Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

2004-03-20 / 78. szám

2004. Március 20., szombat HITÉLET 9. OLDAL Elhunyt König bíboros Március 13-ra, szombatra virradó éjjel meghalt Franz König bíboros. 99 éves ko­rában, álmában érte a halál. Az osztrák és az egyetemes katolikus egyház kima­gasló személyiségének gyászszertartása március 27-én 13 órakor lesz a bécsi Stephansdomban. Franz König a Sankt Pölten-i egyházmegyé­hez tartozó Rabensteinben született 1905. augusztus 3-án. Szülei egyszerű parasztem­berek. 1927. és 1933. között a római Pápai Német-Magyar Kollégium növendéke volt, teológiai és biblikus tanulmányait a Gergely Egyetemen és a Pápai Biblikus Intézetben végezte az iráni vallástörténetre szakosod­va. Mint visszaemlékezéseiben írta, ez az időszak meghatározta egész későbbi életét - innen vitte magával az egyház egyetemessé­gének tudatát és John Henry Newman bíbo­ros teológiájának szeretetét. 1933-as papszentelése után visszatért Ausztriába, majd a franciaországi Lille egye­temén szerzett szociológiából licenciátust. Hazájába visszatérve a bécsi egyetemen folytatta orientalisztika-tanulmányait. 1945- től hittanár lett Kremsben, majd az ószövet­ségi bibliatudomány professzora, végül er­kölcstan professzor Salzburgban. 1952-ben szentelték Sankt Pölten koadju- tor püspökévé. XII. Pius 1956-ban nevezte ki Bécs érsekévé, majd két évvel később XXIII. János pápa kreálta bíborossá. A II. Vatikáni Zsinat aktív résztvevője volt, majd a Nem­hívők Pápai Tanácsának elnöke lett - tizen­öt éven át. Előítélet mentesen képviselte a párbeszédet, mert tudta, hogy a keresztény­ség mit képes nyújtani a világnak. A bíboros Pécsett König bíboros a 80as években többször megfordult Pécsett Cserháti József püspök úr vendége­ként. Dr. Kneip István kanonok visszaemlékezése:- Kapcsolatuk Cserháti püspök úrral nem annyira hivatalos, mint sokkal inkább baráti volt. Kölcsö­nösen tisztelték és szerették egymást. Mindketten a Gemianicum-Hungaricumban végeztek, kü­lönböző időszakokban ugyan, de ez elég volt ahhoz, hogy megnyíljon a szív. Természetesen talál­koztak a II. Vatikáni Zsinaton is. A bíboros úr, mint egyházi méltóság nagy hatással volt ránk. A beszélgetés a zsinatról szólt, a nagy nyitásról: ki kell nyitni az ablakokat az egész világ felé. A másik téma a párbeszéd. Nem csak az egyházon belül, hanem a nem keresztényekkel, a nem hívőkkel is. Itt, a szocialista államban meg kellett találni a dialógus jegyében a modus vivendit, a túl­élés módját és a cselekvés módját: kis lépésekben tovább vinni az egyházat. A ún. keleti politiká­nak Casaroli bíboros mellett óvott a legnagyobb képviselője. Cserháti püspök úr természetesen vendégül látta: teknőcleves, rántott ponty kacsasülttel, somlói galuska volt a menü első díjas makári oportóval és aranyhegyi olaszrizlinggel. Ebéd végén azt mondta a btooros úr József, a tied a legjobb konyha Európában. Horvátországban, Maria Bisztricában istaläkoztunk a horvátok eucharisztiai kongresszusán. Ő volt a pápai legátus. Kb. ötórás szertartás imádságokkal, énekkarokkal, beszédekkel. Amikor bevonul­tak a rezidenciára, intett Cserháti püspök úrnak: bravó, ez jól sikerült. A bécsi érsekség ve­zetésétől 1985-ben, 80 eszten­dős korában vonult visz- sza. Mind Ausztriá­ban, mind nemzetközi szinten ked­velt és nagy­ra becsült személye je­len volt az egyház életében továbbra is. Szentmiséken, prédikációkon keresztül, a médiában, konferenciákon folytatta tevé­kenységét. Bécs érsekeként az elhunyt bíboros ele­ven kapcsolatot ápolt a kommunista dik­tatúra alatt élő egyházakkal, köztük a ma­gyar katolikusokkal is. Rendkívül sokat tett az 1956-os forradalom idején a magyar menekültekért. Személyes kapcsolatban állt Mindszenty József bíborossal, akit a budapesti amerikai nagykövetségen több­ször meglátogatott. A kölcsönös elismeré­sen és tiszteleten alapuló kapcsolat révén közvetítőként lépett fel a Vatikán és a her­cegprímás között. Mindszenty bíborost későbbi bécsi tartózkodása idején is támo­gatta. König bíboros úgy halt meg, ahogyan élt: keresztényként. Egyszer azt mondta: „Boldog ember vagyok, mert a magam számára minden nagy kérdésre megbízha­tó választ találtam.” Es ekkor már a kilen­cedik évtizedet messze túlhaladta és úgy tűnt, a halál nem jelent neki félelmet. Emlékeztető PÜSPÖK érkezik a Fülöp-szigetekről. Március 22-én, hét­főn 19.00 órakor Pécsett, a Dominikánus Házban „Fülöp- szigetek az új évezred küszöbén” címmel tart előadást Julio Xavier Labyen OCD infanta katolikus püspöke, (a) HOLNAP tartja búcsúját a kozármislenyi kolostortemplom. 1997. március 31-én Svájc megmentőjének, apostolának Flüei Szent Miklós tiszteletére szentelték. Az ünnepi szent­misét Csősz István mohácsi esperes plébános mutatja be 17 órakor. Az ünnepre minden hívőt várnak Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei (Kozármisleny, Széchenyi u. 2/b.). A HIMESHÁZI női kórus énekel vasárnap Pécsett a Belvá­rosi templomban fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén - Umstädter Ervin gombosharmonika kíséreté­vel. Rádióközvetítés 10 órától. A PÁLOS kolostorban ebben az évben is megrendezik a szokásos húsvéti lelkigyakorlatot nagycsütörtöktől húsvét- vasámapig, április 8-a és 11-e között. Az elmélkedéseket és a szertartásokat Bognár István, a Győri Hittudományi Főis­kola dogmatikatanára tartja. A lelkigyakorlatozók a kolos­tor mellett lévő szállóban nyernek elhelyezést. Jelentkezés az 515425-ös telefonszámon lehet Dávid testvérnél. BODA MIKLÓS fotókiállítása nyílik ma, szombaton 16 óra­kor a pécsi Bazilika Kocsis László termében. A kiállított ké­pek Itáliában készültek. „BÁLINT SZATELIT”. Március 21-én, vasárnap 15 órától a pécsi Művészetek Házában, Izrael Pécsi Bará­tainak Köre rendezésében bemutatkozik a budapesti Bálint Zsidó Közösségi Ház. A programban szerepel a Pészach ünnepének, az ünnephez kapcsolódó külön­leges étkezési szokások, receptek bemutatása, a Ma­dách Színház Az operaház fantomja című musical fő­szereplőjének, Bíró Eszter koncertje, a Pannónia Klezmer Band műsora. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. M. E. MÁJUS 7-TŐL 17-ig zarándoklatot vezetnek pécsi indulás­sal Lourdes-Fatimába - lelkivezető dr. Gesztesy András - a következő útvonalon: Mariasaal (Ausztria), Monte-Carlo, Monaco, Marseille, Lourdes, Galabanddal, Santiago De Compostella, Fatima, Nazare, Madrid, Montserrat, Saragoza, Barcelona, Avignon, Pécs. Jelentkezni az 513- 030-as telefonon lehet. A PÉCSI Madrigál Kórus zenés áhítatot tart az Irgalmasok templomában március 28-án, a fél 11-kor. Bemutatják Jandó Jenő II. Missa gregorianaját és reneszánsz motettákat. LOURDES - FATIMÁBA vezet zarándoklatot a Pécs-Egy- házmegyei Katolikus Németek Egyesülete is Mayer Mihály megyés püspök vezetésével június 22. és július 2. között. Jelentkezni a 69/322-395-ös és a 74/466-035-ös telefonon lehet az esti órákban. „HELYÜNK és szerepünk az Európai Unióban” címmel szervez fórumot a Pécs-Egyházmegyei Justitia et Pax Bi­zottság március 29-én, jövő hétfőn 18.00 órakor az Alapít­ványi Székházban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.). Előadó: dr. gr. Bethlen István, a Magyar Páneurópa Unió elnöke. CSAVARGÓ ÁHÍTAT: esti séta a Donátusi kápolná­hoz. Énekes esti ima, pogácsa, tea, kötetlen beszélge­tés március 23-án, kedden 18 órától. Találkozás: a Jé­zus szíve (Pius) templom előtt (Ifjúság u. 8.). A sétát vezeti Lőrincz Sándor és Gál Károly. KÁVÉHÁZI BESZÉLGETÉSEK. Kötetlen beszélgetés, interaktív előadás. Téma: alkohol, drog. Az előadást ve­zeti: Gál Károly március 22-én, hétfőn 19 órától. Hely­szín: Cafe Dante alsó terme. ■ Száz színjátszó a fesztiválon Március 13-án Pécsett rendezték meg az I. Egy­házmegyei Színjátszó Fesztivált, melynek fő­szervezője Gál Károly egyetemi lelkész, ifjúsági referens volt. Az egyház­megye hittanos és ifjúsági csoportjai mutattak be ki- sebb-nagyobb színdara­bokat, meséket. Közös vonásuk, hogy a keresz­tény ember értékeit jele­nítették meg és megmu­tatták a különböző élet­utak sajátosságait, örö­meit, nehézségeit. A rendezvény elsődle­ges célja az egymással va­ló találkozás volt. A kis színdarabok között dra- matikus játékok jelentek meg, templomi ifjúsági zenészközösség tette még örömtelibbé a ren­dezvényt. A több mint 100 szereplő megtapasz­talhatta, hogy a színját­szás által örömet lehet ajándékozni másoknak, de azt is, hogy kiváló esz­köz az evangélium hirde­tésében. A számos néző pedig hálás tapssal jutal­mazta a gyermekek elő­adását. ■ Sándor, József, Benedek Az elmúlt hét névnapjai, Sándor, Jó­zsef, Benedek már a tavaszt ígérik - liturgikusán azonban az Úr Jézus ne­velőatyjára, a bencés rend alapítójára és a pápák sorában nyolc egyházfeje­delemre utalnak. Nyolc Sándor pápa. Köztük van olyan, mint VI. Sán­dor, aki mindig előkerül, ha az egy­ház történetének mélypontjára tere­lődik a szó. Bár életének sok árnyol­dala mellett tevékeny volt a missziók segítésében, a Mária-tisztelet kitelje­sítésében. II. Sándor pápa az első évezred­ben élt. Keményen elítélte a simóniát, tiltotta a papok nősülését, az egyház hozzájárulása nélküli vilá­gi invesztitúrát (a papi funkciókba való beiktatást). III. Sándor (1159-1181) alatt mondta ki az 1179-es Lateráni Zsi­nat, hogy a pápaválasztáshoz a bí­borosok kétharmadának szavazat- többsége szükséges és a szentté avatás joga kizárólagosan a pápát il­leti meg. VH. Sándor rendkívül spirituális érdeklődésű volt - őt különösen Szalézi Szent Ferenc vonzotta, szent­té is avatta - ugyanakkor írók, tudó­sok vették körül Beminit is, akinek a Szent Péter tér 20. m. magas kolon- nádjai köszönhetők. Március 19-e Szent József ünnepe. Alakját az evangéliumok más­olás mód állítják a hívők elé. Lukács­nál Mária jegyese, Jézus nevelőatyja. Máté a családra gondot viselő, érte dolgozó Józsefet emeli ki. Márk ács­nak említi, János pedig mint a sze­rény, háttérbe vonuló, de az egyipto­mi meneküléskor is Isten szavának engedelmes férfit mutatja be. Névnapját hivatalos egyházi ün­neppé 1479-ben IV. Sixtus pápa teszi. A mindenszentek litániájában is he­lye van. Védőszentje a favágóknak, ácsoknak, asztalosoknak. A művé­szetek Kisjézussal a karján, liliom­mal, zöldellő bottal ábrázolják, és er­délyi énekes könyvében róla szóló szenténekkel dicséri a ferences Kájoni János. Tavaszkezdésre utaló napján így mondja a Bóka-házi szentencia: Jó­zsef kedvessége, jó év kezessége”. Máricus 21e a bencés rend alapí­tójának, Szent Benedek apátnak tisz­teletével ékes. A nyugati szerzetesség atyja és törvényhozója Nirsiában született 480 körül. Már fiatalon elsajátítja a hét szabad művészetet, majd jogot tanul. Ám hamarosan elhagyja a vi­lágot, Subiaco erdeiben egy barlang­ban remetéskedik. Itt alapít 12 kolos­tort, majd Monte Cassino magasla­tán lesz szerzetesháza. Jelmondata - Ora et labora - a szemlélődő és tevé­keny élet összhangja. Szent Benedek fiai hazánkban Géza fejedelem idejében, 996-ban te­lepednek meg Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. A rendnek Szent István király apátsági rangot és Monte Cassino kiváltságait adomá­nyozza. Az alapító levél évszáma 1001. Kiváló bencések voltak: az alapító tanítványa Piacidus, az angolszá­szok apostola Ágoston, a tudós Béda Venerabilis, a magyarrá lett Szent Gellért, boldog Mór Pannonhalma szerzetese, Pécs második püspöke. Európa védőszentjévé 1963-ban VI. Pál pápa nyilvánította. Rozsnyói György Aki keresztmama akart lenni Mostanában nem ritka eset, hogy egy vallástalanul nevelt fiatal hu­szonéves korában megtér. Csilla története is ilyen, és jól mutatja, hogy az események hátterében mindig Valaki áll, hogy a dolgok nem véletlenül történnek úgy, ahogy történnek. Már javában folytak a felnőtt megtérők csoportjának foglalko­zásai, amikor egy októberi estén Csilla betoppant a hittanterembe. Röviden és határozottan adta elő a problémáját: „Megkértek, hogy legyek a barátnőm kislányának keresztanyja, de a pap nem járul hozzá, mert nem vagyok megke­resztelve. Tessék engem gyorsan felkészíteni a keresztségre, mert a baba keresztelője novemberre van kitűzve.” Harmadéves bölcsészhallgató volt, intelligens és rokonszenves kislány, de szava elárulták, hogy vallási kérdésekben teljesen járat­lan. Hogyan magyarázzam meg neki, hogy a keresztség nem üres ceremónia, hanem szentség, me­lyet csak azok kaphatnak meg, akik megtértek, hisznek és új éle­tet akarnak kezdeni Jézus Krisz­tusban? Ha kérését visszautasí­tom, megsértődik és elmegy. Arra kértem hát, hogy várja meg a fog­lalkozás végét. Amikor a többiek elmentek, sokáig elbeszélgettünk. Abban maradtunk, hogy legköze­lebb is eljön. Eljött, és a következő alkalmakra is. Egyre nagyobb ér­deklődéssel kapcsolódott bele a foglalkozásokba. Szenvedélyesen kérdezett, néha vitatkozott is, de ha problémájára megkapta a vá­laszt, sűrű fejbólogatással jelezte, hogy most már rendben van a do­log. Keresztelése időpontját többé nem hozta elő. Társaival együtt a tanév végén vette fel a szentséget, nyüvánosan, ünnepélyes formá­ban. Egyetemi évfolyamtársa volt a keresztanyja, az, aki annak ide­jén hozzám irányította. Tudtam, hogy együtt járnak szentmisére és abba a kisközösségbe is, ahová a keresztmama tartozik. Júniusban az egész társaságot meghívtam egy vacsorára. Vacsora után, kint a kertben Csilla váratla­nul megkérdezte: „Emlékszel rá, Laci bácsi, hogy miért jöttem én hozzád?” „Hogyne emlékeznék - válaszoltam. - De mondd, mi van azzal a babával, akinek a kereszt­anyja akartál lenni?” Huncutul rám mosolygott: „Más lett a ke­resztmamája.” „De hát akkor - kérdeztem megjátszott kíváncsi­sággal - te miért keresztelkedtél meg?” Felnézett az égre. Már szür­kült, de még nem látszottak a csillagok: Fe­jét bólogatva, jelentőségtelje­sen mondta: „Mert keresz­tény akartam lenni.” Késő ősszel járult először szentáldozáshoz. A karácsonyi szünet után ragyogó arccal újsá­golta: „Ez volt az első igazi kará­csonyom! Bennem is megszületett az Úr Jézus: áldoztam az éjféli mi­sén!” Pünkösdkor megbérmálkozott. Amikor ősszel újra találkoztunk, gondterhelt arccal mondta: „Baj van, Laci bácsi! Új pap jött a falunk­ba, egy szörnyen ellenszenves em­ber! Van értelme úgy elmenni a mi­sére, ha úgyse tudok imádkozni, ha a prédikációja inkább dühít, mint lelki támaszt nyújt? Nem jobb, ha el se megyek?” „Menj csak el, Csilla - tanácsol­tam neki - és imádkozzál a papo­tokért. Ki tudja, mi bántja, mitől lett ilyen. Kérd az Urat, hogy segít­sen rajta.” Nagyokat sóhajtott, de megígérte, hogy elmegy. Az őszi szünet után aztán megkérdeztem tőle: „Voltál-e otthon szentmisén?” Ugyanúgy bólogatott, mint a hit­tanórán szokott és a vüág legter­mészetesebb hangján válaszolta: „Persze, hogy voltam. Sőt, mise után odamentem hozzá és meg­kérdeztem tőle, hogy miben segít­hetnék neki. Képzeld, Laci bácsi, rám mosolygott és nagyon kedve­sen azt mondta: ’Ugyan kislány, miben tudna maga nekem segíte­ni? De azért nagyon jól esett a fi­gyelmessége.’ Kifejezetten ara­nyos volt. Egyáltalán nem olyan, mint először gondoltam. Csilla befejezte a tanulmányait, és egy másik városban dolgozik. Ha felkérik, most már keresztma­ma is lehet. Valaki - onnan fentről - gondosan felkészítette rá. Dobos László Televíziós rózsafüzér a pápával Március 13-án, az európai egyete­misták II. találkozóján az Európai Unióba társuló tagországok értelmi­ségi fiataljai imádkoztak együtt a Szentatyával. A 17.45-kor kezdődő liturgikus imádság mottója volt: Krisztus, Európa reménye! A VI. Pál kihallgatási csarnokban sok ezer egyetemista és tanár, vala­mint összevont énekkarokból egy 1800 fős kórus ünnepelt együtt. A kereszt behozatala, a nemzetiszínű zászló és mécses elhelyezése után Vamillo Ruini bíboros, a pápa hely- nöke átadta a római fiataloknak a Szentatya által írt apostoli buzdítást, majd meghallgatták Pta Cox, az Eu­rópai Parlament soros elnökének vi- deoüdvözletét. Ezután nagy ovációval fogadták a megérkező Szentatyát, akivel meg­kezdődött a szentolvasó elimádko- zása. A szenteltvízhintés után (Cip­rusról közvetítve), az öt tizedet len­gyel fiatalok (Gnieznoból), litvánok (Vilniusból), szlovének (Ljubljaná­ból), magyarok a budapesti Szent István bazilikából és máltaiak (Val­lettából) imádkozták latinul. A loret­tói litániát szlovák fiatalok (Po­zsonyból) végezték. Észtország és Lettország videoközvetítésen ke­resztül kapcsolódott be az imádság­ba, Prágából a cseh fiatalok egy kó­rusmű előadásával. A Szentatya vé­gül beszédet intézett a fiatalokhoz, arra bátorítva őket, hogy „jelentős szerep van rájuk bízva az egységes Európa építésében. Az egyetem a legtipikusabb hely, ahol Európa megformálódott; fontos, hogy érté­kei soha el ne vesszenek!” Akörkap- csolásos imádság pápai áldással és a tőle való elbúcsúzással ért véget. A pápa magyarul ezt mondta: „Kedves budapesti, magyarországi egyetemisták! Rólatok sem feledke­zem meg!” A Szent István baziliká­ban Erdő Péter bíboros, prímás, ér­sek vezetésével a lelkes fiatalok el­énekelték az „Európa reménye” himnuszt és magukkal vihették a pápai színű selyemkendőket, az imafüzetet és egy emlékképet. Kö­szönet illeti a MTV-t, amely vállalta a bravúros technikai közreműkö­dést, és az eseményről március 14-én összefoglalót közvetített. ■ Vallások párbeszéde A PTE BTK Vallástudományi Központja szervezésében meg­rendezésre kerülő sorozat követ­kező témája: Ne hazudj! Az igaz­mondás és tolerancia kultúrája. A kerekasztal résztvevői arra ke­resik a választ, hogy a különböző vallások hogyan viszonyulnak a hazugsághoz, igazmondáshoz, becsületességhez, toleranciához magában a vallásban, de a társa­dalmi és politikai életben is. A beszélgetés vendége dr. Gu­lyás Kálmán államtitkár, a MÉH Egyházi Kapcsolatok Titkárságá­nak vezetője. Ideje és helye: már­cius 24., szerda este 18.00-20.00 óráig a PTE BTK „A” épület 560- as termében (7624 Pécs, Ifjúság u. 6.). ________ ________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom