Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-29 / 117. szám

mm 2004- ÁPRILIS 29., CSÜTÖRTÖK OKTATÁS 3. OLDAL Sulinet Expressz - számítógép adókedvezménnyel A 2003 januárjában meghirdetett Sulinet Expressz-program a pedagógu­soknak, tanároknak, diákoknak, a diá­kok szüleinek, valamint a felnőttokta­tásban részt vevőknek biztosít lehető­séget arra, hogy évi 60 ezer forint adó- kedvezmény igénybevételével számító­géphez, számítástechnikai eszközök­höz jussanak. A július elején indult programnak köszönhetően közel 200 ezer család vásárolt számítástechnikai eszközöket. A program keretében 35 ezer új számítógéppel és 20-25 ezer al­katrészekből összeállított PC-vel gyara­podtak a háztartások, valamint becslé­sek szerint 150 ezer számítógépet újí­tottak fel. 2004 első negyedévében az előző évi vásárlások értékének ötödé­vel növekedett meg a forgalom. 2003. november 27-én kiírásra került a Sulinet Expressz II. pályázat, amelynek célja, hogy a jelenleginél több kis- és kö­zépvállalkozó szállító kerüljön a prog­ramba. A pályázat folyamatos, a prog­ramhoz való csatlakozás szándékát je­lentkezési nyilatkozattal nyilváníthatják ki a cégek. 2004. július 1-jétől kibővül a jogosul­tak köre: már nem csak az oktatásban érintettek, hanem valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló tör­vény hatálya alá tartozó magánszemély igénybe veheti a Sulinet Expressz nyúj­totta évente maximum 60 ezer forintos adókedvezményt. A rászorultsági elv jut érvényre azzal a döntéssel, hogy a 4 millió forint éves bruttó fizetéssel rendelkező személyek a program módosításának hatályba lé­pése után nem vehetik igénybe az adó- kedvezményt, a 3,4 és 4 millió forint kö­zötti jövedelemmel rendelkezők pedig csak sávosan csökkenő mértékben. Az a magánszemély, akinek a jövedelme nem éri el a 3,4 millió forintot, az össze­vont adóalap adóját csökkentheti az ál­tala a program keretében vásárolt számí­tógép, számítástechnikai eszköz meg­szerzésére fordított összeg 50 százaléká­val, mivel a módosítások közé tartozik, hogy a változások hatálybalépését köve­tően a vásárlóknak minden terméknél 50 százalék önrészt kell vállalniuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy, az adókedvezmény igénybevételére jo­gosult személy májusban vagy június­ban a Sulinet Expressz keretében vásá­rol egy 60 ezer forintos számítástechni­kai eszközt (pl. egy nyomtatót), akkor 2005-ben a teljes összeget visszaigényel­heti. Július elsejét követő ugyanezen 60 ezer forintos termék vásárlása esetén ennek már csak 50 százaléka, azaz 30 ezer forint igényelhető vissza. Termé­szetesen ebben az esetben, ugyanebben az évben egy újabb 60 ezer forintos vá­sárlás esetén annak 50 százaléka - azaz 30 ezer forint - is visszaigényelhető! Azok, akik számítógépet vettek a prog­ram keretében, eddig is kb. a felét ma­guk finanszírozták, hiszen a program keretei között kapható PC-k (monitorral együtt) 120 ezer forint körüli ártól szerezhetők be. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a sze­mélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezése szerint a sulinetes adókedvezmény összevonódik a felnőttképzési díj 30 százalékát kitevő adókedvezménnyel. E két jogcím alap­ján visszaigényelhető adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 60 ezer forintot. SULINET EXPRESSZ ADÓKEDVEZMÉNY VÁLTOZÁSAI 2004. JUNIUS 30-IG Pedagógus; oktató; hallgató; felnőttképzésben részt vevő magánszemély; az a ma­gánszemély, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felső­oktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendsze­rű első alapképzésben vesz részt Éves összjövedelem nagyságától függetlenül. (Természetesen, ha valaki csak 20 ezer forint személyi jövedelemadót fizetett be egy év során, akkor csak ekkora összegű adókedvezményt vehet igénybe.) Önrész nem szükséges, az adókedvezmény maximum 60 ezer forint 2004. JÚLIUS 1-JÉTÖL Valamennyi magánszemély 1. ) A kedvezmény teljes mértékére jogosult az, akinek az éves összjövedelme nem éri el a 3,4 millió forintot. 2. ) A jövedelem 3,4 millió forint feletti részének 10 százalékával csökken az adókedvezmény mértéke (pl. 3,8 m forint esetén: 400 000 Ft a többlet, annak 10 százaléka 40 000 Ft, így az igénybe vehető maximális kedvezmény 20 000 FT). Ez alapján a 4 millió forint feletti összjövedelmmel rendelkezők nem jogosultak az adókedvezményre. 50 százalék önrész, az adókedvezmény maximum 60 ezer forint Friss csomag Eger A kilencvenes évek második felében indult Sulinet-programba az egri II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola az országban az elsők között kap­csolódott be - tudtuk meg Osváth Évától, az idő­közben a Felsővárosi Általános Iskolával egye­sült intézmény tanárától. Az 1997-es esztendő emlékezetes számukra, akkor kapták meg a legkorszerűbb Penüum-gé- peket, internetes hozzáféréssel. Időközben a Sulinet-programban volt egy ki­sebb visszaesés, mostani megújulása pedig más típusú projektekben jelenik meg. Ezek között a tanárnő a legfrissebbet említette: a héten érke­zett meg az Oktatási Minisztériumból (OM) az a csomag, ami a legfrissebb Windows, illetve Office szoftvereket tartalmazza. De nem csak az iskolák kapják meg a Micro- soft-programok használati jogát - tudtuk meg -, hanem a tanárok is alanyi jogon igényelhetik, hogy az otthoni számítógépeiken használt, je­lenleg nem legális Microsoft szoftverek jogtisz- taságát tanúsítsák. ___________________■ Di áktapasztalat Kecskemét- Középiskolás diákként én is él­tem a Sulinet nyújtotta lehetőség­gel, hasonlóan több osztálytársam­hoz - mondja a kecskeméti Szabó Gábor. - Természetesen már régóta vágytam egy saját számítógépre, de a Sulinet-program elindítása előtt nem volt rá anyagi lehetősé­günk. 120 ezer forint adókedvez­ményt vettem igénybe szüleim se­gítségével még tavaly. Egy komp­lett gépet vásároltunk monitorral, ami egyébként megközelítőleg 200 ezer forint lett volna, de így keve­sebb, mint felébe került. A szüleim nemrég készítették el az adóbeval­lásukat és igényelték vissza a ne­kik járó összeget. Szoftvert - saj­nos - még nem vettünk hozzá, így az ingyenes Linux operációs rend­szert használom. Már ehhez is elég jól hozzászoktam. __________■ Ma gyar Bálint oktatási miniszter az első számítógép átadásán FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY HALLGATÓK TÁMOGATÁSA A Magyar Universitas Program részét képező HALLGATÓI CSOMAG ALAPVETŐ CÉLJA: • a felsőoktatásban tanulók segítése, • a tanulás feltételeinek javítása, t a diákjogok érvényesítése, valamint • a tehetségek érvényesülésének támogatása. A HALLGATÓI CSOMAG AZ ALÁBBI PROGRAMPONTOKAT TARTALMAZZA: 1. Egy államilag támogatott diploma A felsőoktatásban továbbtanulók számára eddig csak az első diploma meg­szerzése lehetett ingyenes. A hallgatók, akik az első diplomájukat költségté- ritéses képzésben szerezték meg, a későbbiekben már nem részesülhettek ebben a kedvezményben, s ez igazságtalan hátrányt jelent. Ezért szándé­kunkban áll kiterjeszteni az állami támogatási rendszert bizonyos feltételek kö­zött a már korábban költségtérítéses képzésben részt vettek körére is. Az ál­lamilag támogatott hallgatói státus elnyerése egy országos rangsor felállításá­val történik majd, amelybe korábban költségtérítéses képzésben diplomát szerzettek is bekerülhetnek. A hallgatók állami támogatásra legfeljebb a kép­zési ágnak megfelelő átlagos tanulmányi idő tartamáig jogosultak. A feltétele­ket az új felsőoktatási törvény határozza meg. 2. Emelkedő ösztöndíjak • A felsőoktatási hallgatók hallgatói juttatása 2002 szeptemberétől az addig érvényes 70 ezer Ft/fő/év összegű normatíváról 91 ezer Ft/fő/évre emel­kedett. A megemelt támogatást minden felsőoktatási intézménynek havi egyenlő összegben biztosítottuk. • A Köztársasági Ösztöndíj összege a 2002. évi 275 ezer Ft/fő/év helyett 2003-tól 302 500 Ft/fő/évre emelkedett. » Az államilag finanszírozott doktorandusz hallgatók évi ösztöndíja 2002- ben 660 000 forint volt. A doktoranduszok ösztöndíja 2003-tól a garantált professzori illetmény 22 százaléka, ez 950 400 Ft/fő/év juttatást, vagyis csaknem 50 százalékos emelkedést jelent. 3. Szabad egyetemválasztás A kreditrendszer és a hallgatói támogatás új rendszerének bevezetése a tör­vény által valódi versenyhelyzetet eredményez a felsőoktatási intézmények között. Az új törvényi szabályozás nyomán a korábbi megkötések lebontása a cél, amelynek során a hallgatók szabadon választanak egyetemet. A re­form következtében a felsőoktatási intézmények csak a minőségi oktatás és a hallgatóbarát szolgáltatások kínálatával lehetnek versenyképesek a diá­kokért folytatott versenyben. 4. Magyar hallgatók európai egyetemeken Az új rendszáben 2005 szeptemberétől a hallgató a ráeső képzési támogatást nem csupán országon belül viheti magával, hanem ugyanez a gyakorlat vonat­kozik a Bolognai Nyilatkozatot aláíró országokban folyó részképzésre is. így le­hetővé válik, hogy minden államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató Európa más országaiban tanulhasson legalább egy félévet, amennyiben az ott szerzett kreditjeit az itthoni képzésbe beszámítják. 5. A Diákhitel új lehetőségei • 2001 őszétől a diákhitel bevezetésekor a legnagyobb felvehető hitel­összeg havonta 21000 Ft volt, amelyet 2002-ben 25 000 forintra emeltünk fel. A jövedelemarányos fix törlesztés alacsony jövedelmek esetén is vállal­ható maradt. • 2005 szeptemberétől a külföldi egyetemeken folytatott tanulmányok ide­je alatt is igényelhető lesz a diákhitel. • Az állami támogatást el nem nyert, a képzés költségeit maga térítő, tandí­jas hallgatók számára pedig lehetővé kívánjuk tenni, hogy a magasabb egyé­ni ráfordítás támogatására kétszeres összegű diákhitelt vehessenek fel, amennyiben vállalják az ennek visszafizetéséhez kétszeres törlesztési arányt. • Ezen felül, amennyiben a munkaadó átvállalja e terheket, a kiadásokat költségként elszámolhatja. 6. Hátrányos helyzetű fiatalok segítése Egységes, esélyteremtő program keretében a hátrányos helyzetű fiatalok­nak segítünk bejutni az egyetemekre. A költségtéritéses képzésre felvett hátrányos helyzetű hallgatók pályázat alapján mentesülhetnek a költségtéri- tés megfizetésétől. Ha a felsőoktatási intézményben nem indul költségtéri­téses képzés, akkor az intézmény felveszi azt a hátrányos helyzetű jelentke­zőt, aki az adott szakon az államilag finanszírozott ponthatár 80 százalékát, de legalább a 72 pontot eléri. Az Oktatási Minisztérium által kidolgozott Mentor-program a felvétel után is folyamatos segítséget nyújt az így bekerült hallgatóknak. 7. Tehetséggondozás A tehetséggondozás egyik formája a szakkollégiumok, mint az elitkép­zés műhelyeinek támogatása. A szakkollégiummá válás kritériumait jog­szabály határozza majd meg, és kidolgozzuk a szakkollégiumi tevé­kenység támogatásának új koncepcióját. A megfelelő akkreditációs el­járás bevezetése után tervezzük támogatni a szakkollégiumi tevékeny­séget. 8. Kollégiumfejlesztés, a lakhatási támogatás növekedése A beindított magánbefektetői programok következtében 2006-ra a diákszál­lói férőhelyek száma 10 000-rel növekszik. A kollégiumi férőhelyet el nem nyertek számára a hallgatói fizetőképesség, valamint az esélyegyenlőség biztosítására emelt összegű lakhatási támogatást biztosítunk. A lakhatási tá­mogatás összege négyévi stagnálást követően a 2002-es 3300 Ft/hóról 2004-re átlagosan 5000 forint/hóra, 2005-ben átlagosan 8000 forint/hóra, 2006-ban pedig átlagosan 10000 forint/hóra emelkedik, az újonnan épült magas színvonalú szolgáltatást nyújtó kollégiumoknál akár 15 000 Ff összegre is emelkedhet. 9. Digitális tananyagfejlesztés 2006 szeptemberére első körben a felsőfokú alapképzés tananyagainak di­gitális alapú feldolgozására és közzétételére vállalkozunk. A program kor­szerű, olcsó és széles körben hozzáférhető tananyagokat biztosít a felsőok­tatás hallgatóinak. 2004-ben 200 millió forintot szánunk digitális tananyag- fejlesztésre kiírandó tankönyvpályázatra, de egyúttal az informatikai feltétele­ket is javítani kell. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2004 és 2007 kö­zött milliárdos nagyságrendű összeg áll rendelkezésre digitális tananyagfej­lesztésre „A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése" című pályázati program keretében. 10. Sulinet Expressz-program 11. Intelligens kártya Európában az egyetemek évek óta bocsátanak ki úgynevezett „Campus kár­tyáikat, amelyekkel a hallgatók azonosítják magukat. A magyar diákigazol­vány, a felsőoktatás egészében bevezetett egységes chipes kártyarendszer nemcsak azonosításra szolgál majd - várhatóan 2005 második felétől -, hanem a szolgáltatások és kedvezmények széles körét is igénybe lehet venni velük. 12 .A diákmunka kedvezményei # 2004 januárjától a minimálbér összegéig az egyetemen végzett diákmun­ka adó- és járulékmentes. Ezen felül a Campusba települő vállalatok, ame­lyek kutatási-fejlesztési tevékenységükbe felsőoktatási hallgatókat vonnak be - akár alapképzésről, akár PhD-képzésről van szó - ezt a minimálbér mértékéig, azaz 2004-ben havi 53 ezer Ft-ig adó- és járulékmentesen tehetik. • A felsőoktatási törvényben a felsőoktatási intézményekkel gyakorlati fog­lalkoztatásra irányuló szerződéses kapcsolatban álló, diákokat foglalkoztató intézményekre is ki kívánjuk terjeszteni e kedvezményeket. 13. Oktatók hallgatói véleményezése Törvényben hallgatói jogként biztosítjuk, hogy az intézményi minőségbizto­sítási rendszer részeként kötelező legyen az oktatók hallgatói véleményezé­se, ami részét képezi annak a több elemből álló szempontrendszernek, amely az oktatók teljesítményét méri. 14. Hallgatói jogok kiterjesztése Megerősítjük az Oktatási Jogok Biztosának intézményét, és a vitarendezés korszerű eljárásait intézményesítettük. A felsőoktatási intézmény jogsértő döntése ellen a hallgatók bírósághoz is fordulhatnak jogaik érvényesítésé­hez. A hallgatónak az intézmény jogsértő döntése, intézkedése vagy mu­lasztása miatt benyújtott keresetét a bíróság különleges eljárásban tárgyalja. 15. HŐK normatíva 2005-töl A hallgatói önkormányzatok joggal kifogásolták, hogy költségvetésüket je­lenleg azoknak kell elfogadniuk, akikkel esetleg konfliktust kell vállalniuk a hallgatók érdekében. Az új felsőoktatási törvényben a hallgatói önkormány­zatok működésének normatív alapú támogatását biztosítjuk. 16. Hallgatói képviselet a stratégiai dön­téshozatalban A hallgatói érde­kek érvényesíté­sének további fontos eleme, hogy az új felső- oktatási törvény hallgatói képvise­letet biztosít az in­tézmények irányí­tó testületéiben. Oktatási Minisztérium

Next

/
Oldalképek
Tartalom