Új Dunántúli Napló, 2004. február (15. évfolyam, 31-59. szám)
2004-02-08 / 38. szám
2004. FEBRUÁR 8. INTERJÚ Kovács Gábor, a jótevő bankár Kovács Gábor még a barátait is meglepte, amikor 3 milliárd forintos művészeti alapítványt tett. Pedig sokan tudták, hogy hatalmas festménygyüjteménye van a múlt századokból, ám ez a gesztus nem a régi mestereknek szól, hanem a kortárs művészeknek. A 12. leggazdagabb magyar (MH top-100) tanulmányozta az amerikai alapítványokat, mielőtt mecénásnak állt. S hajdan ugyanígy nézegette Londonban az angol lapokat, hogy a gazdagok milyen üzletágban érték el sikereiket. S amikor Budapesten 1991-ben egy kis irodát nyitott, aligha gondolta, hogy tíz év múlva már az egyik legsikeresebb pénzügyi befektető lesz. Vállalatokat vásárolt, feljavította, majd jó haszonnal továbbadta azokat, de ez már a múlté. A Bankár Holdingot, amely töbek között egy ingatlanbirodalomból, autóalkatrész-gyárból, agrárgazdaságból és egy magánkórházból áll, immár félig a háttérből irányítja, hiszen mindegyik élén szakember áll- Tudja, hogy hányadik a leggazdagabb magyarok toplistáján?- Nem tudom, mert sosem érdekelt, nem is adtam hozzá adatokat, fotót. Régebben amúgyis kerültem a nyilvánosságot, az üzleti világban nincs rá szükség.- A toplistát szerkesztők jól tudják, hogy az ön vagyona 15 milliárd forint?- Még én sem tudom pontosan, hogy a Bankár Holding mennyit ér. Egyébként meg könnyű tévedni, a Sunday Times is szokott utólag pontosítani. Egyébként én is végigböngésztem a listákat, amikor Londonban dolgoztam a Citibanknál, főleg az érdekelt, hogy ki melyik iparágban csinálta meg a szerencséjét.- S amikor hazatért Londonból, már tudta, merrefe- lé megy a világ. Mi volt az első nagy üzlete?- Londonban a magyar nagyvállatokkal foglalkoztam, s eszembe se jutott, hogy itthon kapcsolatot keressek velük, így aztán levelet se küldtem a volt ügyfeleimnek. Ám amikor megnyitottam a Bankár Kft. irodáját, két hét múlva felhívott az OKGT (a Mól elődje - a szerk.) második embere és reklamált, hogy hova tűntem, miközben szükségük volna a segítségemre. Kiderült, hogy 30 millió dolláros kölcsönt szeretnének felvenni 3 hónapra, de a magyar bankok nem adnak. Félóra múlva már ott voltam, megbeszéltük a részleteket és egy héten belül megkapták a pénzt. Ez volt az első ügyletem, amiért egyébként akkor még csak jutalékot kaptam, de sokkal többet ért az a felismerés, hogy ezen a piacon is van keresnivalóm. Ráadásul, miután eljöttem, a Citibank nem foglalkozott magyarországi befektetéssel, hiszen nem volt rá embere. Egymás után kötöttem a hasonló tranzakciókat, többek között a Richter Gedeonnak, a Matávnak és másoknak.- A Bankár Kft. viszont inkább arról lett híres, hogy felvásárolt vállalatokat, feljavította azokat, majd jó haszonnal eladta.- Valóban, a Röltexszel kezdtük és több céget vettünk, amelyekre egyébként felszámolás várt. Az államtól viszont sose vásároltunk, tehát nem privatizáltunk. Amikor aztán elfogytak 1997-re ezek a vállalatok, elkezdtünk ingatlannal foglalkozni. Az első nagy vállalkozásunk a Bank Center, amelynek két tornyát birtokoltuk is, de két év múlva azt is eladtuk, s most csak egy szintet bériünk.- Akkoriban ment tönkre a Postabank, s állítólag a Bankár Kft. volt az egyetlen, amely visszafizette a többmilliárdos hitelét. Viszont a pletyka szerint ezért volt kénytelen eladni a Bank Centerben lévő tulajdonát.- Mindenfélét beszélnek a városban. Mi megvettük a Bank Centert, megtöltöttük bérlővel és eladtuk. Mindig ezt Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke: Fantasztikus pénzügyi zseni. Mindig el- ámulok, hogy bármilyen problémát mondok, pillanatok alatt olyan megoldásokat talál, amire én nem is gondoltam. Mindig nagyra értékeltem azokat a profikat, akik élvezik, amit csinálnak, s rajta látszik, ahogy örül, amikor eszébe jut egy csavar. Fantasztikus gyűjteménye van. Lenyűgözött, hogy alapítványt tett. Barátként is nagyvonalú, mindig számíthatok rá. Tóth Tamás, a Kovács alapítványi (Kogart) kuratóriumának elnöke: Tíz éve ismerem, először csak üzleti; kapcsolatban álltunk, aztán később barátok lettünk. A kreativitását, gyorsaságát és a nyitottságát becsülöm a : legtöbbre. Amikor a Neumann vezetői tanácsadó cég vezetője voltam, hason- j ló menedzsereket próbáltam felkutat- j ni a hozzám forduló cégeknek. Persze,; ritkán sikerült. Tolcsvay László, zeneszerző: Hét éve ismer- j tem meg Kovács Gábort. A helyzet sablonos j volt, a művész támogatásért folyamodik a te- j hetős bankárhoz. Mindig kínos az ilyen szituáció mindkét fél számára, de már az első talál- j kozásunkkor megéreztem, hogy egy különös 1 emberrel van dolgom, aki a művészetet nem-1 csak befektetésnek tekinti, hanem az élet egyik csodájának, ami szebbé teszi a világot. ) Nem volt nehéz összebarátkoznunk, hiszen | számtalan kérdésben egyformán gondolko- \ zunk. Született mecénás. sőt ahogy hallom, nem is szeretné piacra dobni, pedig az egyik legjobb magyar alkatrészgyártó vállalat.- Véletlenül maradt a miénk, vagy ha úgy tetszik, az oroszok akarták így. Megvettük, feljavítottuk, 1997-ben már írtuk az eladási tervet, amikor hirtelen összeomlott az orosz piac. Egymilliárd forintunk bánta. Fillérekért pedig nem szerettük volna elkótyavetyélni. Újra fel kellett építeni a gyárat. Elfelejtettük az orosz piacot, s a multik felé nyitottunk. Belekényszerültünk, hogy szakmai befektetők legyünk, s közben megtanultuk az iparágat is, így ma már nem bánom. Igaz, ehhez az is kellett, hogy megtaláljam a vezérigazgatót, Zentai Gábort, aki ma már tulajdonostársam a cégben. Ledolgozta a veszteséget, sőt tavaly már 7 milliárd forintos bevétel mellett 170 milliós nyereséget is elkönyvelhetett. És miközben a Mercedesnek, Audinak, BMW-nek alkatrészeket szállítunk, bekapcsolódtunk a hűtőgépgyártásba is. Az Electroluxtól akkora megrendelést kaptunk az új fagyasztó csőrendszerére, hogy üzemet építünk Veszprémben és valószínűleg a nyíregyházi gyára mellé is felhúzunk egy másik üzemet. 2005-re már 15 milliárdos megrendelésünk van és két évvel később tőzsdére szeretném vinni a céget. Németországban egyébként nemrégiben megvettünk egy komplett kisüzemet, és áthoztuk Magyarországra. Miután Zentai úr ismerősen mozog az európai alkatrészpiacon, hihetetlen tempót tudunk diktálni.- A bankár mostanság igencsak negatív jelzőnek számít, az ellenzék úgy szidja a kormányt, hogy leban- kározza. Lehet, hogy rossz választás volt Bankárnak elnevezni a cégét?- Nem tudtam, hogy valaha is lesz bankár kormány. Akkoriban szimpatikusnak találtam a bankár elnevezést és úgy éreztem, hogy ez az a tevékenység, amit én űzök. Nem hiszem, hogy nevet fogok válKovács Gabor egy kis pesti irodában kezdte tizenkét eve, ma o a 12. leggazdagabb magyar és 3 milliárd forintos művészeti alapítványt tett szoktuk csinálni. Szerencsére a Postabankos történet a meg- hurcolásunkon kívül semmit sem jelentett, semmi jogalapjuk nem volt rá, hogy szórakozzanak velünk, mégis megtették. A következményeit persze viseltük, tizenhárom bankból tíz korlátozta a velünk való tevékenységet. Túléltük, ez már csak rossz emlék.- A Bankár építette az első magyar magánkórházat, de úgy tűnik, elszámították magukat, hiszen veszteséggel működik. Nem bánta meg a kórházalapítást?- Jó gondolat volt, csak rosszul mértem fel a piacot. Gyorsabbnak gondoltam az egészségügy reformját. Három évvel később kellett volna felhúzni a kórházat. Ugyanakkor idén már nullszaldós lesz a kórház, s megnyertük az első pályázatot, vagyis az Országos Egészség- ügyi Pénztár támogatásával nálunk végezhető majd az egynapos sebészeti beavatkozás. S a múlt héten jelent meg a betegirányítás rendszeréről egy új pályázat, azt is megcélozzuk. Elláthatnánk a Zsámbéki medence 75 ezer lakosát, tehát a kórház lassan megtalálja a helyét. Sajnos eddig az orvosok, maga a szakma nem akarta befogadni a kórházat, de mihelyt lesz OEP-finanszírozás, ez is megváltozik. Bár még jó ideig kilógunk majd a sorból, nálunk például a személyzet nem fogadhat el hálapénzt, ha kiderül, azonnal kirúgjuk az illetőt, legyen orvos vagy ápolónő.- Állítólag elsősorban a külföldi betegekre számítottak, de ők elmaradtak.- Nem, a magyar piacra épült a kórház, de május elseje után természetesen felmérjük a külföldi piacot is. Például elképzelhető, hogy évente 200-300 csípőprotézist is beültessünk angol betegeknek, akik otthon évekig várnak. Ehhez csak az kell, hogy bevizsgálják a kórházunkat.- Ha jól számoltam, több, mint 50 cég sorsát rendezte el, a Bakony Müvek viszont kilóg a sorból, nem adta el, toztatni, a kormányok jönnek, mennek, a Bankár Kft. meg tizenöt éve létezik. Londonban azt mondják, hogy ha egy cég megéri az öt évet, akkor jó esélyei vannak, ha tíz elmúlt, hosszú élete lesz, tizenöt után pedig már megmarad.- Sokan elgondolkodtak, hogy a művészeti alapítvány mit jelez: lassú visszavonulást vagy csak annyit, hogy most már ezt is megengedheti magának?- A visszavonulás nem az én sportom. Sose fogom lógatni a lábam, de ahhoz képest, hogy a kilencvenes években milyen tempót diktáltam magamnak, már félig visszavonultam. A Bankár Holdingból kivásároltam a társaimat, s az egyes vállalatok, a Bakony Művek, a Telki Magánkórház, az Agárdi Gazdaság és a Sasad élén szakmai vezetők dolgoznak, én már csak befektetéssel, tanácsadással foglalkozom.- És a művészetekkel, hiszen az alapítványt nemrégiben tette, ám évek óta gyűjti a XVIII., XIX, és a XX. századi mesterek műveit. Voltak valaha művészi ambíciói?- Nem tudok rajzolni, énekelni, sőt a színművészeti akadémiára se jelentkeztem. Amikor a József Attila utcában megnyitottam a Bankár első irodáját, a 4 méter belmagasság, az üres falak borzasztóan zavartak, ezért elmentem és vettem nyolc képet. Hatalmas sikere volt a kollégáim és az ügyfelek körében. Később persze már szakértőket is felkértem, hogy segítsenek, hiszen nem vagyok művészettörténész, nem tudom megítélni, hogy egy Rippl-Rónai valódi-e. Még véletlenül se szeretném viszont összekeverni a saját gyűjteményemet az alapítvány dolgaival, azért az csak XXL századi vagyis kortárs művekkel foglalkozik majd. Igaz, az Andrássy úti palotában egy kollekció azért ki lesz állítva a gyűjteményemből.- Melyik festmény a legértékesebb darabja?- Nem ismerem az aktuális piaci árakat, s nem is mindent lehet beárazni. Azt persze tudom, hogy melyik képért fizettem a legtöbbet. A Sotheby's londoni árverésén 100 ezer fontot adtam id. Markó Károly Klasszikus tájképéért.- Igaz, hogy úgy vette meg az Andrássy úti palotát, hogy előtte sose járt a Fiatal Művészek Klubjában?- Nem tagadom, hiszen vidéki gyerek vagyok, Moszkvában jártam egyetemre, s amikor Budapesten laktam, napi tizenhat órát dolgoztam a Magyar Nemzeti Bankban, tehát időm se volt rá.- Lehet a magyar tőkéseknek példát mutatni, hogy juttassanak a művészetekre a vagyonukból?- Remélem, mert a mai művészvilág és a közönség nem nagyon kommunikál egymással, nem nagyon találják egymást. Az állam pedig nem költ a művészetekre, vagy csak nagyon keveset, így a múzeumok képtelenek gyarapítani a gyűjteményeiket. Dalia László Kovács Gábor 1 i Született: Orosháza, 1957. január 2. | Tanulmányai: Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok 1 Intézete - nemzetközi, gazdasági kapcsolatok szak (1975-80) 1 Pályája: a Magyar Nemzeti Bank devizagazdálkodási főoszt. 1 nemzetközi oszt. munkatársa (1980-85), a Citibank Bp. Rt. J ügyvezető igazgatója (1985-89), Londonban a Citibank N. A. alelnöke (1989-91), a Bankár Kft. ügyvezető igazgatója, majd a Bankár Holding Rt. elnök-vezérigazgatója (1991-), Sasad Rt. t vezérigazgatója (2001) Nyelvtudás: angol és orosz felsőfok 4 1
