Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)
2004-02-12 / 42. szám
I 2004. Február 12., csütörtök K U L T Ú R A - R I P 0 R T 7. OLDAL MŰVÉSZETEK HÁZA Toplistás rézfúvósok A Zeneakadémián nyilvános meghallgatást követően választották ki azt a három kamarazenei produkciót, melyek jelentős támogatással bejárják az egész országot a Sine Morbo Művészeti Estek keretében. A gálahangversenyt ugyancsak a Zeneakadémián ez év januárjában tartották a művészek, és most pécsi állomásához érkezett a sorozat: ma 19 órakor a Művészetek Házában az ország legjobbjai közé tartozó Ewald Rézfúvós Quintet hallható. Az együttes nyolc éve alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóiból, és többek között megnyerték a francia narbonne-i, a brémai és a dél-koreai nemzetközi versenyeket, de díjat kaptak a kortárs muzsika kiváló tolmácsolásáért is. M. B. E. Könyvtár módosult szerepben Valamikor a könyvtár volt a város dolgozószobája: bejöttek tanulni, munkához könyvet kölcsönöztek ki, folyóiratokat olvastak. Most inkább azt tapasztaljuk, hogy a könyvtár a társadalmi érintkezés csomópontja - mondja Keresztúri József, a Pécs Városi Könyvtár igazgatója. Az elmúlt tíz évben megszűnt a könyvtár csöndes elkülönülése, s megváltozott a szerepe is. A könyvek, folyóiratok olvasása mindig megmarad, amíg könyvtárak lesznek, de a hangsúlyok eltolódnak. Egyre több szükségszerű kapcsolatok fűzik őket a civil szervezetekhez.- Ezért fontos, hogy minden városrészben legyen egy fiókkönyvtár, amellyel a civil közösségek összefoghatnak, együttműködhetnek. Vannak olyan lehetőségek, amelyekre könyvtárak nem is pályázhatnak, vagy kevesebb eséllyel, mint a civil szervezetek. Jó példa erre az 1984-ben megszüntetett meszesi fiókkönyvtár újraélesztése tavaly őszszel a Bányász Kulturális Egyesület segítségével. Más ellátatlan területA PÉCS VÁROSI KÖNYVTÁR FORGALMA 9 162.468 i? Forrás Pécs Városi Könyvtár 160.705 160.521 8305 j Kölcsönzött Kötetek száma »atkozott olvasók száma, 1 Él 154.801 6357 6309 ; n.i ij 1991 1996 2001 2003 re, például Szabolcsra, Patacsra és a Rózsadombra is kellene fiókkönyvtárat telepíteni, pontosan a civil kulturális szervezetek erősítése érdekében - hangsúlyozza a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója. A zajosabbá vált világ és a tudás- szerzés, szórakozás újabb és újabb technikai lehetőségei mindenütt a könyvtárak forgalmát apasztják. Mindehhez, valamint ahhoz képest, hogy a város lakossága volt már közel 175 ezer is, és most csak 158 ezer, illetve a városi könyvtárnak az 1990- es évek elején 14 fiókkönyvtára volt, 2003-ban pedig csak 10, a könyvtárforgalmi adatok jónak mondhatók: 20 százalékkal kevesebben kb. ugyanannyi könyvet kölcsönöznek ki, mint amennyit 1991-ben. A gyerekkönyvtár-hálózatban az olvasók száma nemigen utal arra, hogy 15-20 százaiéival kevesebb gyerek van, mint 15 évvel ezelőtt. A könyvtárosra viszont ma már olyan feladat is hárul, hogy olvasni segítsen a gyerekeknek. Sokan közülük nem kedvelik a hagyományos olvasást, hiszen nincsenek tökéletesen otthon ebben a tudományban, de mégis ott vannak a könyvtárban, mert vonzzák őket a különféle foglalkozások, összejövetelek, pályázatok, kiállítások. A szakemberek szerint múlóban van az időtöltés szándékú könyvkölcsönzés. Legalább is a hagyományos értelemben vett mai könyvtárlátogatók zöme a gyerek, illetve olyan középkorúnál idősebb, aki társaságra is vágyik.- A könyvtár funkciója módosult. Fontossá vált, hogy ne csak a könyvek kínálatával segítsen az embereknek az eligazodásban. A könyvtár a talajukat, munkahelyüket vesztett, magukkal pillanatnyilag mit kezdeni nem tudó embereknek is elébe ment programjaival. Például nekik is szólt az internet-használat tanfolyam - mondja Keresztúri József. - Akik pedig kiállításokra, irodalmi estekre szinte rendszeresen járnak a könyvtárakba, nagyobb részt nem beiratkozott olvasók, mégis több kapcsolatuk van a könyvtárral, mint azoknak, akik beszaladnak kikölcsönözni a kötelező olvasmányokat, dunai i. Látkép egy művésztelepről A Pécsi Tudományegyetem építész szakos hallgatóinak és az Ifjúsági Ház szabadiskolás képzőművész tanulóinak munkáiból nyílt kiállítás az IH-ban. Egy nyári művésztelep produktumai láthatók itt, közel száz műalkotás. Az önkéntes alapon képzőművésznek készülők és a rajzolás profi útjára lépők nyári művésztelepét tavaly nyáron immár az ötödik alkalommal szervezték meg, és az utóbbi években ez az alkotótábor összeforrt a* szigetvár-csertői Festetics-lovarda nevével - tudtuk meg a két alkotói kört okító és irányító Németh Pál szobrászművésztől. Az Ifjúsági Ház szabadiskolásai és építész szakos egyetemi hallgatók vettek részt ezen a megmérettetésen, és a legjobb munkákból (akvarellek, szitanyomatok, kisplasztikák stb.) nyílt egy hónapon át látogatható tárlat az IH-Galériában. A PTE Műszaki Főiskolai Karának egyetemi szintű építész szakosai az első év után vonulnak ebbe a táborba, az IH szabadiskolásairól pedig tudni kell, hogy a mozgalom a fénykorát éli, soha nem volt még ennyi aktív tagja a társaságnak. Köztük jó néhá- nyan évek óta rajzolgatnak már saját kedvtelésre, de akad olyan is, aki felvételire készül Németh Pál szakmai tanácsait követve. Ebben a körben található nyolcadikos nebuló, és nyugdíjas ember is, mindemellett a bemutatott képek szinte kivétel nélkül jókora profizmusról árulkodnak. Németh Pál kiemelte, az építész hallgatóknak igen fontos a rajzolási alapok és az alkotói látásmód kialakítása, hiszen a pécsi képzés éppen a kreativitásra épül, hogy az építész a térben a legnagyobb hatású művészként valósíthassa meg elképzeléseit. Csertőn egy héten át napi nyolc órában dolgoztak nyáron az alkotók, öt műfajban (szobrászat, festészet, grafika, rajz és tér- szervezés) hetven kezdő-haladó képzőművész-növendék. Meglepően jó eredménnyel zárult a hét, összegez a táborvezető szobrász. A kiállításon a rengeteg festmény és nyomat mellett olyan sajátos munkák is láthatók fotókon és videofilmen, mint dobozterek átrendezése és különböző természetátalakítások. A művésztelep építészhallgatói évek óta külön versenyt vívnak ezen a nyári találkozón, a tárlatnyitón ennek a képzőművészeti vetélkedésnek a díjkiosztója is megtörtént: Hajdú Veronika a festő-, Horváth Attila a szobrász-, Osváth András a grafikus-díjat nyerte el. _____________ ______ MÉSZÁROS B. E. A tárlat a hónap végéig látható FOTÓ! T. L. HETI EGY PRÓBA. Gluck- és Haydn-művekkel készül a közelmúltban nívódíjjal jutalmazott pécsi IH Vonószenekar az áprilisi szófiai vendégszereplésére. A Győri Kornél karmester vezette együttes im- már a harmincadik évébe lépett._____________________fotóítóthl. *r * -J Magyarul - magyarán Sesegés Semmi sem olyan jellemző egy nyelvre, mint a hangzása - állapította meg Kodály Zoltán a magyarra vonatkoztatva: szerinte olyan, mint a virág illata, a bor zamata. Bárczi Géza anyanyelvűnk magyarságának lényegét szintén ebben látta, mégpedig hangrendszerének gazdagságában és változatosságában. Nyelvünkben ugyanis szerencsés a magánhangzók és a mássalhangzók eloszlása, kapcsolódása. Változatos a beszéddallam, s szinte költői a hibátlan prózaritmus. A vájt fülű nyelvész, aki az elhangzó nyelvnek szépérzékünkre gyakorolt esztétikai hatását figyeli, tanulmányozza, bizonyos fogyatékosságokat mégis megállapíthat. A legföltűnőbb az e hangok túlságosan gyakori előfordulása, amely sok esetben olyan hatást kelt a hallgatóban, mint a kecskemeke- gés. Ezért érthető, hogy Bárczi Géza nevével jelölt alapítvány létesült a kétféle (nyílt és zárt) e hangok megkülönböztetésére. Az alapítvány kezelőszerve irodalmi alkotások megjelentetésével terjeszti, népszerűsíti a zárt é hangunkat nemcsak a kiejtésben, hanem a nyomtatott szövegekben is. Nem ennyire föltűnő, de az érzékeny fül észreveszi azt a hanghatást, amelyet a t hangunk gyakori előfordulása kelt, s amelyet találó szóval pattogásnak nevez a legújabb nyelvművelő irodalom. A felpattanó zárral ejtett zöngétlen mássalhangzónk túltengését nyelvtani magyarázattal is megerősíthetjük. Meglepően sok nyelvi funkció tapad hozzá (a tárgy ragja, a múlt idő jele stb.). A harmadik nem kívánatos jelenség az s hang torlódása okozta rossz hangzás, a sesegés. A leggyakrabban ott és akkor fordul elő, ahol és amikor az és kapcsolatos kötőszó rövidebb párját, az s-et használjuk. íme néhány példa. Az idő kellemes, s szél sem fúj; Ha a terved sikeres,_s szorgalmas leszel...; Szánalmas, s sérült személy... A legteljesebben akkor jelentkezik, amikor a kötőszó előtti hangsor s-sel végződik, az utána következő pedig s-sel kezdődik. Az egyéni stílus jellemzője is lehet. Petőfi második leggyakoribb szava az s kötőszó, az a, az névelő után (A Petőfi szótár megállapítása). - Végül a székely nyelvjárás fő ismertető jegye az s kötőszó használata, szün'et beiktatása nélkül kapcsolva az előző tagmondathoz. Mégis Örkénynek van igaza, aki szerint: „A magyar nyelv ígéretes hangszer, melyen csak kevesen tudnak játszani.” Rónai Béla Kis stíl, kifogás, kiszolgáltatottság Valamikor a három „T” élt. Emlékeztetőül: a sajtó, az irodalom, a film és ezeken keresztül az élet minden terén közvetetten érvényesülő három „T" a Tiltott, Tűrt, Támogatott jelentéssel bírt az új-kőkori Kádár-érában. Istenuccse, kezdem visszasírni a „háromtét”. Mert a mostani állapotokhoz képest beláthatóbb volt mindenki számára a tér, amiben mozogni kellett. Ahogy érzem, itt, a végeken, a finoman szólt kis stílusok, a kiszolgáltatottság, a kifogások korát éljük, a schengeni határok átrajzolásának árnyékában. A három „T” helyett három „K” jött, a kisstíl, a kiszolgáltatottság, a kifogás. Schengen. Az ott köttetett egyezmény nagyon fontos egyik (határjál- lomása lesz Drávaszabolcs, a sokszor hivatkozott uniós normáknak megfelelően felújított átkelőjével. A schengeni eszme érvényesítése számunkra jó, és a korszerűsítés maga nem baj - legalább határszinten legyünk kompatibilisek. Csakhogy a drávaszabolcsi átkelő körül, miért is ne, jó magyaros módon csapkodnak a hullámok. Ahelyett, hogy áztatnánk a lábunkat a langyos vízben. A drávaszabolcsi határátkelőt január 15-től - előreláthatólag kilenc hónapra - lezárták a közúti forgalom elől. Csakhogy amennyit segít majd - lásd schengeni normák! - a határzár, annyit árt egyelőre. Ugyanis a Mól Rt., közvetve a magyar állam Drávaszabolcs révén jut nem is kis éves bevételhez. Tudniillik az országból itt és Letenyénél lehet „áttolni” tartály- kocsikban dél felé a benzint, gázolajat, gázt, miután az udvari és barcsi határátkelő erre nem alkalmas. Márpedig a déli - elsősorban boszniai - üzlet évente 6-8 milliárd forintot hoz a magyar konyhára. Mindkét fél behunyta a fél szemét, így egy pályán este tíztől hajnali ötig folyhat az üzemanyag-szállítás. Csak Boszniába 32 partnernek szállít a Mól. Ebbe a „lecsóstálba” próbált belecsapni tavaly egy harkányi kft., és egy darabig úgy tűnt, jól célzott volt a mozdulat. A cég annak idején vásárcsarnokot épített a horvát bevásárlóturizmusra alapozva a Harkány közeli, egyhektárnyi területen, de az üzlet befuccsolt. Miután a határon naponta néha félezer kamion próbált átjutni, és a sor a sorompótól a falu másik végéig kígyózott, jött az ötlet: kamionterminált kéne kialakítani. A tulajdonos, Laszinger Imre tavaly nyáron meg is kereste a regionális hatáskörű vámparancsnokot. Érdemben december 19-én reagáltak, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának főosztályvezetője, ár. Kaizinger Tibor hívta őket: 23-án egyeztetés lesz, legyenek ott. Három verzió merült föl: vagy Pécsről, a Mol-telepről kísérik 20-as konvojokban a kamionokat, vagy Drávaszabolcsnál gyűjtik be azokat. Illetve telephelyként a Laszinger-féle érdekeltséget használnák. Akkor mindenki - vámosok, határőrök, közutasok, építők - úgy látta, hogy ez lesz az üdvözítő, amit a helyszínen is kijelentettek. Laszinger úrnak a Miniszterelnöki Hivatalba később küldött levele szerint azt is megbeszélték, hogy milyen átalakításokra lenne szükség az egykori vásárcsarnokon belül: hol lenne a vámosok, a határőrök és a szállítmányozók helyisége, hol a kamionosok pihenője a kiszolgálóegységekkel stb. Idén január 8-án a Mól képviselője ismét tájékozódott a helyszínen, majd a cég 10-én szolgáltatási szerződéstervezetet is küldött. Erre Laszingerék „lejárták” mind a 12 szakhatóságot, és bele is fogtak az átalakításokba. Ám január 14-én telefonon jelentkezett - Szlovéniából - a Mól képviselője, hogy a VPOP telephely nélkül oldja meg a kamionparkolást. Kaizinger ezredes úr egy héttel később először faxon, majd levélben tájékoztatta a vállalkozót, hogy „...a Vám- és Pénzügyőrség és a Határőrség 2004. január 14- én kialakította azt a határellenőrzési technológiát, melyet a drávaszabolcsi közúti határátkelőhely ideiglenes forgalomkorlátozásának időpontjában alkalmaz az ott engedélyezett forgalom ellenőrzése tekintetében.” Január 28-án a Mól ismét reagált: „Az illetékes vám- és határőrség parancsnoksága az ideiglenes eljárási helyszínként a határátkelőhely előtti útszakaszt jelölte ki, szóbeli tájékoztatásuk szerint a rendszer jelen formájában működőképes, változtatást nem tartanak indokoltnak.” Szóval Laszingerék megint be- fürödtek, és hiába fektettek be ismét háromszázezer forintot - ennyibe került ugyanis, számlákkal igazoltan, az átalakítás. Az már a pletyka határát súrolja, hogy mindezek előtt megjelent náluk egy vállalkozó - akinek a régi drávaszabolcsi határőr-laktanya mellett van kéthektáros földterülete - azzal, hogy itt fölösleges kamionterminált csinálni, mert neki sem sikerült. Állítólag a drávaszabolcsi volt vámparancsnok kíséretében - aki vadásztársa egy egyesületben - járt Laszinge- réknél. Kaizinger Tibor, a VPOP ezredese azt nyilatkozta lapunknak, hogy tudomása szerint mindenki megtette a tőle telhetőt, és azért nem a kamionterminál mellett döntöttek, mert oda több milliót kellett volna beruházniuk, és nincs pénze a szervezetnek. Ám ha a mostani szisztéma nem működik, megfontolják a dolgot. Dinnyés László alezredes, a határőrség drávaszabolcsi kirendeltségének vezetője elismeri, hogy a kezdetekben valóban voltak gondok, de azóta finomítottak a rendszeren. Egyeztettek a Mollal, hogy a pécsi telephelyről úgy indítsák az első 30 kamiont, hogy este kilenc körül érjenek az ellenőrző pontra, majd másfél órával később engedjék útjára a többit. E módszert hétfőtől, egy rendőrsé- gi-katasztrófavédelmi-határőr-vá- mos egyeztetést követően vezették be, és működik. A Laszinger- féle telephellyel kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, hogy azt a katasztrófavédelmisek nem találták alkalmasnak. Megjegyzendő: ott vannak poroltók, tűzcsap is, kellő hosszúságú tömlőkkel, és a kft. vállalta, ha kell, pluszban minden eszközt beszerez. Az árok mellett, ugyebár, ilyenek nincsenek. Információink szerint tegnap délután már fél hatkor 41 kamion sorakozott, átlépésre várva. A sofőrök biztosan igénybe vették a Drávaszabolcs és az ideiglenes átléptető közötti szakaszra kihelyezett négy mobil illemhelyet, és a közútkezelő hat embere is eltakarította a szemetet - miután ők is folyamatosan dolgoznak. BALOGH ZOLTÁN
