Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-28 / 27. szám

2004. Január 28., szerda K U L TÚRA -RIPORT 7. OLDAL Koncert a színházban Legutóbb három karmester vezé­nyelte a Pannon Filharmonikuso­kat a Pécsi Nemzeti Színházban, ma este fél nyolckor csak Ligeti András teszi ezt, aki bár pécsi szü­letésű, ritkán szerepel szülőváro­sában. A Matáv Szimfonikus Ze­nekar igazgatója, aki a világ összes valamire való zenekarát dirigálta már, most egy alkalomra hazatér. Hazai pályán lép fel Várnái Mari­anna énekesnő is, aki a Düssel­dorfi Operából jött vissza a PNSZ soraiba. A Pannon Filharmoniku­sok pedig névadó koncertjük után először adnak hangversenyt a színházban, ezúttal Schubert és Richard Strauss műveiből válogat­va. Strausstól az első világsikert hozó Don Jüannal indul a prog­ram, majd egyik legszebb kompo­zíciója, a Négy utolsó ének, vala­mint a Hétfátyoltánc, egyik leg­jobb operájának a Salomének is­mert zenekari része hangzik el. A műsor közepén Schubert kis C- dúr szimfóniája csendül föl, továb- bá a Rosamunda-nyitány. m. b. e. Színházi nevelés A fiataloknak szóló színház egyik alternatív útját képvi­selik a színész-drámataná- rokból álló színházi-nevelési, úgynevezett TIE-társulatok: aktivizálják a közönséget. A Kerekasztal Színházi Nevelé­si Központ színész-drámata- nárai e héten Pécsett vendég­szerepeinek. A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ társulata Wedekind A ta­vasz ébredése című darabjából ké­szített Gyermektragédia produkci­óját és a kamaszkori szerelemről szóló Már megint itt van... című foglalkozását hozta Pécsre. Hat nap alatt az Apáczai Nevelési és ÁMK Gimnázium és a Leőwey Gimnázium összesen több mint 300 diákja vehet részt színházi ne­velési foglalkozáson a Nevelési Központ színháztermében. A TIE módszerének specialitá­sa, hogy a korlátozott számú kö­zönséget bevonja a színházi folya­matba. A fiatalok sokszor írói is a történetnek, és az a szerepbe lépé­sükkel alakul. A felvetett erkölcsi vagy társadalmi problémát a szí- nész-drámatanárok és a gyerekek együtt bontják ki, a résztvevőknek testközelből van lehetőségük a színházi formanyelv elsajátítására, megértésére. A módszer adta kö­zös értelmezés lehetősége erőseb­ben formálja a fiatalok színház-ér­tését, kihat későbbi színházi élmé­nyeikre, ezáltal segíti értő közön­séggé válásukat. A rendezvényt szervező pécsi drámatanárok - Horváth Éva (Apá­czai Nevelési és ÁMK Gimnázium) és Vatai Éva (Leőwey Gimnázium) - meggyőződése, hogy nem elég az igényes színházi produkciókat pusztán látnia a középiskolás kor­osztálynak, valódi és tartós közön­ségévé csak akkor válhat a színhá­zi kultúrának, ha megtanulja jel­rendszerét, kipróbálhatja eszköz­tárát, ha formanyelvét értő befő1 gadóvá fejlődik._______________do. Kamara jellegű darabokkal várják az érdeklődőket FOTÓ: LÄUFER L. Szegénységet is viszünk az EU-ba Az Európai Unió bővítése számtalan kérdést vet fel a szociálpolitika alakítását illetően is. A 2004. május 1-jén csatlakozók és a későbbi tagjelöltek olyan problémákat visznek a kö­zösségbe magukkal, amelyek megoldása, ke­zelése nagy erőfeszítéseket igényel az EU va­lamennyi tagországától. Az új tagállamokban a milliókat sújtó szegénység, a munkanélküliség, egyes régiók leszakadása, a növekvő devianciák, a cigányság helyzete, az ifjú­ság beilleszke4ésének problémái, a szociális ellá­tórendszerek hiányosságai az elkövetkezendő időszakban az EU eddigi szociálpolitikájának át­értékelését, új elemekkel való kibővítését igénylik. Az EU a szociálpolitika eltérő értelmezése okán nemi vagy kevéssé készült fel ezen „másság” foga­dására, kezelésére. Az Európai Bizottság tagjai is e „fiatal társadal­mak” szociális problémáinak fokozott figyelem- bevételét és a bővítés szociális terheinek csökken­tését sürgették - emlékeztet az Alpok-Adria Mun­kaközösség Szociális Védelem Munkacsoportjá­Az egy főre jutó Mó nemzeti jövedelem az Alpok-Adria Munkaközösség h tagtartományaian ezer euróbán (1999) HCífK? (i>vajc) Burgerland Karintia Stájerország . 19,7 , ii 231 Szlovénia 9.5 Horvátország .......4.2 Magyarország . EU ■ 21,1 nak decemberi állásfoglalása, amely az Európai Unió bővítését követő szociálpolitika alakításáról és a szociális védelemmel foglalkozó intézmé­nyek, szervezetek közötti együttműködés szüksé­gességéről szól. Az Alpok-Adria Munkaközösség - amelynek tagjai között ott van Bajorország, ott vannak a fejlett észak-olasz és osztrák tartomá­nyok és ott vannak a kevésbé fejlett horvát és ma­gyar térségek - alkalmas lehet olyan európai együttműködési projektek kialakítására, amelyek elősegíthetik a szociális hátrányok csökkentését, az Európai Unió szociálpolitikájának megújítását. Meghatározó körülmény, hogy májusban az EU-hoz olyan országok csatlakoznak, amelyek­ben, az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem je­lenleg a gazdagabb tagállamokénak negyede, ötö­dé.- Mindezen túl az a fajta szegénység, ami a kö- zép-kelet-európai országokban - például a halmo­zottan hátrányos helyzetű baranyai kistérségben is - létezik, az EU-ban már nincs - egészíti ki a di­agnózis lényegét Porös Béla, a munkacsoport el­nöke. - Ha az EU ezeken a problémákon segíteni akar, akkor a szociális intézményrendszer meg­újításához is támogatások kellenek. Például a gyermek- és ifjúságvédelemben az EU már olyan struktúrák kiépítésére koncentrál, amelyekkel megelőzhető a gyermekek állami gondozásba ke­rülése. Az állami gondozásból kikerült fiatalok­nak pedig átmeneti munkahelyet, lakást, egyéb szociális gondoskodást juttatnak az önálló élet el­kezdéséhez. Az időseknél nem a bentlakásos in­tézmények a jellemzők, hanem a házi gondozás kiterjedtsége, illetve az olyan otthonok, amelyek lakói számára nagymértékben biztosítottak a ko­rábbi életfeltételeik, illetve az autonómiájuk. Eddig szociálpolitika alatt elsősorban foglal­koztatáspolitikát értették az EU-ban: akinek van munkahelye, rendszeres jövedelme, azt már nagy baj nem érheti. Most azonban az unióba olyan or­szágok kerülnek be, amelyekben elég jelentős számú munkanélküli van, és a bővítés következő köréből még szegényebb országok jönnek.- Az európai uniós szociálpolitika egyik fő jel­legzetessége, hogy minimális előírások vannak. A tagállamok számára mindig nyitott annak lehető­sége, hogy a közösséginél kedvezőbb szociálpoli­tikai és munkajogi szabályokat alkossanak polgá­raik számára - mondotta a munkavállalók csatla­kozás utáni helyzetéről szólva ár. Berke Gyula, a PTE ÁJK adjunktusa. - A tagállamok szociálpoliti­kájának jogi egységesítése mögött mindig az egy­séges gazdasági versenyfeltételek szempontjai áll­tak: egyik tagállam se juthasson előnye azáltal, hogy szociálpolitikája kedvezőtlenebb a foglal­koztatottak számára, mint a másoké. Az EU fejlettebb országaiban azonos jellegű szociálpolitika formálódott ki, amely a szociális juttatások, ellátások révén olyan szintet garantál, ami alá nemigen lehet kerülni.- Nálunk a szociálpolitika rendelkezésre álló struktúrái nem elégségesek ahhoz, hogy megfele­lő védőhálót képezzenek a társadalom pereme fe­lé sodródóknak. A szociológiai fogalom szerint mélyszegénységben élők a napi étkezésükhöz szükséges javaikhoz sem tudnak hozzájutni. A la­kosság egyharmada veszélyeztetett, és közel egy­millió ember él szegénységben. A kelet-közép-eu- rópai társadalmaknak nincs elegendő erőforrásuk e helyzet a felszámolására. Az Alpok-Adria Mun­kaközösség kerete azért is fontos, hogy a fejlett ré­giók szociálpolitikusai megismerkedhessenek az itteni szegénység problémáival, és ezáltal támo­gatói legyenek térségünk törekvéseinek az EU szociálpolitikájának formálásakor, a 2007-tel kez­dődő új költségvetése meghatározásakor - hang­súlyozza Pörös Béla. Az Alpok-Adria Munkaközösség példája is mutatja, hogy egyértelmű az unió tagjainak elvi érdekeltsége a csatlakozó új országok szociális problémáinak enyhítésében. És a szolidaritáson túl kellően önző szempontú is ahhoz, hogy ko­molyan számítani lehessen rá. Nem akarják, hogy bevándorlás, tömeges munkavállalás révén náluk csapódjanak le a szociális gondok, inkább hajlan­dóak a helyi kezelést támogatni. _____dunai l Jeg yzet A magyar Himnusz Kisgyermek koromtól kezdve nagyközönség hallgat, míg a síp­mind a mai napig szerettem éne- pal, dobbal felszerelt, jól össze­kelni a magyar Himnuszt. Szó- szokott szurkológárda előszeretet- bán nem fejezhető ki az a mégha- tel vállalja nemzeti imánk elő- tó különleges, szép érzés, ami adását. Énnek a kezdete sem ha- ilyenkor eltölt. Számomra az a sonlít a Himnuszra, a vége pedig légszebb benne, hogy mindenki oly kétségbeesett ordítássá fajul, énekel, öreg, fiatal, a kisiskolás, hogy az ember szeretne elbújni. Mari néni, Jani bácsi. Nem kell Az ellenfél sportolóinak arcán is operaénekesnek lennie, nem igé- tükröződik a meglepetés: vajon ez nyel vezénylést, énekpróbát, kot- lenne a Himnusz? Legalább a jó taolvasást. Falusi gyerek voltam, szándék dicsérendő, mondja va- ott nőttem fel. Szerettem közösen laki. Kétségtelen. De ezen lehetne énekelni, amire módom nyílott a több módon is segíteni. Nem miséken. Különösen szerettem a igaz, hogy több száz fiatal között nagy - ünnepeket, nielyek'■végén ne légyen három-négy olyan em- kivétel nélkül mindenki átadta bér, aki nyolcévi iskola után, ösz- magát az ének áhítatának. Tér- szebeszélve egymással, ne tudja mészetes a Himnusz előadása az első sort olyan hangon elkez- számtalan formában történhet, deni, ami sem túl mély, sem túl Operaházi ének- és zenekarral, magas. Bizonyára az egész kö- katonazenével és minden más le- zönség csatlakozna és kifogásta- hetőség adta módon. Kívánalom lanul menne az ének. De lehetne az, hogy áhítattal és‘oly--szépen számos ilyen célra elkészített le- adjákelő, ahogyazt mégírták:mezt feltenni, aminek kezdő so- A Himnusz megszólaltatására rai után a közönség is bekapcso- számos alkalom kínálkozik. Leg- lódik. többször sportesemények nyitá- Sokkal nagyobb tiszteletet ár­nyaként hangzik el. Hivatásom, demelne a hazánkat reprezentáló munkám kapcsán számos alkal-' nemzeti ima, amelynek emelke- mam kínálkozott, hogy különbö- dett szelleme inspirálja az elkö- ző országok" himnuszait hallgat- vetkezendő esemény előadóit és hassam a nézőközönség, sporto- minden résztvevőjét. Meggyőző­lók előadásában. Irigyeltem a né- désem, hogy a Himnuszt úgy kell meteket, angolokat, osztrákokat, előadni, ahogy azt Erkel Ferenc mert több tízezren oly szépen éne- megírta. Ezt nem lehet, nem sza- kelték. Sajnos a mi szép Himnu- bad „modernizálni". Ez nem szunk közös eléneklése koránt- táncdal. Ez országunk fohásza, sem kifogástalan. Általában a Dr. Szalai István Földbe döngölt kempingálmok „Tisztelt Polgármester Úr és Testü­let! Ezúton értesítjük, hogy lemon­dunk arról a szándékunkról, hogy Ibafán kempinget létesítsünk. En­nek oka, hogy a.... és a.... helyraj­zi számú telek vásárlási előkészü­letekor Öntől megkérdeztük, hogy a .... hr. sz. telek előtt lévő útra szüksége van-e a falunak. Az Ön válasza nemleges volt, és azt is mondta, hogy azt az utat meg lehet szüntetni vagy lezárni. Ön biztosí­tott minket a segítségéről, támoga­tásáról a kemping ügyében. Most, hogy ezt a földterületet megvettük, úgy hallottuk, hogy az útnak ma­radni kell, mert egy gazdálkodó itt akar közlekedni a traktorjával... ...Mi nem kívánunk sáros utat a kemping előtt, és azt sem, hogy a vendégeket kora reggel a traktor zaja ébressze .........Sajnos a bizal­munkat elvesztettük........Ezért lép­né nk vissza a kemping létrehozá­sától. Tisztelettel: Piet Bibo.” A levél tavaly május 25-én da­tálódott, Hollandiában, a feladója azóta sem kapott sem hivatalos, sem magánválaszt a címzettek­től.- Letörtek minden lelkesedést, oda a munka és az energia - kese­reg Szaller Béláné. - írja csak ki a nevem, nincs mit szégyellnem, az­tán jobb is így, mintha találgatná­nak. Szóval ez az egész kemping­ügy úgy kezdődött, hogy a faluban megtelepedett négy vagy öt hol­land család, az egyik a szomszé­domban. Egyszer szóltak, hogy az ismerősük befektetne Magyaror­szágon, mégpedig egy üdülőcent­rumba - ez volt 2000 áprilisában. Augusztusban pedig már itt is volt az úr, álló héten át járta a környé­ket, aztán letette a voksát Ibafa mellett: Itt lesz a kemping! Össze is hoztam a polgármesterrel, aki min­den támogatást megígért. Szallerné azt mondja, ekkortól domborodtak ki igazából a szere­pek. Egyrészt az övé, mert intézte a komplikált tulajdonszerzéseket. Akkor zajlott ugyanis a téesz fel­számolása, a földjei ötvenhárom különböző lapon szerepeltek. Bizakodás felsőfokon „A községen halad át azok többsége, akik a környék közismert kirándu­lóhelyeire, így Gyürűfűre, Almáskeresztúrra, Korpádra, Kánba, Almamel­lékre vagy éppen Szentmárton-pusztára tartanak. Ilyen helyzetben Ibafa turisztikai vonzereje egyre jelentősebb. Érthető, hogy hosszú évek távla­tában az idegenforgalmi vállalkozást illetően erre az erőforrásra támasz­kodik a faluvezetöség.” „Elsősorban a holland bevándorlóknak köszönhetően számos népi stílu­sú lakó- és középület újult meg úgy, hogy a régi építészeti jellegzetes­ség nem veszett el.” „Kiemelt feladatnak tekinti Benes László polgármester azt, hogy a telepü­lésküllem csinosodjon .......Bíznak abban is, hogy a holland vállalkozó önko rmányzati földterületen minél hamarább létrehozza a kempinget." (Dunántúli Napló, 2002. május 24.) Egymillió forintért lett egy földda­rab, rajta egy lábas pajtával a hol­landé, aztán egy másik is százeze­rért. Majd megindultak a munka­gépek, folyt a tereprendezés - és állítólag ekkor került szóba igazán a területet vagy tízméteres szaka­szon érintő földút, amire - állítja Szallerné - azt mondta a polgár­mester, hogy semmi szükség rá. így emlékszik Olasz Zsolt is, aki „szimpla ibafaiként” kerül a kép­be. - Szóban egyeztek csak meg, papír nem készült - idézi föl a sze­rinte történteket. - Aztán október­ben a polgármester úr már azt mondta, hogy szó sem volt az út megszüntetéséről. Azt mondom: személyes dolgok vannak a háttér­ben, valaki - a fölötte lévő szom­széd - nem akarta háromszáz mé­teres kerülővel kihordani a fát az erdejéből. Most egy olyan úton, amit évente tizenötször ha hasz­nálnak, múljon, hogy lesz-e kem­ping?! Ami munkát hozott volna ide, ahol ötvenszázalékos a mun­kanélküliség? Hiszen a holland ki- kötöúe: csak ibafaiak dolgozhat­nak az építkezésen, és később is alkalmazott vol­na ittenieket. Aztán egy kem­pingnek más haszna is van. Bonyolítja a helyzetet, hogy közben a hol­land tudomásá­ra hozták: bi­zony, rendezési tervre is szükség van, mert a helyet belterületté kell nyilvánítani. Csak ahhoz ön­rész kell ám, háromszázezer fo­rint, ami nincs. Piet Bibo erre is a zsebébe nyúlt volna, mondja Szallerné. Mégsem fizette ki, annyira elmérgesedett 2002 októ­berére a helyzet a szomszéddal, aki az alpolgármester családjának bevonásával aláírásokat is gyűj­tött az „út megmentéséért” - állít­ja. A hölgy és Olasz Zsolt még egy testületi ülésre is elmentek, hogy valamiképpen összeboro­nálják a feleket, ám hiába. Piet Bibo végül teljesen elkeseredett, azóta nem is tűnt föl a faluban, csak a levele érkezett meg tavaly májusban. Benes László polgármester min­den kérdezés nélkül mondja: ő bi­zony soha nem ígért semmit az út­tal kapcsolatban. Hozzáteszi, a kép­viselő-testülettel úgy egyeztek meg, hogy személyesen kellene tárgyalni a hollanddal. A rendezési terv most készül, és ha kemping lesz, annak úgy kell benne szerepelni. De ez a terv sem oldja meg az útproblémát; miután külterületen megy, a közút­kezelőhöz tartozik, a módosítgatás nagyon költséges lenbe. Ami pedig a „dühös szomszédot” illeti: arrafe­lé többeknek is van erdeje, akiket ő képviselt. Benes László mindezzel együtt nem mondott le a kempingről. De mindenképpen személyesen kel­lene tárgyalni a hollanddal, ismét­li, akinek üzentek, s aki vissza­üzent, hogy levélben várja a vá­laszt. Ráadásul pont azok nem ad­ták meg Piet Bibo címét, akik „a hangulatot keltik a faluban”, mondja a polgármester. Ha segít: a holland úr címe az önkormányzatnak küldött levélen is szerepel. BALOGH ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom