Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)
2004-01-30 / 29. szám
16. OLDAL MAG A Z I N 2004. Január 30., péntek 111 SIMM Van-e víz és élet a Marson? Fokhagymával az AIDS ellen A HIV-fertőzött dél-afrikai katonák a jövőben választhatnak: vagy gyógyszeres kezelést kapnak az AIDS ellen, vagy fokhagymás olívaolajat. A hadügyminiszter-helyettes asszony avatta fel Pretoriában az új katonai kórházat, amelynek célja kezelést nyújtani a HIV-vírussal fertőzött katonáknak, akik a kormány szerint a 76 ezer fős állomány 19 százalékát teszik ki. A dél-afrikai hatóságok mindeddig ellenezték a fertőzöttek gyógyszeres kezelését, Thabo Mbeki elnök szerint ez ugyanis „rosszabb, mint maga a betegség”. A kór terjedése nyomán azonban a kormány mégis programot dolgozott ki arra, hogy a betegség kifejlődését fékező orvosságokat juttasson a lakosságnak. Ez a döntés mindazonáltal nem vetett véget annak a gyakorlatnak, amelyet hevesen védelmez az egészségügyi miniszter. így a katonáknak is lehetőségük lesz arra, hogy ha nem kívánják a gyógyszeres kezelést, a táplálkozás megváltoztatásán alapuló alternatív gyógykezelést vegyenek igénybe az új kórházban. Az Opportunity marsmobil munkájában szerencsés ténynek értékelik a kutatók, hogy eddig nem ismert típusú felszínen szállt le, de a talaj vizsgálatára csak 10-14 nap múlva áll majd készen, amikor már pontosan beállították finom műszereit. A fő kérdés: van-e víz a Marson? Dr. Horváth András csillagász, a Budapesti Planetárium igazgatója ezekben a napokban éjjel-nappal az Opportunityről érkező képeket vizsgálja figyelmesen. A csillagász egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint ezek páratlan szépségűek és teljesen új információkat szolgáltatnak a Mars felszínéről. Az iker űrszondák által szolgáltatott adatok alapján a közeljövőben talán el lehet dönteni, hogy a Marson talált kőzetek vulkáni eredetűek- e, vagy esetleg nagy víz lehetett fellelésük helyén. A most talált eolit származását illetően a Földön két nézet ismert - magyarázta a csillagász: vagy láva eredetű, vagy egykori nagy tavak helyén található. Horváth András szerint szerencsés esetben beigazolódhat, hogy van, vagy volt víz a Marson - ennek tisztázása a marsi szondák és önjárók egyik fő feladata. A Spirit sorsára nézve óvatosan derűlátó a csillagász. Úgy véli, a Spirit adáskimaradását csak szoftverhiba okozza, amelyet az űreszköz földi szimulációja révén kijavíthatnak. A Spirittől is várhatók igen érdekes megfigyelések, de türelem kell az eredmények kivárásához, mert miután az eszköz működőképes állapotba került, még mintegy három hónapig tart az útja a három kilométerre lévő hegyig, ahol mérni fog. Horváth András két szerzőtársával, Gánti Tibor és Szathmáry Örs fejlődésbiológusokkal együtt elméletet dolgozott ki a marsi életről, amelyet a csillagász szakma a fekete dűne- foltok teóriájaként regisztrált. A hipotézis a Mars Global Surveyor kamerája által a Mars déli sarka körül felvett képeken látható sötét foltokat értékelte, és arra jutott, hogy a foltokat esetleg olyan mikroorganizmusok hozhatják létre, amelyek fotoszintézissel élnek, és maguk is olvaszthatják a marsi vízjeget. Ezzel kapcsolatban dr. Horváth András felhívta a figyelmet arra, hogy ő kollégáival inkább az európai eszközöktől, elsősorban a kideríthetetlen okból szerencsétlenül járt angol Beagle 2-től várt támogatást. „így sem zárható ki, hogy a működő űreszközök is találjanak és vizsgáljanak olyan óriásmolekulákat, amelyeket a marsi szél szerte fúj a sarkvidékekről. Bár a két amerikai roboton, a Beagle 2-től eltérően, nincs biológiai jelenségek megtalálására és vizsgálatára alkalmas berendezés, így ezektől sokat nem várhatunk, hanem majd a Mars északi és déli- körzetébe indított későbbi expedíciókban lehet reménykedni. A marsi életre vonatkozó jelet szerencsés esetben azonban talán a Spirit és az Opportunity is észlelhet, a sziklákon ugyanis lehetnek nyomai a marsi mikroorganizmusoknak, vagyis az életnek” - mondta a csillagász. A szerelem sem vak A szerelem sem vak, legalábbis, ami a kedves haját, arcvonásait illeti, amit az emberek többsége - legalábbis egy amerikai felmérés szerint - szívesen megváltoztatna egy kicsit. Mint a szakemberek vizsgálódásaiból kitűnt, a párkapcsolatban élők több mint fele véli úgy, hogy párjának legalább egy külső jellegzetességét szívesen megváltoztatná. Az amerikai arcplasztikai és rekonstrukciós sebészek szövetsége által végeztetett vizsgálat nyomán az derült ki, hogy a megkérdezett nők 59, a férfiak 54 százaléka szívesen látná, ha kedvese valamit - legalább egy dolgot - módosítana külsején. A férfiak többnyire nagyobb veszekedések során, vagy éppen azok után, dühből ajánlanák társuknak a plasztikai sebészet szolgáltatásait, míg a nők inkább jobbító szándékkal, szerelmük kinyilvánításául javasolják életük párjának azt az apró, vagy nagyobb módosítást. A válaszadók elsősorban kedvesük haját (a nők 24 százaléka, a férfiak 17 százaléka), ráncait (a nők 9 százaléka, a férfiak 11 százaléka), orrát (nők 11 százaléka, a férfiak 9 százaléka), száját, szemeit és füleit (mindkét nem 6-6 százaléka) változtatnák meg. SÉTÁN A ZÜRICHI PINGVINEK. A tél örömeit élvezik a svájci nagyváros állatkertjének mókás kis állatai. A 18 pingvin a gondozóik kísé- retében rendszeresen sétát tesz lakóhelyük havas parkjaiban, ismerkednek a zoo környékének életével. __________ fotó: epa Eg yél úgy, mint egy csiga! A slow food mozgalom, amelynek jelképe egy csiga, Olaszországból indult el, ahol már több évtizeddel ezelőtt meghirdették az amerikai gyorséttermek elleni harcot-. A központ Párizsban van, nem véletlenül: a franciák sem hívei a hamburgeráradatnak. Általában a mediterrán élettempó kedvez a szertartásos, nyugodt étkezésnek. Véleményük szerint a jövő gasztronómiai trendjének lényege nem a globalizáció, éppen ellenkezőleg: az a cél, hogy minden nemzet felfedezze és értékelje saját, őshonós állat- és növényfajtáit, élelmiszer alapanyagait. - A slow food mozgalomnak egyelőre még nem tagjai a magyar éttermek, ám a Gundel az lesz hamarosan - mondta el Kozma Kálmán, a patinás magyar étterem igazgatója. Magyar- országon eddig főleg borászok és borszakírók léptek be a mozgalomba, a bor ugyanis fontos kiegészítője egy-egy menüsornak. A kiváló magyar boroknak mindig az ételhez, a szezonhoz és a tájhoz kell igazodniuk. Ez eleve feltételezi, hogy nem gyorsétkez- dében, állva, kapkodva költjük el a vacsoránkat. Nemcsak farsangi álarcot viselünk Álarcosbálok idejét hozza a farsang. A szerepjáték és a jelmez ilyenkor kötelező. És az élet más napjain? A farsang az európai keresztény kultúrkörökben a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak, amely a vidámság, az önfeledt szórakozások, az álarcos-álruhás mulatságok és felvonulások jegyében telik el. Ám a vallási hagyományok kereteiben megjelenő farsang gyökere még a pogány vüágban rejlik. Föllelhető már az antik görögök athéni dioníiszoszi ünnepeiben, álról az álarcos jelmezbálok egyúttal teret adtak a szexuális szabadosságnak is. A késő római korból származtak át német és olasz földre, majd később hozzánk is a farsangi szokások. A német Farschang (innen a magyar elnevezés) a középkorban a Rajnához fűződő hagyományokhoz kötődött. Ilyenkor a tavasz istennőjének tisztelegve, mulatozva hajóztak végig a folyón, és a jó rajnai borok hatására a gátlások is felszabadultak... Az olaszok híres karneválja a farsangot lezáró felvonulás, ilyenkor egy hajót ábrázoló virágkoszorús szekér, a carrus navalis (inn^n a karnevál szó) körül vonultak fel az álarcosok, az állati alakokat öltő jelmezesek, s a szórakozni, mulatni vágyó tömeg. A farsangi mulatozásoknak magyar földön is ősi múltja van. A ta- vaszvárás, a termékenység- és termésvarázslás pogánykori szokásai keveredtek a vallási hagyományokkal. A vallásos és népi hagyományokkal átszőtt gazdag farsangi szokásokban, az álarcokban, a jelmezekben, az alakoskodásokban, a dramatikus játékokban, ősi törekvések fejeződnek ki. A szerepek leleplezésével a mulatságok résztvevői annak a vágynak akarnak utat adni, hogy levetkőzhessék a viselkedési kötelmeket, kiadhassák magukból az elfojtott érzelmeket, feloldhassák a feszítő vágyakat, felszabadulhassanak a kötöttségek alól. Az ember - élete során - egyébként is számos viselkedési formát ölt magára, sokszor azoknak az érzéseknek, késztetéseknek a leplezésére is, amelyről úgy véli, hogy azok mások számára elfogadhatatlanok. Ám előfordul, hogy éppen így védekezik mások érzelmi megnyilvánulásaival szemben. Ki ne ismémé el: szerepeink vannak, amiket el kell vállalnunk? Ahogy Shakespeare írja, „Színház az egész vüág és színész benne minden férfi és nő”, azaz mindenkire sok szerep vár. A neves amerikai pszichológus, 1. L. Moreno, a XX. század nyelvén úgy fogalmaz, hogy az egyén „szociális hálóban”, a közösség keretei között játssza szerepét, amelynek két része van: a társadalmilag elvárt és a kulturálisan adott. A színház speciális módszere pedig közismerten az álarcos játék. Az álarc az emberben rejlő másik ént jelképezi, amint a színházi maszk rajza is a nevető és a síró emberről vall. Az álarc voltaképpen a belső és a külső; a játék és a valóság; az élet és a halál közötti határ archaikus szimbóluma. A farsangnak tehát mélyebb üzenete van mindenkire nézve és a mindennapokra vonatkoztatva. Vajon jól játsszuk-e szerepeinket? Mindannyiunknak sokféle szerepe van, hiszen lehetünk apa és gyerA legkisebbek is álarckészítéssel várják a farsangot mek, főnök és beosztott, de még sok más szerepben egyszerre. Vajon álarcainkat védekezésül vagy támadás céljából alkalmazzuk? Hiszen akarva-akaratlan valamennyien bizonyos helyzetben szükségképpen álarcot öltünk. És ehhez nincs szükség semmiféle ünnepi körítésre. Az ördög elszunyókált Mi lehet a magyarázata, hogy azonos típusúnak tűnő légibalesetek némelyikét csaknem minden utas túléli, mások pedig nem hagynak túlélőt maguk után? A múlt év végén Lagosnál a tengerbe zuhant egy induló Boeing- 727-es. A balesetet csak néhány utas élte túl. A közvetlenül újév után a Vörös-tengerbe zuhant B- 737-esen tartózkodók pedig mind életüket vesztették. Némi megkönnyebbülést okozott viszont, hogy a január 5-én München előtt leszállásra kényszerült osztrák Fokker-70-esnek (ilyenekkel repül a MALÉV is) csupán egyetlen utasa sérült meg, s ő is csak könnyebben. Úgy látszik, hogy ez esetben az a bizonyos gonosz ördög elszunyókált, mert á baleset - ha lehet ilyet mondani - jókor, jó időben és jó helyen történt. Jókor, mert a jégtelenítő berendezés törése miatt a Rolls- Royce hajtóművek még olyan magasan álltak le, hogy a pilótáknak volt idejük megfelelő kényszerleszállóhelyet keresni. További „ördögi szerencse”, hogy a Fokker hajtóművei nem a szárny alatt lógnak, hanem magasan, a farokrész két oldalán kaptak helyet, így a hasraszálláskor nem akasztják meg a „kétszázzal” csúszó gépet. A farokrészen magasan elhelyezett sugárhajtóműveinek köszönhetően úszta meg a Tesszalonikiben hasraszállt MALÉV Tu-154-es is a katasztrófát. Fokozza a veszélyhelyzetet, hogy a gépeket a lehető legköny- nyebb anyagokból építik, mert a nagyon szilárd, de nehéz anyagokból készült gép egyszerűen nem lenne képes felemelkedni. A minél kisebb légellenállást szolgáló áramvonalazás, és a belső légnyomást jól bíró, körkeresztmetszetű törzs miatt az utaskabinok hosszúak, szűkek és szinte csak libasorban hagyhatók el. Az utasteret burkoló könnyű anyagok egy része gyúlékony, vagy égésekor mérgező gázokat bocsát ki. Amennyiben van még a tartályokban üzemanyag, az rendszerint nagy lánggal, és mérgező, a menekülést és a mentést is gátló füsttel ég el. Ezért amellett, hogy minden téren igyekeznek a biztonságot fokozó anyagokat, módszereket, szerkezeteket kialakítani, a légikatasztrófák elleni leghatásosabb védekezés még mindig csakis a megelőzés, bárha á baj oka - leggyakrabban emberi mulasztás, műszaki hiba, vagy az időjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása - az utólagos elemzések alapján legtöbbször elhárítható lett volna. ■ RUHAKÜLÖNLEGESSÉG OLASZORSZÁGBÓL. Igazán merész modellt mutat be az olasz manöken az idei római divathéten. A Franco Ciambella tervezte ruhaköltemény sokat mutathat viselőjé- ből, kérdés, hogy a magyar hölgyek is viselnék-e? fotó, epa
