Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-09 / 8. szám
2004. Január 9., péntek R I P 0 R T 7. OLDAL KULTÚRA A HAGYOMÁNYOKAT FOLYTATVA újévi professzori találkozót tartottak tegnap délután a Pécsi Tudományegyetem Rákóczi úti alulájában. A ■ műsorral és rektori újévi köszöntővel kezdődött találkozóra az egyetem és a karok vezetői mellett PTE mintegy 260 egyetemi és főiskola tanára kapott meghívót. Képünkön dr. Lénárd László rektor dr. Sipos Béla rektorhelyettessel. Mögöttük Aknai Tamás, a Művészeti Kar dékán- ja és Komlósi László rektorhelyettes, (b)__________________________________________________________________________fotó: löffler péter Messzire nőtt pécsiek 10. Szederkényi Júlia filmrendező- A filmrendező alkotói közérzetének egyik alapkérdése: milyen szellemi és fizikai bázisa van ma a magyar filmművészetnek?- Sem szellemi, sem fizikai értelemben nincs bázisa. Fizikailag még valamennyire volt, amíg a MAFILM létezett. Ott létre is jöttek közelebbitávolabbi kapcsolatok az alkotók között, hiszen egy helyen dolgoztunk - amíg még volt mit -, együtt töltöttük napjaink jó részét. A MAFILM épp akkorra szűnt meg lassan, de véglegesen, amikor a mi rendezői évfolyamunk végzett. Az egykori filmgyár maradványainak helyt adó épületegyüttest most készül eladni a tulajdonosa. A tervek szerint Fóton épül fel az a filmbázis, amely például a prágai Barrandovhoz hasonló módon technikailag alkalmas lesz külföldi bérmunkára is. Ez a nagyar filmgyártás költségeinek jelentős hányadát fedezheti, ha úgy visszaforgatják a nemzeti filmgyártásba, mint például a csehek. Ez végre komoly kormányzati szándékból adódó lehetőség, bár valóra válna. De odakint Fóton biztosan nem jöhet létre szellemi közeg.- Magyarországon van egy igényes moziközönség réteg, s csak francia művészfilmre évente egyPécsett született 1963-ban. Apja Szederkényi Ervin irodalomtörténész, a Jelenkor főszerkesztője, anyja tanárnő volt. Az ELTE magyar-müvészettörténet szakát félbehagyta s elment segédrendezőnek az ország akkori legjobb színházi műhelyébe, a kaposvári társulathoz, színházat tanulni. Mivel lány volt, mégsem vették fel színházi rendező, hanem filmrendező szakra. Diplomájának megszerzése óta szabadúszó. Hat évig a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja volt. Kitüntetései: két rendezői dij, forgatókönyvíró díj, első- filmes di], a Bóbita című alkotásáért a Camera Hungariá födíja a legjobb rendezői díjjal, s a legjobb forgatókönyv díjjal, sőt, e film vitte el a legjobb operatőr diját is. Kislánya hatodikos. Szederkényi Júlia millió jegyet adnak el Ennél nagyobb társadalmi érdeklődés előserkentenée a hiányzó filmes szellemi közeget?- Az egymillió jegyet talán csak százezer néző veszi meg. Szinte elenyésző kisebbség. Ugyanakkor mindennél jobban jellemzi ezt a társadalmi közeget, hogy a magyarok még az Egyesült Államok nem túl kultúraéhes nézőinél is többet, naponta átlagosan négy és fél órát ülnek a televízió előtt. Ez a belénk nevelt tehetetlenséget és az abból fakadó sorsszerű elbutulást mutatja. Az így kialakuló igényszint biztos, hogy esélyt sem ad egy társadalom szellemi talpra állásához.- Film és képernyő műfaji testvérek, s a televízió filmművészetet is sugározhat.- De nem sugároz. A televízió technikailag lehetőséget ad arra, hogy a tévé kultúrát is közvetítsen. Az ilyesmi azonban véletlenszerű, mint egy baleset.- Milyen máig nyúló történelmi gyökerek hatnak a közgondolkodásunkra?- Magyarország, de általában Kelet-Közép- Európa lakosságának nagyon erős az igénye a tekintélyelvű bánásmódra. Történelmünk sokáig elzárta előlünk azt a szabadságot, amely a demokrácia gyakorlásának megtanulásához kell. Ez a társadalom még mindig valahonnan föntről - újabban például leginkább az éterből - várja a saját viszonyítási pontjait, onnan várja a saját képét, és azokét, akiket követnie __ kell vagy érdemes. És követi is őket. Az ellentmondásra, a kritikára sem képessége, sem hajlandósága nincsen. Ha mégis, az felemelő. Hisz akkor a domesztikált nyomor ellenére történik valami.- Miképpen tartaná lehetségesnek, hogy a társadalom kulturális igénye növekedjék?- Talán egy-két újabb nemzedék felnövekedésével egyes rétegek életszínvonala olyan magasra emelkedik, hogy felhagynak önmaguk kizsigerelésével. Képződik némi szabadidejük, és előfordulhat, hogy jólétükben igényük támad szellemi jólétre is. De ha nekik nem, a gyermekeiknek legalább esélyük lesz erre. Valójában ez egyelőre az utópia világába tartozik.- Van ars poétikája?- Ars poétikája annak lehet, aki tényezőnek tartja magát. Az eddig elmondottakból azt gondolom, világos, hogy nem csak magamat nem tartom tényezőnek, de sok általam roppantul tisztelt kollégámat sem, akik esetleg annak tartanák magukat. Ennél fogva ars poétikám nincs. Amit mintegy fél éve mégis meglepve tapasztalok magamon, az a jókedv. Valószínűleg a szervezetem megunta a tapasztalataimból fakadó búskomorságot. Ez a jókedv nem keverendő össze a boldogsággal. Ezzel együtt azt gondolom, hogy egy ennyire karakteresen a ha- zudozásra, a bűnre, a tehetetlenségre, az elfojtásra és az agresszióra épülő társadalomban, mint ma a miénk, ha az embernek mégis lehetősége van esetleg a boldogságot és a szabadságot is felmutatni, akkor ez a lehetőség önmagában okot ad legalább a jókedvre.- Szomorú lett ez a beszélgetés. Ideillik tehát egy afféle reménykérdés: dolgozik mégis valami filmes alkotó feladaton?- Eddig is azt tettem, bár hosszú ideig inkább volt ez kényszer, mint alkotómunka. Most viszont forgatókönyvet írok, nem is egyet, és ha igaz, olyat, amilyent szeretnék. Földessy Dénes A festőművész költészete Különleges irodalmi est Kondor Béla verseiből A rézkarckirály című Kondor Béla grafikai kiállítás január 18-ig látható a Művészetek Házában, de a reneszánsz ember egy másik alkotói oldalát is megismerheti a pécsi közönség, Kondor Bélát, a költőt mutatja be péntek este Pálfy Margit színművésznő. „Valaki önarcképét” vázolja fel irodalmi estjében a debreceni szín- művésznő, Pálfy Margit pénteken a Művészetek Házában, de ez a valaki nem akárki. Kondor Béla Boldogságtöredék és Jelet hagyni versesköteteiből készült az összeállítás, mely nem szokványos verses- est, miként a szerző sem volt egy „hagyományos ember”. Kondor Béla a napjainkra szinte teljesen kivesző reneszánsz ember megtestesítője elsősorban mint a XX. század egyik legjelentősebb magyar festőművésze marad meg a köztudatban, aki soha nem tudott leragadni egy műfajban, a grafikák, a képzőművészet mezsgyéjéről időnként átlépett a zene világába - orgonáit és zenét szerzett -, máskor az irodalom érintette meg: szomorú hangvételű versesköteteket jelentetett meg, vagy éppen különéleges motorokat, gépeket épített, de mint fotóművész is jelentős a munkássága. Az alkotó még ma is élhetne (1931-ben született és 1972-ben zárult a pályafutása), de a négy évtized is elegendő volt ahhoz, hogy teljes értékű életművet hagyjon az utókorra. A költő Kondor sokáig rejtőzködött, 1971-ben jelentette meg első verseskötetét. Félt közreadni szavakban kibeszélt szorongásait, kétségeit. Tudta, hogy a verbális közlés a vizuális nyelvnél érthetőbben fogalmaz és még kiszolgáltatottabbá teszi. Mint költő tele van keserűséggel, szomorúsággal, kiábrándultsággal, aki sérülékeny lelkét szókimondó, nyers forma mögé rejti. Ebből a szavakba burkolt önvallomásból készült Pálfy Margit adaptálásában egy sajátos önarckép. Nem egy szokványos irodalmi estet kell elképzelni - tudtuk meg a művésznőtől, hanem monológfüzérekből felfűzött játékot. Seregi Zoltán rendezésében 14 évvel ezelőtt az Egyetemi Színpadon született meg az előadás, ahol a közönség a színpadon ült, a nézőtér pedig üresen maradt. Igazi műtermet varázsoltak a pódiumra, Pálfy Margit festett, rajzolt, térdelve, fekve mondta el a versrészleteket. Ebből az alapból több elem megmaradt a felújított Kondor-esten is, ezt láthatják most a pécsi érdeklődők. Szécsi Margit és Nagy László költeményeihez hasonlítanak leginkább Kondor Béla írásai, vélekedik a színésznő, hozzátéve, hogy neki személy szerint Szécsi Margit édesanyja, anyai jó barátja ajánlotta a kötetet előadásra. Szokatlan képzettársítások és nyelvészeti érdekességek teszik különlegessé a festő költészetét - összegez az előadóművész, új szavak születnek a verssorokban, az alanyok és állítmányok csereberéje is eredeti zamatot ad a szóképeknek. A hihetetlen erkölcsi tartással rendelkező alkotóról, valamint életfilozófiájáról minden sor újabb adalékkal szolgál, ugyanakkor értékes gondolatokat tár fel a XXI. század emberének is. MÉSZÁROS B.E. Ócska mérlegeken túl A napokban jelent meg Kovács József Hontalan tizenegyedik kötete, a Csillagfegyenc. A rendkívül igényes borító alatt a roma költő inkább merengő, mint harcos versei bújnak meg. A kötet verseit a költő 2001 decembere óta írta.- Ekkor halt meg édesanyám, aki sok költeményben szerepel - mondta Kovács József Hontalan. - Huszonegy éves kora óta tudatosan ismertem ezt a gyönyörű asz- szonyt, de a versek közül sokban gyermekkori élményeim is felszínre törtek. A kötet az életről, az emberről szól. Eddig sem cenzúráztam magam, de most végképp igaz, hogy „ócska mérlegeken túl vagyok”. Ennek ellenére a két ciklus versei nem túl harcosak, annál inkább az lesz a májusban várható kötet, A frankó manus című. A Pozícióban a költő általános helyzetéről, hangulatairól ír, a súlyosabb témák a Cantó ciklusban kaptak helyet. Nem maradhattak ki a Csillagfe- gyencből a szerelmes versek sem - vagy ahogy a költő hívja őket: az élet-halál lírák. A hangulatjelentések többsége természetesen Mohácsról szól: a főtérről, a sétálóutcáról, az itt élőkről. A rendkívül igényes borítójú kötetet, amelynek grafikáját a költő barátja, Szentandrássy István készítette, január végén mutatják be a fővárosban, február 2-án pedig Mohácson, a könyvtárban. B. B. Életjáradék: amikor maga az élet Több vagy kevesebb havi 100 ezerrel - 60 fölött már nem mindegy. A Termőföldet életjáradékért program keretében szabályosan jelentkezett földjükkel az idős siklósi házaspár. A lassan egy éve elkezdett ügyintézés formálisan rendben lévőnek látszik, pénzt azonban mind ez ideig nem kaptak.- Dolgoztam én ezekkel a földekkel - mondja az idős nyugdíjas siklósi férfi. - Vettem gépeket is, műtrágyáztattam, betakarítottam a kukoricát. Aztán a megye másik végébe kellett volna vinni. Egy évet vártam. Befülledt, tönkrement a kukorica. Hatvanöt évesen az ember már ne kezdjen farmerkodni. Közben egy csomó betegség is meglátogatott. Sz. J.- né, Valentin Gizella, a feleség veszi át a szót beteg férjétől.- Egy éve, januárban jelent meg a Nemzeti Földalap füzete - emlékezik. - A Termőföldet életjáradékért programban az állt, hogy a 60 évet betöltött személyek 10 hektárig ajánlhatják fel a földjüket az államnak 3 millió forint összértékben. Cserébe életjáradékot kapnak. Nekünk is február 28-ig be kellett adnunk a jelentkezésünket. Elfogadáskor az érték duplájával, a mi esetünkben nagyjából hatmillióval számolnak. A járadék kézbesítését a havi nyugdíjjal egy időben ígérték. A tulajdoni lapokat és a kitöltött jelentkezési formanyomtatványt a területileg illetékes földhivatalban, Siklóson adták le. Ők továbbították a központba. Június végéig nem történt semmi, akkor érkezett egy levél. „Tájékoztatom, hogy a Nemzeti Földalap jelentkezését nyilvántartásba veszi..." A levél előzetes ajánlatot tesz a szám szerint négy földterületre - összesen 5 millió 900 ezer forint összegben jelölve meg az életjáradék alapot. A havi ösz- szeget 101 ezer 893 forintban állapították meg.- Az ajánlatra 30 napon belül kellett válaszolni - mondja a férjénél jobb egészségnek örvendő Valentin Gizella. - En - tudva azt, hogy már földmérők is jártak kint, megtörtént a földek beazonosítása - még aznap visszaküld- tem az iratokat. A sajtóban megjelent, hogy decemberben kezdik meg a járadékok kifizetését. Van egy ingyenes zöld szám is, amit időről-időre fölhívtam. Mindig nyugtatgattak, türelemre intettek. Időközben telefonáltak a Nemzeti Földalap pécsi kirendeltségétől, hogy október 16-ra vigyem be az összes iratot: a személyi igazolványt, tb-kártyát, nyugdíjasigazolványt, adókártyát és a négy földterület hivatalos tulajdoni lapjainak másolatait. Összesen mintegy 30 ezer forintunkba került mindez. Férjemnek és nekem nagyjából 30; 30 ezer forint a nyugdíjunk. Ő súlyos beteg, nem mindegy, milyen anyagi helyzetben élünk hónapról hónapra. Ráadásul a szerződés úgy szól, hogy visszamenőleg egy összegben kifizetik az elmaradt pénzt. Közben beindult egy második hullám is a földalapok életjáradékra váltásában. A sajtó is közölte, hogy ismételten két hónap alatt pénzzé tehető a föld az eredeti föltételek szerint. A Siklósi Városi Földhivatal ügyintézője arról tájékoztatott, hogy az eredeti határidőn belül, rendben lévőként továbbította az iratanyagot. Az idős siklósi házaspár minden nap várja az értesítést. A pénzt. Szabó Pál 70 éves kémesi nyugdíjas és felesége tavaly az első hullámban adták be a kérelmüket. Azelőtt sertésekkel is foglalkoztak, mivel Pécsett élő gyerekeik eleve nem tervezték a földműves életmód folytatását. A házaspár tavaly július óta a nyugdíjjal egy időben menetrendszerűen kapja az életjáradékot. Azóta gondtalanabb az életük, nem nyomasztja őket, mi lesz a földdel, mi lesz az állatokkal. Taradzsia Mihály pécsi lakos még hatvan fölött is aktívan dolgozik. Az első fordulóban adta be a pályázatát. Elutasították. Az érintett földterület az ingatlan-nyilvántartásban a pályázó és elhunyt szülei nevén szerepelt, ezért a hivatal megyei irodája a jelentkezést eleve nem továbbította. Németh Imre földművelésügyi és városfejlesztési miniszter a „földet életjáradékért” program meghirdetésekor többek között a piaci ár jelenlétét hangsúlyozta a kétszeres áron megvásárolandó földekkel kapcsolatban, továbbá azt, hogy az árban az infláció hatását is figyelembe veszik. Mindössze két hónap állt a nyugdíjasok rendelkezésére. Jelentkezésük a vártnál jóval többnek bizonyult. így második fordulót is meghirdettek. Varga László, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Baranya megyei területi irodájának vezetője elmondta, hogy mindkét fordulóban óriási volt a dömping. Még az első forduló iratanyagának a rendezése is csak január végére fejeződhet be. Budapestre csak a teljesen kifogástalan iratokat továbbítják. A siklósi házaspáré köztük van. Már rendeződhetett volna az ügy, de az iratanyag kisebb alaki kifogás miatt kijavítva decemberben ismét megjárta a postát. - Különös tekintettel a tulajdon kényes voltára, teljesen hibamentes munkát kell végezni - hangsúlyozza az irodavezető. - A siklósi házaspár remélhetőleg rövid időn belül megkapja az értesítést, illetve a pénzt. Az állampolgár irányában szigorúak a határidők. Az állam vállalt határidei azonban olykor olvadékonyak. Idős embereknél ez nem pusztán elvesztegetett idő. Meglehet, maga az élet. BEBESSI K.
