Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-29 / 59. szám

Gyógyvíz-nagyhatalom vagyunk Dinamikusan bővül a hazai vendégkör a termálfürdőkben Magyarország ideális lehetőségeket kínál azok számára, akik szabadságu­kat fürdőhelyen kívánják eltölteni. Hiszen a fürdőzés mellett számtalan kul­turális, sport és egyéb lehetőség kínálkozik országszerte. Több mint 100 településen 400 termállétesítmény várja a vendégeket. A magyar gyógyvizeket első­sorban fürdőzésre használják, de van néhány kiváló hatású gyógy­víz, amelyeket ivókúrában alkal­maznak. Termál vagy gyógy? A magyar jog szerint termál­víznek azt a természetben előfor­duló vizet nevezzük, amelynek hőmérséklete 30 C°-nál maga­sabb. Ásványvíz az a természet­ben előforduló víz, amelynek 1 li­terében 1000 mg-nál több oldott ásványi anyag van, vagy bizo­nyos biológiailag aktív anyagok egy meghatározott küszöbértéket meghaladó mennyiségben fordul­nak elő benne. (Ivás céljára szol­gáló vizek esetén, alkalmazkodva az Európai Unió követelményei­hez, ezt az értéket az utóbbi években 500 mg/l-r e szállították le.) A gyógyvíz olyan ásványvíz, amelynek orvosi kísérletekkel bi­zonyított gyógyhatása van. A gyógyvíz elnevezés engedélyezé­séhez - mely az Egészségügyi Mi­nisztérium joga - gyakran több­éves vizsgálatokra és úgynevezett kettős-vak kísérletek elvégzésére van szükség. A meleg vizeket évezredek óta használja az emberiség mo­sásra, tisztálkodásra, fájdalmai enyhítésére vagy éppen rituális célokra. A fürdőknek a gyógyí­tásban betöltött szerepe ugyan időről időre változott, de jelentő­ségüket bizonyítja, hogy a ró­mai kortól napjainkig szerte Eu­rópában megtalálhatók és virág­zanak. A XVIII. századra alakultak ki a nagy gyógyhelyek, amelyek a betegségek kezelése mellett pi­henést és felüdülést kínáltak és kínálnak. Nem véletlen, hogy évente sok millió ember tölti a szabad­ságát ezeken a helyeken, hi­szen a rendszeresen ismételt fürdőkúra komoly szerepet ját­szik nemcsak a betegségek ke­zelésében, hanem megelőzésé­ben is. A termálvizek minden korosztály számára javallottak Hogyan halnak a gyógyvizek? Tulajdonképpen összetett hatásról van szó: a víz fizikai tulajdonságain (hőmérséklet, áram­lás, felhajtóerő stb.) kívül ugyanis érvényesül a vízben oldott anyagok kémiai hatása is. Ezek az anyagok a bőrön keresztül felszí­vódnak a szervezetbe, ugyanakkor a szerve­zet is kiválaszt egyes anyagokat a vízbe, für­dés közben pedig a víz feletti gőzben lévő ol­dott anyagokat belélegezzük. A gyógyvizek egyes alkotóelemei számára a bőr csupán behatolási kapu, amelyen keresztül bejutnak a szervezetbe, ahol kémiai tulajdon­ságaiknak megfelelő sajátos hatásokat fejtenek ki. Modellkísérletekkel kimutatták, hogy a bő­rön áthatoló anyagok nagy része vagy zsíroldé- kony, vagy csak akkor tud áthatolni a bőrön, ha előbb a bőr zsírsavas sóival kötést képez. Az egyes anyagok felszívódását - többek között - izotópvizsgálatokkal is kimutatták. A bonyolult kémiai módszereken kívül azonban indirekt úton is könnyen lehet bizo­nyítani a gyógyfürdőkezelések jó hatását, pél­dául a betegek jelentős része a kúra után végle­gesen vagy taitósan elhagyhatja az addig sze­dett fájdalomcsillapítókat, vagy jelentősen csökkentheti azok adagját. Az idült mozgás- szervi betegségben szenvedők betegállomány­ban töltött ideje a fürdőkúrát követő évben lé­nyegesen kevesebb, mint azokban az években, amikor ilyen kezelésben nem részesültek. A gyógyvizeket nemcsak fürdésre használ­hatjuk, hanem a gyomor-bélrendszer és a ve­se megbetegedései, illetve bizonyos anyagcse­rebe tegségek esetén ivókúrára, illetve a légző­szervek megbetegedései alkalmával inhaláció formájában is. A gyógyvízzel végzett kezelések mellett a balneoterápiához tartoznak az iszapkezelések is. Az iszapok igen hatásosak az idült mozgás- szervi és nőgyógyászati betegségeknél pako­lások formájában. Magyarországon számos kiváló fizikai és kémiai tulajdonságú gyógy- iszap található, ezek közül a legfontosabbak a kolopi és hévízi iszap. A természetes gyógytényezők legeredmé­nyesebben a gyógyhelyeken hasznosíthatók. A gyógyhelyek olyan települések vagy telepü­lésrészek, amelyek különleges adottságokkal és elismert természetes gyógytényezővel (gyógyvíz, különleges gyógyhatású klíma) rendelkeznek, valamint biztosítottak a gyógy­tényezők hasznosításához szükséges létesít­mények (pl. gyógyfürdő, kórház, gyógyszálló stb.). Természetesen alapvető az adott település megfelelő infrastrukturális, kulturális, ven­déglátó, kereskedelmi stb. ellátottsága, vala­mint a gyógyhelyi jelleget biztosító termé­szeti adottságok (erdők, parkok, klimatikus tényezők, így a barlangok, magaslati levegő stb.). 12 Utazás, veüoéglátás

Next

/
Oldalképek
Tartalom