Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

2004-03-17 / 75. szám

Ül 2004. Március 17., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL JÓ BORNAK IS KELL A CÉGÉR. Az idei pécsi Frankofon Hét a Művészetek Házában tegnap délután megnyitott boroscímke-kiállítással vette kezdetét. A bordeaux-i borvidék nemes nedűinek híre már régen is eljutott a világ minden tájára, mégis nyolcvan évvel ezelőtt Mouton- Rothschild birtokos arra az elhatározásra jutott, hogy a kor legjobb képzőművészeivel készíteni el egy-egy évjárat védjegyét. Felvételünkön Pablo Picasso alkotását örökítettük meg, aki a többi alkotóhoz hasonlóan borban kapta meg munkájának ellenértékét. __________fotóctóthl Ko romszói öreg romok .Hajdan háromhajós templom állt a telkemen Nyelvész professzor kitüntetése Március 15. alkalmából a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült dr. Szé­pe György, a nyelvtudományok kandidátusa, a Pécsi Tudo­mányegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, professor eme- ritusa több évtizedes kutatói, szerkesztői, oktató-nevelői munkásságáért.____________ibi _______Hírek _________ BÁBO S RENDEZVÉNYEK. Mint a kecskeméti Ciróka Báb­színház és a pécsi Bóbita Báb­színház közös sajtótájékoztatóján bejelentették, idén március 24-28. között rendezik meg a Magyaror­szági Bábszínházak 7. Találkozó­ját, majd június 15-18. között pe­dig a XIII. Pécsi Nemzetközi Fel­nőttbábfesztivált. (sz) ÜNNEP OLASZHONBAN. A Trí venetói Olasz-Magyar Kulturális Társaság március 15-i ünnepségén előbb Padovában, azután Velencé­ben a pécsi Pannon Magyar Ház képviselői is részt vettek. Petőfi Nemzeti dal című versét Szent- györgyi Miklós, az Iparos Színkör vezetője adta elő, majd a Szent Márk téren megkoszorúzták a magyar légió emléktábláját, (sz) A SZÉP magyar beszéd verseny Komlón megtartott megyei döntő­jén a gimnazisták között a siklósi Szlenár Dóra (felkészítője Puskás- né Blaskovics Ildikó), a szakkép­zősök versenyében a komlói Mik­lós Ariel (felkészítője Szabó Má- ria) végzett az élen._________iszi A h elynek, ahol az Árpád-ko­ri kolostor romjai előkerül­tek, Koromszó volt a neve. A monostor jelentősebb volt, mint amire a források utal­tak. Patton Gábor régész-tör­ténész Szászváron él, kárpót­lás révén jutott a szántóhoz, ahonnan egyre különösebb dolgok kerülnek elő.- A koromszói kolostor helyét gyermekkorom óta jól ismerem - mondja Patton Gábor. - Akkor még én is azt a hagyományt hal­lottam az idősebbektől, misze­rint a török időkben egy vár állott volna itt. Később felnőtté válva, és némi szellemi munícióval fel- vérteződve kezdtem belemerülni e titokzatos romterület írásos, térképi forrásokkal való kutatásá­ba. Majd már, mint régész szakos egyetemista a terepbejárásaim eredményeit is leírhattam a „Nyugat-Völgység középkori ré­gészeti topográfiája” címmel az ELTE-n benyújtott és megvédett szakdolgozatomban. A konkrét próbaásatások hosszú engedélyezési procedúra után 2003. szeptember 29-én kezdődtek. A földterülethez a 90- es évek elején a kárpótlási folya­matban jutott hozzá a régész. A felszíni furcsaságok gyermekkori ismerete, gyűjtögetése után csak most szembesült a föld alatt rejlő régi romokkal. Az ásatás révén egyre-másra kerülnek napvilágra a falak, leletek. Az ásatást a Bara­nya Megye Történeti-Régészeti Emlékeiért alapítvány támogatja.- Egy hajdan háromhajós templom állt a telkemen - foly­tatja. - A föltehetőleg bencés, netán cisztercita kolostorról a XIX. századból több leírást is is­merünk. Egyed Antal paksi plé­bános által kezdeményezett 1829-ből való leíró statisztikai műben például ez áll....a falu­tó l Négy Nyilnyi lövésre volt egy Koromszó Névű Klastrom Dél fele építve, Mellynek Omla- dékjai most is tsudálkozást in­díttatnak, jól lehet a Vár már el­pusztult...”. Pesthy Frigyes pe­dig 1864-ben így örökíti meg a népi emlékezetet:....itt hajdan bará tok kolostora lévén... még a mai napig is az alapköveket a la­kosok ház építéséhez alkalmaz­zák... a törökök betörésekor el- pusztíttatván minden korommá égettetett, s innen veszi eredetét „Koromszó”.” A tavaly ősszel megkezdett ásatás eddig azt igazolta, hogy a 13. századi, Árpád-kori kolos­tortemplom jelentős épület a „Koromszói nemesek monosto­rához” tartozott. A falak között főrendi sírokat is találtak. Itt nyugodott a Csák-nemzetségbe- li család egyik tagja. A falakon kívül , egy további sírt találtak. Előkerült egy 17 centis ková­csoltvas kulcs is, töredékek, ke­rámiadarabok. Tavaszodván „kicsomagol­ják” a téliesített falakat, folytat­ják az ásatást. Ezzel együtt egy élő történelmi regény is íródik a helybéliek tudatában. Patton Gábor régész, történész „élő tör­ténelemórát” is tartott már a mázai és a szászvári gyerekek­nek az öreg falak között. BEBESSI K. Szivárvány hangokból A Pannon Filharmonikusok egyre nívósabb koncertekkel jelentkeznek a Pécsi Nemze­ti Színházban. Ma 19.30-kor Kocsis Zoltán vendégjátéká­ra készülhetünk, ezt aztán már nehéz lesz überelni. A Pannon Filharmonikusok kar­mesterét, Hamar Zsoltot tulajdon­képpen Kocsis Zoltán indította el a pálya felső régióiba, miután meghívta maga mellé a Nemzeti Filharmonikusok élére. Ő erről úgy fogalmaz, élete meghatározó élménye volt, hogy a világ egyik legnagyobb muzsikusának eszé­be jutott. Ezért most rendre igyek­szik megnyerni a zeneszerzőt, a zongoraművészt, a dirigenst, hogy vállaljon fellépéseket Bara­nyában. Az előadóművész már többször vendégszerepeit a város­ban, de most nem csak Bartók legjobb interpretálójaként érkezik hozzánk, bár a III. Zongoraver­seny eljátszásával ebből is ka­punk egy kis ízelítőt, hanem a ze­neszerzőként is. Kocsis Zoltán ko­rábban elsősorban nagyzenekari műveket írt át zongorára majd maga mutatta be a kompozíció­kat, amint azonban a karmesteri tevékenysége felerősödött, fordí­tott a dolgon, számtalan zongora­művet alakított át szimfonikus ze­nekari játékra. Ma két ilyen „fran­ciás” átirata hangzik el a nagy­színházban, Raveltől a Couperin sírja, és Debussytől az Images. Hamar Zsolt azt is hozzátette, hogy ez a koncert igen nagy fel­adat elé állítja a zenekart, mert különlegesen színes műveket kell megszólaltatni, és igazi tavaszi szivárvány vár a zeneértőkre. M. B. E. Tv-jegyzet Szégyen Ablak-fekete az éjszaka, a fák ág-bogain se világít már a hó, lelopta valami könnyű szellő. Március idusa hajnalra szebb lesz mint valaha. Ünnepel a fü­lem is: fölzúg benne a harang, ahogy a hangok megkocogtat­ják: az Aranyfüst megismételt műsorára ébredek. Ellopták tőlünk március 15-ét is? Legalábbis az Unió számára most kiadott brosúrából nem­csak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hiányzik, ha­nem az 1456-os nándorfehérvá­ri diadal is, amelynek a tisztele­tére elrendelték, hogy Európa- szerte megszólaljanak délben a harangok. Az m2 jobb sorsra (és időpontra) érdemes műsorában a tanárember ki is mondja: bi­zony gyalázatos... Pedig Tökis­meretlen Szerzőnk műve az ele­jén még igazán elemében van. Ugyanis történelmünk e nagy­ívű látószögből nézve kezdőd­hetne mindjárt Dzsugasvilivel és Rákosi pajtással is. Tökismeretlen Szerzőnk azonban bátran és mélyen ma­ga mögé nyúl és egészen a koro­názásig leás. Az első uniós csatlakozási kísérletekkel - augsburgi csata, Lél kürtje -, Árpád, Géza és a többiek bo­lyongásaival sikertelenségük miatt sem dicsekszik, hogy a kettős honfoglalás körüli zűrt ne is említsük. Viszont „I. Ist­ván” fejére már kockázat nélkül varázsolja rá a koronát spiccel ­hogy a csúnya Koppány zavar­góit, és a kereszténység felvé­telének történelmi tette is meg­történt, az már nem szükséges egy varázsláshoz. A francia pa­raszt és a svéd kishivatalnok vi­szont e mű alapján tudni fog­ják, hogy országunknak csak a harmadát csatolták el, s hogy a náci Németországgal szerződést kötöttünk. S szokás szerint hol- , nap már ennél is mélyebb igaz­ságok köszönnek majd vissza. Például hogy a székelyek tulaj­donképpen románok, s hogy a magyarok legnagyobb nemzeti kincse a Kilenclyukú híd, ahon­nan megtekinthető az árvalány- haj és a délibáb. Népessége fogyóban, ám leg­nézettebb műsoruk a Való Vi­lág, amellyel a nemzet szaporo­dását szolgálják. És hogy a tele­víziók a nemzet szellemi fel- emelkedéséért is múlhatatlanul sokat tesznek: a képernyőkre azért nyomnak föl hótthülye ta­lálós kérdéseket, melyekre egy elemista is szégyell válaszolni, mert - paradox módon - nyel­vük bonyolultságába a tökegy­szerűség világít bele a legjob­ban. A magyar ugyanis a világ ősnyelve - kulcsa zulunak, su- mémak - , ezért csak úgy lehet megérteni, ha előbb lefordítják angolra, németre vagy franciá­ra. Végül ha a francia paraszt és a svéd kishivatalnok mindezt beveszi, bevesznek bennünket a nagy uniós buliba is. BÓKA RÓBERT HÉTVÉ6EA KÉPERNYŐN B 1. A legnézettebb tíz tévéműsor március 12-én, pénteken RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 2 321 047 2. RTL Klub Való Világ (valóságshow) 2 167 996 3. RTL Klub Való Világ-kihívás (valóságshow) 2 142605 4. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 804 631 5. RTL Klub Híradó 1 802 976 6. TV2 Tények 1 674 248 7. TV2 Aktív (magazinműsor) 1 539 076 8. RTL Klub Mónika (talkshow) 1 471 377 9. RTL Klub Balázs (szembesitőshow) 1 314 408 10. TV2 A betolakodó (mexikói filmsorozat) 1 268 707 1. A legnézettebb tíz tévéműsor március 13-án, szombaton TV2 Megasztár (tehetségkutató műsor) 1 808 114 2. RTL Klub Való Világ (valóságshow) 1 674 364 3. TV2 Tények 1 624 252 4. TV2 Activity 1 544 540 5. RTLKk* Fókusz (közéleti magazin) 1396098 6. RTL Klub Híradó 1 392 854 7. TV2 Megasztár-extra (tehetségkutató műsor) 1 332 527 8. RTL Klub Heti hetes 1 261 142 9. TV2 Az elveszett ereklyék fosztogatói (fr.-ném.-am. lilmsor.) 1 213 613 10. MTV Congo (amerikai kalandfilm) 1 152 132 1. A legnézettebb tíz tévéműsor március 14-én, vasárnap TV2 Napló (heti magazin) 2123 182 2. TV2 Tények t 1 758 210 3. TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 607 751 4. RTL Klub Szeress most! (magyar filmsorozat) 1 606 027 5. RTL Klub Híradó 1 562 014 6. TV2 Kulcsember (amerikai akciófilm-sorozat) 1 549605 7. MTV Szuperbuli 1 512885 8. TV2 Reszkess, Amerika! (francia-amerikai vígjáték) 1 402 565 9. TV2 JAG - Becsületbeli ügyek (amerikai filmsorozat) 1 400432 10. RTL Klub Csillagok háborúia 6. - A jedi visszatér (amerikai scFfi) 1 281 335 Átmenet élet és halál között Az idős házaspárt jól ismerték Pécs-Kovács- telepen, bár az utóbbi esztendőkben több­nyire már csak az asszony tett-vett a ház kö­rül. A férjet, amint túljutott a nyolcvan esz­tendőn, már etetni kellett, s időnként tisztába tenni, folyamatos szellemi leépülése miatt ál­landó gondozást kívánt. A két „öreg” jól megfért így is a kis családi házban, ám a né­ni legutóbb egy héten át ki sem mozdult az épületből, az aggódó szomszédok pedig sza­ladtak az orvoshoz, hogy itt valami baj van.- Egy péntek délután értesítettek, s rög­tön kimentem a lakásra, ahol két magate­hetetlen idős embert találtam - számol be a történtekről dr. Novotny Judit, a körzeti orvos. A hölgy ugyanis bélvérzés miatt olyan legyengült állapotba került, hogy nem tudott magával sem törődni. Valószí­nűleg napokig nem ettek, még a legszük­ségesebb dolgokra sem maradt erejük. Mindemellett a néni addig nem volt haj­landó kórházba menni, amíg nem tudtuk garantálni a férje ellátását.- Ha kell, hát itt halunk meg együtt, de nem hagyom gondoskodás nélkül az uram - hajtogatta végső elkeseredésében.- Rohantam a rendelőbe intézkedni - folytatja a doktornő -, de péntek délután fél kettő volt, ilyenkor az önkormányzatnál már senkit nem lehet elérni. A hiába megkérdezettek listája mégis szépen terebélyesedett. A házi szociális gondozó szolgálat feladata lenne az idősko­rúak nem egészségügyi ellátása, támogatá­sa, hogy ételt, gyógyszert hozzanak, kitaka­rítsanak, kapcsolatot biztosítsanak a kör­nyezettel. Itt az volt a válasz: ha a bácsi el­jön, ha befizeti a pénzt, ha megvizsgálják, hogy indokolt-e az ellátása, ha tüdőröntgen­nel, vér és egyéb vizsgálatokkal egy többna­pos folyamat során kizárják a fertőzőképes­ségét, akkor foglalkoznak vele, és kap ebé­det. Nem jutott előbbre az ügy a kórházak­ban sem, oda csak azt veszik fel, akin orvo­si beavatkozással azonnal segíteni kell. A bácsi állapota viszont nem kórházi eset, évek óta vegetál, csupán folyamatos ápolás­ra van szüksége. Korábban Pécsett volt megoldás az ápo­lásra kényszerülő időskorúakat átmeneti szociális otthonba elhelyezni. Két intéz­mény is fogadta a rászorultakat, az egyik a Sörház utca 15-ben, a másik a Mártírok út­ja 7. alatt üzemelt. Most azt az információt kapta a doktornő, hogy ezek az intézmé­nyek megszűntek, vagy fertőző betegek fo­gadására alakulnak át. Ezt úgy kommen­tálta a szakember, nem tudja elképzelni, hogy kik azok a fertőző idős betegek, akik azonnali izolációra szorulnak a jelenlegi terápiás lehetőségek mellett, mert ha vala­ki tbc-s, tíz nap után már nem az, addig meg a szanatóriumban van. Tífuszos, ko- lerás, leprás bacilusgazdák szerencsére ná­lunk nincsenek, így indokolatlan az ilyen intézményeket működtetni. A következő megkérdezett a házi nővér­szolgálat volt, ahol hivatalosan az otthon lé­vő betegek egészségügyi ellátásával foglal­koznak. Ők végzik a gyógytomáztatásokat, beadják az injekciókat. Nekik viszont nem feladatuk, hogy 24 órán át ügyeljenek vala­kire, főzzenek, mossanak, takarítsanak rá.- Már azon voltam, hogy hazaviszem magamhoz a hétvégére, amíg jobb megol­dást nem találok - folytatja Novotny Judit. - Felhívtam azért az ápolási osztályt is, ahová az akut esetek kerülnek. Itt viszont közöl­ték, a betegfelvétel előjegyzésre történik, közel másfél hónap, mire sorra kerül valaki. Soha nincs üres ágy, ha mégis felszabadul egy fekhely, rögtön több jelentkező is akad rá. Ezt követően megpróbálkoztam a tüdő­gyógyintézet geriátriai rehabilitációs osztá­lyán, ahol óriási szerencsére azt a választ kaptam, van egy hely hétfőig. Itt is egy hó­napos az előjegyzési idő, de csak kedden ér­kezik az előjegyzett beteg, addigra tehát ta­láljak más elhelyezési módot. Telefonáltam a házaspár leányának is, aki az ország má­sik felében él, hogy a szülei súlyos állapot­ban vannak, próbáljon segíteni. Rövid volt a felelet: most nem ér rá. Va­sárnap mégis meglátogatta hozzátartozó­it a kórházban, de még aznap hazauta­zott, megjegyezve, olyan nincs, hogy az apját csak két napra vették fel, onnan nem tehetik ki. Hétfőn az önkormányzat következett, ahol a házi szociális gondozó szolgálathoz hasonlóan közölték, itt rendeletek szabá­lyozzák a működést. Szociális otthonba csak úgy kerülhet valaki, ha a fertőzőképes­séget kizárták, ehhez pedig a vizsgálatokat végig kell csinálni. Szerencsére minden hivatalban találha­tó egy-két ember, akinek lelke van, és üyen volt az otthonok beutalásait intéző dr. Pak- siné Varga Zsuzsa is. Nem ígért biztosat, csak azt, hogy megpróbál segíteni. Pár óra múlva be is jelentkezett, hogy a hetes nap­közikben (a hétvégére engedik ki az ellá­tottakat, hétköznapokon viszont 24 órá­ban gondoskodnak róluk) sehol sincs üres hely, de az egyik szociális otthonba (sza­bálytalanul, de) soron kívül már másnap vihetem a bácsit. A sors csúnya fintora, hogy az idős em­ber, kikerülve megszokott környezetéből, azon a hétvégén a geriátriai osztályon fer­tőzést kapott, és két napra rá belehalt a betegségbe. Feleségét időközben felerősí­tették, a temetést ő intézte, majd újra visz- szakerült a kórházba. Dr. Novotny Judit hozzáteszi, azóta szorong, mert ez bármikor előfordulhat megint, és ugyanígy nem tud majd sem­mit tenni. Ha pedig nem akad egy segíte­ni akaró és tudó ember a folyamatban, akkor a magára hagyatott idős ember éhen is halhat.- Létezik átmeneti szociális otthon a vá­rosban mintegy hetven férőhellyel, de az mindig tele van - tudtuk meg dr. Sohár End­rétől, az önkormányzat népjóléti irodájának vezetőjétől. - Oda valóban alapos vizsgálat után kerülhetnek be az érintettek, sőt ko­rábbi lakhelyükön előgondozási jelentés is készül róluk. A házi orvos utalja be a rászo­rulókat, és hat-nyolc hónap elteltével derül ki, hogy az átmenetiből véglegesen szociá­lis otthonba kerülnek, vagy visszatérnek a családjukhoz. Tény az is, hogy a szociális otthonokba pillanatnyilag háromszáz fölöt­ti a túljelentkezés. Hogy az itt leírt esetben mit lehet csinálni? A házi orvoshoz, vagy az ápolási osztályhoz kell fordulni, ha pedig utóbbi intézményben nincs üres ágy, akkor semmit. Nincs tehát hivatalos megoldás, csak ér­vényes jogszabályok, melyek nem tesznek senkit tisztába, és nem adnak enni a rászo­rulóknak. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom