Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)

2004-02-15 / 45. szám

2004. FEBRUÁR 15. GAZDASAG Olcsóbb lesz a vadhús Ozcomb Tudományos kutatások igazolják, hogy a vadon élő állatok húsa egészsé­gesebb háziasított roko­naiknál. Igaz, az áruk for­dítottan arányos kolesz­terin- vagy zsírtartalmuk­kal. A magyar vásárló egyelőre még sokallja a vadételre valót. Ha­zánkban ezért többnyire a szállodák, éttermek ve­szik meg annak a 2000 tonnának a nagy részét, amit a határokon belül értékesítenek. Jó hír vi­szont, hogy a bevásárló- központok és a tenyész­tett szarvasok talán ha­marosan lejjebb szorítják a vadhúsok árát. fi Magyarországon éven­te egy lakos alig 20 deka­gramm vadhúst fogyaszt, ám még ezt az adatot is a merész kijelentéseknek járó fenntartásokkal kell fogadni, ugyanis a feldol­gozott vadakat 90 száza­lékban szállodák és étter­mek vásárolják fel - ezek vendégei pedig inkább külföldiek. A vadhús a halhoz hasonlóan szezo­nális termék - jelentette ki 1990 Ft/kg 1500 Ft/kg 1400 Ft/kg 1800 Ft/kg 900-1400 Ft/kg 700-1200 Ft/kg 700-1200 Ft/kg Vaddisznocomb > Vadkacsa Őzaprólék Szarvasaprólék Vaddisznó aprólék Heltay István, a Huber­tus Vadkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, hoz­zátéve: egyes szakértői becslések szerint a ma­gyar ember igazából 6 de­kagramm vadhúst eszik meg évente, ami még egy­szeri gyermekadagnak is kevés lenne. Ebben persze szerepet ■ A vadon élő állatok húsának zsírtartalma jóval a háziasított fajtársaiké alatt marad. Míg 100 gramm vaddisznóhús 2,4 gramm zsírt tartalmaz, addig a házisertés húsa 100 grammonként átlagosan 8, a vadnyúlé 1,1, a házinyúlé szintén 8 grammot tartal­maz. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezési és Táp­lálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettese el­mondta: a vadon élő állatok zsírjának összetétele is előnyösebb szelíd társaikénál, sőt a koleszterin- tartalmuk is sokkal kedvezőbb. játszhat az is, hogy míg nagyanyáink viszonylag sok vadat készítettek, és értettek is hozzá, az utób­bi évtizedekben a vad kiszorult a kony­hából, többek kö­zött az ára miatt. Egy kiló őzcomb 1990, a szarvas 1500, a vaddisznó 1400 forint. Ezek az árak persze az állat testrészé­től függően jelentősen el­mozdulhatnak lefelé, il­letve felfelé. Az őzgerinc természetesen ennél jó­val drágább, de a vadka­csa sem olcsóbb. A nagy élelmiszerlán­cok igyekeznek leszorí­tani az árakat, például egy kiló őz-, szarvas-, va­lamint a vaddisznóhús 1600-3000 forint. A pör­költnek való apróhús en­nél lényegesen olcsóbb, alig 700 forint. A piaco­Szakértői becslések szerint a magyar ember évente átlagosan 6 dekagramm vadhúst eszik kon is mérsékeltebbek az árak, az őzaprólék kilója 1400, a szarvasé 1200 fo­rint, s a vaddisznó sem kerül többe. Heltay Ist­ván elmondta: nehéz be­törni a hipermarketek vi­lágába, mert a nagy áruházláncok töreksze­nek az árak lenyomására, és a 60-90 napos fizetési határidők sem túl von­zóak a kereskedelmi part­nerek számára. Jó hír viszont, hogy az árak nemsokára csökken­hetnek, mivel az unióban jelentős raktárkészletek hal­mozódtak fel, és hazánk­ban is megjelentek az első szarvastenyészetek. Az új- zélandi példa nyomán ter­jedő „szarvastartás” lehe­tővé teszi a lőtt vadnál ol­csóbb hús előállítását. A belföldi piacon a szarvas a legnépszerűbb, ezt követi a vaddisznó, majd az őz, il­letve a nem őshonos muf­lon. Az árcsökkenés mel­lett szól a túlszaporodott hazai nagyvadállomány is, hiszen árualap van bőven. Törvényszerűnek ne­vezhető, hogy emelkedik majd a szürke- és a fekete- gazdaság aránya a vadhús forgalmazásban - figyel­meztetett Pacs István, a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Termék- tanácsának titkára. A le­gális kereskede­lemben a 2002. évhez képest ta­valy ezer tonná­val kevesebb vad­hús került a „fe­hér” gazdaságba. Ezt csak az ágazat támogatásával lehetne ellensúlyozni, ami annál is égetőbb kérdés, mert az unióban nincs kvóta a vadhúsféleségek­re, és a csatlakozást köve­tően nem csak az uniós termékek, de a külföldi kereskedők is megjelen­hetnek a hazai piacon. I. S. Bár a szélenergia a leggyorsabban terje­dő áramtermelési mód, Magyarorszá­gon szinte nem is mérhető az aránya. Pedig hazánk jó adottságokkal rendel­kezik. Vélhetőleg ezt szeretné kiaknázni az a vállalkozás, amely az Alföldön kí­ván szélerőműveket telepíteni. Az Euro- wind Hungary Kft. egymillió dolláros be­ruházással Mezőtúrnál építene 1,65 megawatt teljesítményű széltornyokat, de terveznek egy másik szélparkot is Törökszentmiklós mellett. A megújuló villamosenergia-források fejlesztése egyébként is uniós előírás. Ahhoz, hogy az elvárásokat teljesítsük, 2010-ig 80-130 milliárd forintot kell hazánkban beruházni. A megtermelt villamos ener­gián belül a megújuló energiaforrások jelenlegi 0,8 százalékos arányát legalább 3,6 százalékra kell feltornázni. Szélerőművek kapacitása Németország [ 19 001 | Spanyolország □ ... 4830 ■§ _ . r-------. _ p D ánia '.2880 ,« Hollandia [ [ 688 ^ 11, I, I I l.l IMII, . £ Olaszország | | 785 Egyesült Királyság Q 552 Franciaország [] « a!45 Ausztria j] ’. ;,s,fl3a BelgiumI Ét 44 — Holnap evabevallás! jH Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) számviteli törvény hatálya alá nem tartózó átalányadózóinak holnap éjfélig kell feladniuk a 2003. évről szóló beval­lást, és befizetniük a tavalyi év után még be nem fizetett adót. A jogszabály szerint a bevallást 2004. február 15-ig kellene be­adni - ám mivel az idén ez a nap vasár­napra esik, a határidő február 16-a. Ugyaneddig a napig kell a még hátralévő adót 2003 után befizetni, így az előző ne­gyedév után nem január 12., hanem feb­ruár 16. a befizetési határidő. Az evát az adóhivatal 10032000-01076033 számú számlájára kell átutalni. A számviteli tör­vény hatálya alá tartozó vállakózásoknak viszont nem február 16-a a bevallás, a fi­zetés határideje, hanem május vége. Hozzánk jöhet külföldi munkás ti Magyarországnak nem áll szándékában korlátoz­ni az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból a munkaerő beáramlását, sőt, ezt éppenséggel po­zitív jelenségnek tartaná - jelentette ki hazánk brüsszeli állandó EU-képviseletének vezetője. Ba­lázs Péter nagykövet rámutatott: a jelenlegi tagor­szágok korlátozó intézkedései azt eredményezhe­tik, hogy az új tagországok között indulhat meg munkaerő-áramlás. Magyarország például a len­gyel vagy a szlovák munkavállalókat vonzhatja. Leszerepelt áramszolgáltatók II Elégedetlenek a villamosenergia-fogyasztók az áramszolgáltató társaságok panaszügyintézési gya­korlatával - állapította meg a Magyar Energia Hiva­tal felmérése. Eszerint mind a lakossági, mind a nem lakossági fogyasztók találkoznak számlázással kapcsolatos gondokkal. Azt is megállapították, hogy a fogyasztók alacsonynak találják az üzemzavar-el­hárítás és a szünetmentes szolgáltatás színvonalát. Svédország várja a magyarokat ü Svédország valószínűleg nem határoz meg kvótát az új európai uniós tagállamokból érkező munka- vállalók létszámára, de átmenetileg munkaválla­lási engedély kiadásával kívánják kiszűrni az ügyeskedőket - jelentette ki Hans Karlsson svéd munkaügyi miniszter, hozzátéve: a legálisan dol­gozni akarók elé nem gördítenek akadályokat. APEH: 35 milliárdos hiba S( Téves adatközlés miatt rendelt el vizsgálatot az APEH-nél a Pénzügyminisztérium, s ez nem vonat­kozik az adóhivatal elnökének munkájára - közölte a tárca, reagálva arra az újsághírre, miszerint a de­cemberi bevételi elvárások elmaradása miatt vizs­gálnák az adóhivatali elnök tevékenységét. A tárca arra vár választ: miként fordulhatott elő, hogy egy tényadat 35 milliárd forintos hibával került a decem­ber közepi államháztartási prognózisba. Kiöntik a tejet a termelők II Kormányzati segítséget várnak az alföldi tejter­melők, akiknek a tejét nem vásárolja meg a Friesland. A termelők tejházai tele vannak, s mi­vel már nem tudtak többet tárolni, kénytelenek a napi 250 ezer liter tej nagy részét kiönteni. For­gács Barna, a termelők képviselője elmondta: a Friesland szerintük visszaél monopolhelyzeté­vel. A gyors kármentés állami felvásárlást jelente­ne, amelynek során a tejet tejporrá alakítanák. Olcsó lengyel félsertések jönnek? IIA magyar állattartók védővámot emlegetnek, mert attól tartanak, dömpingáron, vagyis kilónként 240 forintért lengyel félsertéseket importálnak a keres­kedők. A hazai félsertések egyébként kilónként 120 forinttal többe kerülnek. Egyelőre viszont nem érkezhetett komoly mennyiség, hiszen a ma­gyarországi vágások száma nem csökkent a heti 80 ezer alá. A Világgazdaság információi szerint a lengyelek jelentős támogatásokkal próbálnak sza­badulni húsfeleslegeiktől, hiszen az unióban is sertésválság van. Igaz, ők is kilónként 104-106 fo­rinttal támogatják a sertések exportját. Pintér Zsoltot tartják a karrier- tervezés gurujának, a siker­gyárosnak, ám ő szerényen csak karrierszakértőnek hívja magát. Olvasóink állásvadá­szattal kapcsolatos kérdéseire háromhetente válaszol. „Irodavezető vagyok, nemrég múltam 45 éves. Szerencsémre ed­dig mindig olyanok mellett dolgoztam, akik profin értettek a számítógéphez, ezért nem nagyon voltam rákényszerítve, hogy az alapszintű szövegszerkesztői ismereteknél jobban beleássam magam az informatikába. Nemrég azonban új külföldi főnököt kaptunk, aki elvárná tőlem, hogy jobban értsek a számítógép­hez. Ráadásul ahogy az álláshirdetéseket böngészgetem, a leg­több esetben elakadok a feltételeknél. Például nem értem, mit jelent az, hogy készségszintű ismeretekre van szükség. Tudni szeretném, mit kell egyáltalán a különböző szinteken érteni?” Sz-né T. Éva (Pilisvörösvár) ■ Igaza van abban, hogy először azzal kell tisztában lennie, mit értünk a külön­böző „szinteken”. Például egy üzletembernek, mene­dzsernek vagy adminisztra­tív dolgozónak az adott munkahelytől függően, op­timális esetben egy gyakor­lott szoftverfelhaszmálói és alapfokú hardverüzemelte­tői szinten kell értenie az informatikához. Az alapfo­kú számítógép-kezelést te­hát el kell sajátítani. A szoftverfelhasználói tudás is több szintet jelöl. A „kezdő felhasználói” szint az operációs rendszer, vagy az azt helyettesítő valamely parancsvégrehajtó program (Windows Intéző, Norton KARRIERTANACSOK Amikor számít a számítógép Commander, WinComman- der stb.), illetve a Windows egyszerűbb felhasználói programok alapszintű keze­lését jelenti. A „gyakorlott felhaszná­ló” már magasabb szinten rendelkezik a fenti operá­ciós rendszerek, illetve pa­rancsvégrehajtó programok majdnem minden paran­csának (pl. programok és adatok áttekintése, keresés, programok elindítása), to­vábbá szövegszerkesztők, adatbázis- és táblázatkeze­lők, valamint bonyolultabb felhasználói programok is­meretével (pl. prezentációs programok: Power Point, grafikus programok: Paint- ShopPro, Adobe Photo­shop; Internetes böngé­szők: Internet Explorer, Netscape, Opera stb.) A készségszintű ismeret azt jelenti, hogy egy fontos, határidős munka elkészíté­sénél nincs idő a felhaszná­lói kézikönyvet bújni. A szövegszerkesztés megis­merése során talán a leg­fontosabb a számítógépes szövegszerkesztés és az író­gép használatának összeve­tése, és a különbségek meg­tanulása. Magyarországon általában a WinWord szö­vegszerkesztő használatát tanítják. Mivel azt írta, vala­milyen szinten ért a számí­tógépekhez, bizonyára ta­lálkozott már valamelyik programmal, fgy tudja azt is, hogy a szövegszerkesz­tés nem egyenlő a levelek megírásával, hanem ide tar­tozik a különböző jelenté­sek, a bonyolultabb, és kül­ső megjelenésükben is igé­nyesebb kiadványok szer­kesztése és kulturált meg­jelenésű tördelése, majd nyomtatása is. Színvonala­sabb tanfolyamokon ezért a résztvevőknek alapfokú tipográfiai, tördelési és nyomtatási ismereteket is adnak. Ha tovább szeretne lép­ni, az internetes levelező, adatbázis- és táblázatkeze­lő, továbbá grafikus progra­mok elsajátítását minden­képpen a fenti ismeretek megszerzése és kellő begya­korlása után javaslom. Ezek az ismeretek 1-3 hetes in­tenzív tanulással elsajátítha­tók. Ugyanakkor csak ab­ban az esetben van értelme elkezdeni a tanulást, ha az embernek lehetősége van otthon vagy a munkahelyén A készségszintű ismeret azt jelenti, hogy egy határidős munka esetén nincs idő a felhasználói kézikönyvet bújni a gyakorlásra. A tanfolya­moknál figyeljünk arra is, hogy hány hallgató jut egy gépre, kapunk-e valamilyen igazolást a tanfolyam elvég­zéséről, illetve magyar nyel­vű írásos anyagot. A spe­ciális, egy tárgyra összpon­tosító alapfokú tanfolyam­ok ára színvonaltól függően 15 000-25 000 forint, míg a komplex tanfolyamok 25 000-45 000 forint között mozognak. Itt is érvényes, hogy érdemesebb nagyobb, számítógépes oktatásban jelentős tapasztalatokkal bíró oktató cégeknél tanul­ni, de még ez esetben sem árt a végzett hallgatóktól referenciát kérni. V A * l /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom