Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-07 / 6. szám

2004. Január 7., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL ÚJ TAGOK TÁRLATA. A Közelítés Művészeti Egyesülethez az utóbbi időkben csatlakozott alkotók műveiből látható kiállítás a társaság Mátyás király utcai galériájában Pécsett január 10-ig, _______________________________________________________fotó: tóth laszló In kább ipartörténeti park Egy új keletű elképzelés szerint ipartörténeti park kialakítá­sára lenne lehetőség a Zsolnay-gyár termelésből kivont épüle­tei, a mauzóleum, a DOZSO és a Balokány-liget együttesével. A megvalósításhoz uniós forrásokra is lehet pályázni. Pécs és környéke XIX-XX. száza­di fejlődését nagymértékben az 1800-as években a városba telepe­dett üzemek határozták meg. A szénbányászat, a bőr- és a kesz­tyűgyártás, az Angster Orgona­gyár, a sör- és a pezsgőgyártás, a Duna Gőzhajózási Társaság és nem utolsósorban a Zsolnay Por­celángyár jeléhtős gazdasági és kulturális központtá tették a vá­rost. A múlt század ’80-as éveiben elindult átrendeződés viszont a hagyományos iparágak leépülé­sét, az üzemek teljes vagy részle­ges bezárását eredményezte. A megmaradt, jobbára kihasználat­lan épületek viszont olyan ipar- történeti értékkel bírnak, amely szervesen hozzátartozik a kétezer éves település és a régió kultúrá­jához. A Zsolnay-mauzóleummal is számolnak FOTÓ: TÓTH L. Az utóbbi pár évben számos el­képzelés körvonalazódott e létesít­mények felélesztésére, aminek fontosságát a kinevezésüket köve­tő első vidéki látogatásukkor a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal új vezetői is hangsúlyozták. Varga Kálmán elnök és helyettese, Fejérdy Tamás 2002 őszén ugyan pénzt és paripát nem tudott ígérni, és fegyverként is csak a KÖH er­kölcsi támogatásáról biztosítottak, ezzel együtt állásfoglalásuk ismét ráirányította a figyelmet a témára. A lényegében a városházára szer­veződött alapítvány ugyanúgy szívügyének tekinti az ipartörténe­ti emlékek megőrzését, akár pél­dául a Pécs-Baranyai Kereskedel­mi és Iparkamara. Nem lebecsülve a többit, a fen­tebb sorolt iparágak közül a por­celángyártás az, amelyik híre messzebb földre is eljutott, s ame­lyik valóban márkajele lehet Pécs­nek. Ráadásul a Zsolnay-gyár vé­dett épületei, kiegészítve a mau­zóleummal és az egykori DOZSO- val egy helyszínre koncentrált együttest alkotnak. Kézenfekvőén merült fel tehát nemrégiben az öt­let, hogy az egyéb koncepciók so­rában igenis lenne létjogosultsága a Zsolnay Ipartörténeti Park nevet viselő együttesnek. Komor István, a Zsolnay Örök­ség Kezelő Kht. ügyvezető igazga­tója azt mondja, hogy a korábbi revitalizációs program formáló­dott át ipartörténeti parki elkép­zeléssé, amihez mindenki megta­lálhatja a kapcsolódási pontot. A kht. ugyanis csak a gyárkapun be­lül bír kompetenciával, ám a ma­uzóleum és a DOZSO kihagyha­tatlanok, és a mindehhez köthető a Balokány-liget is. Miután több tulajdonos is érdekelt, a Zsolnay Ipartörténeti Park csak ezek ösz- szefogásával és tevékeny közre­működésével valósulhat meg. Amennyiben létrejön, a Park nem egy „halott” együttes lenne; mú­zeumi funkciója - a Zsolnay ter­melési kultúra, a pécsi ipar törté­netét reprezentáló emlékek be­mutatása mellett egyéb kulturá­lis, oktatási és turisztikai célokat is szolgálna. A koncepció négy lépcsővel számol: az elsőben a gyár északi területének felső ré­szén lévő, termelésből kivont épületek, továbbá a mauzóleum és a DOZSO, a másodikban az északi terület alsó részének hely­reállításával. Ezt követné a 6-os út túloldalán lévő, a Basamalom ut­cával határos épület, majd a Balo- kány helyreállítása. Részletes tanulmány eddig csak az első fokozat megvalósítá­sára született, amihez 1,9 milliárd forint kellene. A becslés szerint a második lépcső 1,4 milliárdba ke­rülne, a többire eddig nem ké­szült számítás. Miután irdatlan mennyiségű pénzről van szó, óhatatlan, hogy nemcsak a hatá­rokon belül kell források után nézni. Bizakodásra ad okot Pörös Béla, a kht. felügyelőbizottsági tagja szerint, hogy az Európai Unió számos pályázat révén ki­emelten támogatja az ilyen jelle­gű programokat. A legelső tehát a helyi összefogás megteremtésén túl az ezekhez való csatlakozás. BALOGH Z. Zárva a Zsolnay Múzeum (is) Csak hét fokra tudják felfűteni a helyiségeket A mínuszokba átcsapó téli időben nem lehet rendesen fűteni a Zsolnay Múzeum ter­meit, ezért azt a működtető Janus Pannonius Múzeum igazgatósága tegnap azonnali hatállyal bezárta. A fenntartó megyei önkormányzat azt ígéri: a nyitással nem kell várni a jó idő beálltáig. A második leglátogatottabb pécsi tárlat, a Zsolnay Múzeum ajtaja keddtől zárva, kapuján cédula adja tudtul a hoppon maradt láto­gatóknak: technikai okok miatt bizonytalan ideig zárva. Az ok prózai: a jelenlegi időjárási viszo­nyok mellett az épület teljesen el­avult fűtésrendszere 7 Celcius- foknál melegebbre képtelen fel­melegíteni a termeket. Ilyen álla­potok között pedig se a terem­őrök nem dolgozhatnak és per­sze a vendégek fogadása is lehe­tetlenség - holott tél ide vagy oda, december 30-án még 220 lá­togatót regisztráltak. Mint Huszár Zoltán, a Bara­nya Megyei Múzeumok igazga­tója elmondta, a Zsolnay Múze­um épületét eddig azért voltak képtelenek rendbe tenni, mert a Kincstári Vagyonkezelő tulajdo­nában volt, és mint tulajdonos, csak ők pályázhattak volna tá­mogatásért, amit a megye és a múzeum sürgetésére sem tettek meg. November végén a megye tulajdonába átment épületben Szász: könyv és kiállítás • Szász Endrére, a közelmúltban el­hunyt festőművészre emlékeznek szerdán, január 7-én Kaposvárott. Somogy megye holta után is ápol­ja az életének utolsó évtizedében lakhelyéül Várdát választó mű­vész emlékét és életművét, ami­kor a Megyeháza nagytermébe Szász szürrealizmusa címen szer­vezett művészettörténeti konfe­renciát. A címadó nyitóelőadást Kratichwill Mimi tartja, majd dr. Bereczky Lóránd, a Magyar Nem­zeti Galéria főigazgatója, Cégér Melinda és Varga Vera méltatja Szász Endre munkásságát. A konferencia után méltókép­pen kiállítással is megemlékeznek a művészről, amelynek kiegészí­tése Németh Csaba fotóriporter al­kotásai, amelyek a festő utolsó éveit örökítették meg. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlé­sének elnöke Szász - Villanások az életműből című albumot mu­tatja be a közönségnek. M. K. elektromos, hőtárolós kályhák vannak, amikkel jelen pillanat­ban semmi mást nem tudnak tenni, mint hogy még egyszer át­vizsgáltatják őket egy szakem­berrel. Tasnádi Péter, a fenntartó ön- kormányzat alelnöke az esetről értesülve elmondta: kiadta az utasítást, hogy szakemberek azonnal vizs­gálják meg a múzeum fűtési rendszerét, s akár ideiglenes zavarról van szó, akár na­gyobb léptékű a probléma, meg fogják tenni a szükséges in­tézkedéseket. A sors iróniája, hogy a múze­um-utcaként ismert Káptalan ut­cában jóformán alig akad nyitott múzeum, hiszen a télen eleve zárva tartó Nemes Endre- és Martyn Ferenc-kiállítás mellett a képanyag németországi turnéja és tavaszig tartó felújítási mun­kálatok miatt bezárták a Vasare­ly Múzeumot: itt persze leg­alább az örömhír, hogy kifestik és elektromos vezetékeket cse­rélnek. Ami még látogatható, az a Modern Magyar Képtár I-II, a Múzeum Galéria és a Csontváry Múzeum - csökkentett nyitva tartással. M. K. Fúvóskoncert Siklóson A Siklósi Ifjúsági Fúvószenekar ad új évi koncertet a hét végén a dél-baranyai városban. Egymás mellé került, együtt játszik apa a fiával a Siklósi Zeneiskola im­már csaknem 40 éves fúvósze­nekarában, amelynek munkáját Sztepánovics Gábor és Márki Norbert karnagyok irányítják. Juhász Tibomé, az iskola igaz­gatója elmondta, hogy a 45 tagú fúvószenekar idén másodszor ad új évi koncertet. A műsoron filmzene és musicalek zenéje szerepel. A bemutató elsődleges célja a zeneszeretet, a zenélési kedv ébresztgetése, fenntartása, amit a Szilyné Molnár Anikó ve­zette utánpótlás-zenekar is szol­gál a fellépésével. A siklósi zene­iskola 16 tanárával szinte min­den klasszikus hangszert tanít 220 növendékének. A koncertet a Táncsics Mihály Gimnázium sportcsarnokában szombaton 18 órai kezdettel rendezik meg. B. K. A dicséretnek se örültek az orvosok Az érintettek örülnének egy szervezett, pontos adatokkal dolgozó honlapnak Az adatvédelmi biztos hétfőn felfüggesztette a www.halapenz. hu honlap működését, mert az vélhetőleg személyiségi jogokat sért. Az eredetileg kismamáknak szerkesztett weboldalon ar­ról lehetett olvasni, hogy a nők a terhességük és szülésük so­rán az adott orvos részéről milyen bánásmódban részesültek, s az se maradt titok, hogy mindezt mennyivel honorálták. Ba­ranya megyéből három szülészorvos szerepelt a honlapon és mindegyiküket dicsérőleg említették. Dr. Bódis József szülészprofesszor és egyben a Baranya Megyei Orvo­si Kamara elnöke az utolsó pilla­natban tudott rákattanni az idő­közben „botrányhonlappá” avan­zsált netoldalra.- Ahogy én láttam, a bejegyzé­sek zöme nem rágalom volt, leg­inkább jókat írtak, bár persze akadtak negatív megjegyzések is. De alapvetően az a bajom, hogy ez nem volt így ízléses, még a po­zitívumok sem. Tudom, hogy azok se érezték jól magukat, akik­ről jókat írtak, már csak azért sem, mert - nem Pécsett - a kollé­gái megvádolták, hogy ő maga tet­te fel a szöveget. Túl fekete-fehér képet mutatott, vagy agyondicsér­tek valakit, vagy lehúzták a sárba. Nem a realitásokról szólt. És még egy mondatot a negatívumokról: nem is az orvosok miatt problé­ma, hanem mert ^betegr^ lenti azt, hogy egyes módszerekben és eleve az orvosokban nem szabadna bízni. Ami kifejezetten a hálapénzeket illeti, ezt honlap nélkül is tudják, mint ahogy azt is, hogy nem ugyanazt mondja a beteg és az or­vos, sok páciens egyszerűen di­csekvésből „füllent” többet. A PTE Szülészeti Klinikájáról két orvos neve szerepelt a „kitár­gyaltak” között, az egyikük dr. Panka Tibor.- Olyan nagyon nem örültem ne­ki. Elvégre erre a honlapra bárki név nélkül bármiféle dehonesztálót beírhatott, minden konzekvencia, visszakeresési lehetőség nélkül. Ami rólam szólt, az inkább jó volt, de akkor is az a véleményem, hogy előbb meg kellett volna beszélni az egészet az illető doktorral. Az iga­zat megvallva, maga az ötlet sem tetszik, hogy így akarták a kisma­mákat orientálni: ehhez nem kell internet, biztos vagyok benne, hogy a kismamák meg fogják tudni a számukra fontos információkat más forrásból... Az biztos, hogy a klinikán ennek a jelenségnek senki sem örült. Mondjuk, olyan nagyon nem jártam utána a dolognak, bár lehet, ha negatívumokat írtak vol­na, más lenne a helyzet. A mohácsi Városi Kórház szülé­szeti osztályán dolgozó dr. Dicső Il­dikó olyannyira későn értesült a www.halapenz.hu létezéséről, hogy mire meg tudta nézni, a vidé­ki orvosok nevét már le is szedték onnan (ami önmagában is érdekes - vajon mért tették a honlap szer­kesztői?).- Azt mondják, csak jókat írtak rólam. De ha rossz is lett volna, ugyan mit tudtam volna tenni? Egyébként nem mondom, hogy nem lenne jó egy szervezett, pon­tos adatokkal dolgozó honlap, már ami az információközlést illeti. A dolog anyagi része szerintem ma­gánügy. Úgy látszik, ezen a ponton érde­mes szólni egy efféle honlap eset­leges jövőbeli előnyeiről, leválaszt­va róla az adatvédelem alá eső té­nyezőket. Dr. Jakab Tibor betegjo­gi képviselő azt mondja, az ő etikai érzéke azt diktálja, hogy a beteg­nek joga van tudni az őt kezelő or­vos szakmai kompetenciájáról.- Az egészségügyi törvény 13. paragrafusa kimondja, hogy a be­teg joga megismerni az őt ellátó or­vos nevét, szakképesítését és be­osztását. Ez nagyon evidensen hangzik, de bizony nemegyszer fordult már elő, hogy valakit konk­rétan nem az operált vagy nem an­nál szült, akinek ő aztán a boríté­kot adta. A má­sik, hogy bi­zony tán a szak- minisztérium kellene, hogy akár a neten ke­resztül közzéte­gye az intézmé­nyek „pedigré- jét”, ahol nyugodtan szerepelhet­nének az egyes klinikák vagy osz­tályok bizonyítottan hibás teljesí­tései, a mulasztásaik kapcsán ho­zott jogerős ítéletek. A szervezett keretek között mű­ködő honlap ötletét Bódis profesz- szor se tartja balgaságnak.- Úgy lenne értelme az egész­nek, ha maguk az intézmények is részt vennének az adatszolgálta­tásban, és innen, autentikus for­rásból tudhatnák meg a kisma­mák, hogy milyen lehetőségek, személyi feltételek mellett választ­hatnak. És hogy végül - bár bizonyára nem utoljára - a honlap mindenki által sértőnek titulált címére, a há­lapénzre visszatérjünk: vajon lesz- e olyan idő, amikor nem kell erről beszélni?- Amit tudunk, hogy a magán- intézetekben nincs hálapénz. Te­hát ez az egyik mód, ahogy meg­szüntethető - mondta Bódis Jó­zsef. - Én magam is ellenzem, hogy van, de nem akarok kétszí­nű lenni, én is elfogadom. Ami el­len tiltakozom, az a tarifarend­szer, az előre kérés. Két évig dol­goztam Németországban, ott a hálapénz ismeretlen volt, legfel­jebb kávét és virágot kapnak, fő­képp az ápolók. Az EU-tagsággal talán lassacskán várható majd né­mi szemléletváltozás, főképp an­nak fényében, hogy nagyon so­kan elmennek majd külföldre dol­gozni, orvoshiány lesz, és kényte­lenek lesznek változtatni a kere­seti viszonyokon. MÉHES K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom