Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-29 / 28. szám

B ■■■ 2004. Január 29., csütörtök RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA A DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MECSEKI FOTÓKLUBBAN. Lapunk fotórovatának munkatársai, Lauter László és Tóth László voltak a pécsi alkotóklub vendégei kedd este. A fotóriporterek a digitális techniká­ról, napi munkájukról, az újság képszerkesztéséről, a fotóarchiválásról tartottak bemutatót, és beszélget­tek a résztvevőkkel. fotó, tóth László Nyáron nyit a Szabadtéri Színpad A Káptalan utcába „költöznek" a zenés rendezvények A nyáron újra vendégeket fogad Pécsett a Káptalan utcai Szabad­téri Színpad, sőt, a sörsátor is ide költözik a kultúrprogram- mentes időszakokban. Az építményt az önkormányzat és a PW Rt. közös beruházásban újítja fel a színházfesztivál kezdetére.- Sikerült megegyezni a Pécsi Vá­rosüzemelési és Vagyonkezelő Rt.-vel, miszerint átveszik a vá­rostól a Káptalan utcai Szabadtéri Színpad kezelését, és az önkor­mányzattal közös beruházásban felújítják az intézményt - tudtuk meg Meixner Andrástól, a kultu­rális bizottság elnökétől. Az ön- kormányzat ebben az esztendő­ben 60-70 millió forinttal száll be a munkába, és ebből a pénzből júniusig, a IV. Pécsi Országos Színházi Találkozó kezdetéig a színpadot állítják helyre, vala­mint ideiglenes megoldással öltö­zők készülnek. Ugyanakkor a PW Rt. a táj- és a parkrendezést vállalta fel, valamint a tettyei ro­moknál alkalmazott mobil néző­térhez hasonló megoldással egy fémvázas szerkezetet készíttet­nek műanyag ülőkékkel. Ez a 700 férőhelyes lelátó sík alapzatra ke­rül, ehhez a meglévő természetes lejtésű kb. 50 centi magas földré­teget ledózerolják, és a színpad előtt egy zenekari árkot is kialakí­tanak. A cél az, hogy itt egy nagy­méretű egybefüggő sík területet képezzenek, mert a mobil lelátó egy-két nap alatt szétbontható, és a helyére kerül a rendezvényszü­netek idején a korábban a Centrum Áru­ház előtti téren felállított sörsá­tor. A tervek sze­rint a jövő év­ben újabb 100 millió forintos befektetéssel rendbe hozzák a kőépületet is, bár a gondokat tetézi, hogy az építmény egy része műemlékvé­delem alatt áll. 2005-re tervezik a profi világítás és gépészeti beren­dezések kialakítását is. Az újjáva­rázsolt színpad a mobil nézőtér­rel tehát a júniusi színházfeszti­válon fog debütálni, és az a hosszú távú elképzelés, hogy a nyári zenés daraboknak mindig itt legyen a helyszíne, hiszen itt az élőzene is biztosítható. Arra pedig Jordán Tamás, a POSZT Kht. egyik vezetője tett ígéretet, ha a Káptalan utcai színpad hasz­nálható, akkor a színháztalálko­zónak lesz egy musicaleket felvo­nultató része is. Az idei program már kiala­kult: a POSZT-ot követően a Nemzetközi Zenei Fesztiválnak és a Nyári Szabadtéri Játékoknak is az egyik állandó játszóhelye lesz a Káptalan utcai teátrum, majd augusztusban a Folklo- riáda világtalálkozó táncosai ve­szik birtokukba a pódiumot. Szeptemberben a Pécsi Napok rendezvényeinek egy részét köl­töztetik ide, és várhatóan ekkor állítják fel először a sörsátrat is. Mint Meixner András kiemelte, a sátor nem konkurense a kulturá­lis rendezvényeknek, akkor húz­zák fel, amikor a színpadot nem használják. Kiderült az is, hogy a színpad és a sörsátor működteté­sével igyekeznek tehermentesí­teni a Széchenyi teret, a város- központ zenés hétvégi bulijai­nak többsége tehát az év máso­dik felétől a lakásoktól mentes Káptalan utcába kerül. MÉSZÁROS B. ENDRE Helyreállították a Széchenyi teret A pécsi filmünnep miatt bontották meg a kövezetei Tegnap estére végeztek a Széchenyi tér másfél hete megbon­tott burkolatának csaknem teljes helyreállításával. A köve­ket a pécsi filmünnep fesztiválsátrának felállításához kellett felszedni. Másfél hete tizenöt helyen, néhol fél négyzetméter területen felszed­ték a pécsi Széchenyi térnek a Szentháromság-szobor és a dzsá­mi közötti kőburkolatát. Ezen kí­vül egy jó másfél méteres gödröt is mélyítettek, közvetlenül az egyik lépcső melletti relief előtt. A munkákat a pécsi fümünnep fesztiválsátrának biztonságos fel­állítása, illetve egy víztartály elhe­lyezése miatt rendelték meg a rendezők. Aggodalomra az adott okot, hogy a kövek - amelyek zö­me egy azóta felszámolt pécsi te­mető sírköveiből került ki - vajon épségben megússzák-e a művele­teket, illetve - ahogy azt a Kultu­rális Örökségvédelmi Hivatal megköveteli - eredeti formájában állítják-e helyre a megbontott burkolatot. A fesztiválsátrat hétfőn lebon­tották, a munkások kedden neki­álltak a felszedett kövek helyére tömött kőzúzalék kibontásának. Gyimesi Kinga, a pécsi filmünnep főszervezője tegnap kora délelőtt azt mondta, hogy csak napok kér­dése a tér helyreállítása, a mun­kák megkezdése előtt pontos kő­térkép készült, így mindent pon­tosan a helyére raknak vissza. A kedd este kezdődött havazás elle­nére viszont már kora délutánra csaknem teljesen helyreállt az eredeti rend a Széchenyi téren. A Pécsi Parképítő Kft. - ezt a céget bízta meg a PWRT a munkával - emberei már csak arra vártak, hogy megérkezzen a föld a gödör betemetéséhez, a köveket ugyan­is már lerakták.- Minden darabot megszámoz­tunk, így valamennyi az eredeti helyére került, és egy sem sérült - mondta a helyszínen Muck Vik­tor, a parképítők műszaki ügyin­tézője. - Már csak a gödröt kell betemetnünk estig, aztán pedig azokat a kisebb hiányokat pótol­nunk, ahol eredetileg sem volt kő. Ezzel és az utolsó simítások­kal, havazás ide vagy oda, egy-két napon belül végzünk. B. Z. Pécsi egyetemista a Don-kanyarban A több mint 100 évet megélt legen­dás pécsi jogászprofesszor, dr. Óriás Nándor tanítványaként került a frontra 1942-ben a Pécsi Jogtudo­mányi Egyetemről dr. Világosi György Devecserben élő, ma is praktizáló, aktív közéletet élő ügy­véd. Az ő életpályáját rajzolja meg M. Mester Katalin Kinyílik a rózsa, kihajt a levél című, most megjelent könyvében. A tisztes kort megért magyar értelmiségit a közelmúlt­ban a város díszpolgárává avatták, az Ügyvédi Kamara pedig Eötvös Károly-díjjal jutalmazta. Kitüntették hősiességéért és a fasizmus elleni fellépéséért. Megadatott neki, hogy maga írhatta a küzdelmes életpá­lyájáról és helytállásáról szóló könyv előszavát is. A kötet a szár­mazás, a család, a pécsi egyetemi évek bemutatásán túl nagy hang­súlyt helyez a magyarság egyik tra­gédiáját képező doni katonai áldo­zatvállalásra. Hangsúlyosan szere­pelnek a kötetben 1956 eseményei is. Mindez egyetlen sorsba ágyazot­tan jelenik meg előttünk fényké­pekkel gazdagon illusztrálva. A há­borúval, a sorsfordító történelmi eseményekkel való szembesülés személyessége, érzékletes plaszti­kus megjelenítése különös hiteles­séget kölcsönöz ennek az értékes kordokumentumnak. M. Mester Katalin érzékeny, értő fogalmazása és körültekintő szerkesztése meg­hitt kapcsolatot teremt az olvasóval. Ezáltal a munka nemcsak a sző­kébb pátriában, hanem a szélesebb közönség körében is érdeklődére tarthat számot. b. k. w* 1J Magyarul - magyarán tM Szókincsbővülés Új szavak keletkezésének sokféle módját ismerjük. Már Sylvester Já­nos megállapította, hogy nyelvünk igen gazdag képzőkben, amelyek­kel új jelentésű vagy jelentésárnya­latú szavakat alkothatunk. A szó­képzés a szókészlet gyarapításának leggazdaságosabb eszköze, mivel a képző rendszerint rövid, a képzett szó mégis motivált marad. Sajnál­hatjuk, hogy a szóösszetétellel szemben visszaszorulóban van. Néhány példámmal azt szeret­ném bizonyítani, hogy legújabban mintha újból erőre kapott volna. Az egészségvédelemmel foglalkozó szakemberek egyre többször emle­getik a kemizálás ártalmait. Az ide­gen szót a vegyszerezés váltotta fel. Igei változata a vegyszerez, a sóz, sároz, szennyez analógiájára a vala­mivel való ellátást, a valamüyenné tevést kifejező -z képzővel. Továbbképezve az ugyancsak ele­ven -és képzővel keletkezett a főné­vi alak. A -z képzővel alkották az ifjabb nemzedék képviselői a metróz igét. Annyira új, hogy szótárainkban egyelőre nem szerepel. A ’földalatti gyorsvasút’ jelentésű idegen szó - tetszik, nem tetszik - közhasznála­túvá vált. A -z-vel képzett változata azt jelenti, hogy valaki egy megha­tározott járművön utazik. Mintául szolgáló szavaink például a moto­roz, autóz(ik), bidkliz(ik), buszoz, villamosoz(ik). Érdekes viszont, hogy a tmliz(ik) = trolibuszon uta­zik jelentésben nem, vagy leg­alábbis ritkán szoktuk használni. Arra a kérdésre: Helyes-e? Elfogad­ható-e? - igennel válaszolhatunk. Bizonyítékául annak, hogy az ifjú­ság nyelvében is keletkeznek új szavak helyes képzéssel gazdagítva szókincsünket. Egyelőre szakszónak, egy sajá­tos foglalkozási csoport szavának tűnik, amelyet a pedagógusjelöltek­től hallottam. Ez a szó a gyakorló­zik. Egy kollégám „kissé magyarta­lannak” minősítette. Jelentése: pe­dagógusképző intézmény hallgató­ja a gyakorlati képzésben vesz részt: órát látogat (hospitál) és tanít a gyakorlóiskolában. Á -z(ik) képzős igéink közül több is valamüyen iskolai cselek­vést jelent: vizsgázik, szigorlatozik, képesítőzik. Az új szó nyelvi szer­kezetében nem különbözik az előbbiektől. A képesítőzik-re még abban is hasonlít, hogy mindkettő főnevesült melléknévi igenévből van képezve. Miként egymástól el­térő jelentésű a vizsgál, a vizsgázik és a vizsgáztat, ugyanúgy sajátosan új jelentést hordoz a gyakorol, gya­korlatozik igékhez viszonyítva a gyakorlózik. Egyelőre a közveüen hangú társalgási nyelv szava, s mint ilyen egy kissé szokatlan. Kár, hogy az újonnan létrejött, még szo­katlan szavakra - különösen a kép­zettekre - gyakran sütik rá ok nél­kül a magyartalanság bélyegét. Rónai Béla „Egyetemes” lelkiszolgálat Bár voltak az ügynek ellenzői (tán vannak is), de még dr. Tóth József rektorsága alatt a PTE Szenátusa megszavazta, hogy az egyetem fala­in belül, ugyanakkor mégis teljes önállóságot élvező lelkészség jöjjön létre. A hét, különböző felekezeti lelkész célja egy: nem egyházi pro­jekteket akarnak megvalósítani, hanem azért dolgoznak, hogy Isten országa növekedjen. A helyszín az egyetem Ifjúság úti épülete, a TTK. A hosszú folyosóról nyíló sok ajtó egyike mellett a kis táb­la: Egyetemi lelkészség. Vizsgaidő- szak van, legtöbben aggódó arccal vonulnak kínzatásuk színhelyére, és tapasztalhatóan mély gondolatokból zökkenti ki őket a kérdező. A minta (háromszori érdeklődés után...) fe­lettébb reprezentatívra sikeredik a következő válaszok ismeretében. Magas, barna hajú lány: - Lelkész­ség? Nem hallottam még róla. De imádkozhatnának értem, mert tuti, hogy ki fognak rúgni földrajzból... Baseballsapkás szigorú fiatalem­ber: - Ott - és a tőlünk tízlépésnyire lévő ajtóra bök, majd siet tovább. Egy szakállas, szemüveges (már bocsánat) igazi bölcsész: - Persze, tudok róluk. Beszélgettem is egyszer valamelyikükkel, nagyon rendes srác. Ez utóbbi mondat figyelmet érde­mel, két okból is. Egyrészt benne van a lelkészi szolgálat egyik - az is lehet, legfontosabb - eleme, nevezetesen a beszélgetés. Másrészt, bár talán egy lelkészt illetően elsőre tiszteletlenül hangzik, fontos a „srác” titulus is - azt jelzi, hogy az egyetemista korosz­tály partnereket lát a velük párbeszé­det folytató lelkészekben, papokban. Lettner Gábor, a Pünkösdi Közös­ség részéről ezt meg is erősíti:- Én a pécsi közösség ifjúsági pásztoraként működök, innen kerül­tem az egyetemre, mint ahogy vala­mennyi kollégám velem hasonló ko­rú, azaz harminc év körüli, ami biz­tos, hogy fontos abból a szempont­ból, hogy korban még elég közel va­gyunk az egyetemistákhoz, meg tu­dunk szólalni az ő hangjukon - leg­alábbis ez lenne a cél. Igen, a célokról mindenképp szót kell ejteni: egyáltalán lehetnek-e kitű­zött, deklarált célok a hét lelkész szá­mára? Mint Czövek Otivér református lel­kész mondja:- Még a mi egyetemi időnk óta is rettenetesen sokat változott az egye­temi élet. A nagy migráció miatt jó­formán kedd-szerda-csütörtökre sű­rűsödik be minden program, és akár­hogy is nézzük, a lelkészi munka, és azok a rendezvények, amiket mi kí­nálunk, bizony nem mindig verseny­társai más egyébnek. Ám ettől füg­getlenül a cél létezik: eljutni azokhoz is, akiknek még nincs kapcsolatuk az egyházzal. Gál Károly római katolikus atya is bólogat:- A „rendelési idő” mindig zsúfolt. És most már vannak rendszeresen visszatérő emberek is. Azt is elárul­hatom, hogy főképp a nem valláso­sak jönnek. Előfordult már olyan is, hogy a vajszlói esperes irányított hozzám egy itteni hallgatót. Persze, ez még elenyésző az összegyetemi létszámhoz képest, viszont tisztában kell lennünk azzal, hogy nem min­den egyetemi kar hallgatóinak esik útba a mi irodánk. Még mindig ke véssé ismert a tevékenységünk, ez a lehetőség. Ami az oktatók hozzáállá­sát illeti, voltak ellenhangok, én ma­gam láttam, amikor egy professzor leszedte a faliújságról a plakátunkat, s emellett tudunk olyan tanárról is bőven, akik akár az órán is beszélnek a lelkészségről, s jött már hozzánk hallgató azzal, hogy a professzora küldte... A lelkészek mélyen egyetértenek abban, hogy jelenlétük elsősorban a nem hívő fiataloknak lehet fontos. El­végre az evangéliumot azoknak kell hirdetni, akik még nem ismerik. Akik hozzájuk bekopogtatnak vagy valóban az istenkeresés útján járnak, ahhoz várnak további eligazítást, vagy egyszerűen ki akarják valaki­nek tárni a szívüket és aktuális, őket kínzó problémát szeremének elme­sélni, és persze akad olyan érdeklő­dő is, aki egyszerűen kíváncsi egy más felekezetire, annak életére és hús-vér képviselőjére. Lettner Gábor mondja:- A magam részéről úgy érzem - de szerintem mindegyikünk így van vele -, a közeljövőben változni fog ennek a 18-26 év közötti koroszálynak is az Istenhez való vi­szonya. Ahogy mi mondjuk, ezt az „ébredést” igenis el lehet érni, ha nem hinnénk benne, akkor a saját jövőnket kérdőjeleznénk meg, ak­kor ez a lelkészi szolgálat valóban nem lenne más, mint egy egyszerű munkahely. A fiatal lelkészek, papok fő felada­ta manapság abban van,- hogy az egyházak nyelvükben, sőt, litrugiájukban is alkalmazkodjanak a korhoz, és ezáltal találják meg a kö­zös hangot többek között az egyete­Részlet a 2002-ben köttetett, a FTE Pécsi Egyetemi Lelkészség működte­téséről szóló keretmegállapodásból: „A FTE feladatának tekinti az értelmiség nevelésén és szakmai képzésén túl, hogy elősegítse hafigatóinak és munkatársának még teljesebb szelle­mi és lelki kibontakozását, fejlődését. Ennek kívánt megfelelni akkor, ami­kor létrehozta, és a magyarországi egyházak és felekezetek (...) helyi kép­viselőinek közreműködésével, velük egyetértésben működteti a Pécsi Egyetemi Lelkészséget, amellyel biztosítani kívánja az Egyetem valamennyi hallgatója és munkatársa számára a Magyar Köztársaság Alkotmányában mistákkal, de még inkább a középis­kolásokkal is.- Egy ízben betoppant hozzám egy fiatalember, aki nagyon súlyos önértékelési problémákkal küzdött. Külső megjelenése miatt olyannyira nem bízott magában, hogy szinte zseniális képességei ellenére rosszul tanult, gyenge jegyeket szerzett. Egy hosszú, mély beszélgetésben, úgy érzem, sikerült megértetnem vele, hogy Isten hogyan látja őt. Ez talán csak egy pillanatnyi alkalomnak tet­szik, jó időben voltam jó helyen, de nagyon fontosak tudnak lenni az ef­féle feladatok nekünk is - mesélte Lettner Gábor. És amit - mintegy a lelkiszolgálat summázataképpen - Gál Károly fo­galmaz meg:- A lelkipásztor mindig lelkipász­tor. Ha valaki hozzánk fordul, abban nem a másik egyház fiát látjuk, nem küldözgetjük őket ide-oda, hanem Isten embereként foglalkozunk ve­lük. Nem különböző egyházak pro­jektjéről van szó, hanem sokkal in­kább arról, hogy Isten országa növe­kedjen. Ez esetben tényleg egyetemessé - tehetnénk hozzá. MÉHES KÁROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom