Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-14 / 102. szám
RIPORT 7. OLDAL 2004. Április 14., szerda KULTÚRA SIKLÓSI FOTÓSOK TAVASZI TÁRLATA. Az idén is erős anyaggal jelentkeztek a helyi fotografáló amatőrök és profik. A várban látható képek nagy részén a környék szépségét látjuk viszont, de például a máriagyűdi Bencs János a Grossglockner csúcsait (felvételünkön) örökítette meg. ________________________________________fotó: t. l : > '-.........Táncházi sziget az IH-ban Bolgár-szerb, magyar, görög, horvát táncestek váltják egymást. A Pécsi Ifjúsági Ház megszokott vonásait megtartva újabban egy táncházi szigetre emlékeztet. Gyarmati Gyöngyvér, az intézmény munkatársa lapunk kérdésére elmondta, hogy minden héten van táncház, a rendezvények egy bizonyos ritmus szerinti rendet követnek. Az elmúlt két hónapban kialakult tendenciáról már az egész város tánckedvelő apraja-nagyja tud. Jó irányú profilmódosítási szándékok is tetten érhetők abban a törekvésben, ahogyan az IH a táncházi kultúra ápolását felkarolta. A színházteremben a mobil széksorok eltávolításával jókora táncparkett kerekedik a mintegy 100-120 táncos lába alá. A Tanac és a Vizin-zenekar, a deszki Bana együttes, a Pirgos együttes és különféle magyar népzenei együttesek gondoskodnak a talp alá valóról, a táncokat Széltner László, Szávai József, Krisztofer Brcan és mások vezénylik-tanítják. A mostani felállás olyan, hogy minden hónap első péntekjén bolgár vagy szerb, minden másodikon magyar, a harmadikon görög, a negyediken pedig horvát táncház van. Mindez a nyári Színház téri, szabad ég alatti rendezvény- sorozat előzetese is, ahol a zenészek és az egyes táncoktatók többnyire ugyanazok. B. K. Király püspök, az utcanévadó Egy 1820-as tűzvész keltette föl a levéltáros érdeklődését „Egy óra hosszat tartott a tűz, mely alatt, egynek vigyázatlansága miatt száznyolc ház égett el, azonkívül majd annyi istálló, pajta és más épület, egy asszony életétől, sokan csendes nyugalmuktól, számtalanok pedig minden vagyonuktól megfosztanak.’ A segélyakció nyomban megindult.” - olvasható Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltba című, 1937-ben megjelent könyvében. A munkára - s benne is a Hazai és Külföldi Tudósításoknak 1820-ban Pécsről küldött jelentésre - dr. Odor Imre, a megyei levéltár igazgatója bukkant egy antikváriumban. A tűzvész kapcsán az igazgató egy nagyon valószínűnek tűnő hipotézist is fölállított arról, hogy miért Királyra keresztelték az addigi Fő utcát akkor, amikor először neveztek el személyről közteret.- Nem tudni, ki volt a tudósító, de az eseményt levéltári adatok is valószínűsítik: 1820. március 27-én, a déli harangszó tájékán hatalmas tűzvész kerekedett. Nyilván az akkoriban egyáltalán nem ritka emberi gondatlanságból. Lehet, hogy egy kivert pipa okozta a bajt - fordul a múltba Odor Imre. - A nagy szélben a tűz rohamosan terjedt, s miután Pécsre mindig is jellemzőek voltak a szűk utcák, a tömör beépítettség, megdöbbentően nagyszámú ház esett a tűz martalékául.- Mekkora jelentőségű voll ez a tűzvész, ha a város egészét nézzük?- Egy adat van arról, hogy a tűz az akkor legnagyobb Budai-külvárosban pusztított, ahol zömmel a magyar etnikum lakott - iparosok, mezőgazdasági’ munkások. A módosabbak a városfalakon belül éltek. Miután abban az időben ezemégyszáz-egyné- hány lakóház volt Pécsett, gyakorlatilag a város egy- tizede leégett.- Ekkor került a képbe Király József pécsi püspök is, akiiül 1864-ben utcát neveztek el.- Nagy volt a szolidaritás. A leírásban benne van például, hogy amíg valaki a más házát oltotta, addig a sajátja égett le. A kiszolgáltatottság összehozta az embereket. A püspök empátiáját és segítőkészségét jelzi, hogy ezer forintot és gabonát adományozott a károsultaknak. Az összeg akkor tekintélyesnek számított, hiszen háromezer forint volt a főispán éves jövedelme. A nemesség körében pedig egy-kétszázan voltak csak az országban, akiknek az évi jövedelme ezt meghaladó mértékű volt.- Király József, aki Győrből érkezett, és hetvenévesen lett pécsi püspök, 1807-25 között szolgák itt. Bár tett egy háromezer forintos alapítványt is, hogy a mohácsi csata évfordulóján emlékmisét és beszédet tartsanak „amíg világ a világ", nem igazán érezte magát otthon Baranyában.- A püspöki palota homlokzatára föl is íratta, hogy „Szállás ez, nem ház”. Sokat nem tudunk róla, hiszen nem vezetett naplót, nem maradt fönn utána levelezés, amiből a személyes tulajdonságaira következtetni lehetne. A Püspöki Arcképcsarnokban föllelhető a képe, ami egy jó svádájú, de kemény ember benyomását kelti.- Miért róla nevezték el akkor 1864-ben, amikor először kapott személynevet Pécsett közterület, a Király utcát?- Föltételezhetjük, hogy szociálisan érzékeny, nagyon jó szívű, az elesetteken segíteni szándékozó ember lehetett. A gyanúm szerint - persze, ezt további kutatásoknak kell igazolniuk - élemedett kora és vissza- húzódottsága ellenére az előbbiek miatt rendkívül népszerű ember lehetett, és a pécsiek körében nimbusszal bírhatott. Csak ezzel magyarázható, hogy Pécs legfontosabb utcáját, ami mindig is Fő utca volt, róla nevezték el 1864-ben. Jóllehet az elődei között volt Klimó György, a püspöki székben pedig a líceumalapító és mecénás Szepessy Ignác követte, majd a reformkor nagytekintélyű konzervatív egyénisége, Scitovszky János, a későbbi esztergomi érsek. _________balogh z. 20 00 év a Duna mentén A 2002-ban Pécsett tartott konferenciával azonosan a Közös múltból a közös EU-jö- vőbe alcímet viseli a nemrég magyar és német nyelven megjelent 2000 év a Duna mentén című tanulmánykötet. A pécsi, grazi múzeumi szakmai kapcsolat teremtette meg azt a szellemi és intézményi hátteret, amelyre építve többéves előkészítés után hat országból érkezett előadók részvételével 2002 májusában meg lehetett szervezni Pécsett az évtizede dédelgetett elképzelést: a Duna-medence népeinek tudósai és közéleti személyiségei közös fórumon próbálták meg - ha nem is rendezni, de legalább áttekinteni közös dolgainkat. Ismét bebizonyosodott József Attila költői igazsága: a Duna múlt, jelen és jövendő. Német, osztrák, szlovén, horvát magyar és szerbiai tudósok - geográfus, régész, történész, jogász, közgazdász előadók - a Duna mente utóbbi, javarészt közös kétezer évének egy-egy fejezetét saját szakmájuk szemszögéből vizsgálva új kutatási eredményeket, új megközelítéseket adtak a tárgyalt témához. A pódiumbeszélgetések vezető közéleti szereplői pedig a Kulturális és tudományos kapcsolatok az EU- ban, valamint a kisebbségek helyzete Magyarországon témakört járták körül. Közel két év és egy újabb hasonló, ezúttal Grazban tartott tudományos tanácskozás után a pécsi konferencia és a hozzá kapcsolódó pódiumbeszélgetés teljes anyaga jelent meg nemrég magyar és német nyelven, tükörfordításban a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának kiadásában. A kötet a magyar tudósok köréből Pap Norbert, Tóth József, Wilhelm Zokán, Visy Zsolt, Font Márta, Ózer Ágnes, Gál Zoltán, Huszár Zoltán, Ormos Mária, Tilkovszky Lóránt és Hajdú Zoltán előadását tartalmazza. d. i. Fotóalbum a Kárpát-medencéről Még a millenniumi ünnepségek apropóján határozta el Rodler Miklós fényképész, hogy elkészít egy hiánypótló albumot: végigjárja a történelmi Magyarországot, és megmutatja mindazt, amit a határon inneni és túli magyarlakta területekről tudni lehet - és ülik. Mint Rodler Miklós elmondta, két ízben is válogatásra kényszerült. Rögtön a munka elején, mert az nyilvánvaló volt, hogy „mindent” nem lehet beletenni a készülő könyvbe, hiszen ahhoz tíz kötet se lenne elég. A második nekifutásra akkor volt szükség, amikor több évi munka után a temérdek elkészült fotó közül ki kellett választania, mi kerüljön bele az albumba.- Körutakat terveztem meg magamnak, így jártam be egyes országrészeket, de persze volt, ahová háromszor is vissza kellett menni, összességében tizenötezer kilométert autóztam Bur- genlandtól Kárpátaljáig - mondta a szerző. - Az biztos, hogy csodálatos munka volt, mert mint ahogy kevesen, én se tudtam, mi mindent lehet találni itthon és határon túl. Egy-egy út a folyamatos rácsodálkozás jegyében telt. Számomra, ahogy felelevenítem, különösen nagy élmény volt Garamszentbenedek, a trencsé- nyi vár és a Vajdahunyad, ami egy füstölő gyárakkal teleépített, szörnyűség város mellett magasodik méltóságteljesen. Rodler Miklós elárulta: az elkészült anyag egyharmada került bele az Apollón Kiadó által közrebocsátott albumba, ami még így is 550 képet számlál. És ami még külön érdekesség, hogy minden képhez, minden városhoz, helységhez egy-egy odapasszoló versidézet teszi teljessé a történelmi Magyarországról való minél alaposabb tudásunkat. M. K. Árva vára Szlovákiában Közel a mennybolt, mégis elérhetetlen Három gyerekkel albérletezik az édesanya. Építési szocpol. pénze, milliói mintha már el is úsztak volna. Egyre nagyobb gond a mindennapos rezsi. A pécsi uránvárosi Építők útja éppen nekifut annak az erőteljes műkőburkolatú épületnek, amelynek tetején 10 félkész lakás vesztegel. Miért áll az építkezés? Aki csak tehette, már kiszállt belőle. Soha senki nem várta még úgy új lakása elkészültét, mint Stando- vár Andomé. Évek óta özvegyként él. Most albérletben lakik a lányaival Pécsett, a MÁV-bérház- ban. Az albérlet a mai árakhoz képest „mindössze” 30 ezer forint, plusz 25 ezer a rezsi. Emellett 21 ezer 300 forint a havi lakáshitel törlesztése. Ez még mindig „csak” 80 körül van. A 36 éves, rokkant- nyugdíjas anya három lánya 17, 15 és 10 éves. A mindennapos kifizetnivalóknak, a puszta levegővételnek egyre nagyobb a súlya, ára. Az uránvárosi 44 négyzetméteres lakás nekik a mennyország volna, a gyönyörű erkéllyel, kilátással. Azonban az építkezés áll, semmi jele a közeli folytatásnak. A 7 millió 900 ezerre hirdetett lakás után az asszony eddig fölvett és ügyvéd előtt kifizetett 4 millió 200 ezer forintot és 1 millió 300 ezer úgynevezett önrészt. A pénzintézet 2 millió 600 ezer szocpol. támogatást bocsátott rendelkezésre. Kapott ugyan értesítést, hogy áll az építkezés, de a biztonság kedvéért egy magánnyomozónak is szólt. Ó sem tudott egyelőre semmi biztatót előbányászni az ügyben. Az építkezés az uránvárosi Ybl Miklós úti, Mecsek áruház melletti épület emeletráépítéseként 10 lakást foglal magába. Tóth Ernő építészmérnökkel, az Ércbányász Lakásszövetkezet munkatársával bóklászunk a már háromnegyed részt elkészült lakásokban. A mérnök a födémen tátongó, nagy, öles mélyedésekre mutat. A félméteres mélyedés fenekén az alsó lakás betongerendája, és a meny- nyezeti betontálca látszik. Erre pakoltak egy vastag réteg salakot, aztán ezt még egy 20-30 centiméter vastag betonnal burkolták. Ily módon túlterhelték az épületet. Ezért az építési hatóság ennek eltávolítását és a betonréteg könnyítését írta elő. Itt állt meg a munka. Schreck István, a lakásszövetkezet elnöke elmondja, az Ybl Miklós utca 8. sz. alatti társasház vegyes tulajdonú. A tulajdonosok döntöttek úgy, hogy homlokzati felújítás és egyéb belső munkák fejében átengedik a 421 négyzet- méteres tetőt 10 lakás építésére, amire a By-Ro Consulting Kft. jelentkezett. Már a munka kezdetekor, 2002 tavaszán a tetőszigetelés megbontása miatt minden felső szinten lévő lakás leázott, súlyos károk keletkeztek az épületben és a berendezésekben. A vállalkozó 8 hónapon belüli kivitelezést vállalt, a szemfülesebb fiatal építtetők azonban hamarosan kiszálltak az építkezésből, érezvén, hogy azzal „valami nincs rendben”. Az eredeti szerződés is ezt az időt jelölte meg, sőt azt is magába foglalta, hogy ha az építkezés 10 hónapon belül nem fejeződik be a komplettség szintjén, akkor a kivitelező elveszíti az építési jogosultságot. A határidő 2003 februárjában járt le. Több közgyűlés is volt a házban, a vállalkozó-beruházó ezeken komolynak mutatkozó szándékot nyilvánított ki. Ugyanakkor már a beázások kapcsán fölvetődött a szakszerűtlenség gyanúja. Tóth Émő a szellőzőcsöveket is mutatja. - Nincsenek kivezetve a tetőre ezek sem, holott, így még egy wc-t sem lehetne lehúzni a házban. A többször emlegetett szakszerűtlenség kapcsán volt egy rendőrségi vizsgálat is 2002 szeptemberében a tetőtéri építkezésen. A helyzetet bonyolítja, hogy az önkormányzati hányad miatt az engedélyeztetési eljárás a hosszúhetényi önkormányzathoz került. Schnell Mihály, az ügyben illetékes ottani építési hatóság vezetője elmondta, hogy a munkát az építési engedélyezési terv alapján azzal engedélyezték, hogy kötelezték a vállalkozót a kiviteli terv mielőbbi benyújtására is. Kiviteli terv azonban ma sincs! 2Ó03. szeptember 3-án az építési hatósági vizsgálat a helyszíni szemlén azt állapította meg, hogy az épületet súlyban túlterhelték. A vizsgálat szerint az épülő lakások alapját képező salak- és betonréteg az indokoltnál jóval vastagabb, ezért annak részbeni eltávolítása szükséges. Ez a már meglévő, erre épült belső falak lebontásával és újraépítésével is együtt járna. A hatóság a mostani állapotban nem engedélyezte az építkezés folytatást. A társasház a tavalyi év végén felmondta a kivitelezésre kötött szerződést a vállalkozóval, aki ebbe nem törődött bele. Az ügy bíróságra került. Ükáházi Béla volt a vállalkozó utolsó műszaki vezetője, aki mindössze 8 napot töltött az építkezésen, de akkor már szinte állt a munka. Kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg nincs kapcsolat közte és a vállalkozó között, így érdemi mondandója sem lehet az ügyben. A lakásokra jelentkezett vevők képviseletét ellátó két ügyvéd, dr. Garamvölgyi Éva és dr. Cserkúti Horváth Béla elmondta, hogy a kialakult helyzetnek megfelelő jogi lépéseket a vevők érdekében megtették. Azon kérdésünkre, hogy az elhúzódó eljárás miatt nem emelkednek-e meg túlságosan az árak, azt válaszolták, ragaszkodnak a szerződésben meghatározott árakhoz. Többször megkíséreltük elérni a vállalkozót. Képtelenség. Állítólag Somogyba helyezte kideríthetetlen című székhelyét. Állunk egy gyönyörű panorá- májú erkélyen, és az az érzésünk, sohasem volt még ilyen messze a mennybolt. BEBESSI KÁROLY
