Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-28 / 116. szám

2004. ÁPRILIS 28., SZERDA KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL A burleszk határán Francia amatőr színjátszók Pécsett Sztárok és darabok, versenyen kívül A Babits Gimnázium francia színjátszó csoportjának vendége­ként - színházi találkozón vdó részvételüket viszonozva - Pé­csett tartózkodik az egyik legje­lentősebb francia amatőr színtár­sulat, a GOLMUS. A Montceau- les-Mines-ből érkezett, s immár 40 esztendős múltú társulat 17 fős gárdával egy hetet tölt Pé­csett. Találkoznak a színházi szakma helyi képviselőivel, a Janus Egyetemi Színházzal, fran­cia nyelvű diákszínjátszókkal és a PTE francia tanszékének okta­tóival. A GOLMUS természetesen a pécsi közönségnek is bemutat­kozik. Szerdán 19 órától a Ba­bits Gimnáziumban játsszák el a német drámaíró, Kari Valentin jelenetei alapján készült, Boris Vian dalaival (A víg hentesek, Az atombombák kavalkádja sa­többi) fűszerezett Élni tudni kell! című előadást. A produkci­ót nemcsak a francia nyelvet jól ismerők élvezhetik majd. Az előadás a cirkuszi porond vilá­gát idézi. A színészek a bur­leszk és a bohóctréfák határán játsszák el a helyzetkomikum­mal, viccekkel teletűzdelt bo­londos jeleneteket. Ezek között a közönség a színházteremben zuhanórepülés szem- és fülta­núja is lehet. Táncosok nagy találkozója A Tánc Világnapjának, április 29-ének előestéjén igazi ünnepi programmal várják ma este a táncművészet kedvelőit a Pécsi Harmadik Színházban. A kü­lönleges alkalomra a Mecsek Táncegyüttes Találkozások cí­mű összeállítását hozza, mely­ben három tételben láthatók táncos karakterek, táncstílusok és hangszerek elképzelt találko­zásai. Az alkotók - a pécsi Bog­nár József, a nyíregyházi Dáni­el Imre örökös aranysarkantyús táncos, Vass Oszkár a tánckar vezetője, és az együttes ifjú szó­listája, Molnár Péter koreográfi­áira épül föl a műsor - is első íz­ben találkoznak most egy mű­sorban. A tánc ünnepéről elma- radhatatlanok a fiatalok, a Ta­lálkozások részese az Ifjú-Me- csek együttes is, a Berze Nagy János Művészeti Iskola és a Szi­várvány Gyermekház közös csoportja. Az est másik felében a Pécsi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozata tart be­mutatót. Sostenuto, Femina és Székek, szoknyák, szépek cím­mel Uhrik Dóra növendékei ad­nak elő három rövid táncjátékot Satie, Kunért Péter és Tom Waits zenéjére. M. B. E Az idei színházfesztiválon több darabot játszanak versenyen kívül, mint ahányat a hivatalos megmérettetésben. Némiképp változik az előzetesen vázolt verseny­program is, emellett színművészetisek, színi tanodák jelentkeznek bemutatók­kal, és neves színművészek önálló estjei­ből is válogathatunk.- A Siráj nem adminisztrációs hiba folytán került pontos jével a versenyprogramba - mondja Simon István, a Pécsi Országos Színházi Találkozó főszervezője. - Ezt a darabot Schilling Árpád rendezi, aki egyéb­ként volt már a pécsi színházfesztivál leg­jobb rendezője, s róla tudni kell, hogy egy eredeti, vagány alkotó, aki Csehov művét nem plasztikus módon állította színre, ha­nem a maga értelmezésében, azaz így jelzi, hogy itt a Krétakör Színház sajátos adaptá­ciójáról van szó. Többen aggódtak olvasóink közül ami­att is, hogy megtartják-e a Mikroszkóp Színpad előadását, miután Sas Józseffel szemben adópert indítottak. Igen, lesz elő­adás, válaszolt erre a Pécsi Nemzeti Szín­ház ügyvezető igazgatója. Sas József is megerősítette ezt, amikor a napokban Pé­csett járt, hogy a helyszínt kiválassza, mert eleinte az volt az elképzelés, hogy a nagy érdeklődésre tekintettel a nagyszínházba vinnék a produkciót, de aztán mégis a ka­maraterem mellett döntöttek, mondván, ez adja vissza leginkább a Mikroszkóp miliő­jét. Sas József egyébként kifejtette, a tör­ténteket követően másnap úgy kezdte az előadást, hogy széttárva köpenyét közölte: itt vagyok szabadlábon, beszélőn. Van viszont egy változás a versenyprog­ramban az első verzióhoz képest, felcserél­ték az Ivanov és a Jaques, avagy a behódo­lás helyszínét és időpontját. Erre azért ke­rült sor, mert Asher Tamás, a Katona József Színház rendezője ragaszkodott a kisebb nézőtérhez, így az egyik slágerdarabnak ígérkező Ivanovot csak ti­zedannyi néző tudja majd megtekinteni. Ily módon az is kiderült, hogy valójában csak négy nagyszínházi előadás van a programban, mert a Ionesco művet a kolozs­váriak a nagyobb térben is csökkentett nézőszám­nak adják. Ugyanis min­den a színpadon zajlik, ott ül majd a kö­zönség is (kizárólag ott, ahol mintegy száz ember fér el) és köztük játszanak a szí­nészek. A POSZT-on a hagyományoknak megfe­lelően a versenyprogramon kívül is lesz jó néhány igényes szín­padi est. Idén már több mint egy tucat „színművészeti főis­kolai” előadásból vá­logathatnak az érdek­lődők. Többek között jönnek a negyedéve­sek Szorongás, orfe­um című (rendezte: Simon Balázs) mun­kájukkal, a bábsza­kosok Goldonitól A hazuggal (r: Fodor Tamás), a musical­osztály Koltai Róbert vezetésével az Én és a kisöcsémet hozza, lesznek mozgásvizsgák, és idesorolandó Szabó Máté vizsgarendezése, az Albérleti színjáték is, melynek a múlt héten volt a PNSZ-ben a bemutatója. A főiskolások mellett a színi tanodák is szép számmal je­lentkeznek a fesztiválon. Az óriási érdek­lődés miatt ezúttal tényleg utoljára megis­métlik a Magyar hangja szinkronizálási programot és a súgóversenyt, de olyan új­donságok is lesznek, mint Pintér Tamás csapatának kaszkadőrparádéja. A Dráma Nyílt Fóruma is külön programmal várja az érdeklődőket, itt várhatóan a debreceni­ek Félédes című színjátéka látható. Emel­lett Hegedűs D. Géza előadói estje, a Ma­dách Kamara Örkény Színpada Mácsai Pál vezetésével, Bálint András Arany János összeállítása, Kézdy György Karinthy mű­sora, valamint Bezerédy Zoltán és Bán Já­nos közös játéka is bővíti a kínálatot. Be­regszászról Vidnyánszky Attila rendezésé­ben A szarvassá változott fiú színdarab jön, de körvonalazódik a Megasztár 12-es döntőjének pécsi megismétlése is a Városi Sportcsarnokban, továbbá hatrészes Arak, költségek Az idei POSZT-ra valamelyest drágultak a belépők, melyeket május 4-én, kedden 10 órától kezdenek árusítani. A nagyszín­házban maradt a három kategória, ide 1000, 3000 és 3500 fo­rintos áron lehet bejutni, a Kamaraszínházba minden jegy 3500 forint, a stúdió- és szobaszínházi előadásokra pedig egysége­sen 2500 forint a tarifa. Simon István megjegyezte, bár a POSZT költségvetését húszmillió forinttal megemelték, Így sem tudják majd tartani a bevételi tervet, mert a szinházfesztiváltól teljes egészében megvonták az áfa-visszaigénylés lehetőségét (amit más színházaknál utólag kompenzálnak), és ez 22 milliós kiesést jelent. dzsesszsorozatra készülhetnek a vájt- fülűbb zenerajongók, szóval a pódium csillagai minden fronton képviseltetik ma­gukat a találkozón. MÉSZÁROS B. ENDRE Dalokkal Európába Emlékezetessé szeretné tenni Ma­gyarország EU-csaÜakozását a pé­csi Magyar-Német Nyelvű Iskola- központ is. Az intézmény alsó ta­gozatos munkaközössége április 30-ra kórustalálkozót hirdetett, amelyre meghívta a dél-magyaror­szági megyék német nemzetiségi iskoláinak kórusait. Az iskolaköz­pont csoportjai mellett Baja, Bony- hád, Bóly, Lánycsók, Somberek, Véménd és a pécsi Belvárosi Álta­lános Iskola kórusa jelezte részvé­teli szándékát. A zenei kíséretet az iskolaközpont partneriskolája, a berchtesgadeni Chistophorus- schule fúvós zenekara, valamint a Bólyi Ifjúsági Fúvószenekar adja. Összesen 400-450 közreműködő­re lehet számítani a koncerten, amely április 30-án 14 órakor kez­dődik Pécsett, a Színház téren. Esős időben a kórustalálkozó színhelye a Tiborc utcai iskolaköz- pont tornacsarnoka lesz. d. i. GYÓGYVARÁZS címmel az Egészséges Nemzetért Alapítvány és az ország egyik legnagyobb pénzinté­zete átfogó programot indított, amelynek keretében öt-öt millió forintot biztosítanak fekvőbeteg gyerme­keket ellátó kórházaknak gyógyászati eszközökre. Az öt nyertes intézmény között szerepel a pécsi Ker- pel-Fronius Ödön Gyermekkórház is, ahol tegnap délelőtt ráadásként a lábadozó ifjakat az Aranyszamár Színház nevettette meg. ________________________________________________fotó: tóthl. Sz igetvári művészeti napok A Szigetvári művészeti napok kéthetes rendezvénysorozata az elmúlt hétvégén ünnepi hang­versennyel kezdődött, amelyen a város zenei életéhez sok szá­lon kötődő Karai József zene­szerző művei szerepeltek. A május 7-éig tartó fesztivál- jellegű program szervezője a 35 éves jubileumát ünneplő Weiner Leó Zene- és Művészeti Iskola. Deichler András igazgató el­mondta, hogy a Paizs József pol­gármester és Karai József véd­nökségével zajló kulturális ese­ménysorral intézményük átme­netileg a megszűnt városi kultu­rális központ szerepét is betölti. A különféle helyszíneken zaj­ló eseménysor a Főtéri temp­lomban megrendezett ünnepi hangverseny után Sarlós Endre grafikus kiállításával folytató­dott. A tárlatot Vanyúr István szobrászművész nyitotta meg a zeneiskolában. Ugyanitt Kováts Valéria muzeológus tartott elő­adást az iskolaépület, a volt fe­rences rendi kolostor történeté­ről. Egy erről szóló összefoglaló ismertetőt a bejárathoz közeli falon is elhelyeztek. Demjén Ró­zsi és barátai közreműködésével jótékonysági estély is volt az is­kolában. A moziban lezajlott Mókás Hangversenyen a diákok jelmezekbe öltözve adták elő a műveket. A művészeti rendez­vény május 7-én a X. Jubileumi Folklórnappal ér véget. Délelőtt a Zrínyi téren népi iparművésze­ti bemutató és kirakodóvásár lesz, amit néptáncbemutató kö­vet. Utána estébe nyúló táncház következik, amelynek eső ese­tén a Városi Sportcsarnok lesz a helyszíne. B. K. A munkabalesetek áldozatainak emléke A munkabalesetek pécsi, baranyai áldozatairól emlékeznek meg ma a pécsi városházán a munkástanácsok szervezésében. A hagyományteremtő akciónak nagy a létjogosultsága, elég csak arra gondolni, hogy az utóbbi ötven évben a mecseki bányászkodás közel hétszáz - egy községnyi - ember közvet­len halálát okozta. „A férjem két évtizeden át három műszákban járt dolgozni több száz méter mélységbe a föld alá, míg egy éjszakás sitt után nem jött haza, csak az üzenet érkezett, az omlásból őt és két társát nem tud­ták élve kiszabadítani. A fiamnak addig a bányász lét, a vájvégi mun­ka volt a csúcs, de akkor benne is összeomlott minden. Azóta évek teltek el, a gyerekből közgazdász lett, de azt a napot nem fogjuk el­felejteni” - idézi uránbányász társa 15 évvel ezelőtti elvesztését a tör­téntekbe máig belenyugodni nem tudó asszony.- Nézze, az uram aüg múlt har­minc, amikor leesett egy tíz méter magas állványról. Nem hiszem, hogy létezik olyan hiba, amiért ilyen súlyos büntetés jár, azóta is azt kérdezem, mit vétettünk, hogy ennek pont velünk kellett meges­nie. Aki nem veszített így el valakit a családjából, az fel nem foghatja, hogy micsoda őrlődés és számve­tés követi az ilyen tragédiát. Nem kívánom senkinek azt a tortúrát sem, ami a kár­térítési peren következett, ahol a munkál­tató igyekezett a végtelenségig sárba tiporni el­hunyt beosz­tottját, hátha így kevesebbet kell fizetnie - pana­szolja egy fiatal hölgy, akiben még frissen élnek a közelmúlt esemé­nyei. A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) kilenc esztendeje ezen a napon emlékezik a munkában életüket vesztett emberekre, tavaly pedig hazánk is beállt a sorba. Az Országos Munkabiztonsági Bizott­ság a fővárosban hívott össze eb­ből az alkalomból konferenciát, s baranyai tagja, Perényi József most hagyományteremtő szándékkal Pécsett is megszervezte az emlék­napot. A cél az emlékezés, és hogy felhívjuk a munkavállalók figyel­mét, nem csak bérért, de a megfe­lelő munkakörülményekért is fel kell emelni a szavukat. A régióban két évszázadon át szedte áldozatait a bányászat, mint a térség legveszélyesebb üze­me. Ha a munkabalesetek szóba kerülnek, a baranyai emberek többségének első gondolata sze­nes, vagy urános ismerőse, és tör­ténetek, melyek a föld mélyében játszódtak le. Nem véletlenül, hi­szen 1873 óta kimutatást vezetnek a bányászbalesetekről, és ebből ki­derül, hogy a másfél évszázadnyi szénbányászat során közel ezer ember halt meg a munkahelyén. Az utóbbi hatvan esztendőben sem javult a helyzet, 1945 óta 524 ember vesztette életét a szenes fej­tésekben, elővájásokban. Az urán­termelés pedig 1957-ben kezdő­dött, és 121 vájvégi áldozatot köve­telt - tudtuk meg dr. Kereki Ferenc bányakapitánytól. Az adatokat a Bányaműszaki Felügyeleten rögzítik, az emberi tényezőkkel, a kártérítés változá­saival, a jogorvoslat lehetőségeivel pedig elsősorban a szakszervezet foglalkozik. Ez az emléknap azokról szól, akik már nem lehetnek köztünk, ezért mintegy emlékezésképpen most minden bányász áldozatnak feltüntettük a dozatairól be^ szélünk, akkor szólni kell azokról is, akik végtag­jukat, érzékszervüket vesztik egy munkafolyamat során. Negyed- százados munkabiztonsági ta­pasztalatok alapján elmondha­tom, hogy a bányászattól függet­lenül Baranyában évről évre to­vábbi tíz-húsz ember hal meg munkabaleset miatt - állapítja meg Kápolnai Árpád, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelet baranyai hivatalának igazgatója. íme a rövid látlelet a munkabiz­tonsági helyzetünkről. A rendszer- váltást követően a foglalkoztatás je­lentősen leszűkült, így az elmúlt másfél évtizedben a felére csökkent a halálos áldozatok aránya. Ugyan­akkor a csonkulásos sérülések szá­ma meghaladja a kéttucatot, és ez így volt a korábbi évtizedekben is. Mint a vüágon mindenütt, Baranyá­ban is az építőipar a legveszélye­sebb. A fakitermelés a másik ki­emelten veszélyes ágazat. A mély­építés is topon van a negatívumokat illetően, itt a munkaárkok beomlása a visszatérő probléma. Baranya a szántóvetők megyéje is, a mezőgaz­daság pedig ugyancsak rendre meg­követeli az emberáldozatokat. Itt legtöbbször a gépi kiszolgálás a fő veszélyforrás, valamint a magtárak­ról, raktárakról történő lezuhanás. A fa- és fémfeldolgozás ugyancsak fő sajátossága a térségnek, és ebből adódnak a csonkulásos sérülések. A baj az, hogy eltűntek az ötven fő alatti társaságoktól (a megye vállal­kozásainak négyötöde 20 fő alatti) a munkavédelmi szakemberek, a kis- és középvállalkozások ezt a luxust megspórolják, így a legtöbb kis cég­nél a munkavégzésnek nemcsak a tárgyi, de személyi feltételei is hiá­nyoznak. Sok esetben pedig épp a dolgo­zó iktatja ki a védelmet, hogy gyor­sabban haladjon. Hogy ki a felelős az esetek többségében? Tudni kell, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató - tekintet nélkül a vétkességre - felel a mun­kavállaló minden káráért. Más­részt a szabályos munkavégzést mindenkor ellenőriztetni kell, így a dolgozó hibá­jából történő baleset is gyak­ran visszaüt a munkaadóra. Súlyos, halá­los esetekben pedig a munkál­tatónak az is kö­telessége, hogy felhívja a hozzá­tartozók figyelmét, éljenek a kárté­rítés lehetőségével, mely olykor el­érheti a több tízmillió forintot is. A halálért folytatott, de életre szóló küzdelmek ezek pár tíz- vagy száz­ezer forintért, ahol a hozzátarto­zóknak a milliók sem jelentenek igazi elégtételt. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom