átlagot. Ez teheti lehetővé, hogy a magyar gazdaság fejlettségi szintje fokozatosan közelítse, majd elérje az uniós tagállamok átlagát. Ehhez az uniós csatlakozás nélkül valószínűleg még évtizedekre lenne szükség, a csatlakozás ezt az időt várakozásaink szerint lerövidíti, a mai iskolás gyermekek felnőttkorukban várhatóan élvezik majd ennek előnyét. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást, és ennek részeként az egységes belső piacba történő integrálódást a már több mint tízéves gazdasági átmenet záróaktusának tekinthetjük. A belső piac diktálta feltételekhez történő sikeres alkalmazkodás ugyancsak elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország elérje a fejlett európai országok gazdasági színvonalát.- Elnök úr szerint hogyan néz ki tíz év múlva az az Európai Unió, amelynek Magyarország most tagja lesz?- Ahogy az első kérdésével kapcsolatban is azt mondtam, hogy nehéz lett volna jósolni, most ezt tudom ismételni. Biztos vagyok abban, hogy az Unió tagországainak száma még nagyobb lesz, s bízom abban, hogy a határainkon túl élő magyarok addigra már mind az Európai Unió polgárai lesznek. De hagyjunk valamit a felnövekvő generációknak is. Hiszen az ő feladatuk lesz beteljesíteni az alapító atyák álmát: tartóssá tenni azt a szövetséget, amelyet polgárai és népei egyénileg és kollektiven saját maguk vállaltak, s amelyben biztonságban és gazdagságban élhetnek. Szeretünk álmodozni arról, hogy milyen színt és értelmet adhat az embernek és a nemzetek életének az Európában való együttélés művészetének megtanulása, és hogy eredményei - a béke, a civilizáció és az aktív szolidaritás - a legpozitívabb hatást teszik az egész világon. Az ő dolguk, hogy ez ne álom, hanem valóság legyen. CSAK ELEMER Négy alapszabadság Az Európai Gazdasági Közösség alapvető célként határozta meg a tagállamok közös piacának megalakítását. Az EU területén ezért az áruk, a szolgáltatások, illetve a tőke és a személyek szabadon, korlátozások nélkül áramolhatnak. A négy alapszabadság biztosításához átfogó jogi keret megteremtésére volt szükség. 1. AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA Az EU egyetlen gazdasági térség, amely hasonlóan működik egy-egy nemzeti piachoz. A termékek szabad kereskedelmét vámunió felállítása, és a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások eltörlése garantálja. 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A Római Szerződés - biztonsági okokból - még nem tette lehetővé a szabad mozgás általános jogát. Kezdetben ez csak a gazdaságilag aktív személyekre és családtagjaikra vonatkozott. A Maastrichti Szerződés azonban - elvben - alapjoggá tette a mozgásszabadságot az Unió minden polgárára vonatkozóan. Továbbra is fennmaradtak azonban eltérő szabályozások aszerint, hogy az érintettek vé- geznek-e kereső tevékenységet, és ha igen, milyen formában. (A májusban csatlakozókat illetően - Máltát és Ciprust leszámítva - átmeneti korlátozásokat léptettek életbe.) 3. A SZOLGÁLTATÁSOK SZABAD NYÚJTÁSA A közösségi jog szolgáltatáson azt a díjazás ellenében végzett tevékenységet érti, amely nem esik az áruk, a személyek és a tőke szabad mozgására vonatkozó előírások alá. Ezek ipari, kereskedelmi és kézműves jellegű tevékenységek, valamint szellemi szabadfoglalkozások. 4. A TŐKE SZABAD MOZGÁSA Sokáig a tőke szabad mozgásának olyan területeit szabályozta a közösségi jog, mint az ellenértékek (pl. munkabérek) határokon átnyúló átutalása. Az egységes piac igénye azonban kikényszerítette a korlátozások felszámolását. így most már semmi sem gátolja a beruházást a másik tagállamban, és az ott megtermelt profitot, megszerzett jövedelmet haza lehet vinni. Útra kel a kontinens Magyarországon most azok is lehetőséget kapnak a kalandozáshoz, akiknek nincs is útlevelük. (A távolabbi uniós országokba azonban egyelőre tanácsos magunkkal vinni az útlevelet.) Nem árt utasbiztosítást kötni, hiszen ha baleset történik, legfeljebb sürgősségi ellátásra számíthatunk. Az Allianz Hungária Biztosító szóvivője megerősítette: az egészségügyi szolgáltatásért csak akkor nem kell fizetnünk, ha kiváltjuk az. E-lll jelű nyomtatványt. Sipos József szerint azonban erre főként azoknak lesz szükségük, akik hosszabb időt töltenek el valamelyik EU-tagor- szágban. Az utasbiztosítás kiterjed a poggyászra, lopáskárra is, s nem ártana példát venni Nyugat- Európáról. Míg nálunk a kiutazóknak csupán egyötöde köt ilyen biztosítást, Németországban vagy Angliában ez az arány 80 százalék fölötti. A biztosítási szakember szerint a csatlakozással nem nőnek a díjtételek, viszont az ügyfelek kiszolgálásnak színvonala emelkedik, a vagyonosodással pedig nőnek a fedezeti igények. Az uniós tagság magasabb követelményeket támaszt a panaszügyek kezelésében is. A magyarországi biztosítók az uniós országokban hamarosan képviseletet nyitnak a baj- bajutottak segítése érdekében.__________toronyi A vásárlók érdekében Öt élelmiszert árusító boltos közül négy már felkészült az uniós elvárásoknak megfelelő úgynevezett HACCP-rendszerre. Hétfőtől ellenőrzik a szakemberek az üzleteket, de egyelőre csak figyelmeztetik a hiányosságokra a tulajdonoskat. Magyarországon 2002 óta ismeretes, ám - a bevezetésre adott türelmi idő lejártával - csak szombattól kötelező az az élelmiszer-biztonsági rendszer, amelyet HACCP-nek neveznek. A mozaikszó magyar fordítása: Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok - tájékoztatott Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztatási főosztályának vezetője. A szakember elmondta: ennek a rendszernek az a lényege, hogy az élelmiszer-vásárlók érdekében figyelemmel kísérik az áru útját a gyártástól a szállításon át addig, amíg a vevő kosarából kikerül a termék. A jogszabály megtartását az ÁNTSZ, az Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársai ellenőrzik. Hétfőtől mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy működik-e a rendszer. Ha vannak hiányosságok, türelmi időt adnak a pótlásra. Egyéb változással kapcsolatban Kathi Attila elmondta, hogy a szavatossági idő két évre nőtt az uniós jogharmonizáció következtében. barta
