Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-16 / 104. szám

2004. ÁPRILIS 16., PÉNTEK KULTURA-RIPORT 7. OLDAL A POSZT-ok házi nagyasszonya Ismét elmarad egy Macskajáték előadás a Harmadik Színházban, ezúttal a mára tervezett. AIV. Pécsi Színházi Találkozó­ra egyedüli helyi előadásként bekerült versenydarabot fél éve játsszák a teát­rumban, de még csak az ötödik bemuta­tónál tartanak. Az okokról és a színház- fesztiváli megmérettetésről kérdeztük Vári Évát, a főszereplőt.- Természetesen mi is jobban örülnénk, ha londoni színházakhoz hasonlóan egy-egy művet húsz éven át játszhatnánk folyama­tosan, de tudni kell, hogy a Harmadiknak nincs saját társulata, meghívott művészek­kel dolgozik. A többség pedig tagja vala­mely játszó csapatnák, így kötik a szabá­lyok, miszerint az első mindenkor a főállást biztosító színház érdeke. Most éppen Tor- dai Terinek kellett átvennie egy szerepet a legfőbb munkáltatójánál, a budapesti Új Színháznál, de az induláskor is közbejött egy betegség, Töreky Zsuzsa operációja, ami miatt több előadás is kimaradt. Ilyen van, remélem, annál tovább lesz műsoron a Macskajáték - mondja a darab Orbánnéja, azaz Vári Éva színművésznő. - Ez semmi­képpen nem rontja az előadás színvonalát, persze nekünk is jobb lenne, ha a POSZT előtt többször találkoznánk, de nincs mit tenni. Vári Évától megtudtuk azt is, hogy szá­mára a színházfesztivál mindig a szakmai megmérettetés csúcsa volt, játszott annak idején Budapesten, Debrecenben, Kaposvá­ron is ilyen alkalomból. Hozzátette, a válogatásra őt hiába kérnék fel, soha nem vállalná el, nem lenne képes egy év alatt 140 elő­adást megnézni. Kifejtette, hogy az idei összeállítás elsősorban a bennfente­seknek szól, az igényes közönségnek, azoknak, akik mélyebben nyomon követik a színházi élet újdonságait. Vári Éva úgy fogalmazott, mindegy, hogy milyen mi­nőségben kerül ide a találkozóra, pesti, vagy pécsi darab részeseként, mindenképpen úgy érzi, hazai pályán játszik, ez a publi­kum mindenkor úgy reagál a játékára, mint­ha a „saját gyermekét” hallgatná. Másrészt kifejtette, hogy tudomásul kell venni, a Har­madik is pécsi színház, vagyis van helyi al­kotás a versenyprogramban. A Macskajáték Orbánné figuráját Vári Éva úgy látja belülről, mint a legtöbb korábbi tra­gikomikus szerepét: az élet a maga módján tragikus, az embert a fájdalmas mélységei messzire elkísérik, mindamellett észre kell venni a humoros pillanatait is, amelyek segí­tenek átlendülni a kisebb gondokon. Arra a kérdésre, hogy mit hozhat egy szín- házfesztiváli siker, a művésznő a Rose utóéle­tét ecsetelte. Megjárta ezzel a darabbal azóta Amerikát, a budapesti színházak kiírják a pla­kátra, hogy részese volt a mű a legutóbbi ta­lálkozónak, afféle magyar Oscar-díjként ez mindenütt vonzóerőt, rangot jelent. Továbbá a Rose hozadéka, hogy lián Eldadot felkérte a Pécsi Nemzeti Színház is egy rendezésre. Ju- di Dench Angliában hatalmas sikerrel játszott szerepéről van szó, melyet a PNSZ és a Buda­pesti Kamaraszínház közösen állít színre szeptembertől. Vári Éva egyébként a főváros­ban is új darabban látható, április 30-án lesz Anouilh: Colombe című darabjának bemuta­tója, melyet Szervét Tibor rendez. Hogy lát­hatjuk-e ezt a következő POSZT-on, arra a szí­nésznő úgy válaszolt, nem valószínű, mert túlzottan nézőbarát, kellemes kis francia színműről van szó. MÉSZÁROS B. ENDRE A civil szervezetek és Európa Számon kérik a politikusoktól, mit is végeztek Nyitott kapuk - civilek Euró­pában címmel szervezett teg­napra konferenciát a tízéves pécsi Nevelők Háza Egyesü­let. Az előadók egyike Bara­bás Miklós, az Európa Ház Egyesület igazgatója volt.- A hazai civil szervezeteknek most az a legfontosabb, hogy felis­merjék: nyugodtan és magabizto­san részt vehet­nek abban a kö­zös gondolko­dásban, ami eredményeként megszületnek a közös kérdések­re adandó vála­szok. Nem arról van szó, hogy alkalmazkod­nunk kell egy statikus Európához, valamihez, amit valakik jól vagy rosszul maguknak találtak ki.- Tavaly fogadta el a parla­ment a Nemzeti Civil Alapprogra­mot, amely révén eddig soha nem látott mérvű támogatáshoz jut­hatnak a civil szervezetek. Ezen túlmenően mennyiben tágul a horizont a számukra a csatlako­zást követően?- A magyar országgyűlés új helyzetbe kerül az által, hogy Brüsszelből ömleni fog vélemé­nyezésre, állásfoglalásra az a jog­anyag, amit a különböző testüle­tek később elfogadnak. Elemi ér­dekünk, hogy a folyamatban ott sorakozzanak a civil szakmai vé­lemények. Ami kvázi elvi lehető­ségként már most is a rendelke­zésünkre áll - például, hogy nyi­tottak az országgyűlés bizottsá­gai a civil szervezetek számára, lehet lobbizni és így tovább -, az innentől sokkal inkább vérre me­nő és konkrét dolog lesz. Hozzá­teszem: a huszonnégy európai parlamenti képviselőnek nem­csak abból áll majd a munkája, hogy megszerezte a mandátu­mát, hanem pártállásra tekintet nélkül az egész országot kell kép­viselniük.- A többség szemszögéből, in­nen „az utcáról" nézve, a bejárat előtt topogva az unió a politiku­sok Európája. Mennyiben az övék és mennyiben a civileké?- Nem kívánjuk elvenni a poli­tikusok kenyerét. De a jövő héten indítunk egy két hónapos prog­ramsorozatot, ahol a politikusok­nak próbáljuk bebizonyítani, hogy képesek vagyunk megala­pozottan ilyen kérdésekről véle­ményt nyüvánítani. Ez egyfajta támogatást is jelenthet az európai parlamenti képviselőknek azzal együtt, hogy egyenként számon is kérjük rajtuk, mit is végeztek. TANULMANYRAJZOK A 11/B-BOL. A Pécsi Művészeti Szakkö­zépiskola tanulóinak alkotásaiból rendszeresen rendeznek tárlatot az intézmény aulájában, a Kék Szalonban. Tegnap a tizenegyedik osztályos képző- és iparművészeti tagozatosok állították ki az utób- bi félévben készült munkáik legjavát. _________________fotó: tóth l Am iről mélyen hallgatnak a férfiak A prosztatadaganatok száma az elmúlt tíz esztendőben megduplázódott Baranyában A nőket legjobban sújtó daganatos megbetegedéseket, a mell és a méh kóros elváltozásait országos szűréssel igye­keznek észrevenni, és a folyamatot csírájában elfojtani. A férfiakat is veszélyezteti egy efféle kór, a prosztata szövetta­ni elváltozása, azonban a megelőzés az esetükben koránt­sem ilyen egyértelmű, még a szakemberek is vitatják, hogy mi a helyes megoldás. Frank Zappa, George Hamson, a legendás zenészek prosztatadaga­nat következtében távoztak a föl­di világból, és most éppen attól hangos az amerikai média, hogy Robert de Niro is ezzel a bajjal küzd. A kór hazánkban is kima­gasló módon szedi áldozatait. Va­jon a férfiak kevésbé fontosak a társadalomnak? Őket miért nem védi a női szűrésekhez hasonló megelőző orvosi ellenőrzés?- Baráti körben, ötven felett sok életbevágó dolgot megvitat az ember, így került szóba az is, hogy érdemes lenne megnézetni a prosztatánkat - idézi betegsége felismerésének történetét a hat­vanhoz közeledő joviális úr, aki éppen most lábadozik a szervét eltávolító műtét után. - Az ellen­őrző vérmintavételek öt évvel ezelőtt jelezték az első PSA-ér­tékemelkedést (prosztata speci­fikus antigén: a vérben található daganatjelző információ). Egyébként semmiféle tünete nincs a bajnak, nem volt soha vi­zelési zavarom, egyszerűen csak nem akartam hogy tovább ro­moljon a vérben mérhető muta­tó, amely 3 nanogramm/millili- ter fölé kerülve veszélyessé vál­hat. Nem szedtem rá gyógyszert sem, a 10,7-es érték volt az, ami az orvosok szerint a műtétet in­dokolta. Ilyenkor a szövettani eredmény már bizonyosan rossz, a daganat azonban még egy helyben marad, nem terjed szét. Hogy kellett-e a műtét, nem tudom, de jobb félni mint meg­ijedni. Olyannyira igaz ez, hogy amerikai üzletemberek körében az a szokás, átlépve a félszáz esztendőt megszabadulnak ettől a kockázati tényezőtől, ha ma­gas a PSA-juk, ha nem, holott a beavatkozás az esetek 20-30 szá­zalékában potenciális zavarokat is eredményezhet.- Világviszonylatban a férfiak második leggyakoribb rosszindu­latú daganatos megbetegedése a prosztatát éri, az első helyen a tü­dőelváltozások találhatók - tud­tuk meg dr. M. Farkas László­tól, a Pécsi Tu­dományegye­tem Uroló­giai Klinikájá­nak igazgatójá­tól. - Ötvenéves kortól lehet szá­mítani a betegség jelentkezésére, ám a 65-70 éves korban regisztrál­ják a legtöbb esetet. Baranyára is igazak ezek az adatok, évente fél­száz új beteg jelentkezik, és el­gondolkodtató, hogy az utóbbi tíz év alatt a duplájára nőtt a számuk. A prosztatadaganat igen las­san növekszik - előfordul, hogy 20-30 év a kifejlődése, az ötve­nes korosztálynál azonban gyor­sabb a betegség lefolyása. Hogy még sincs a nőkhöz hasonló ál­talános szűrés az országban, az több tényező függvénye. Nem csak a pénz a kérdéses, a vilá­gon egyelőre sehol nincs általá­nos, államilag támogatott szű­rés, bár Amerikában több állam­ban működik ilyen igen eredmé­nyesen, biztosítótársaságok, gyógyszergyárak támogatásával. A prosztataszűrésről azonban a jelenlegi információk szerint a szakma úgy vélekedik, nem bi­zonyított egyértelműen, hogy a betegség korai felismerése és ke­zelése meghosszabbítja a bete­gek életét, vagy javít életminősé­gükön.- Nem mindegy az sem, hogy csak a tünetesek, vagy adott korcsoportok szűréséről beszé­lünk - mondja dr. M. Farkas László professzor. - Másrészt kérdéses a PSA-mérés megbíz­hatósága, az érzékenysége ugyanis csak 60-70 százalékos, és álpozitív eredmények is adódhatnak a prosztata gyulla­dásos folyamatai, pl. kő, heg­képződés miatt. Tévesen magas Alapfok felsőfokon Jó úton a mohácsi művészeti iskola 2002 óta működik, ma 460 ta­nulója van a városi alapfokú művészeti iskolának. Végig­gondolt marketing, újszerű programok, országos, nem­zetközi rendezvények, „al­bérletben” tartott órák és las­san oszló szkepticizmus is jól megfér az alapítványi intéz­mény életében. A MAMI, ahogy sokan nevezik a Mohácsi Alapfokú Művészeti Is­kolát, legutóbb egy „Légy a fa­lon” című országos plakátpályá­zattal rukkolt ki. A kifejezetten vidám, az emberi és az állatvilág elegyétől humoros témákban számos pályamunka érkezett Sá­rospataktól Győrig, Szegedtől Budapestig. A leglátványosabb és legötletesebb plakátterveket kiál­lításon mutatták be. A MAMI szervezése 2001-ben indult, 2002-től intézményi kere­tek között működik. Ezt nem kell a fogalom tárgyiasult formájában érteni: az órákat „albérletben” tartják mohácsi iskolákban, in­tézményekben, a kihelyezett ta­gozatoknak pedig Újmohácson, Bólyban, Szebényben. Az iskola nemrég jutányos áron vett egy épületet az önkormányzattól, ám erre még jócskán kell költeni. Az iskola működését máig né­mi szkepticizmus övezi, de az eredmények vitathatatlanok. A növendékek rendszeres résztve­vői országos bemutatóknak, ver­senyeknek, a fiatal intézmény pedig túl van első, ráadásul sike­res saját szervezésű nemzetközi fesztiválján is. Az iskola marke­tingje alaposan átgondolt. Újsze­rű, tematikus rendezvényeit, mint a Téli varázs, vagy a Farsan­gi vigadalom úgy tartja, hogy ott együtt jelenhessen meg a zenész a kézművessel, a dráma-szakos a táncossal. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Demokrácia és morál A demokrácia etikája az egyén gyakorlatára épül, és egyre széle­sebb körben terjed el a vélemény, hogy alapelveit a kétszáz éve el­hunyt Immanuel Kant (1724- 1804) német filozófus fogalmaz­ta meg a legátfogóbb formában. A felvilágosodás korának és a fi­lozófia történetének egyik legje­lentősebb gondolkodója nem ál­lított föl etikai szabályokat, ha­nem felfogása szerint azáltal va­gyunk emberek, hogy több-keve­sebb tudatossággal cselekszünk. Saját egyéni cselekedeteink konkrét elvein elgondolkodva mindannyian felfedezhetjük, hogy mi a jó, ahelyett, hogy mások ma­gyarázatára vagy szabályzatokra várnánk. Cselekvési elv lehet példá­ul az, hogy kimentem a vízben ful­doklót és az is, hogy magára ha­gyom. Kant azt mondja, gondol­kodjunk el azon, hogy cselekvési elvem egyetemes törvényként me­gállja-e a helyét. Ha igen, akkor jó a cselekedet. Ha nem mentem ki a fuldoklót, akkor egyetemes tör­vényként azt fogalmazom meg, hogy soha semmilyen körülmé­nyek között senki nem segít a rá­szorulón. Ám, mondja Kant, mind­annyian rászoruló lények vagyunk, és az egyetemes nem-segítés esetén mi magunk nem léteznénk, és má­sok sem létezhetnének. A morál­nak ez az elve minden demokrácia értékekkel pszichésen zaklatni embereket pedig egyáltalán nem szerencsés. Személy sze­rint úgy látom, ötven év felett mindenkinél évente el kellene végeztetni a PSA-vizsgálatot, a kapott érték pedig sűrítheti az ellenőrzéseket. Amerikában egyébként 45 éves korban kez­dik a szűrést, és kétévente hív­ják be újra az érintetteket. Ezzel szemben a magyar va­lóság: az 50 éves férfi megteheti, hogy kétévente önként elmegy PSA-ellenörzésre - a társadalom- biztosítás ugyanis ilyen gyakori­ság mellett teljes egészében fe­dezi a költségeket, ha pedig kri­tikus értéket találnak, akkor az urológusok úgyis besűrítik a vizsgálatokat. Ez azonban az egyének intelligenciájára, önvé­delmi beállítottságára bízott rendszer, ily módon egyáltalán nem elterjedt megoldás.- Gond az is, hogy amikor megtalálják a szövettani elválto­zást, nem lehet tudni, hogy az milyen idős stádiumában van - teszi hozzá dr. Buzogány István, a klinika adjunktusa. - Mert azon minden esetben el kell gondolkodni, hogy miért és mi­lyen kockázatot vállalunk. Ha ugyanis a szűrésnél daganatot találunk, lehet, hogy még tíz év múlva sem lesz semmiféle kö­alaptétele. A demokrácia egyete­mes szabályként is elgondolható egyedi cselekvési elveken - és en­nek megfelelő konkrét cselekvése­ken - alapul, ahol e cselekedeteket szabad, felelős lények gyakorolják; akár a rászorulón való segítéssel, akár - Kant másik példája - a tisz­tességes, tehát igazmondó kommu­nikációval. (A hazugságot mint el­vet sem lehet általánosítani, mert minden társadalmi szövedéket föl­számol, ez pedig lehetetlenné ten­né az emberi együttélést.) Kantnak természetesen eszébe sem jut, hogy feltételezze, mindig mindenki morálisan megfontolja tetteit, és csak a felismert jó elvek szerint cselekszik. De hisz abban, hogy megfogalmazható a jó ilyen egyszerű általánosíthatósági elve, és hangsúlyozza, a jogalkotásnak kell arról gondoskodnia, hogy a mo­rális elvek a törvényeken keresztül érvényesüljenek. Nem arról van szó, hogy a polgárokat moralitásra kellene kényszeríteni, hanem arról, hogy a demokrácia törvényeinek csak morális lehet az alapja, és a kö­zösségi életben meg kell követelni az emberek egymás iránti tisztessé­ges viselkedését. Ennek alapfeltéte­le, hogy a demokráciában a tör­vényhozók (parlamenti képviselők) morálisan képzettek legyenek, akik képesek felülemelkedni egyéni­vagy pártérdekeiken. Boros János vetkezménye. Ha viszont áttétel­lel jelentkezik, akkor azt az álla­potot azonnali radikális beavat­kozással még két-három évig szinten lehet tartani. Létezik egy sajátosan rossz értelmezése is a prosztatadaga­natok feltárásának. Többen azt vallják, hogy hatvan év fölött nem kell szűrés, mert erre az időszakra esik a magyar férfiak átlagéletkora. Ha tehát meg is ta­lálják a bajt, ki tudja, hogy a da­ganat kifejlődése még hány évig tart, addigra pedig valami más viszi el az érintetteket, vagyis a szűrésük teljesen felesleges. Rá­adásul a prosztatarák okozta ha­lálesetek 90 százaléka 65 év fö­lött következik be.- Nekem az a véleményem, ha ki tudják mutatni valamilyen módszerrel, hogy bennem van-e daganat, vagy nem, akkor te­gyék meg szükség esetén az ellenlépéseket is, mert én har­minc év múlva sem akarok eb­ben a bajba szenvedni, tehát igenis hatvan év fölött szüksé­ges a férfiak PSA-kontrollja - fej­ti ki álláspontját dr. Buzogány István. - A tíz évvel fiatalabb korosztályt pedig akkor kell megvizsgálni, ha urológushoz kerül, vagy konkrét tünetekkel jelentkezik. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom