Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-19 / 107. szám
2004. Április 19., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Állandó alkalmazkodásban ANK: meghatározó szerep a magyar pedagógiában Önmagában is impozáns adatok: sok ezer gyerek, csaknem hatszáz dolgozó - és 25 év munkája. Negyedszázados jubileumát üli ezekben a hetekben a pécsi Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ. A „nevkó” története onnan datálódik, hogy fölépült egy lakótelep, aminek az intézmény a szellemi központja volt - fog az eltek időszak folyamatainak felidézésébe, értékelésébe dr. Bebesiné Túri Katalin, az ANK igazgatója. Remélhetően ma is az, teszi hozzá. Kertváros szinte egyetlen ilyen központjaként minden elképzelhető funkciót föl kellett vállalnia. Majd egy tízéves, nagyhírű országos pedagógiai kísérlettel folytatódott a történet, amiről ma is könyvek jelennek meg. Ez a kísérlet - ahol közoktatást, közművelődést, sportot és minden egyéb, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatást egy helyen lehetett igénybe venni - volt az, amely meghatározta a Nevelési Központ helyét a magyar pedagógiában, vallja az igazgatónő. | 25 év története 1979 ---------------------------► 1. sz Általános Iskola, Bölcsőde 19 80 ——is* 1. sz. Óvoda, 2. sz. Óvoda, 2. sz. Általános Iskola 1981 ---------------------------------► 3. sz. Óvoda, Étterem 19 82 Művelődési Ház, Könyvtár, Kollégium 1984 ..—----------------------------------------■“**- Sportegység 19 86 Gimnázium, Művészeti Szabadiskola 1990 Művészeti Iskola 1992 Korai fejlesztő. Logopédiai és Gyógytestnevelési Intézet 2000 " ---------* Nevelési Tanácsadó, Továbbképzés Fo rrás: ANK k Annyiban változott a 25 év alatt az intézmény, amennyiben a külső környezet is változott. Hogy a szomszéd vagy az osztálytárs öregszik, azt egy- egy évfordulón jobban tetten lehet érni, mint magunkon, akik nap mint nap tükörbe nézünk, érzékelteti Bebesiné, hogy miképpen látható a lakókörnyezet változása. Mások lettek az igényei, ezért már nem lehet a korábban igényelt programokkal, szolgáltatásokkal megjelenni, mert ez emberek nem vevők rá. Vagy mert nincs pénzük, vagy mert megöregedtek, vagy mert felnőtt egy új generáció és még ezer más dolog mondható. A helyzet nem biztos, hogy rosszabb - de más a korábbinál. Kertváros amúgy is egy érdekes mikrokömyezet, egyáltalán nem húzható rá a „panelrengeteg arctalan tömege sablon”, miután társadalmilag és szociológiailag egyaránt jól strukturált. A Nevelési Központ anélkül is kiválóan működne - hiszen teljes mértékben önellátó az intézmény -, ha egyetlen kívülálló sem térne be. A Művelődési Ház például bőségesen megél abból, hogy a két általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvodák reggeltől estig megtöltik. Amellett, hogy a kertvárosi egyéb iskolák és óvodák az ANK tereit, szolgáltatásait veszik igénybe, a felnőtt lakosságról sem szabad elfeledkezni. Ezen a téren viszont csak tapogatóznak, ismeri el az igazgatónő. Hogy mit és mennyien is akarnak, arra nézve csupán apró tapogatózások történnek. Két éve hozták el a Játékszín előadásában a Játék a kastélyban című darabot - a közönség „nem borította rájuk” a házat. A városban ma már sok helyütt sokfajta kínálattal lehet találkozni, s azt is tudomásul kell venni, hogy aki az élete nagy részét itt tölti, vágyik arra, hogy bemenjen szórakozni a belvárosba. A szolgáltatásokra - a sportra, az étteremre, a művelődési ház olcsó vásáraira - szükség van, mozielőadást viszont hetente már csak egyszer tartanak. De gondolkodnak abban, hogy meghonosítsanak másfajta olyan szolgáltatásokat is - például ügyintézést amire nap mint nap szükségük van az embereknek. Summázva az eltelt 25 év történéseit, a Nevelési Központ annak köszönhette fennmaradását és tekintélyét, hogy képes volt mindenkor alkalmazkodni, és ezt kell tennie a jövőben is, vallja meggyőződéssel az igazgatónő. ________balogh z. Za lában a Mecsek A hét végén rendezik meg a XXI. Zalai Kamaratánc Fesztivált Zalaegerszegen. A fesztiválnak pécsi résztvevője is van. A Mecsek Táncegyüttes nevezett be a régióból egyedül e rangos hazai eseményre, melyen 36 koreográfiát mutatnak be az ország élvonalához tartozó néptáncegyüttesek. A verseny színvonalát minden bizonnyal emeli az is, hogy a hivatásos együttesek is képviseltetik magukat. A Mecsek jelenlétével „revanslehetőséget” ad a résztvevőknek, hiszen a legutóbbi fesztiválon három nívódíjat is begyűjtötték az alkotók és a táncosok. (szí Új pécsi diáklap Megjelent a Pécsi Tudomány- egyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola diáklapjának, a Cet-Li-nek az első száma. A 300 példánnyal induló legújabb pécsi diáklapnak nemcsak az újságírói, hanem még a tördelői is az intézmény tanulói közül kerültek ki. Az első évfolyam nyitányának számító lapszámban többek között a gimnázium egyik volt tanítványával, Iványi Dalmával, a MiZo-Pécsi VSK válogatott kosárlabdázójával olvasható interjú. A lap arról is beszámol, hogy miként szerepeltek a babitsosok a diákolimpián. A Cet-U előtt újabb nagy feladat áll, hiszen a következő számban szintén az e hétvégén zajló Ba- bits-napokról, az intézmény nagy eseményéről kell majd beszámolnia emlékeztetőül. d. i. RÉZKARCOK PÉCSETT. Szíj Kamilla képzőművész rézkarcaiból nyílt kiállítás a Pécsi Kisgalériában. A tárlat május 9-ig tekinthető meg. ________________________________________________________________________________________________________ __________________________________FOTÓI LflmiB PtflR Ke rámia Biennále Pécsett Wisloczki Helga szí 2. című alkotása fotós löffler p. Vasárnap délelőtt 11 órakor a Pécsi Galériában megnyílt az idei, XVIII. Országos Kerámia Biennále. A csaknem 40 kiállító munkáit bemutató tárlat ünnepélyes megnyitóján került sor az idei díjak átadására is. A tavalyi kettős Zsolnay-évforduló hazai kerámiaművészetre gyakorolt jótékony hatását hangsúlyozta tegnapi ünnepi köszöntőjében Huszár Zoltán megyei múzeumigazgató az idei XVIII. Országos Kerámia Biennále megnyitóján a Pécsi Galériában. Magát a csaknem negyven kiállítót felvonultató tárlatot Monika Gass, a pécsi Zsolnay Múzeum testvérintézete, a német Keramikmuseum Westerwald igazgatója nyitotta meg. Beszédében mindenekelőtt a művészetnek, ezen belül a kerámiának a mai elektronizált világ mindennapjaiban való fontosságára mutatott rá. Egyben annak az örömének is hangot adott, hogy a kerámia európai nagy központjai mellett a távol-keleti, főleg a japán és kínai kerámia is megújuló szerepkört tölt be világunkban. A megnyitó a hagyományoknak megfelelően egyben Minya Máriának, a legutóbbi biennále nagydíjasa kiállításának megnyitója is volt. A díjak átadásakor elsőként a Zsolnay Porcelángyár első díját vehette át Várbíró Kinga. A megosztott második díjat Nagy Márta, KráU Borbála ás Pázmándi Antal kapták. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma különdíjával Fekete Lászlót jutalmazta a zsűri. Sárkány József művészettörténész lapunk kérdésére elmondta, hogy a legutóbbi biennáléhoz hasonlóan ez esetben is minden, a keramikusok által használt technika és anyag jelen van a kiállított tárgyakban. A munkák zöme egyedi plasztika, kevés a sokszorosítható, szériaterméknek szánható alkotás. Ennek részben gyártási, részben keresleti okai vannak. A kiállításon az egész mai magyar kerámia élvonala képviselteti magát, a munkák kvalitásosak és jól szemléltetik azt az állapotot, ami a hazai kerámiaművészetben ez idő szerint meghatározónak tekinthető. B. K. Közoktatási számtan Pécs délkeleti kapujánál Kozármisleny már túllépte a falu kategóriát, de még nem város. A betelepülők révén - zömük Pécsről érkezik - a népesség idén várhatóan túljut az 5000 fős határon. A kistérségi központ szerepre törő községnek sajátos fejlesztési problémái vannak, hiszen kilóg szinte minden baranyai kategóriából. Az oktatásfejlesztés tekintetében például ellentétbe került a megyei koncepcióval. A Baranya Megyei Önkormányzat oktatási, ifjúsági és> sportbizottsága a közelmúltban hozott szakvéleményében kinyilvánította, hogy Kozármisleny Önkormányzat Képviselő-testülete és a Kozármislenyi Intézményirányító Társulás Tanácsa - ide tartozik még Birján, Lothárd, Pécsudvard és Személy - oktatás-fejlesztési intézkedési tervét több pontban nem tartja a megyéjével összhangban lévőnek.- Ilyen az intézményi szervezet megváltoztatása, a 9-10. évfolyam és a szakképzés indításának előkészítése, ugyanakkor a terv nem szól a nemzetiségi nevelés, oktatás és a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt nevelésével kapcsolatos feladatokról, ezek feltételeinek megteremtéséről - sorolja a kifogásolt részeket Koltai Péter, a bizottság elnöke. Ez tulajdonképpen nem „főbenjáró” vétek.- Az oktatási törvény előírja, hogy a megyei önkormányzatoknak közoktatás-fejlesztési tervet kell készíteniük. Ez Baranyában elkészült a települési önkormányzatok közreműködésével, a velük folytatott egyeztetések alapján, hogy mit, hol célszerű működtetni. A területi összhang és a szak- szerűség érdekében az önkormányzatoknak az oktatásiintéz- mény-fejlesztési, -létesítési, -megszüntetési elképzeléseikről, az indítandó programokról és a saját koncepcióikról is szakvéleményt kell kérniük a megyétől. Utána azt tesznek, amit akarnak, következménye nincs a megyei fejlesztési tervtől való eltérésnek, legfeljebb akkor, ha pályázati pénz vagy normatíva elnyeréséhez kellene a támogató szakvélemény - mondja Lászlóné dr. Kovács Ilona főjegyző. Kozármislenyben az oktatási téma felelőse Gáspár Gyula alpolgármester, pedagógus. Sőt, szakoktatást végző, nem önkormányzati fenntartású intézmény vezetője Pécsett, és egyben oktatásfejlesztési szakértő is. Ugyanakkor bevallja, hogy a megye közoktatás-fejlesztési tervét nem ismeri.- Még nem tudjuk, hogy a megyének mi a problémája a fejlesztési tervünkkel. Két hete csak arról értesítettek, hogy az nincs szinkronban a megyei tervvel. Hogy milyen pontokkal van ütközés, arról csak most hallottam - közli. Műit mondja, az oktatásfejlesztési tervüket részint az vezérelte, hogy szeretnék még hatékonyabban működtetni az intézményeiket és tá- gabb szolgáltatási kört nyújtani.- Ehhez képest merült fel: meg kell vizsgálni, van-e lehetőség arra, hogy a szakképzés irányában fejlesszünk, illetve hogy a 10. évfolyamig építsük fel az iskolánkat. Lehet, hogy a megye nem örülne, ha újabb szakképző intézmény jönne létre az eddigiek konkurenciájaként. Ám mi csak azt írtuk le, hogy meg kell vizsgálni ennek lehetőségét. Az óvoda és az iskola összevonása is szintén mint vizsgálandó lehetőség szerepel a tervben. Három hete úgy döntött a társulási tanács, hogy idén ezt nem lépjük meg, mert jobban körbe kell járni a változtatást, de az nem került le a napirendről. Ezekben a kérdésekben az oktatási szakemberek véleménye lesz a döntő. Furcsállnám, ha olyan körből mondanák meg, hogyan racionalizáljuk az intézményeink működését, ahonnan ehhez nem adnak egy fillért sem. A hatékonyság növelésénél arra az ellentmondásra is magyarázatot kerestek, hogy miközben Kozármislenyben az általános iskolás korosztály az elmúlt hat évben 15 százalékkal nőtt, az iskola tanulói létszáma 10 százalékkal csökkent. Vagyis azt mérték fel, hogy a szülők egy része miért nem a helybeli iskolát választja gyermekének.- Három objektív okot találtunk: a Pécsről kiköltözők nem változtatnak iskolát, a már Pécsett tanuló nagyobb gyerekekkel együtt járatják iskolába a kisebbet, illetve a Pécsett dolgozóknak kényelmesebb munkába menet iskolába vinni a gyereket. Ezenfelül az iskolán múló okok is vannak. Mindezt végignéztük az igazgatóval, a tantestülettel. Külső szakértőkkel oktatási és pénzügyi átvilágítást készíttettünk. Bizonyos dolgokról dönteni kell, körültekintően, de egyesek kényelmi szempontjaira teldntet nélkül. A fejlesztési tervben a fenntartó meghatározta az elvárásait, és megfogalmazta azokat a célokat, amelyek nincsenek benne az iskola jelenlegi oktatási programjában, de megvalósíthatóságuk vizsgálatát szükségesnek látja.- Az intézmény feladata a követelményrendszer szakmai kibontása - hangsúlyozza az alpolgármester. A 15 éve épült iskola csendes környéken van, tiszta a levegő. De sem ez, sem a mindenféle összehasonlítást álló oktatási feltételek és programok - az első osztálytól heti öt óra német nemzetiségi nyelvoktatás, heti három óra angol, számítástechnika a felső tagozattól stb. - nem eléggé csábítóak. Legalábbis nem mindenki számára.- A tanulólétszám évek óta 320 körüli, de az épület 400-420 gyerek fogadására alkalmas. Tizennégy pécsi iskolával vetélkedünk, a megye- székhely ennyi intézményébe járnak Kozármislenyből általános iskolások - meséli Horváth László igazgató. Az oktatásfejlesztési intézkedési tervet - bár hozzásegítettek - nem az intézményben készítették elő, hanem külső szakértőre bízta az önkormányzat. Horváth László nem is ért vele egyet a 9-10. osztály, illetve a szakképzés indításnak felvetésében:- Nincs végiggondolva, hogy ez mivel járhat. Szerintem így nem lehet elérni a tanulólétszám növelését, amely költségvetési érdek és amihez az iskolának kell kitalálnia, mivel lehetne népszerűbb. A végzős tanulóinkat azonban mind felveszik középfokú tanintézetbe, ráadásul mintegy hetven százalékukat érettségit adó képzésre. Kik járnának akkor a tovább nem tanulóknak kötelező küencedik-tizedik évfolyamra? Más községek gyerekei? Józan gyanúnak tűnik, hogy a nagyvárosi vonzerő megnehezíti a kistérségi konkurenciateremtést a szakképzésben. A négy küométer hosszan elnyúló Kozármisleny hat küométerre van Pécs belterületétől. A tinédzser vágyak matematikájában a hat kevesebb, mint a négy. ____ DUNÁM.
