Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-10 / 99. szám

I 2004. Április 10., szombat KULTÚRA - R I P O R T 7. OLDAL Ez lesz a legművészibb fesztivál! A IV. Pécsi Országos Színházi találkozót június 3-án 17 órakor Hiller István mi­niszter nyitja meg, és az első napon rög­tön három előadással indul a verseny­program. A szakemberek szerint a feszti­vál történetének legigényesebb változa­tára készülhetünk. A budapesti Új Színház Roberto Zuccójával (Csak 16 éven felülieknek!) kezdődik a vetél­kedés a nagyszínházban, de a nyíregyháziak is ekkor játsszák a Három madár kamaradarabot, és lesz még este kilenckor is egy bemutató. A Krétakör Színház Schilling Árpád értelmezésé­ben Csehov Sirályát adja elő a Civil Közössé­gek Házában, vagyis újabb POSZT-helyszín debütál - tudtuk meg Simon Istvántól, a szín­házfesztivál főszervezőjétől. Ugyancsak új ját­szóhely a versenyprogramot illetően a Harma­dik Színház is, ahol június 6-án a Macskajáték kerül színre. Az Örkény-mű itt már fél éve mű­soron van, mégis csak a hatodik előadás lesz ez, azaz éppen a legérettebb formában tekint­heti meg a közönség. Összességében elmond­ható, az idei találkozó művészi színvonala minden korábbinál magasabb, az évad legtar­talmasabb munkái kerültek Pécsre. Az utóbb esztendők nagydljas rendezői mind itt lesz­nek, Gothár Pétertől a Fekete tejet, Zsótér Sán dór rendezésében A Kaukázusi krétakört Ascher Tamástól az Ivanovot láthatjuk, de Jor dán Tamás, Telihay Péter Tompa Gábor vagy Vinczt János neve is sokatmondó £ szakmában. Idén is túllépte a válogató a megengedett egytucato; keretet, most öt nagyszínhá­zi darab - Roberto Zucco Csak egy szög (Kaposvár) Buborékok (Nemzeti), Iva nov, A kaukázusi krétakör, mely a záróelőadáí a versenyprogramban - és tíz kamaraelőadás vetélkedik, melyek között a zalaegerszegiei Herner Ferikéje és a szolnokiaktól £ Karamazov testvérek szobaszínházi változat­ban tekinthető meg, vagyis igen kevés férő­hellyel. A nyitó- és záródarabok kivételéve ezért minden produkciót kétszer mutatnak be a kilenc nap során. Lesz néhány különleges vállalás, így példá­ul Béres Ilona szereplése a Bárka Színház RAJZKIÁLLÍTÁS ÉS SZAVALÓVERSENY. A Szigetvári Városi Könyvtár gyermekrészlege ad otthont ezekben a napokban a Ked­venc mesefigurám címmel meghirdetett kiállításnak. A pályázatra a legsikeresebb rajzokat a rózsafai Németh Noémi, a szentlászlói Pfaff Gábor és a szentlőrinci Orsós Alexandra küldték be. Ugyancsak a könyvtárban rendeztek szavalóversenyt alsó tagozatos diákoknak, ahol a legjobban Götz Norbert, Bálint Sára, Nagy Evelin, Nagypál Boglárka, Szíva Szabina, Nichter Krisztina, Csendes Barbara, Hanczik Dávid, Brunner Dézi és Bogdán Sándor szerepeltek részben a helyi, részben a városkörnyéki iskolák tanulói, fotó; laufer László ______Futnak a képek_______ Me dvék vagyunk A Mackótestvér (Brother Bear) cí­mű amerikai film, Aaron Blaise és Bob Walker munkája, az animációs műfaj különösen értékes példája. Képi világa választékosán kidolgo­zott, dramaturgiája gördülékeny, a szeretet fontosságát sugalló meséje érdekes és tanulságos. Am ez a film nem csupán szép a maga nemé­ben, hanem figyelemre méltó jelen­tőséggel is bír, amelynek titka az el­beszélés szemléletmódjában rejlik. Ennek megvilágításához egy kis ki­térőre van szükség. A gyermek, mint Rousseau óta tudjuk, nem a felnőtt kicsinyített változata, hanem sajátos természe­tű, önelvű lény. A gyermek: gyer­mek, ahogy a nagy francia filozó­fus író mondta. Tulajdonságai kö­zül az ártatlanságot és a fogékony­ságot, a világra való nyitottságot szokták kiemelni. A pszichológu­sok újabban azt is megfigyelték, hogy a tízéves kor előtti életsza­kaszban a fejlődés számos egyéb testi-lelki folyamata mellett egy döntő magatartás-változás is lezaj­lik, s erre korábban nem figyeltek fel eléggé. Nevezetesen arról van szó, hogy míg a kisgyermekek gya­korta meglehetősen agresszíven vi­selkednek egymással, öt-hatéves koruk után viszont már sokkal sze- lídebbek. Mi ennek a változásnak a magyarázata? A nevelés, a fegyel­mezés? Bizonyára az is, ám a pszi­chológusok főként abban látják az átalakulás magyarázatát, hogy a gyerekek időközben megtanultak beszélni. Aktivitásuk megmaradt, csak nyelvi formát öltött, s ezáltal mintegy átszellemült. Egy bizo­nyos kor után rájönnek, hogy fizi­kai interakciók helyett sokkal ered­ményesebb lehet a kommuniká­ció, a beszéd. Az is cselekvés, csak humánusabb, és általában még eredményesebb is. Ezt a fejlődési processzust ke­resztezhetik azok a népszerű, ám primitív és igen kártékony rajzfil­mek, amelyek brutális tettek soroza­tából épülnek fel, s a fizikai erőszak kultuszával lefokozzák,- s egy be­széd előtti állapotba taszítják vissza a bontakozó személyiséget. Az effé­le filmek rosszhiszeműen kihasz­nálják a gyerekek fogékonyságát, és megrontják ártatlanságukat. Az elmondottak fényében hatá­rozható meg a Mackótestvér pozitív szellemisége. A történet közép­pontjában egy medvévé változott fiú ál, akinek alakja az ősi míto­szok felől is értelmezhető, hiszen a metamorfózis élménye, vagy az a kultusz, amely bizonyos álatok­hoz, így a medvéhez fűződik, nagy szerepet játszik a különböző népek mondavilágában, de ugyanakkor modem is. A medvefiút üldözi egy vadász, aki nem más, mint a testvé­re, s ezt ő, a medve jól tudja, de a másik ellenségnek látja őt. A film szimbolikája szerint a hegytetőn, ahol a Földre ér a fény, megvilágo­sodik az élőlények egyetemes test­vériségének ténye, vagyis a medve­fiú igaza. Az igazság birtokbavétele azonban a bűntudat érzésével tár­sul. Kenai, a medvefiú megkedvel egy kis árva bocsot, Kodát, ád hoz­zászegődik vándorlása során, ám rá kell döbbennie, hogy még ember korában ő ölte meg az anyját. El­mondja Kodának, hogyan történt a dolog. Az erőszakos tett ekkor átke­rül a szavak szférájába, és ezáltal átlényegül. A vadászvirtus az elbe­szélés során bűnös cselekedetként tudatosul, s megszüli a jóvátétel igényét. Vétkének súlyát magára véve Kenai úgy dönt, hogy nem hagyja el soha az árva bocsot. Ami­ből az is kitűnik, hogy a film éppen ott a legmodernebb, ahol leginkább őrzi a mítoszok üzenetét. Ennek az üzenetnek a komoly szólamát játékos effektusok kísérik és erősítik: ilyen a két rénszarvas mulatságosan kedves fecsegése, vagy a visszhanggal feleselő zergék humoros jelenete. Egyszóval: az emberek egykor tudtak valamit, amit később elfelej­tettek. És megsejtették, hogy a világ igazi megértői nem a vadászok, ha­nem a mesemondók. A szavak em­berei. Ebből a filmből a gyerekek el­sajátíthatják ezt az ősi leckét. Nagy Imre A medvefiú és az árva bocs vándorlásának egyik szép jelenete Egy öregember emlékirataiból Szívemhez szóltak Kedden ünneplőbe öltöztették a szí­vemet. Ez patetikusan hangzik, de nem tudom finomabban kifejezni, hogy e vigasztalan esős napon ka- tartikus estém volt. A Pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárban 1997 óta, „Szívem­hez szóltak, szívemből szólok...” címmel meghívott vendégek olvas­sák föl kedvenc verseiket a Költé­szet Napja alkalmából. Újvári Ágnes után, most elő­ször, a városi könyvtár új igazgató­ja, Keresztúri József szerkesztette és vezényelte a műsort. Túl repre­zentatív a csapat - gondoltam elő­ször. Majd fölfedezem a válogatás diszkrét báját. A volt MDF-es mi­niszter, az SZDSZ megyei erős asz- szonya, a Munkáspárt üdvöskéje, s a Zengőért küzdők egyik szerve­zője is itt ül. De senki sem politi­zál. „Vagyok, mint minden ember: fenség,” - mondta könyv nélkül Ady versét Andrásfalvy Bertalan. „Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak... Szeretném, hogyha szeretnének...” S a vers után, a néprajztudós bölcsességé­vel s a közszereplő karizmájával szólt arról, hogy életünk értelme megvalósítani és megmutatni egyéniségünket az emberi közös­ségnek, s szeretetre szert tenni. A pécsi ókeresztény múlt be­mutatásával harminc éve fáradó Bachmann Zoltán Weöres Sándor kései, a keleti és ókori filozófiáktól áthatott, Ha kérdezik ki vagy, ezt mondd: c. versével lepett meg. E szerint, az ember szerves része az őt környező világnak. Akkor lehet boldog és időtlen, ha ezt tudatosít­ja: „egynemű vagyok a széllel, - fo­lyó sodrával - esőcsepp hullásá­val, - madár röptével - fapadlón já­ró facipős ember lába zajával. ” A műfordító, ljubljanai magyar lektor, pécsváradi lokálpatrióta, Gállos Orsolya, az értelmiségi nő élethelyzeteit önirónikusan vizs­gáló költő-műfordító Takács Zsu­zsa versével arra utalt, hogy az ap­ró köznapi események költői meg­közelítése sokat árul el a női lélek titkáról. A távozás tere, egy tragi­kus malőr leírása így zárul: „nem volt senki körülöttem; felállhattam végre; álarcomat levettem.” A Várkonyi Könyvtárban Nán­dor bácsi szellemi társának, Ham­vas Bélának sorsáról beszélt Peterdi Dániel református esperes. Szőcs Géza nyomán idézte a soknyelvű, filozófus-esztéta dunapalkonyai éveit. Ordas hatalmak űzhetnek se­gédmunkássá vagy bujtatott könyv­tárossá tudósokat, ha nem lesznek „erkölcsi gatyállanak”, tartásuk és életművük a szellem fölényét iga­zolja. Jó lenne ebben mindig hinni. Várkonyi utolsó éveinek egyik be­szélgetőtársa, L. Csépányi Katalin főszerkesztő Tóth Árpád Jó éjszakát versével kérdi: „írjak?... Minek?... Szelíd dalom lenézi a garázdán - Káromkodó és nyers dalú jelen.” Hányán, hányszor éljük meg e di­lemmát? S a jövőben bízunk, feled­ve, hogy jövőnk is, valakiknek a ká­romkodó jelene, s csak kevesen vannak... De most is vannak, akik­nek érdemes... Pálné, Kovács Ilona intézetigaz­gató, a helyi politikai viszonyok ku­tatója dicsekedhetne tudományos fokozataival, társadalmi elismertsé­gével. Mégis Kosztolányi Boldog, szomorú dalát idézi: Itthon vagyok itt e világban, - s már nem vagyok otthon az égben. Lakner Tamás adjunktus, kar­nagy első szerelmét, József Attilát, és következő kedvesét, a zenét a fér­fikor érzéki örömével szentelte egy- gyé. Most nem szelet kiabált, ha­nem bort. A bordalfesztiválok mű­vészeti vezetője József Attila: Him­nusz a borhoz c. versét énekelte. Hajdani mestere, Tillai Aurél, annyi szép magyar vers és zsoltár megze- nésítője a reneszánsz költő, Balassi Bálint Szép könyörgés-ét mondta el. Ennek magasztos kórusváltozatát CD-ről is meghallgattuk. Tillai pro­fesszor említette, hogy Balassi tíz évvel idősebb volt Shakespeare-nél, mégis értjük minden szavát, a nyelvújítás után is. A nagy angolt szülőföldjén is szótárral olvassák. Arra gondolok, ha első nyelvemlé­keinket nem a betűhiányos latin ábécével jegyzik le klerikusaink, ha­nem fonetikus rovásírással, kiderül­ne, ezer év alatt kevesebbet válto­zott anyanyelvűnk, mint az indoeu­rópai népeké kétszáz év alatt. Bár ne csak nyelvi identitásunkat tudtuk volna így őrizni. Tán a húsvét tiszteletére, még két istenes vers hangzott el. Az írás szerint Isten a maga hasonlatossá­gára teremtette az embert. József Attila nagyon szeretni való ember­nek írja Istent, aki golyózó gyere­kek közt ténfereg, „S ha egy a sze­mét nagyra nyitja, - Golyóját 6 lyukba gurítja ” Ezt az Istent sze­retni kell! Attila mindent megtenne helyette, akár a kedvese helyett. A verset a Leőwey igazgatónője, Szolcsányi Jánosné mondta el, vallva közben a város és hivatása szeretetéről is. Vata Emil Jászay- díjas díszlettervező, festőművész Ady: Volt egy Jézus versével vallott hitéről. Vele mormoltam: „Járj köz­tünk, drága Isten-Ember, - Tavasz van, nőnek a gazok - S kevesek az igaz gazok. ” A Megyei Bíróság elnökéről, Wirth Béláról kiderült, hogy az élet durvaságát mutató perek után, es­te, gyógyírként, költőket olvas. Tájé­kozott a lírában. A hajdani fenegye­rek Ladányi Miháy szerelmes ver­sével sokunk ifjúságát idézte... A katasztrófavédelmi igazgató jó hu­morú, nagyszerű showman. Pfeiffer Márton ezredes hagyományőrző is. Ady: Üzenet egykori iskolámba c. versét átáános iskolás kora óta sok rendezvényen elmondta. Most is. Egy biztos: Ő megmaradt szabadlel­kű diáknak! Egy kick-box világbajnokról sejt­jük, hogy kemény és céltudatos. De, hogy két diplomává még szerény is? Bödő Csilla azt mondta, élete leg­nagyobb megtiszteltetése, hogy ilyen rangos társaságba meghívták. Pedig tiszteletére már többször ját­szották a magyar himnuszt. Méltó koronája volt az estnek Berzsenyi: A tizennyolcadik század c. verse, amely himnuszi mélysé­gekben szól a magyarság sorsáról. A kétszáz^ éve Niklán írt sorokat. Bellyei Árpád professzor, volt rektor személyes vallomása is aktualizálta. Életünk történelmi események függvénye. A Bízzál, s virágzóbb századokat remélj sor sosem volt aktuálisabb. Színes személyiségek bensősé­ges gondolatokat és érzéseket idéz­tek, közben egyéniségük rejtett bugyrait is megmutatták. Nem hangzott el közhely, sem hazugság. Amikor hazamentem, nem kapcsol­tam be a tévét. Bükkösed László Teomachia szinjatekaban. A teátrum csak egy napra tudta megoldani a leköltözést, így a rendkívül nehéz szerepet a művésznő kétszer egymás után játssza el. Básti Juli pedig A kau­kázusi krétakörre egy külföldi filmforgatásról ugrik le Pécsre. Várhatóan nagy port kavar majd a Mikro­szkóp Színpad bejutása, de a színészek sze­rint egyértelmű, hogy a kabaréműfajnak is itt a helye. A kiegészítő programok - 150-200 rendez­vényről van szó - tíz nap múlva állnak össze. A zsűrizés a tavalyi rend szerint alakul, a dél­előtti szakmai beszélgetések vitavezetője idén Mélykúti Ilona lesz, aki éveken át irányí­totta a Napkelte műsorát. Ezúttal is gálával zárul a találkozó (június 12-én 19 órakor), ahol a tucatnyi díjazott megkapja Fürtös György Zsolnay-kerámia alkotását, a POSZT porcelánemblémáját is. A jegyek valamivel többe kerülnek, mint tavaly, előadásonként változó értékkel. A be­lépőket várhatóan május 4-től lehet megvásá­rolni, az OFF-műsorokra pedig tíz nappal ké­sőbb kezdődik az árusítás. _____________________MÉSZÁROS B. ENDRE Kulcsszerep a tudománynak A pécsi egyetem vendége volt Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesz­tési Hivatalt felügyelő államtit­kár és Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitká­ra. A Pécsi Tudományegyetem vezeté­sének meghívására csütörtökön Pé­csett tartott előadást az egyetemi és kari vezetőknek Baráth Etele, a Nemzed Fejlesztési Hivatalt fel­ügyelő államtitkár és Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Lénárd László rektor bevezetője után Baráth Etele ismertette rövi­den a jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, közelmúlt­ban megjelent pályázati lehetősé­geket, majd az Európai Unió követ­kező, 2007-2013 közötti költségve­tési ciklusához alkalmazkodó újabb nemzeti stratégia összeállítá­sáról számolt be. A jelenlegi prog­ram tanulságait levonva, a már tag­országok hosszú távú stratégiáit is­merve kívánják 2004 végéig össze­állítani a stratégiai irányelveket. Mind az előkészületekbe, mind a megvalósításba szeretnék bevonni a Magyar Tudományos Akadémiát éppúgy, mint az egyetemeket, vala­mint a kereteik közt működő tudo­mányos műhelyeket. Kroó Norbert közös európai szemszögből világított rá a tudo­mány, és a kutatás-fejlesztés jövő­beni szerepére. Európa mindin­kább szeretne felzárkózni Amerika és Japán mellé, ehhez azonban az innováció, a tudomány magasabb szintű támogatása szükséges. Az Európai Unió készülő 2007-2013 közötti költségvetése a tudomány­ra szánt pénzeket a korábbiakhoz képest szeretné megduplázni, hi­szen Európa fejlődésében, XXI. századi pozíciójának alakulásában kulcsszerepe van és lesz a tudo­mánynak. Ugyanakkor azt is kifej­tette az MTA főtitkára, hogy ebben az évszázadban már másként mű­ködik majd a tudomány, mint ko­rábban, ezt pedig a tudósoknak kell megérteniük. A gazdasági fejlődés­hez nélkülözhetetlen az új techno­lógia, amelyhez az új ötleteket, fej­lesztéseket csak új kutatásokból merítheti a gazdaság. A főtitkár - úgy is mint az Akadémiai Kutató­helyek Tanácsának elnöke - három területet emelt ki a jövő elsődleges kutatási területei közül: az informá­ciós technológiát, a biotechnológiát és a nanotechnológiát, illetve ezek kombinációit. Kroó Norbert délután a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában megbeszélést tartott a PTE-n mű­ködő, az MTA által támogatott ku­tatócsoportok vezetőivel. Az Aka­démia összesen 171 kutatócsopor­tot támogat, azok közül 12 a Pécsi Tudományegyetemen működik: nyolc az Általános Orvostudomá­nyi Karon, három a Természettu­dományi Karon, egy a Bölcsészet­tudományi Karon. Az utóbbi ép­penséggel a Magyarország és Euró­pa viszonylatot vizsgálja. D. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom