Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-16 / 104. szám
16. OLDAL A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLI S FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍRE I 2004. Április 16., péntek 1 Régiónk is csatiakozik Számos értékkel gazdagítjuk az Európai Uniót A Dél-dunántúli Régió 1998 februárjában intézményesítette területi összetartozását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megalakításával. A régiót alkotó három megye: Baranya, Somogy és Tolna fejlődése azonban már régóta összefonódik, s nemcsak a földrajzi szomszédság, hanem a hasonló történelmi örökség és szellemiség, sőt gazdaságuk fejlődése által is. Május elsején egy olyan Európai Unióhoz csatlakozunk, ahol a régióknak jelentős és egyre növekvő szerep jut. Két évezred történelme, egységes, mégis változatos táj és barátságos emberek fogadják azt, aki a Dél- Dunántúlra látogat. A 14 169 négyzetkilométernyi, 985 ezer lakosú területen a Magyarországra jellemző szinte valamennyi tájtípus megtalálható. A Duna, Dráva folyók és Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton által határolt régió meghatározó arculatát a pannon látkép legjellemzőbb eleme, a völgyekkel tagolt dunántúli lankák panorámája adja. A Dél-Pannon térség emlékhelyei, múzeumai, középkori várai mindenki számára megfoghatóvá, érthetővé teszik a gyakran viharos és gazdag történeti múltat. A történelem hosszú évszázadain át számos nép sokszínű kultúrája keveredett a térségben. Ennek egyik elismerése, hogy 2000 novembere óta az antik Sopianae, azaz a mai Pécs város, Európában egyedülálló ókeresztény temetőjének sírkamráit a világörökség részévé nyilvánították. A gazdag kulturális és történelmi örökség mellett a térség bővelkedik természeti kincsekben is. A régió természeti adottságainak, szubmediterrán klímájának köszönhetően kiválóan alkalmas mezőgazdasági tevékenységre. Dél-Dunántúl minőségi borkultúrája Európa hírű. Több egyedülálló, a régiónkra jellemző termékünk is van, pl. a mecseki medvehagy- maméz vagy az iharosberényi gesztenye. S a Zsolnay-kerámiákra is büszkék lehetünk. A régió turisztikai adottságai kiemelkedőek. A terület igen gazdag termál- és gyógyvizekben, régiónk része a Balaton déli fele is. A Duna-Dráva Nemzeti Park részeként Európában egyedülálló természetességben maradt meg a Gemenc és a Dráva völgye, elsőrangú vadállománynak és a világon csak itt levő élőlényeknek nyújtva otthont. Mindezeknek köszönhetően régiónk idegenforgalma európai szinten is jelentős. Régiónk jelentős szellemi központ is. A Pécsi Tudományegyetem középkori hagyományokkal, előddel bír, ugyanakkor napjainkban már a Kaposvári Egyetemen is Európában kiemelkedő kutatási bázis működik. Földrajzi helyzeté- . nél fogva a Dél-dunántúli Ré- .4,. gió Magyarország déli kapuja, s május elseje után egyúttal az Európai Unió déli kapuja is lesz. Hidat képezhet Horvátországon át a balkáni térség felé. Ez a kapcsolat elősegítheti a befektetések növekedését, a termelés és a vállalkozások gyarapodását. A régióban több mint kétezer külföldi érdekelt- s é g ű vállalat telepedett le, s lassú növekedés mutatkozik a hazai vállalatok számának A pécsi székesegyház nagy \ Kaposvári osiKy uergeiy bzmnaz emelkedésében is. Jelen van az a nagyvállalati kör és azok a gazdaságfejlesztő szervezetek, amelyek köré a régió iparfejlesztési stratégiája felépíthető. A Dél-dunántúli Régió célja, hogy hatékony, belső adottságokra épülő, innovatív gazdasági szerkezetet alakítson ki, amely a multinacionális és hazai vállalati körrel együttműködve a nemzetközi munkamegosztásba be tud kapcsolódni. Mindehhez az Európai Unió nagy segítséget jelent, felgyorsítja ezt az integrációt. A jelenlegi helyzet azonban még az, hogy térségünk a csatlakozás után az Európai Unió kevésbé fejlett régiói közé fog tartozni. A kívánatos fejlődés egyik fő gátja az infrastruktúra fejletlensége, vagy éppen a gyenge kis- és középvállalkozások. Csatlakozásunkkal azonban jelentős európai uniós források állnak rendelkezésünkre ezek fejlesztésére, az EU ugyanis a területileg kiegyensúlyozott fejlődés érdekében, a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása keretében ezekre is jelentős pénzeket biztosít. Láthatjuk, hogy régiónk számos új értéket visz az Európai Unióba, amelyek ebben a nagyobb, erősebb közegben még jobban érvényesülhetnek. A lehetőségek mellett számos új kihívás elé is nézünk, ám értékeink bizakodásra adhatnak okot, hogy régiónk fejlődése felgyorsul, s az Európai Unióban is megállja a helyét. Valóban derűs és dinamikus régióvá válik. A kakasdi Faluház I3 él -I) 11 tiántúli Régió www.ddrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. ______________ Ki művelt emberfők, új szemlélet, partnerség Régiós bizakodás: vélemények a küszöbön álló uniós csatlakozásról Számtalan gondolat, vélemény napvilágot látott már hazánk EU-s csatlakozásáról. A hozzáértő és mértékadó értékelések alapján egy pillanatig sem vitás, hogy a május elsejétől érvényes rendes tagság idővel új fejlődési pályára állíthatja Magyarországot, benne a Dél-dunántúli Régiót. A sikert azonban még az Európai Unióban sem adják ingyen: erre is felhívja a figyelmet négy interjúalanyunk, akiket a küszöbön álló csatlakozás okán szólaltattunk meg. Hátrányok helyett kihívások Kerner Barbara, a pécsi Európai Információs Pont vezetője meggyőződéssel vallja, hogy uniós csatlakozásunk mérlegének egyik serpenyőjébe joggal kerülhetnek az előnyök: ugyanakkor a helyzet félreértése azt hinni, hogy a másikat a hátrányok húzzák lefelé.- A pejoratív kicsengésű hátrányok szó helyett sokkal indokoltabb a lényeghez közelítő kihívások szó használata. S biztos vagyok abban, hogy ezeknek a kihívásoknak, ha nem is azonnal, de belátható időn belül képes lesz eleget tenni az ország, illetve régiónk. Derűlátásomat egyebek mellett arra alapozom, hogy térségünkben kiváló szakemberek kísérik figyelemmel, már évek óta, a csatlakozás folyamatát, különös tekintettel arra, hogy mire kell készülnünk május elseje után. Előttük sem titok az, hogy a források megszerzése kifogástalan projektek révén valósulhat meg. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy fontos és hasznos lenne egy kicsit „brüsszeliül” gondolkodni. Kerner Barbara szerint a csatlakozás mindenki, így az „egyszerű állampolgár” számára is szemléletváltozást követel. Ez azonban nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni, ehhez évtizedek szükségesek. S egyetért azokkal, akik szerint önmaga a csatlakozás nem jelent mindenki számára automatikusan könnyebb életet, sőt: az első esztendők éppen, hogy nehézségeket hozhatnak.- Az első évtized végén számolhatunk az igazán látványos fejlődéssel - hangzik bevallottan optimista jóslata, mely természetesen a Dél-Dunántúli Régióra is vonatkozik. Gondolkodásmód-váltás Új források a láthatáron. Az első körben ezt jelenti Magyarország számára az EU-s tagság, ad választ az előnyöket tudakoló kérdésre Biczó Ernő. Decs község kistérségi területfejlesztéssel elhivatottan foglalkozó pol- gármestere mindehhez hozzáteszi: meg kell tanulnunk az uniós gondolkodást, de azt is, hogy előre tervezzünk.- Azaz, hogy ne feltétlen csak a mával foglalkozzunk, hanem a holnappal is. Elismerem, ez elég nehéz feladat, tekintve az önkormányzatok napi gondjait, a súlyos pénzügyi nehézségeket. Ennek ellenére az EU óhatatlanul rá- kényszerít bennünket, hogy már jó előre kész projektekkel rendelkezzünk. Ugyanakkor arra is, hogy partnerként viselkedjünk egymással. Nem kétséges, hogy a területfejlesztést csak ilyen viszony tükrében támogatja az EU. A polgármester egyébként fenntartások nélkül derülátó, nem utolsósorban azért, mert az EU-hoz képest nincs más út. Már rég nem az a feladat, hogy megvitassuk: jó-e, vagy rossz-e az Európai Unió.- A mi feladatunk, itt a régióban is az, hogy megismerjük az EU működését, döntéshozóit, diplomatáit, legyünk tisztában az Európai Parlament ténykedésével. S ha már tisztán látunk, a szerzett ismeretanyag révén próbáljuk meg a helyzetet a javunkra fordítani. Ha már ott vagyunk az EU-ban, akkor a jó értelemben vett régiós lobbitevékenységet is képesek lehetünk Európa felé hatékonyan közvetíteni. Jó bor az uniós polcon Bár a magyar borok között számos kiváló található, ennek a jóféle hazai nedűnek még várnia kell az esélyegyenlőségre - az európai uniós piacon is. Légii Ottó, Balatonboglár országos ismertségű borásza ezért nem mondhatja el magáról, hogy öröme felhőtlen, amikor az egyébként általa is fontosnak tartott EU-s csatlakozásról esik szó.- Akadnak ugyan termelők mifelénk is, akik a kellő készülésnek köszönhetően elkerülhetik a megrázkódtatásokat. De azért nem állunk messze az igazságtól, ha úgy fogalmazunk: az elmúlt tizenegy- néhány év sajnos nem bizonyult elegendőnek arra, hogy a magyar borászat kellő vértezettel rendelkezzen. Itt, a Balaton környékén is van még tennivaló, s az az érzésem, hogy ez igaz a régió többi bortermelő területére is. Ugyanakkor Légii Ottó a borral foglalkozó ember évezredes hitvallását mondja magáénak: aki szőlőt telepít, az csak bizakodással tekinthet előre. Amennyiben okosan élünk a lehetőséggel, s hosszú távon is minden jól alakul, akkor a magyar bor odakerülhet a legjobbak számára fenntartott polcra,- Az uniós csatlakozás utáni első évek termelői szempontból némi zavart is okozhatnak, hiszen Magyarországon még a piac sem tiszta teljesen. S hiába jöhetnek a nagy lehetőségek, ha jelenleg nem egy helyen hiányzik a kellő árualap... De azért úgy három év múlva beállhat minden a maga szintjére, s a vásárlók rájönnek arra: egész jók a magyar borok. S köztük természetesen azok is, tehetjük hozzá, melyek a Balatonnál, Villányban, Szekszárdon, avagy a Mecsekalján együttesen öregbítik a Dél-Dunántúli Régió hírnevét. Egy új lehetőség Ha jól tudunk pályázni, akkor az európai uniós tagság nagy lehetőséget ígér számunkra. Dr. Paál Jenő úgy látja, hogy ez a lehetőség egyaránt vonatkozik Magyarországra, illetve azon belül a dél-dunántúli régióra.- Nyilvánvaló, hogy ki kell építenünk azokat a központokat, melyek a pályázatokat tekintve is képesek lesznek megfelelni az EU-nak - húzza alá a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának tanára, aki az intézmény nevében a tavalyi év végén vehette át azt az elismerést, melyet a régió leginnovatívabb fejlesztési projektjének ítélt meg a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Kutatásfejlesztési Tanácsadó Központ. - Nagy szükségünk van a rendelkezésre álló forrásokra, hiszen térségünk a gyengén fejlettek közé tartozik. A távlatokat tekintve nem lehet okunk panaszra, de jelenleg az infrastruktúra hiányával kell szembenéznünk. Viszont az unió éppen azokat a régiókat támogatja, melyek előtt, önhibájukon kívül, nyitott lenne a pálya. A Dél-Dunántúl az idegen- forgalom egyik komoly fellegvára lehetne. Az itteni szellemi potenciál jelentős, nem ártana ügyelni a megtartására. Azért biztatónak tűnik az, hogy régiónkat tekintve már most sok érdemi kezdeményezésről számolhatunk be: ezek kimozdíthatnak bennünket nehéz helyzetünkből. Ha csak a szűkebb környezetemet, Somogy megyét, Kaposvárt nézem, már akkor sincs okom a kishitűségre: egyetem jött létre a semmiből, s ennek az intézménynek példaértékű a fejlődése. A régió felsőfokú oktatási intézményeinek összefogása az egész térség számára biztosíthatja azokat a kiművelt emberfőket, akikkel jelentős sikereket érhet el az Európai Unióban is. ______ -SZÁ*' 4 i l
