Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
2004-03-07 / 66. szám
13 2004. MÁRCIUS 7. SZTÁROK ÉS SZTORIK Cserhalmi keserűsége Cserhalmi György kétszáz filmje között van már Oscar- díjas. A Szabó István rendezte Mephisto és a Hanussen. Tavaly a cseh Ondraj Trojan rendező felkérésére elvállalta a kis hegyi falu nevét viselő Zelary című film főszerepét. Volt kiért izgulnunk, hiszen a második világháború alatt játszódó, különös varázsú filmet sok száz közül az öt legjobb idegen nyelvű alkotás kategóriába sorolták az idei Oscar-díjakért folyó versenyben.- Bár azt mondtam, az esély egy az öthöz, hogy a Zelary nyerje a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat, persze hogy fájt, amikor megtudtam, mégsem mi lettünk a befutók. Ám ami itthon megelőzte, azon kicsit bepöccentem. Senkit sem érdekelt a film, se az én szerepem. Dehát úgy látszik, ez egy ilyen ország...- A csehek jobban tudnak örülni?- Csehország az érdekes- fűzi Cserhalmi. - Telefonálnak, gratulálnak, s büszkék. Nem csak úgy fogják fel, hogy „na, bevánszorogtunk a piros szőnyegre...” Nem sok időt töltöttem most kint, de látható, náluk van valami társadalmi elismertsége a színészeknek. Külön becsülete van annak, aki a teljesítményt ki is viszi az országból. Az Oscar-jelö- lés hírére a szakmából ketten hívtak fel. Mészáros Márta és Jancsó Nika. A Napkelte műsorában Lakat T. Károly és Sutyika, vagyis Koltai Lajos, aki legalább régi szakmabeli, fél órán keresztül beszélgetnek az Os- car-díjról, és szóba sem kerülök. Lakatot még csak megértem, de Koltaitól, akivel együtt csináltuk első játékfilmjét, az Agitátorokat, már fájdalmas. Különben ha ennyire elnézi, ami egy felebarátjával történik, az megkérdőjelezi az őzbőr zakót, a tiszta mosolyt, a jól fésült hajat és a perfekt fogalmazást.- Feltételezem, hogy különben a csehek nemzeti hőse, vagy minimum tiszteletbeli cseh színész lett.- Voltam én már csehszlovák és szlovák színész is. Húszéves a kapcsolatom az északi szomszédokkal.- Tróján mozija után hívták újabb cseh filmre, sőt a jelölés után amerikai produkcióba is. Cserhalmi György Született: 1948. február 17. Végzettsége: színész és tiszteletbeli kaszkadőr Pálya: tagja volt a debreceni Csokonai, a veszprémi Petőfi, a Nemzeti, s a Katona József Színháznak, dolgozott a Mafilm színészcsapatában, volt szabadúszó, megalapította a Latabár Teátrumot, jelenleg a Radnóti Színház tagja. Kitüntetések: Balázs Béia-díj 1982, Érdemes művész 1986, Erzsébet-díj 1987, SZOT-díj 1988, Kossuth-díj 1990, Család: nős, lánya, Sára filozófia-esztétika szakos hallgató- Csehországban is előfordul, hogy nem jön össze a pénz, így egyelőre nem tudnak indulni. Az amerikai meghívásokról csak akkor beszélek, ha mindent tisztáztunk.- A Zelary nagy rivális filmjéről, a nyertes kanadai Barbárok inváziójáról a külföldi sajtó azt állítja, hogy a Miramar „bevásárolta”.- Én nem tudhatom, különben is, úgy tűnne, savanyú a szőlő.- Hogyan kommunikált a cseh kollégákkal?- Értek csehül, de nagyon nehéz kiejteni a magánhangzó nélküli szavakat, így volt egy Tánya nevű hölgy, aki már régebben is tolmácsko- dott kinti filmjeimnél, és egy magyar barátunk, Szabó G. László segített.- Állítólag a főszereplőnő, Ana Geislerova cseh színésznő megorrolt, mert úgy közlekedett mellette, mint „egy néma indián”.- Folytattam a forgató- könyvben megírtakat, miszerint én egy szikár, vad ember vagyok. Ana nagyon haragudott, több lapnak el is mondta, hogy nagyon idegesítette, végül megértette, s szent lett a barátság. Azért engem is értek meglepetések. Régen forgattam már természetben, a hegyekben pedig óránként változott az idő. Derékig érő hóban vagy sárban caplattunk. Rengeteget estünk, s ami a csapatmunkában szép volt, nemcsak a felszerelést cígölte mindenki nemre, rangra való tekintet nélkül, de egymást is tologattuk a lejtőkön... Sajnos, nem biztos, hogy a magyar nagyközönség láthatja majd. Nem pláza műfaj, nincsenek benne akciók, pornó, brutalitás, harsány poénok, trükkök. Talán az art mozik megvehetnék, ám az igényes szinkron sokba kerül...- A másik szerelem, a színház folytatódik...- A Radnótiban most kezdjük próbálni a O’Neill Hosszú út az éjszakábanját. Jó, hogy a partnerem Csomós Mari. S egyik kedvenc fiatal színészem, Schneider Zoli is játszik benne. Fiátal a rendező is, jó lesz újból ifjak társaságába kerülni. Sipka Tamás Vitányi Iván zenei könyve ■ Politikus ritkán publikál zenei tárgyú művet, ám Vitányi Iván most ezt tette. Sági Máriával közösen írt könyve, a Kreativitás és zene (Akadémiai Kiadó) arra keresi a választ, hogy vajon a mai kor embere rendelkezik-e a zenei alkotás képességével? A megkérdezetteknek ismert költeményekre kellett dallamot improvizálniuk. Az eredmény az optimistákat igazolta. Vagyis a legtöbbünkben lakozik egy zeneszerző, még ha nem is tudunk róla. Szinetár Dóra, a mostohagyerek ■ Szinetár Dóra nem nézőkedvenc - derült ki a Súgó Csiga Díj idei jelölőlistájából. Az első huszonöt jelölt között egyébként is csak hat színésznő neve szerepel. A szervezők szerint az idei közönség- szavazás is jelzi, hogy a nők járnak többet színházba. Általában népszerűbbek a filmekben szereplő komédiások, a színpadi teátristák közül pedig szinte ismeretlenek a vidékiek. A Rómeó és Júlia pedig reklámjának is köszönheti ismertségét, hiszen ez az első darab, amelyet óriásplakáton hirdettek. Menzel a Koccanásokat akarja ■ Jiri Menzel is látta a Katona József Színházban a Koccanások című új Spiró-darabot. A cseh rendezőnek, aki egyébként most Budapesten dolgozik, annyira megtetszett a Zsábéki Gábor által színpadra állított szatíra, hogy azon nyomban elkérte Gáspár Sándortól Spiró számát. Információink szerint szívesen színpadra állítaná Prágában a tipikus közép-európai történetet. Kükiillő, az Operaház fantomja... ■ Elbúcsúzott a közönségtől Grane, Richard Wagner Brünnhildéjének híres paripája, pontosabban őt az Operaház előadásain hús-vér valóságában megtestesítő, Küküllő névre hallgató szürke ló. Az 1997-es bemutató óta játszotta szerepét. Rákoshegyi istállójából fuvarozta esténként az Operaházba gazdája, Kruchio Ágnes kaszkadőr. Küküllő tapasztalt színészié, vele nyargalt Franco Nero a Honfoglalás című filmben. Küküllő már 21 éves. Gazdája nyugdíjazta a szürke heréket, istállójában családtagként tartják amíg lehet, de az énekesek mondják: lelke visszajár majd az Operaházba... Fullajtár: játszik a baba ■ Minden bizonnyal rekordot dönt Fullajtár Andrea a kismamaként játszó színésznők mezőnyében: a tervek szerint a nyolcadik hónap közepéig alakítja a Katona József Színházban a Talizmán főszerepét, Von Cyppressen- burgnét. Márciusban jön a baba, de ő még folytatná... Hegyhasát bő jelmezzel leplezték, így csak egy jól megtermett nő benyomását kelü.- A babával, aki fiú lesz, a játékban sokkal markánsabban éreztem, hogy nő vagyok - meséli. Soha nem ismert mély elégedettség és nyugalom járt át, ami különben nemigen jellemző rám... A gyerek már hallja a hangokat, de hogy mit szűr le egy előadásból, azt a szülei sem igen tudják.- A munkában egyedül csak Nagy Ervin kollégám kellemetlen a számára, mert többször is ráhuhog a hasamra. Én mondtam, a gyerek ezt majd jól megjegyzi, s pár év múlva felpofozza, de ez már legyen a kettejük dolga! Püspöki próbavetítés H Mel Gibson világszerte vitákat kavaró filmjét, a Passiót március 25-én mutatják be Magyarországon, azonban a magyarországi egyházak vezetői a premier előtt zárt vetítésen nézhették meg a 125 perces produkciót, amely Jézus életének utolsó tizenkét óráját beszéli el. Veres András püspök azt mondta, számára végtelenül nagy élmény volt, s elismerte, hogy alapvetően az evangéliumokra épít, bár talán túl naturális, véres. A forgalmazó Budapest Film szerint a film nem antiszemita és nem keresztényellenes, az erről szóló hírek részben félinformációkon alapulnak. A kérdés, hogyan vélekedik majd Gyulay Endre szeged-csanádi katolikus püspök, aki eredményesen küzdött idehaza, hogy Scorsese filmje, a Krisztus utolsó megkísér- tése ne kerülhessen képernyőre. A Passiót látta II. János Pál pápa is, ám a Vatikán nem kommentálta a filmet. A Gibson-mozi egyébként már az első héten behozta az árát, hiszen a rendező mindössze 30 millió dollárból forgatta. Egy Artúr király a Bábszínház udvarában ■ - Megéltem, hogy életre kel egy báb, egy tárgy a kezeim között, s ez fantasztikus érzés- meséli Kálid Artúr.- Elmúltam már 34 éves, de még sosem voltam bábszínházban, s az öt- és hatéves gyerekeink sem! Nem mintha ellenérzéseim lettek volna, így alakult. Kovács Ildikó bábrendező meglátott Vámos Miklós Rögtön című műsorában, s azt mondta, én vagyok Don Quijote! Indoklásul annyit mondott, bennem érzi a búsképű lényegét, amit nem lehet eljátszani. Cervantes története régi szerelme, s miután felfedezett főhősnek, megállapodott Meczner János direktorral, s elkészítette a darabot a Budapest Bábszínháznak. Artúr januártól a tegnapi bemutatóig napi nyolc-tíz órát tanult bábozni a próbákon. Pedig- félig mozgató, félig élő, stilizáltan mozgó alak. Ezüstfehér vértjéből csak a szeme és a szája látszik ki.- Kérdeztem Tárnok Maricát, a profi bábost, hogy ő mennyi idő alatt » tanulta ki a szakmát. Azt mondta, negyven év múlva már offé lesz... Azóta csak lesem a bábszínészeket. A családban amúgy is mindenki mást is csinál. A feleség Murányi Tündét Benedek Miklós tanársegédjének hívta a főiskolára. Mindenestre a kalandozásokból Artúr már kihagyta a számára érdekes tévés magazinműsort, a Lazacot (képünkön műsorvezető társaival). Nem bírta a hajnali felkeléseket, s most több jó szerep várja a Merlinben, ő pedig elsősorban színésznek tartja magát. Azt viszont keményen megfogadták, hogy ha már pályája derekán így beletanult a bábozásba, s lefut a hajszájuk, a gyerekekkel együtt rendszeresen eljárnak majd a bábszínházba, (sipka) Premier: Pál utcai botrány olasz módra Hiába tiltakoztak Molnár Ferenc örökösei, bemutatják A Pál utcai fiúk című regényből készült filmet, amelynek sztorija oly mesz- sze van az eredeti történettől, mint a Füvészkert Jeruzsálemtől. ■ A Római Magyar Akadémia igazgatója megtagadta, hogy az olasz stáb náluk tartsa Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből készült filmjük díszbemutatóját. Pedig magyar színészek, Ónodi Eszter, Mácsay Pál, Molnár Piroska, Harkányi Endre is játszanak az olasz filmben. A döntésben nem kis részük volt a Molnárörökösöknek, akik tiltakoztak a film ellen. Az író unokája, Horváth Ádám szerint a magyar asz- szisztenciával készült olasz produkció „a hazaszeretet és a gyermeki önfeláldozás regényét a felnőttvilág piszkos ügyeit kiteregető történetté” alakította át. A rendeA filmet március 15-én mutatja be az RTL Klub A Pál utcai fiúk címmel.- Ha nincs ez a botrány, akkor is levetítjük, hiszen modern televíziós feldolgozásról van szó - mondta lapunknak Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. - A magyar nézőket érdekli a film is, ismerik a regényt, és el tudják majd dönteni, mennyi köze van az eredeti történethez. Szeretnék megtudni az igazságot. Ez pedig már bőven elég ahhoz, hogy műsorra tűzzük. Kolosi Péter az örökösök tiltakozásával kapcsolatban megjegyezte, tiszteli Horváth Ádá- mot, aki osztályfőnöke volt a Színművészeti Egyetemen, és felajánlotta neki, hogy a képernyőn is elmondhassa véleményét a filmadaptációról, de ő nem kívánt élni a lehetőséggel. Csontos Tibor ző, Maurizio Zaccaro alaposan felforgatta a történetet: az eredeti sztori, a grundcsatához vezető események majdhogynem halvány epizóddá silányulnak, miközben a regény ajánlott olvasmány az olasz iskolákban. Boka apja részeges szok- nyavadász, Nemecsek édesanyja (az agyonplasztiká- zott olasz színésznő, Nancy Brilli alakítja) szeretője lesz a ruháit a férjénél varrató Kovács úrnak, és a többi. A film főszereplője a világcsavar- A gittegylet az olasz filmben legfeljebb csak a háttérben rághatja a gittet gásból hazatért Gál János ( Mario Adorf játssza), aki az eredeti történet fatelepi őrét, Janót helyettesíti, azt hiszi, hogy ő a grund, a fatelep tulajdonosa. Kiderül azonban, hogy volt felesége, egy gazdag ingatlanbefektető, Gál Júlia (a Klinikában Brinkmann professzor kedvesét alakító Gaby Dohm), aki igényt tart a telekre. Gál Jánosnak feltűnik volt szerelme, aki ügyvéd, és beszáll a buliba. Gál úr szimpatizál Bokáékkal, de csak a telek sorsa érdekli. Korábban Júlia azzal vette el Jánostól Editet, hogy gyermeket vár tőle. A sztori valóban oly messze van Molnár Ferenctől, mint a Füvészkert Jeruzsálemtől. E filmadaptációs szabadrablás miatt fontolgatott pert Horváth Ádám, amelytől elállt, mert kiderült: néki kellene letétbe helyeznie egy hatalmas összeget azért, hogy Ólaszországban pert indíthasson.
