Új Dunántúli Napló, 2004. január (15. évfolyam, 1-30. szám)

2004-01-16 / 15. szám

2004. Január 16., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL A TEREMTÉS REJTELMEI. Mától láthatók Ludvig Zoltán festőművész alkotásai a pécsi Csopor(t)-Hor- da Galériában. A kiállítás február 17-ig tekinthető meg. __________ __________fotó, löffler péter Eg yről kettőre jutni kevés A kutatás-fejlesztési tevékenységnek a GDP 1,01 százalékát jelentő finanszírozásán belül tovább nőtt a költségvetés szerepe: 2002-ben 58,5 százalék származott ebből a forrásból, 29,7 százalék a vállalkozásoktól, a fennmara­dó rész külföldről jött. A K+F-nél a régiós kü­lönbségek aggasztóak. A KSH friss elemzése szerint a kutatás-fejlesztés rá­fordításainak összege 2002-ben vásárlóerő-paritá­son számolva 13,7 százalékkal volt több az egy év­vel korábbinál, és a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 0,94 százalékról 1,01 százalék­ra nőtt. A költségvetési szektorban másfélszer any- nyit fordítottak kutatás-fejlesztésre, mint 2001-ben, a felsőoktatási kutatóhelyek esetében is közel 20 százalékos növekedést regisztráltak. A vállalkozá­sok azonban csak 8 százalékkal költöttek többet ilyen célokra. Kutatási és fejlesztési tevékenységet 2426 kutatóhelyen 48727-en végeztek, 6,7 száza­lékkal többen, mint 2001-ben. A kutatóhelyek 43 százaléka - 1041 - Budapesten működött. Érdemes összevetni azt, hogy az Európai Parla­ment ipari bizottsága decemberben az európai tu­dományosság képviselőinek részvételével vitatta meg a barcelonai csúcsértekezlet kutatásra-fejlesz- tésre vonatkozó határozatát, amely szerint 2010-ig kutatásokra célszerű fordítani a nemzeti összter­mék három százalékát. Az ülésen az Academia Europaea képviseletében előadást tartott dr. Hor­váth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központ­jának főigazgatója, a PTE egyetemi tanára. Felszóla­lásában felhívta a figyelmet a K+F szférában Euró- pa-szerté megmutatkozó jelentős területi különbsé­gekre. A KSH elemzésével összefüggően erről a té­makörről beszélgettünk vele.- A K+F-nek a részesedése a GDP-ből két száza­lék az EU átlagában, de jelentős szóródás van: a mediterrán országok, épp csak túllépik az egy szá­zalékot, Finnországban és Svédországban pedig 3,2 százalék a részesedés - mondja a az Academia Europaea pécsi tag­ja. - Nálunk a fővárosi agglome­ráció már EU-átlagon van, a kö- zép-magyarországin kívüli régi­ókban viszont nem éri el a 0,5 százalékot a K+F-nek a GDP-ből való részesedése. Tehát a magyar kutatás-fejlesztési stratégia regio­nális irányultságát még erősebbé kell tenni, mint nyugat-európaia­kat. Azon is javítani kellene, hogy Magyarországon ezer foglalkoztatottra három kutató jut, miközben Nyugat-Európában 9-10.- A K+F ráfordítások növelésében a magyar vállal­kozások az állam tempójával sem tartanak lépést.- Érthetetlen a cégek felfogása, hiszen a piacszer­zés egyik alapvető lehetősége az, hogy a hozzá­adott érték a magyar ipari termelésben is fokozód­jon. A brüsszeli találkozó is arról szólt, hogy nem elég a K+F-nek a GDP-ből való részesedési arányát figyelni. Abban az országban, régióban sikeres a magas GDP-részesedés átforgatása a gazdaság fej­lesztésébe, ahol a K+F mutatóval párhuzamosan a csúcstechnológiai ágazatokban foglalkoztatottak aránya is magas. Európában van már húsz olyan ré­gió, amelyekben ez az arány 30-60 százalék közöt­ti. A brüsszeli tanácskozáson azt javasoltam, hogy 2007-től az EU regionális politikájában a K+F-et és a technológia fejlesztését prioritásként kellene ven­ni, vagyis a strukturális alapok meghatározó célcso- portja legyen a K+F támogatása. ___________dunai i. Ta lk-show a legjobb hazai dzsesszzenészekkel Monet és barátai Érdemes rászánni a baranyai­aknak egy napot, hogy több száz XIX. századi festmény megcsodálására felutazzanak a fővárosba. A soha nem volt még összeállítás Mednyán- szky László műveiből február 8-ig, Monet és barátainak impresszionista munkáiból pedig március 15-ig látható. A Nemzeti Galériában eddig több mint százezer ember fordult meg, hogy az alkony és a melankólia ta­lányos festőjének, báró Mednyán- szky Lászlónak szlovák, magyar és osztrák gyűjteményekből összevá­logatott 250 festményét és 200 raj­zát megcsodálja. A sötét tónusú portrékat, a szimbolizmussal telí­tett tájakat felvonultató kompozíci­ók a festő teljes életművét felölelik. Egyedülálló impresszionista válo­gatás a Monet és barátai kiállítás, melynek jóvoltából egy kis fény és csillogás a XIX. század második fe­léből Budapestre költözött. Ház­hoz jöttek Manet, Monet, Pissarro, Renoir és Sisley festményei, grafi­kái, sőt néhány Rodin-szobor is megtekinthető a Szépművészeti Múzeumban, de a nagy elődöktől - Delacroix, Jongkind, Boudin - is ér­keztek alkotások. Hatvan olajfest­mény és akvarell, valamint félszáz grafika mutatja meg a föld és ég, a víz és levegő egymásba csúszását, a szemkápráztató festői korszak minden szépségét. ________m. b. e. Az országban egyedülálló dzsessz talk-show műsor kez­dődik ma este a Művészetek Házában. A legjobb hazai dzsesszzenészeket havi vál­tásban felvonultató sorozat el­ső vendége Gonda János lesz. A magyar dzsessz doyenjével, Gonda János zongoraművésszel indul az a talk-show sorozat ma este 19 órakor a Művészetek Há­zában, melyre a továbbiakban minden hónap harmadik péntek estéjén kerül sor. Ilyen program nincs másik az országban, a dzsesszmuzsika efféle sajátos népszerűsítése, a közönség bevo­nása a műfaj újdonságaiba, törté­néseibe csak Pécsett zajlik majd. A műsor kitalálója és egyben há­zigazdája Bornemissza Géza, aki a dzsesszmuzsika sajátosságairól a Pécsi Tudományegyetemen is vezet kurzust, és éveken át volt az alelnöke a Magyar Jazz Szö­vetségnek. Gonda János után az­tán Pege Aladár, Szakcsi Lakatos Béla, Vukán György követke­zik és a már befutott fiatalok, László Attila, Balázs Elemér is megmutatják, mit tudnak egy szál gitárral, dobbal. A neves és sikeres zenészekkel, együttesve­zetőkkel, dzsesszénekesekkel életútjukról, a különböző stílus­irányzatok sajátosságairól zajla­nak a beszélgetések, beszámol­nak legfrissebb eredményeikről a meghívottak, és természetesen folyamatosan napirenden lesz a hazai dzsesszélet minden aktuá­lis kérdése, de megvitatják a mű­faj nemzetközi integrációs törek­véseit is. A találkozók valame­lyest visszaidézik azokat a zenés esteket, melyeket a korábbiakban a Mecsek cukrászdában hallha­tott a pécsi közönség, de ezúttal a nagy öregek mellett a tehetséges fiatalok is rendre ott lesznek a fellépők között. Mert a társalgás közben a vendégek - minden al­kalommal egy dzsesszzenész ér­kezik, de az énekes, a bőgős, vagy dobos esetenként hoz ma­gával közreműködőt is - sűrűn odatelepszenek majd hangsze­rük mellé, hogy legújabb szerze­ményeikből, lemezükről játssza­nak egy kis ízelítőt. Az első találkozó tehát a Ma­gyar Jazz Szövetség tiszteletbeli elnökével, a zeneszerző szakíró­val, Gonda Jánossal lesz, és ezút­tal nem csak zongorabetétek szí­nesítik a műsort, de CD-bejátszá- sok is, mert a zongoraművész munkássága többek között a Pé­csi Balett táncos bemutatóihoz is kapcsolódik. ___ MÉSZÁROS B. ENDRE Sz olidaritás: európai alapérték Donáth Lászlóval a Művészetek Háza törzsasztalánál A korlátozottság, az alávetettség kötöttségeiben telt Donáth László gyermekkora. A Nagy Imre-perben bebörtönözték édesapját. Kisfiúként döntötte el, hogy lelkész lesz. Több mint tíz éve parlamenti képviselő. És közíró. A napokban a Pécsi Művészetek Házának törzsasztalához ült. A fény kiteljesülése a szolidaritás. Amikor a kelő nap fénye annyira megerősödött, hogy az ember a má­sik ember arcába nézve meglátja és fölismeri testvérének az arcát. Az már valódi fény, valódi nappal, az éjszaka vége - mondja a zsidó rabbi egy példázatos történetben. - És mondom én is - erősíti meg az evangélikus lelkész Donáth László a kulcsgondolatot. - Számos alapér­téke van az európai kultúrának, az én szememben a szolidaritás a leg­fontosabb. A Művészetek Házában a törzs­asztali beszélgetés sűrűn emlegetett alakja, Donáth László barátja, mes­tere, a jelen lévő nyugalmazott pé­csi nagytiszteletű Balikó Zoltán evangélikus lelkész is. Vele elemzik a szó eredetét: tömörítés, együvé tartozás. Arról van szó, hogy a má­sik ember problémáját a sajátom­nak tekintem. Képes vagyok-e erre. Szóba kerül az alázat helyetti gőg, a vakság okozója, amely hiábavalóvá teheti a fényt. Donáth László kérdésünkre föl­elevenítette életpályája azon szaka­szát, amelyben édesapját, Donáth Ferencet a Nagy Imre-perben elítél­ték. Egyéves volt, amikor a novem­ber 4-ei fordulat után Snagovba vit­ték őket a kormány számos tagjával illetve a forradalmi felső vezetés né­hány képviselőjével és családjával együtt. Már az 1951-ben is bebör­tönzött apját ritkán látta. Állami gondozásban is volt néhány évig. Kegyetlen életfeltételek szorításá­ban a lehető legnagyobb alávetettsé­get tapasztalta meg kisgyermek ko­rában. Nagymamája temetésén döntött: lelkész lesz. 25 éve gyámo- lítja már üyeténképpen a bűnbánó­kat, a kicsiket, az erőtleneket, az alá­vetettségben élőket. Értük van. Azt mondja, értük ül a parlament egyéb­ként nem túl kényelmes és nem is igazán neki való parlamenti székso­rában is. Ha ír, akkor is érettük ír. Pontosabban szenved. Mert a tö­kélyre való törekvés is egyfajta szen­vedés. A korábbi kormányzat idején erősen emlékeztették édesapja tör­ténelmi szerepére. Arra gondolt, leg­alább annyi évig marad a parla­mentben, amennyit atyja töltött bör­tönben. Már túl van ezen... Édesap­ja szobrát most karácsonykor avat­ták Budapesten a Földművelés- ügyi Minisztéri­um előtt.- Békásme­gyer lelkésze­ként megépítet­tem a templo­mot, a gyüleke- ' zeti házat, a pa­rókiát - mondja befejezésül. - Még egy szeretet­otthont szeretnék az időseknek. Ha a pécsi zsinagóga lépcsője el­készül, megint eljövök. A Művészetek Háza és Izrael Pé­csi Barátainak Köre közös rendez­vényén Stark András pszichiáter beszélgetett az európai értékekről a törzsasztalnál helyet foglaló neves személyiséggel. _________bebessik. „A fejekben késik a rendszerváltás” A honi politikában lassan abnormálisnak tűnik a normális hang - mondta szerkesztőségünk vendégeként Herényi Ká­roly, aki egész napos baranyai körútja végén online interjú ke­retében válaszolt olvasóink kérdéseire. Az interjú szerkesztett változatát az alábbiakban olvashatják.- Eddig mindig az MDF-re sza­vaztam, de legközelebb nem fogok, ha Herényi úr (Font Sándorról kar­öltve) nem hagy fel ezzel a torgyáni stílussal! (Telefonon érkezett)- Sok emberrel hasonlítottak már össze, de az a megtiszteltetés még nem ért, hogy Torgyán elnök úrhoz hasonlítsanak. Van némi különbség Font Sándor, köztem és az elnök úr között - ha ön számára ez másban nem, legalább kilóban biztosan ér­zékelhető. Azért ha lehet, továbbra is szavazzon ránk.- Mit gondol mit érnek el ezzel a szervilis, mindenkinek, mindenkor megfelelni akaró viselkedéssel? Jó úton haladnak a megsemmisülés fe­lé. (bíbic)- Az MDF igyekszik normális emberi hangon kommunikálni. Igazat adok önnek, a honi politikai viszonyok között ez lassan abnor­málisnak, semmitmondónak tű­nik. Én türelmes vagyok, igyek­szem kivárni azt az időt, amíg a normális emberi hangnak újra érté­ke lesz.- Önök annak idején meghirdet­ték a „Tavaszi nagytakarítást", eb­ből persze nem lett semmi. A jelenle­gi állapotokat tekintve sajnálja en­nek elmaradását? (ladika)- A „Tavaszi nagytakarítás” ha nem is tökéletesen, de megtörtént. Új az intézményrendszer, demokra­tikus a törvényi háttér, de a fejekben és a lelkekben sajnos még valóban késik a rendszer- vagy szemléletvál­tás. A demokrácia egy olyan társas­játék, amelyet közös felelősséggel, de együtt játszunk.- On elképzelhetőnek tartja, hogy az MSZP-vel lépjen koalícióm? Men akkor valóban be lehetne tememi az árkokat szerintem. (Sz. Attila)- A jelenlegi politikai viszonyok meglehetősen megosztják a két ol­dalt. Aki a pülanatnyi adottságokat nem veszi figyelembe, a legjobb szándék ellenére is helyrehozhatat­lan politikai hibát követ el. Ha a Par­lamentben úgy az ellenzék, mint a kormányoldd másképp értékeli majd szerepét, és az ország előtt ál­ló feladatok közös megoldására tö­rekszik, akkor eredményre jutha­tunk ilyen típusú koalíciók nélkül is.- Szeretném megkérdezni, hogy a közelgő EU-választásokra milyen stratégiát dolgoztak ki, hány képvi­selőnek van reális esélye a bekerülés­re? (joker)- Arra készülünk, hogy az eddigi proteszt szavazói mentalitást, a va­lami ellen való voksolást megváltoz­tassuk. Most nem arról van szó, hogy ki alakít kormányt, hanem ar­ról, hogy a huszonnégy EU-parla- menti képviselő hogyan tudja a leg­hatékonyabban képviselni a nemzet érdekeit. Tehát pozitív, építő kam­pányt fogunk megvalósítani, és igyekszünk legalább két képviselőt az EU-Parlamentbe juttatni.- Nem titkolom, hogy a babldal- nak szurkolok. Ennek ellenére tiszte­letben tartom az MDF józan politi­káját. A kérdésem az, hogy ön sze­rint a havi 25 000 Ft/ fő nettó csalá­di jövedelem elérhető lesz-e a közel­jövőben? (Goldavolta)- Bízom benne, hogy igen. Talán sikerül a többi pártot is megnyer­nünk egy olyan adóreform ügyé­nek, amely a családot önálló egység­ként egy adóalanynak tekintené, és lehetővé tenné egy közép-európai színtű normális életszínvonal meg­teremtését.- Mit szól az egész Tilos-ügyhöz, ezen belül a rádióban elhangzottak­hoz, a tüntetésen történtekhez, vala­mint Orbán Viktor provokáció-elmé­letéhez? Nem kellene bezárni valakit vagy valamit?(mutter)- Az első kettőt, az elhangzot­takat, valamint a tüntetésen történ­teket egyértelműen elítélem. Úgy vélem, a zászlóégetés valóban pro­vokáció volt, hiszen kevés olyan polgárt ismerek, aki szabad idejé­ben egy izraeli zászlóval a zsebében kóricál, majd alkalom adtán meg­gyújtja azt. A rádiót be kellene zárni, de ez nem a mi, hanem a bí­róság és az ORTT dolga.- Az Össztűz műsorában egy­szer egy kérdésre azt válaszolta: „csakhogy az oroszokat mi nem hívtuk ide”. Az akkori politikai vi­szonyok ismeretében hogyan gon­dolta ezt a kijelentését? (Telefonon érkezett)- Jól emlékszik a kérdező, való­ban ezt mondtam, de a kérdés úgy hangzott: mi változott a múlthoz ké­pest, hiszen most egy másik szövet­ségi rendszer, a NATO tagjai va­gyunk, májustól pedig az Európai Unióé is. Az óriási különbség az, hogy mind a két szervezethez való csatlakozásról népszavazás döntött, és ha jól emlékszem, az oroszok esetében ez nem pont így volt.- Egy magát balokMinak valló kérdező igen dicséri Dávid Ibolya és az ön vonalát. Nem is csodálom. Ez a vonal nem Antall József vonala, ez a vonal annyira rózsaszín, hogy ol­dalról és kicsit távolabbról nézve már piros, (stefán)- Kedves Stefán! Talán nem já­runk rossz úton, ha az egyik kérde­ző Torgyánhoz hasonlít, ön pedig pirosnak titulál. Az igazság, mint mindig, középen van. F. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom