Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-23 / 22. szám

HH 2004. Január 23., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA ­ELÖFILMFESZTIVÁL. A hajdan Pécsett rendezett sikeres filmfesztiválok visszaidézésére négynapos rendezvénysorozat kezdődött tegnap. A Pécsi Filmünnepet dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg két helyszínen is: a Volt,...lesz, lehet még? kiállításon a Művésze­tek Házában, illetve az ünnepi gálán a Pécsi Nemzeti Színházban. Erre a pár napra ismét filmesek, kritikusok, újságírók lepték el a várost. Felvételünkön Makk Károly rendezőt interjúvolják.______________________________________________________ fotó: tóth László Tiszta szavak „Sólyom-szárnyakon” A pécsi filmszemlék egyik első nagy si­kere az Apa című Szabó István-film volt, a szereplők között pedig ott találhattuk a ma is aktív színésznőt, Sólyom Katalint. A művésznő immár 36 esztendeje hűsé­ges tagja a Pécsi Nemzeti Színháznak. Kevesen képesek felnőttként is büszkén vál­lalni, hogy gyermek módjára tudnak még örülni, rácsodálkozni a világ megannyi szép­ségére. Sólyom Katalin színművésznő az egyik a kevesek közül, aki számtalan szerep­ben és irodalmi esten bizonyította, hogy nyi­tott a tiszta lelki felemelkedésre. Tudják ezt róla mások is, nem véletlen, hogy Berták László személyesen neki szánta azt a gyerme­ki vallomást, melyet a pécsi közönség a múlt év végén egy nagyszínházi jótékonysági esten láthatott az előadásában. Arra viszont már alig emlékszik a publikum, hogy a színésznő az egyik sztárja volt a hajdani filmszemléknek, játszott az Apa című filmben, mely az 1966-os (!) 2. Pécsi Filmszemlén a kriti­kusok díját kapta, előtte viszont nagydíjat nyert Moszkvában.- Szabó István még a buda­pesti Universitas együttesben is­mert meg, így játszottam az első filmjében, az Álmodozások ko­rában is, majd később az Oscar- díjas Mephistóban. Az Universi­tas az egy más világ volt, szá­momra ott kezdődött minden - vallja a színésznő. És felfeslenek a szálak. A kitűnő tanuló Katika eredetileg kémia-fizika szakos tanárnak készült az Eötvös Ló­ránt Tudományegyetemen. A diplomát is megszerezte, ám az egyetemen alapító tagja volt az Universitas együttesnek - olyan társakkal, mint Jordán Tamás, Fodor Tamás, Hetényi Pál vagy Halász Péter - és ez a nagyon ko­molyan vett hobbi eldöntötte a további sorsát. Az Egyetemi Színpad ugyanis akkoriban az értelmiségiek fellegvára volt: irodalmi estek, filmesek találkozóhelye, heppeningek ottho­na. Sólyom Kati a diplomaszerzést követően a Gondolat Kiadó lektoraként hódolt tovább a fővárosban színjátszó szenvedélyének, majd 1968-ban leszerződött a Pécsi Nemzeti Szín­házhoz, mert az akkori főrendező Dobay Vil­mos (aki egyébként az Universitasnak is a rendezője volt) idecsábította. Azóta 36 esz­tendő teít el, és a színésznő nem tágított a vá­rostól, igaz, férje, Várnagy Attila, valamint Kinga lánya és Gergely fia is itt tartotta. Szere­pek sora következett, eleinte főként gyermek­figurák, Twist Olivértől Puckon át Nyilas Mi­siig, hozzátéve azt is, hogy mindig közel áll­tak hozzá a gyerekszerepek. Szívesen idézi fel emellett Gertrúd alakját a Hamletból, a Vén­asszonyt a Csirkefejből, Petiponnét az Osztri- gás Midből, és természetesen a legfrissebb si­kert, Grace-t a Grace és Glóriából. Ez a kétsze­mélyes kamaradarab már a 25. előadásnál tart, és 2003. végén a vidéki színházak talál­kozóján is nagy visszhangja volt.- A gyerekkarakter örökké ott motoszkál bennem - összegez Sólyom Kati. - A pódium- műsoraim többsége hozzájuk szólt. Ez azon­ban igen nagy felelősség, mert ők könnyen megronthatók, nekik száz százalékig tiszta művészetet kell adni. A Csipkefa című nép- költészeti összeállítás ma is annyira a lelkem­ben van, hogyha éjszaka felkeltenének, hiba nélkül elmondanám. A művésznő pedig nem pihen, rendre lát­hatjuk a színpadon, könyvet szerkeszt, mondja és tanítja is a versmondást, színiisko­lásoknak, zeneművészeknek, pedagógusok­nak, mindenütt, ahol odafigyelnek a tiszta gondolatokra. mészáros b. endre Sólyom Katalin a Grace és Glóriában fotó: tóth l. Csokonai-díjas Szélkiáltó A Magyar Kultúra Napja alkalmá­ból Hiller István kulturális mi­niszter tegnap Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban meg­rendezett kitüntetési ünnepsé­gen Csokonai Vitéz Mihály alko­tói díjat adott a 30 éve alakult pé­csi Szélkiáltó Együttesnek (Lak­ner Tamás, Keresztény Béla, Rozs Tamás, Fenyvesi Béla) a magyar és világirodalom klasszi­kus és kortárs költőinek, az együttes tagjainak zenéjével elő­adott, versei magas színvonalú, itthon és külföldön egyaránt elis- mert megszólaltatásáért. ■ A kultúra megyei ünnepe Mint oly sok éve hagyomány, idén is ünnepélyes külsőségek között ülte meg a Magyar Kul­túra Napját a Pécs-baranyai Kulturális Szövetség, ezúttal - a helyi városi önkormányzat­tal karöltve - Komlón. A komlói Színház- és Hangver­senyteremben már az előcsarnok­ban rendezett két kiállítás is a kul­túra ünnepére irányította a figyel­met, ahol a leendő nívódíjasok mu­tatkoztak be, majd az ünnepi mű­sorban is további két nívódíjjal elis­mert együttes lépett fel. Páll Lajos üdvözlése után dr. Tóth József, a Kulturális Szövetség elnöke tartott beszédet, majd Bokor Béla és dr. Csefkó Ferenc alelnökökkel közö­sen adták át az oklevéllel és 70 ezer forint készpénzzel járó díjakat. 2004-ben megyei nívódíjban részesült a NagytótfaluiTskolatör- téneti Gyűjtemény és Tájház Fia­tal Alkotók Közössége, a Pécsi If­júsági Ház Vonószenekara, a Sik­lósi Városi Könyvtár és a Komlói Súgólyuk Színház. Ezenkívül több egyesület és közösség is elismeréseket adott az este folyamán. A Baranya Me­gyei Önkormányzat kulturális bi­zottsága oklevéllel ismerte el a Magyar Népművelők Egyesülete Baranyai Szervezetének munká­ját, míg a későbbiekben a kitün­tetett is díjat adott át: Szabó And­rásáénak, a Hosszúhetényi Álta­lános Művelődési Központ mun­katársának. Komló Város Önkormányzata oklevéllel jutalmazta a Him Sin­gers Együttest, valamint a Komlói Pedagógus Kórus karnagyát, dr. Szabó Szabolcsot és a kórus titká­rát, Winner Kálmánt. A Baranya Megyei Honismere­ti Egyesület elismertje lett idén Budai Györgyné, a szentlászlói általános iskola igazgató-helyet­tese, míg a Baranyai Emberekért Szövetség Jencsik Jánost, a Kom­lóért Egyesület elnökét, valamint Ravazdi Lászlót, a Szigetvári Vár- baráti Kör első emberét részesí­tette elismerésben. M.K. A komlói Súgólyuk Színház nívódíjas társulata FOTÓ: DEÁK G. A kultúra baranyai lovagjai A Falvak Kultúrájáért Alapítvány által létrehozott Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címeket az idén immáron hatodszor adomá­nyozták. A díjakat önkormány­zatok, társadalmi szervezetek je­lölése, valamint az alapítvány ta­nácsadó testületének javaslatai alapján ítélik oda. Baranyából két jelölést fogadtak el. Újvári László nyugalmazott szabadszentkirályi néptanítót ütötték lovaggá, illetve posztumusz lovagi címet kapott a pécsi származású, ám életének nagy részében Zengővárkonyban tevékenykedő Császár János, né­hai kántortanító. K.F. Mennyit ér az élet... Pénzbeli kárpótlás a hátramaradt hozzátartozóknak A második világháborúban kényszermunkára hurcolt romák kárpótlási ügyeit még az idén rendezik - jelentette be a roma­ügyi államtitkár. Ugyanakkor az elvesztett élet kárpótlásával kapcsolatban is súlyos problémákat vetnek fel sokan. Mi a helyzet a megsemmisített internáltakkal, a zsidókkal, a cigá­nyokkal, a Szovjetunió elleni háborúban elesettekkel?- Az én édesapám sváb emberként, mint magyar kátona halt meg a hábo­rúban - panaszolja M. J.-né. - Féléves voltam akkor, egész életünket hátrá­nyosan érintette elvesztése. Akik túl­élték a borzalmakat, sok év hadifog­ság után hatalmas kártérítést nem kaptak, de éltek. Még föl tudták ne­velni gyermekeiket, egyengethették jövőjüket. Az én édesapám viszont meghalt, sem simogatást, sem jó szót, sem útravalót nem kaphattam tőle. Kaptam viszont 50 ezer forintot, mert ennyi ugye ejgy élet... föláldozva egy elhibázott politika „oltárán”. T. L-né mint ugyancsak hadiár­va szintén azt hangsúlyozza, na­gyon megszenvedték, hogy apa nélkül nőttek fel. Szerinte azt sem hangsúlyozta senki eléggé, hogy ők kényszerből mentek Oroszország­ba. Édesanyámtól tudom - folytatja - milyen nehéz szívvel, könnyes szemmel vált el tőlünk édesapám. 50 ezer forintot kaptunk utána... Pécsi olvasónk, T. K. azt pana­szolja, hogy 1944-ben fiatalon eva­kuálták Németországba. 10 hóna­pot dolgoztatták fizetség nélkül. Hatvan év múltán sem tudja, kire, mire kell várni még, miután előírá­sosan több éve benyújtotta kárpót­lási igényét az illetékes német hiva­tal magyarországi képviseletén. Özvegyek, árvák, hősök, áldo­zatok... 97 éves zsidó férfi hozzá­tartozója is hozzánk fordult az idős ember meggyilkolt felesége ügyében. A történelem súlyos sér­tettjei ők. Nem követelnek, csak hangot adnak a puszta ténynek: él­nek még. Várnak. Fogy az idejük. Szavaikban sokféle kérdés feszül. Az életüket vesztettek kárpótlásá­val kapcsolatos kérdésekkel a Bara­nya és Somogy Megyei Kárrendezé­si Irodához fordultunk. Burgertné dr. Góczán Mária kirendeltség-vezető és dr. Herger Csaba, a hivatal mun­katársa elmondták, hogy konkrét térségi kárpótiási összesítést nem vezetnek. 1997-ben országosan 180 ezer kérelem érkezett az irodához élet elvesztése miatt. Ezek közül 120 ezer ügyben született helyt adó hatá­rozat. Az ő esetükben kiegészítik a kárpótlást 400 ezer forintra. Az ügyek sokfélék. Közös ben­nük a kényszerű halál.- Az élet elvesztéséért járó egy­összegű kárpótlásról először az 1992. évi XXXII. törvény rendelke­zett, pontosan meghatározva a sére­lem elszenvedésének körülményeit- tájékoztat a kirendeltség-vezető. - A kárpótlás megállapításának felté­teléül határozta meg a jogszabály, hogy az élet elvesztése a magyar bí­róság törvénysértő halálos ítéleté­nek végrehajtása vagy büntetőügy­ben a szabadságelvonás tartalma alatt, kétségkívül az eljáró magyar hatóság szándékos közreműködése miatt következett be. Az erAlített esetekben az elhunyt özvegye, gyer­meke, szülője 1000000,-Ft, testvére pedig 500000,- Ft kárpótlásra volt jogosult. Ez az összeg került megál­lapításra a fenti törvény hatályba lé­pésétől 1997. június 6-ig beadott ké­relmek elbírálása során.- A személyi kárpótlásról szóló törvényt 1997-ben módosították, két jelentős csoporttal bővült az egyösszegű kárpótlásra jogosultak köre. Azon sérelmet szenvedettek után, akik a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai önké­nye miatt illetve a deportálás vagy a kényszermunka ideje alatt vesz­tették életüket, 1997. június 7. és 1997. október 7. között a már emlí­tett hozzátartozók terjeszthették elő kérelmeiket. Ekkor azonban a törvény már nem rendelkezett a kárpótlás mértékéről, erre az 1999. évre vonatkozó költségvetési tör­vényben került sor, egy meghalt ember után harmincezer forintban határozta meg a kárpótlás teljes összegét.- Ez komoly eltérés...- Az Alkotmánybíróság ezt 2000 decemberében alkotmányel­lenesnek minősítette és a rendel­kezést 1999. január 1-jére vissza­menőleges hatállyal megsemmisí­tette - folytatja az ügyintéző. - Az élet elvesztéséért járó kárpótlás jelenleg hatályos mértékét a 2003. évre szóló költségvetési törvény határozta meg négyszázezer fo­rintban. A törvény ugyanakkor ta­xatíve felsorolja a jogosultak kö­rét, így amely személyek életének elvesztése nem ezekbe a csopor­tokba tartozik pl. katonák halála a II. világháború alatt, nem lehet kárpótlást megállapítani. Az ő esetükben más ellátási formák (pl.: hadi árva vagy hadi özvegyi ellátás) érvényesültek.- Mi vonatkozik a zsidókra és a cigányokra?- A kárpótlási törvény nem az elhunytak nemzeti hovatartozása szerint, hanem a haláluk okában határozta meg a jogosultság jog­alapját. A sérelem elszenvedésé­ből fakadóan történelmi ismere­tek birtokában, megállapítható, hogy a deportáltak elsősorban zsidó és roma, a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltak kö­zött többségben magyar és német származású emberek voltak. A je­lenleg folyamatban lévő ügyek­ben a kiegészítő kárpótlás megál­lapítása történik, a korábbi kifize­tések figyelembevételével négy- százezer forintra egészíti ki a kár- rendezési iroda a kárpótlás mérté­két. Az ügyintézés gyorsítása ér­dekében kérjük, hogy ügyfeleink a lakcímváltozást illetve az el­hunyt igénylők örökösei az elha­lálozást jelentsék be 72/336-300 telefonszámon vagy a Baranya és Somogy Megyei Kárrendezési Iro­dában a 7622 Pécs, Bajcsy-Zsi- linszky u. 14-16. szám alatt. Új kérelmeket jelenleg nem le­het beadni, a korábban említett határidő jogvesztő jellegű, csak a megjelölt időszakban előterjesz­tett beadványokkal indított eljárá­sokat érinti a 400 000 Ft-os kiegé­szítés. BEBESSI K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom