Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

2004-03-29 / 87. szám

6. OLDAL BEMUTATKOZIK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Címek, díjak, tudományos fokozatok A Pécsi Tudományegye­tem március 15-i megem­lékezéssel egybekötött díszdoktoravató ünnepi szenátusi ülést tartott a Rákóczi úti aulában. Ezen az ünnepségen vet­te át dr. Lénárd László rektortól a szenátus által adományozott díszdoktori címet két németországi pro­fesszor. Díszvendégként Magyar Bálint oktatási miniszter tartott előadást a felső- oktatás tervezett reformjáról. Ezt követő­en került sor a professor emeritus, az egyetemi magántanári, a tiszteletbeli ta­nári, a tiszteletbeli docensi címek ado­mányozására, habilitációs, PhD- és DLA- oklevelek, illetve az Év Kiemelkedő Szel­lemi Alkotása Díj átadására. A Pécsi Tudományegyetem Doktori Szabályza­tában foglalt előírásoknak megfelelően az egye­tem szenátusa tiszteletbeli doktorrá avatja azo­kat a bel- és külföldi személyeket, akik több évti­zeden keresztül kiemelkedően művelték tudo­mányterületüket, nemzetközi elismerésre tettek szert, szoros kapcsolatot tartanak fenn a Pécsi Tudományegyetemmel, komoly szolgálatokat tettek az egyetemnek, illetve a magyar tudo­mánynak, és honoris causa doktori címmel tör­ténő elismerésük a Pécsi Tudományegyetem megbecsültségét emeli. Legutóbb a PTE szená­tusa dr. Jörg Hacked, Würzburgi Egyetem és dr Wolfgang Raschelt, az Elangeni Gyermek- és If­júsági Klinika professzorát avatta díszdoktorrá. Professor emeritus címet adományozott a sze­nátus több évtizeden keresztül kifejtett magas színvonalú gyógyító és oktatói tevékenységéért dr. Götz Frigyesnek, az Általános Orvostudomá­nyi Kar (ÁOK) Urológiai Klinika nyugalmazott egyetemi tanárának, a betegek gyógyításában több évtizeden keresztül végzett leMismeretes szakmai munkájáért, az egyetemi hallgatók ok­tatásában végzett tevékenységéért dr. Karátson Andrásnak, az ÁOK Il-es Számú Belgyógyásza­ti Klinika nyugalmazott egyetemi tanárának; a betegek gyógyításában kifejtett odaadó, lelkiis- meretes munkájáért, több mint négy évtizedes oktatói és tudományos tevékenységéért dr. Krommer Károlyinak, az ÁOK Onkotherápiás In­tézet nyugalmazott egyetemi tanárának; az or­vostanhallgatók magas színvonalú, lelküsmere- tes oktatásáért, több évtizedes kiemelkedő kuta­tó munkájáért dr Sétáló Györgynek, az ÁOK Anatómiai Intézet nyugalmazott egyetemi taná­rának. A PTE szenátusa az Általános Orvostudomá­nyi Kar érdekében végzett magas színvonalú ok­tatói és tudományos tevékenységéért 2004. janu­ár elsejei hatállyal tiszteletbeli tanári címet ado­mányozott dr. Arany Istvánnak, az Arkansasi Egyetem egyetemi docensének. Tiszteletbeli docensi címet adományozott a Közgazdaság-tudományi Karon (KTK) a Mone­táris intézmények szakirány oktatásában végzett kiemelkedő munkájáért és tananyagformáló te­vékenységéért dr. Szabó Lászlónak, a Raiffeisen Bank Rt. régióigazgatójának; a Közgazdaság-tu­dományi Karon végzett tevékenységéért, a veze­tői tanácsadás képzés meghonosításáért, vala­mint új oktatási technikák kifejlesztéséért dr. Komái Gábornak, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. vezérigazgatójának; az ÁOK ér­dekében végzett magas színvonalú tudományos és oktatói tevékenységéért dr Béres Judit Hedvig­nek, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ humán genetikus főmunkatársának. A PTE Szenátusa az orvostudomány tudományág­ban egyetemi magántanári címet adományozott dr. Oláh Attilának, a győri Petz Aladár Megyei Kórház osztályvezető főorvosának. A szenátus habilitációt ítélt oda a képzőmű­vészet területén Colin Fostemek, a PTE Művésze­ti Kar, Szobrászat Tanszéke egyetemi docensé­nek, a közgazdaság-tudományok területén Kiss Tibornak, a PTE KTK Stratégiai Management Tanszék egyetemi docensének, és Rappai Gá­bornak, a PTE KTK Statisztikai és Demográfiai Tanszék egyetemi docensének, a filozófiatudo­mányok területén Niels Öffenbergemek, a Westfalische Wilhelms Universität Filozófia Inté­zete tudományos munkatársának. A szenátus sikeres védésük alapján PhD-foko- zatot ítélt oda az alábbi oktatóknak: a történettudományok területén Pilkhoffer Mónikának, az MTA-PTE Magyarország és Eu­rópa Kutatócsoport tudományos munkatársá­nál, Réti Balázsnak, a Lovassy László Gimnázi­um középiskolai tanárának; a pszichológia tudo­mányok területén dr. Szabó Zoltánnak, a PTE KTK Gazdaságelmélet Tanszék egyetemi ad­junktusának, Pólya Tibornak, az MTA Pszicho­lógiai Kutatóintézet tudományos segédmunka­társának; a nyelvtudományok területén Reder Annának, a PTE BTK Német Nyelvészeti Tan­szék egyetemi tanársegédjének; a biológiatudo­mányok területén Nagy Tamásnak, a Liget Gyógyszertár Bt. szakgyógyszerészének, Novák Anitának, a PTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet egyetemi tanársegédjé­nek, Serfőző Zoltánnak, a Debreceni Egyetem Állatanatómia és Élettani Intézet egyetemi ad­junktusának, Hajdú Zsuzsannának, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet egyetemi adjunktusának; a földtudományok te­rületén Kobolka Istvánnak, a Magyar Köztársa­ság Katonai Biztonsági Hivatala tudományos tit­kárának; a regionális tudományok területén Ko­vács Róbert vezető kutatónak; az orvostudo­mányok területén dr. Ábrahám Hajnalkának, a PTE ÁOK Elektronmikroszkópos Laboratórium egyetemi tanársegédjének, dr. Balázs Mercédesz­nek, a PTE ÁOK Immunológiai és Biotechnológi­ai Intézet intézeti orvosának, dr. Ferenczy József­nek, a Seffer-Renner Magánklinika orvosának, dr. Hajtó Tibornak, a Magyar Immunterápiás Bt. tudományos igazgatójának, dr Kasza Gábornak, a PTE ÁOK Sebészeti Tanszék egyetemi adjunk­tusának, dr Kumánovics Gábornak, a PTE ÁOK Immunológiai és Reumatológiai Klinika klinikai orvosának, dr. Samngi Martinnak, a budapesti MÁV Kórház főorvosának, dr. Szabó Imrének, a PTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika klinikai orvosának, dr. Bernáth Mártának, a Semmelwe­is Egyetem Fogászati Klinika egyetemi adjunktu­sának; közgazdaság-tudományok területén Kruzslicz Ferencnek, a PTE KTK gazdasági infor­matikai tanszék egyetemi adjunktusának; a kép­zőművészetek teiületén DLA-fokozatot ítélt oda NádorJudd festőművésznek. Az egyetem K+F és Tudományos Bizottsága döntése alapján a 2003-ban megjelent vagy elké­szült alkotások szerzői közül az alábbi szemé­lyek részesülnek Pécsi Tudományegyetem rek­tora által alapított „Az év kiemelkedő szellemi al­kotása díj"-ban: dr. Ábrahám Hajnalka, az ÁOK egyetemi tanársegédje, dr. Buda József, az Egészségügyi Főiskolai Kar főiskolai tanára, dr. Hernádi László Mihály, az Egyetemi Könyvtár főigazgató-helyettese, dr. Kovács Tamás, a Ter­mészettudományi Kar egyetemi docense, dr. Oszetzky Éva, a Bölcsészettudományi Kar egye­temi adjunktusa, dr. Rekettye Gábor, a Közgazda­ság-tudományi Kar egyetemi tanára, dr. Töttős Gábor, az Illyés Gyula Főiskolai Kar főiskolai do­cense, Majoros Gábor, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar egyetemi docense, dr. Szilovics Csa­ba, az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi do­cense, Vidovszky László, a Művészeti Kar egye­temi tanára. Elismerő oklevélben részesült dr Nemeskéri Zsolt, a Természettudományi Kar egyetemi adjunktusa. A Paksi Pendulum Posztdoktori Kutatástámo­gatás keretében idén dr. Kovács Barna, a Termé­szettudományi Kar egyetemi docense és dr. Vaj­da József, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar főiskolai tanára részesült támogatásban. Március 15-e alkalmából a PTE több vezető ok­tatója részesült magas állami elismerésben. Az oldalon a továbbiakban közülük öten vallanak a kitüntetés kapcsán pályájukról. A PTE ünnepi szenátusi ülésén Magyar Bálint oktatási miniszter (középen) is részt vett A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét kapta Dr. Gallyas Ferenc A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjet kapta Dr. Tahin Tamás Kutatói sikerei­én kapta a ki­tüntetést. Az ELTE-n 1959-ben szer­zett diplomát fi­zika-kémia sza­kon. A POTE Ideg-elme - mai nevén Idegse­bészeti Klinika - kutató laborató­riumának tudományos munkatár­sa lett. Abban a helyiségben dol­gozik ma is, amelyben 45 év és 16 nappal ezelőtt elkezdte a pályáját. Csak közben nemzetközi hírű tu­dós lett, és 1988-tól egyetemi ta­nár. Megkapta a Szent-Györgyi Al- bert-díjat.- A felajánlott helyek közül azért választottam a pécsi klinikát, mert itt egyedüli, vetélkedéstől nem haj­szolt vegyész lehettem - meséli. - Ennek volt rossz oldala is: nem na­gyon volt kitől mit tanulni. Ezért nem is kémiával foglalko­zott, hanem a neurobiológia egyik ágával, a szövettan kémiai oldalá­val.- Ez a téma akkori főnököm, dr. Kömyei István akadémikus kíván­ságára az idegszövet elemeinek ezüstimpregnációval való feltünte­tése, illetve a feltüntető módszerek fizikai, kémiai alapjainak a kiderí­tése volt. Olyan sikereket értem el, hogy ebből lettem kandidátus, majd 1984-ben a biológiai tudomá­nyok akadémiai doktora. Tizen­nyolc ezüstöző módszeremet használják a világ minden táján, és több mint 50 nemzetközi folyóirat­ban megjelent cikk címében szere­pel a „Gallyas-módszer”. Ezt a ku­tatást másfél évtizede abbahagy­tam, és most a neurobiológia egy másüt fizikai-kémiai oldalával, az idegsejtek ultrastruktúrájának kü­lönféle behatásokra végbemenő kompakciójával foglalkozom. Ez 150 éve ismert, de kiderítetlen je­lenség. Úgy érzem, ezen a terüle­ten is sikerült nemzetközi szinten kiemelkedő munkát végeznem. ■ Oktatói-kutatói munkásságáért kapta a kitüntetést. A POTE-n végzett 1963-ban, majd az ELTE-n filozófia szakon is szerzett diplomát.- Közben találtam rá az orvosi és egészségszociológiára, ami új volt, s még nem legitim tárgy. E tudományterü­let egyik meg­honosítója let­tem. A POTE-n kialakult egy nem hivata­los szociálpszi- chiátriai, szo­ciológiai kuta­tócsoport. A ’70-es években pesti kollégákkal együtt megte­remtettük a feltételeit, hogy az or> vosi szociológia belekerüljön az oktatásba - emlékezik. A 70-es évek végén az új orvo­si technika hatásait kutatta, töb­bek között a nővérek magatartá­sára vonatkozóan. Ebből írta a kandidátusi disszertációját is. Az 1979-ben megalakult Magyar Szociológiai Társaság elnökségi tagja lett, és vezető szerepet vitt a szociológiai életben. Felkérték, hogy a pécsi felsőoktatásban hozza létre a szociológiát oktatók körét, illetve az intézetet. Irányí­tója volt a ’80-as években folyt ku­tatásnak, amely azt vizsgálta, mi­lyen tényezők hatnak a fiatalok lelki, testi egészségére. Ez a mun­ka Akadémiai Díjat kapott. Akkor indult a baranyai lakosság egész­ségi állapotának felmérése is. Az Egészségügyi Főiskolai Kar főigazgatója volt 1999-től ez év márciusáig.- Kaptam egy lehetőséget az élettől, hogy amit kutatóként szorgalmaztam, annak érdeké­ben legalább az oktatáson alakít­sak, hiszen a kar feladata a minő­ségi egészségügyi szakemberek képzése. A legnagyobb öröm, hogy sikerült is belőle valami. 2004. Március 29., hétfő I|| A Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét kapta Dr. Szabó István A több évtizedes tudományos kuta­tói munkássága, példaértékű gyó­gyító és oktató-nevelő tevékeny­sége elismeré­seként kapta a kitüntetést. A POTE-n szerezte orvo­si diplomáját 1966-ban. Azóta a pécsi Szülésze­ti és Nőgyógyá­szati Klinikán dolgozik. 1993- tól intézetvezető egyetemi tanár. 1999-ben lett akadémiai doktor. Széchenyi professzori ösztöndíjat, a köztársasági elnöktől Aranyérem kitüntetést, Semmelweis-emlékér- met kapott. Számos egyéb funkció­ja közepette a Magyar Nőorvos Tár­saság választott elnöke immár má­sodik ciklusban. A méhen belüli di­agnosztika és a születés körüli idő­szak a kutatási területe.- Úgy érzem, az egész klinika tu­dományos, gyógyító és oktató munkáját is díjazták a kitünteté­semmel, mert hogy egy klinikának olyan nemzetközi híre van, mint a miénknek - és 1998 óta akkreditál Európában -, ahhoz a professzor nem elegendő - hangsúlyozza. Adatokat sorol arról, hogy Ma­gyarországon a népességszám szinten tartásához sem elég a szü­lések száma, köztük 9 százalék kö­rüli koraszülés, és ezen belül is nö­vekvő az 1500 gramm alatti súllyal születettek aránya. Az ország min­den részéből a pécsi klinikára hoz­zák az elfolyt magzatvíz miatt kora­szüléssel veszélyeztetetteket. •- Megpróbálunk mindent meg­tenni, hogy minél több gyermek le­gyen életképes. Vannak eljárások, amiket világelsőként mi találtunk ki. Ilyen 1996 óta a méhen belüli magzat direkt kezelése, hogy a tü­dőérést fokozzuk, ilyen 1991 óta a nagyon korán elfolyt magzatvíz visszapótlása, hogy hetekkel ké­sőbb, érettebben születhessen meg A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét kapta Dr. Törőcsik Mária Hosszú évek oktató és tudományos kutató munkásságáért kapta a kitün­tetést az indoklás szerint. Dr. Törő­csik Mária a Pécsi Tudományegye­tem Közgazdaság-tudományi Kara marketing szakán 1975-ben szer­zett diplomát. Az egyetemen ma­radt. A közgazdaság-tudomány kan­didátusa. Kutatási területe a marke­ting. Nemcsak oktatói, kutatói, ha­nem tanácsadói tevékenységet is folytat. 1998 óta egyetemi tanár. Jászságból, illetve Szolnokról ér­kezett 18 évesen először Pécsre, az egyetemi felvételűé. Azóta Pécshez kötődik az élete.- A kitüntetés számvetésre és el­gondolkodásra késztet - mondja. - Alapvetően nem változtak a terve­im. Továbbra is részt veszek a jö­vendő közgazdászok és gyakorlati szakemberek képzésében, ugyanis az oktatást nagyon szeretem. Ám a marketing olyan szakterület, ame­lyen jó, ha az ember a mindenna­pok szintjén ismeri a döntések hát­terét, így a gyakorlati ismereteket életszerűen tudja közvetíteni a hall­gatóknak. A PTE mar­keting rektorhe­lyettese volt, az­tán lemondott.- Ha csinálok valamit, akkor nagyon odate­szem magam. Azt hiszem, si­került eredmé­nyeket elérni, de ez olyan valami, amit nem elég megalkotni egyszer, hanem éveken keresztül kell foly­tatni, hogy ténylegesen eredmé­nyes legyen. Az egyetemvezetés felemésztette az energiámat, másra alig jutott. El kellett döntenem, hogy mi a fő tevékenység, amire az életemet tettem fel. Úgy ítéltem meg, hogy az oktatás, a kutatás számomra fontosabb. ■ A magyar Köztársaság érdemes művésze Pinczehelyi Sándor Festőművészi, tervező-grafikusi és művészetszervező munkásságáért kapta az elismerést. A Pécsi Tanárképző Főiskola ma­gyar-rajz szakán szerzett diplomát, 1970-ben. 1969 és 1977 között a Janus Pannoni- us Múzeum gra- m:. 1 fikusa, restaurá- I ' mk tora, 1977-99- 1H, JB ben a Pécsi Ga- léria igazgatója volt. Most a PTE ^ | Művészeti Kar EESÍEQ9 docense, a Vizu­ális Művészeti Intézet igazgatója. Első önálló kiállítása 1971-ben volt, azóta pedig rengeteg tárlatát láthat­ták idehaza és külföldön is Finnor­szágtól Olaszországig, Lengyelor­szágtól Franciaországig. 1989-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott.- Aki annyi időt eltöltött - eltölt- hetett - a képzőművész pályán, Európa-nap A PTE Közgazdaságtudományi Kara Magyarország Európai Uni­ós csatlakozásának tiszteletére, a kiegészítő levelező képzés indítá­sának 10. évfordulója alkalmából szakmai napot rendez április 23- án 10.30-tól kezdődően a PTE Rá­kóczi úti épületének aulájában. Az ünnepélyes rendezvényen a mint én, az biztos, hogy valahol va­lamikor jó munkát végzett. A kitün­tető címmel ezt ismerték el, ezáltal ez a művészi törekvéseim megerő­sítése - mondja. - Bármüyen jól­esik, a cím olyan értelemben nem mérföldkő, hogy bármilyen új irányba eltántorítana a pályámon, vagyis hogy mást csináljak, mint amit eddig. Tavaly sok kiállításom volt idehaza és külföldön is, úgy gondoltam, hogy az idei esztendőt arra szánom, hogy újból feltöltsem magam és persze dolgozzak. Most mégis két kiállításra ké­szül. Az egyik Franciországban, St.-Etienne-ben lesz, ahol a Európa Unióhoz csatlakozó országok mű­vészei közül fognak kiállítani néhá- nyan májusban a Modern Művé­szeti Múzeumban, a másik nyáron a németországi Ulmban lesz, a Donau Fest, ahol szintén az EU-hoz csatlakozó országok művészei sze­repelnek; ___________________■ a közgázon kar díszdoktorai és professzorai tartanak előadásokat a csatlakozó országok tapasztalatairól és Ma­gyarország várható esélyeiről. Az előadások után a rendezvényt eu­rópai uniós zászlóavatás és foga­dás követi. A megjelentek az alka­lom tiszteletére díszes emlékla- pot kapnak a rendezőktől. ■ Az oldal a PTE támogatásával jelenik meg. Oldalszerkesztő: Dunai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom