Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-18 / 17. szám

6 BAL 2004. JANUÁR 18. Kamarai bál, 2004 Dr. Sulyok Endre nyitja meg a bált A nyitótánc után benépesült a parkett fotók: laufer László A résztvevők egy csoportja a Bartók Teremben A jó hangulatot a Palatínus zenekara biztosította Mulatott a mmmm A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 1991 óta rendezi meg az üzletemberek bálját, melynek kez­detek óta célja a közvetlen találkozá­son túl a Baranya Megyei Gyermek- kórház gyógyító tevékenységének segítése is. A Hotel Palatínusban a helyi prominens gazdasági és politi­kai szereplők részvételével rende­zett bál lehetőséget teremt az üzlet­emberek közötti kapcsolatok elmé­lyítésére, és új üzleti kapcsolatok lé­tesítésére is. Mai világunkban az üzletembe­rek vállára nagy terhek rakódnak, hiszen korántsem kedvező feltételek között kell fejleszteni cégüket, előse­gíteni az életminőség javulását a tér­ség gazdasági fejlesztésén keresztül. Az egyre növekvő adóterhek mellett erejükhöz mérten mind többen pró­bálnak segíteni - a befizetett adóju­kon túlmenően - a közszolgálati in­tézményeknek. A felelősen gondol­kodó üzletember tudja, hogy a min­dennapi versenyben a teljesítőképes embernek segíteni kell a rászorulók­nak, az elesetteknek, hogy nagyon fontos a társadalmi szolidaritás. Ezért a bál résztvevői által vásárolt jótékony célú tombola bevételét idén is a Baranya Megyei Gyermek- kórház javára ajánlotta fel a kamara. Az ünnepélyes megnyitón dr. Su­lyok Endre elsőként természetesen a felajánlásokat köszönte meg: a bál­nak köszönhetően ugyanis immár tizenharmadik éve minden év elején komoly összeghez jut a kórház, aminek természetesen helye is azonnal van - az egészségüggyel kapcsolatban az alulfinanszírozott­ságot említeni mára sajnos közhely- lyé vált. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnö­ke nem mulasztotta el megemlíte­ni, hogy a pécsi bálra évről évre nagyon szívesen látogat el. Nem csak azért, mert a helyi szervezet minden évben színvonalas szóra­koztatásról gondoskodik, és nem is azért, mert ő maga ide járt egye­temre, ezért a város közel áll a szí­véhez - hanem elsősorban azért, mert a pécsi hölgyek még mindig ugyanolyan szépek, mint az ő ifjú­korában. A megnyitóbeszédek után egy- egy pohár pezsgő és a gazdag svédasztal mellett immár kötetlen formában folytatódhatott a beszél­getés az aktuális kérdésekről az üzletemberek és politikusok kö­zött. A hagyományos nyitótánc után pedig ki-ki a táncparketten bi­zonyíthatta: azért, mert munkája nagy része az íróasztalhoz köti, még lehet remek táncos. Svédasztalos fogadás várta a bál résztvevőit Az oldal a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és _____Iparkamara támogatásával készült. Fo ntos a tradíció Sürgető a dél felzárkóztatása Dr. Kéri István, a Pécs-Bara­nyai Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke- A szórakozáson és a jótékony­ságon túl mit jelent a bál az üz­letemberek számára?- Az élet fintora, hogy a di­csőített kommunikációs straté­giákra és a vir­tuális techni­kákra adott vá­laszában inno­vációs pie- desztálra eme­li a standard értékek felmu­tatását és ezek melletti bátor kiállást. Ez optimizmusra ad okot a 13. évébe lépő kamarai bálunk megnyitásakor, mert bi­zonyítja, hogy a helyi közössé­gek életképessége alapvetően nem a nagy társadalmi, politi­kai, gazdasági változásoktól függ, hanem azoktól a tradicio­nális értékektől, amelyeket ge­nerációkon keresztül átörökítet­tek és gazdagítottak Baranya megye és Pécs város lakói.- Az uniós tagság más dimen­ziókat jelenthet: mi változhat az értékeinkben, munkánkban?- Május 1-je után rá kell majd döbbennünk, hogy N. V. Peale- nek igaza van: „ A tények kevés­bé fontosak, mint az, hogyan viszonyulunk hozzájuk, mert ez utóbbi határozza meg, hogy mi vár ránk: siker vagy kudarc.” Ha az elmúlt 6-7 év kamarai tem­póját sikerül a táncparketten is folytatni, akkor nem kétséges, hogy mi vár ránk. A sikerhez szükséges erőnlétről a szálloda kiváló szakácsai, a megye kiváló borászai gondoskodnak. Dr. Parragh László, Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara el­nöke- Hányadszor vesz részt a kamara bálján?- Amióta elnök vagyok, min­den bálon itt vagyok, azaz ez a ne­gyedik alkalom. Általában nagyon jól sikerülnek ezek a rendezvé­nyek, hiszen a környezet nagyon elegáns, az emlékeim is ide köt­nek (ide jártam egyetemre, itt is­merkedtem meg a feleségemmel), és itt működik az egyik leghatéko­nyabb kamara az országban a te­rületi kamarák közül.-A déli régió gazdaságáról már nem ezt szokták mondani.- Való igaz, hogy ez a térség jelenleg nincs a csúcson. Érde­kes, hogy immár nem Magyaror­szágon már nem kelet-nyugati elválasztódás van, hanem észak-déli: jelenleg az északi ré­gió az, amely gazdaságilag pros­perálóbb. A déli térségnek na­gyon kicsi az exportkapaci­tása, kicsi a GDP-részese- dése az ország nemzeti össz­termékének előállításában, és rendkívül gyenge az inf­rastruktúra. Amikor egyetemis­ta voltam, akkor még minden más volt: régen működött a bá­nya, az egyetemnek nem volt versenytársa. Ezen a mai hátrá­nyon leginkább az infrastruktú­ra fejlesztése tudna segíteni, és persze annak a felismerése a politika részéről, hogy a déli Magyarország felzárkóztatása mindenki érdeke. Szükség van az Prof. dr. Sulyok Endre, a Ker- pel-Fronius Ödön Gyermekkór­ház igazgató-főorvosa- Milyen célra szokta használni a gyermekkórház az üzletemberek adományait, és milyen fejlesztése­ket szeretnének megvalósítani a jö­vőben?- A tombolából származó össze­get - akárcsak a korábbi években - idén is a mű­szerpark fejlesz­tésére próbáljuk fordítani. Eddig kisebb műsze­reket vásárol­tunk, idén vi­szont nagyobb léptékű beruhá­zásban gondol­kodunk: egy pályázat önrészét fog­juk részben ebből az összegből, részben más külső forrásokból biz­egy százalékra tosítani. Két műszert, egy lélegezte­tőkészüléket és egy altatógépet sze­retnénk beszerezni; ezeknek az ön­része körülbelül tízmillió forint.- A báli tombola nyilván nem elég egy ilyen beruházásra.- így van. A tombola inkább csak egy gesztus, amit persze nagyra ér­tékelünk, de a báltól mi inkább azt várjuk, hogy kötetlen beszélgetések során fel tudjuk hívni a figyelmet az egyszázalékos támogatásra. Ez há­la istennek évről évre jelentős ösz- szeg, ám minden évben szüksé­günk is van rá, hiszen a központi támogatás folyamatosan csökken. Kérjük ezért mindenki támogatását - ennek érdekében létrehoztunk egy alapítványt, amelyre az adomá­nyok érkezhetnek. Ez a Baranyai Vesebeteg Gyermekekért Alapít­vány, a Számlaszám pedig: Szentlő- rinc és Vidéke Takarékszövetkezet 50700114-11018764. Versenyképesek lehetünk Pécs a régió vezetője Együtt a térség fejlesztéséért Lukács György, a Délhús Rt. vezérigazgatója- Hogyan értékeli a régió és a me­gye gazdasági fejlődését?- Fejlődésről nem mernék be­szélni, mert úgy érzem, kicsit helyben jár a megye gazdasága. Természetesen én leginkább az agrárium oldalát látom. Az el­múlt tíz-tizenöt év ennek az ága­zatnak nem segített, ami közpon­ti intézkedés történt, az inkább tűzoltómunka volt, mintsem át­gondolt koncepció. Bár az utóbbi években talán mégis csak van va­lami gyorsulás, de ez elsősorban a SAPARD-programnak köszön­hető.- Tehát az uniós csatlakozás hozhat leginkább változást?- Az élelmiszeriparban lesznek komoly vesztesei a csatlakozás­nak, az mára nyilvánvalóvá vált. Akik lemaradtak, azok szinte re­ménytelen helyzetbe kerültek. Számomra leginkább az az elkese­rítő, hogy már legalább egy évtize­de tudható, csatlakozni fogunk - ám ennek ellenére vajmi kevés fej­lesztés történt vagyunk elkés­ve, az utolsó percben is lehet na­gyokat lépni. A Délhús ezért pél­dául az elmúlt évben a teljes ered­ményét fejlesztésre fordította - biztosak vagyunk benne, hogy csak így lehetünk versenyképe­sek. Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Me­gyei Közgyűlés elnöke- Milyennek látja a helyi politika és gazdaság együttműködését?- Azt hiszem, hogy nem járok messze az igazságtól, ha azt mon­dom: megyénkben jónak mondha­tó az együttműködés. Persze hátra­dőlésre nincs okunk, de min­denképpen el­mondhatjuk, hogy nincsenek problémák a po­litika és a gazda­ság kapcsolatá­ban. Mi, politi­kusok folyama­tosan odafigye­lünk azokra a jelzésekre és figyel­meztetésekre, amelyet a gazdasági élet szereplőitől kapunk; felada­tunk, hogy ezeket a javaslatokat a hétköznapok gyakorlatában is alkal­mazni próbáljuk. Stratégiai kérdé­sekben (a foglalkoztatásban, az in­novációs területekben) teljes egyet­értés van a politikai és a gazdasági szféra szereplői között.- Az elmúlt években központi té­ma volt, hogy a megye - éppen a gazdasági problémák hatására - akár el is veszüheti régió vezető pozí­cióját.- Ennek - ahogy már korábban is hangsúlyoztam - semmi alapja nincs. Volt korábban egyfajta politi­kai nyomás, amely megkérdőjelez­te azt a tanulmányokkal és kutatá­sokkal alátámasztott tényt, hogy Pécs a déli régió vezető ereje, ám mostanra, azt hiszem, ezt már sen­ki nem vonja kétségbe. Persze ez nem jelenti azt, hogy a város és a megye vezetőinek nem kell folya­matosan dolgozniuk a pozíció meg­őrzéséért. Prof. dr. Bellyei Árpád, a PTE ÁOK Orvostudományi és Egészségtudományi Központ­jának elnökhelyettese- Orvosprofesszor létére megle­pő hogy az üzletemberek bálján részt vesz. Ennyire szereti a bá­lokat?- Természetesen szeretek bá­lokra járni, ám nyilván nem ez az elsődleges szempontja az itt­létemnek. Úgy gondolom, hogy nagyon fontosak azok az alkal­mak, ahol a politika, a gazda­ság és a tudomány képviselői találkoznak - ráadásul, mint’az köztudott, nagyon szép és gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a kamara és az Orvostudo­mányi és Egészségtudományi Központ között. Egymásra ta­lált a két szervezet a régió jövő­jének alakításában.- A régiókban való gondolko­dás tehát már régebb óta jelen van ebben a kapcsolatban?- így van: a gazdasági élet szereplői mel­lett ugyanis a tudományos életben sze­replőknek is legalább ilyen fontos, hogy a térség együtt te­vékenykedjen. A csatlakozás után nem fogunk tudni úgy megélni, hogy nem állunk elő komoly infrastruktúrával, fel­készült szakemberekkel, inno­vatív tervekkel. Ezért szeret­nénk létrehozni a közeljövőben egy élettani bázisú akadémiai kutatóközpontot, amelytől szintén a térség fellendülését várjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom